Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-10-14 / 57. szám
Pest, kedden 57. Oct. 12. 1945. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hivatalában (Újvilág utcza, Ilkey-ház), vagy alálirt szerkesztőnél (Al-Duna- sor és Halpiacz, 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomatású íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr. ,háromszori hirdetés’ mind. pet.hasábsoráért 6 kr. ezp. TARTALOM : Lenkészítés, különös tekintettel a Belgiumban divatozó bánásmódra. — Válasz. (6 ) — Iparköri különfélék. — Iparköri újdonságok. Emlékeztetés. Igazítás. Gabonaár Dunavizállás. Teljes számú példányokkal még folyvást szolgálhatunk — akár ápril. 1 -jétől, akár jul. 1-töl fogva. Szerk. Lenkészités, különös tekintettel a’ Belgiumban divatozó bánásmódra. Tudnivalóképen azelőtt mintegy 30 évvel a’ vászonkészítés Csehországban , kivált az északi tartományok iparüzletének egyik fő ágát tette. Még a’ mostohább vidékeken is a’ vászonkészítési ipar csaknem gazdagsággal határos jólétet terjesztett el. De a’ helyett, hogy ezen iparág elébbre ment volna, inkább hátra hanyatlott, ’s készítményei mind a’ kül mind a’ belvásár-piaczokról kiszorultak. Csehország tehát méltán igy panaszkodhat : kiváltképen Anglia lát el bennünket olcsó vászon-szövettel és fonallal, melly rósz minőségű ugyan, mindazonáltal a’ mieink , velök összehasonlítatván, hozzájok képest, kivált halmezeknek tartósságok tekintetbe nem vétetik, drágáknak látszanak. Anglia a’ nyers lent Belgiumból veszi; számunkra tehát azon nyereség is elveszett, mellyel nyers terményink eladásából húzhatnánk , készítményeinek nagy részét önmaga fogyasztja el; hozzánk csak a hulladékokból készült selejtesebb minőségűt küldi vissza ; mivel műszerei segedelmével nemcsak fel tudja dolgoztatni azon csepüt is, mellyet mi használatlanul félrevetni kénytelen illetünk, hanem abból, külszínre ajánlkozó szépségű vásznat készít, mégpedig bámulandó alacsony áron. Anglia a’ miénknél vékonyabb, fehérebb, puhább, szálasabb, szóval jobb minőségű belgiumi lent, örömestebb veszi, ’s ez ellen nem tehetünk kifogást; de mivel a’ lentermesztést illető anyagi eszközökre nézve semmivel hátrább nem vagyunk mint ők, a’ termesztésben és nevelésben is velők egyenlő léptet kellene tartanunk , más felől viszont azon kell igyekeznünk, hogy ezen iparüzletet a’ maga mostani alásüllyedéséböl ismét felemeljük. A’ belgiumi földmivelők már sok évek óta a’ lentermesztés tökéletesbítését egyik legfőbb adatúl tűzték ki magoknak, mellyet valóban némelly tartományokban, mint Flandriában , annyira vittek , hogy ennek eltanúlásáért maga a’ kevély Anglia sem szégyenlette magát hozzájok lealázni. Más tartományok hasonlót tettek, és ha Csehország is ezeknek példáját követendi, mellyre nézve az első lépések már megtörténtek, az óhajtott kedvező siker bekövetkezését méltán várhatjuk. *) Érdemes leszen tehát figyelmünket a’ földmiveléssel illy szoros kapcsolatban levő iparágra fordítani, ’s kiváltképen a’ belgiumi kezelésmóddal körülményesebben megismerkedni. A’ lenszösz tudnivalóképen lennövényből készül. Mint növényen háromféle állórészt kell rajta megkülönböztetnünk : a’ maghüvelyt, a’ kelme tartalmú külhést, ’s az ettől körülfogott fanemü testet, vagy kórót. A’ maghüvelyektöl megtisztíttatván, a’ len mintegy 20—27 procent anyagot és 73 — 80 procent fanemü részt szokott magában foglalni. Az utóbbiban ismét 100 részben 12 rész vízben felolvasztható, és 19 vizben ugyan nem, hanem lúgnedvben felolvasztható rész foglaltatik. Továbbá 100 rész anyag újra 58 rész tiszta szöszt, 25 rész vízben felolvasztható anyagot foglal magában , 17 vízben fel nem olvaszthatót, ’s hasonlót a’ növényi enyvhez vagy keményítőhöz. Következőleg 100 súly mérték alatt a’ levegőn kiszárasztott lábas len 12—16 fonalnak való tiszta szöszt foglal magában. A’ növényi enyv arra való, hogy a’ szöszanyagot a’ lenszál körül csőalakban öszvetartsa. A’ lentermesztésről, mivel inkább a’ mezei gazdászat körébe tartozik, csak röviden szólandunk. Kiváltképen kétfélenemü lent különböztetünk meg egymástól, a’ zártmagú vagy cséplent, mellynek maghüvelye zárva marad, ’s belőle a’ magot cséplés által kell kiverni; ’s a’ felpattanó vagy csattanó lent (Spring oder Klanglein) mellynek magvai éréskor gyenge csatanással felpattogzanak. A’ cséplent april végin vagy május elein vetik, a’ csattanót egy hónappal későbben, nem nehéz, hanem kövér földbe, mellyet nem igen mélyen ugyan, hanem MAO Y AKADE MI KIADJA *) Mindezek nagy részben és sok tekintetben honunkra is illenek.