Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1987 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1987-06-30 / 12. szám

XVIII. évfolyam, 12. szám ARA: 2.­50 FORINT Kiemelkedő eredmények a sütőiparban Mértéktartó, ugyanakkor bensőséges ünnepséget tartott május 19-én a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat kollektívája Egerben, a vál­lalat központjában. A társa­dalmilag és gazdaságilag egy­aránt fontos szerepet betöltő vállalat ezen a napon, ennek az ünnepségnek a keretében vehette át az 1986. évi ered­ményes munkája, kiemelkedő tevékenysége és eredményei alapján elnyert Kiváló Válla­lat kitüntetést és címet doku­mentáló oklevelet. A jól megérdemelt vállalati ünnepséget részvételükkel és jelenlétükkel tisztelték meg a megye és a város politikai, társadalmi vezetői, képviselői. Az értékelő ünnepélyen részt vevő vállalati dolgozók és a vendégek előtt Szipszer Imre igazgató adott összefoglaló ér­tékelést a vállalat 1986. évi munkájáról és az annak kap­csán elért eredményekről. Be­­szédében jól összegezte, ugyan­akkor kellő részletességgel is taglalta a vállalat helyét és helyzetét, szerepét, eredmé­nyeit, de egyben hibáit, hiá­nyosságait és feladatait is, amelyeket a vállalat kollektí­vája elfoglal, illetve betölt a megyében és az iparban, s amelyeket továbblépése céljá­­ból végre kell hajtania. A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat joggal ün­nepelhette azt, hogy az ország 37 sütőipari vállalata közül egyedül, mint legelső nyerte el a kitüntető címet. Az 1986. év­ben elért eredmények az év­tized elején megfogalmazott és megalapozott célkitűzés kö­vetkezetes végrehajtásának eredménye: annak a célkitű­zésnek, amellyel a vállalat az 1980-as évek elején eltervez­te, hogy felzárkózik az ipar­ág legjobbjai közé. Nos, ezt a célt — a következetes és cél­ratörő munkával — nemcsak teljesíteni, de határozottan és tartósan sikerült túlteljesíteni is. Sikerült a vállalatnak — felismerve a gazdasági rend és a gazdálkodási feltételek újabb elvárásait, azoknak a vállalat gazdaságára gyakorolt kihatásait — nemcsak felzár­kóznia, de az utóbbi négy év­ben a legjobbakkal — nemes vetélkedésben — versenyeznie a felsőbb szintű elismerésért, a Kiváló Vállalat kitüntető címért. A Heves Megyei Sü­tő- és Édesipari Vállalat — az 1986. évi eredményei alap­ján — immár másodszor lett kiválló vállalat, 1985. évi el­ismerés után, de 1984. és az 1986. években — az előző évek munkáinak eredményeiként — a kiváló munkáért és eredmé­nyekért, az „Oklevéllel kitün­tetett vállalat” címet is elnyer­te. Az elért gazdasági ered­ményeket, a sikeres tevékeny­ség elismerését bizonyosan ér­­tékelően fokozza az, hogy a vállalati „felzárkózási straté­gia” meghirdetésekor, a vál­lalati kollektíva által való el­fogadáskor, a vállalat az ipar­ági gazdálkodási-eredményes­­ségi sorban csak a középme­zőnyben, a tizenötödik-husza­dik helyen volt sorolható. A sikeres gazdálkodás — emelte ki az igazgató ünnepi beszámolója — annak köszön­hető, hogy a gazdasági köve­telményeket figyelembe vevő stratégiát alkalmazta a válla­lat és a helyesen alkalmazott stratégia megvalósításában ma­radéktalanul érvényesült a kollektív akarat. Az 1986. év eredményei ezért is sikeres év munkájának jellemzői, mert ezzel a VII. ötéves tervidőszak munkáját, a tervcélok reali­zálását sikerült megalapozni, sikerrel indítani. Az eredmények végered­ményben önmaguk helyett be­szélnek, iparág szintjén azon­ban azt is mutatják, hogy He­ves megyében sikerült olyan gazdálkodást folytatni, amel­­­­lyel a megyei szakvállalat megelőzhette a nagyobb ki­­terjedtségű, nagyobb lélekszá­mú, ezáltal nagyobb árbevéte­li és eredményességi lehető­séggel bíró megyéket, illetve sütőipari vállalatokat. A gaz­dálkodási tényadatok alapján a Heves Megyei Sütő- és Édes­ipari Vállalat, a Fővárosi Sü­tőipari Vállalat után, jelenleg a legnagyobb árbevétellel dol­­gozik, 1986. évben a leg­nagyobb nyereséget érte el. Ezeket az eredményeket — mint árbevétel és nyereség — a vállalat gyártmányfejlesztő munkával, helyes , piaci és ár­politikával, határozott innova­tív magatartással érte el. Az 1986. évben a vállalat mint­egy 20 féle új gyártmánnyal, termékkel jelentkezett a ke­reskedelemben. Tulajdonképpen egy sütőipa­ri vállalat esetében évtizedek óta magától értetődő, ugyan­akkor azonban a vállalat mun­kájában nem kis törődés, gond, előrelátás eredménye, értéke­lésének, elfogadásának és si­kerének záloga az, hogy az elmúlt évben is — gyakorla­tilag jól, nagyobb problémák­tól mentesen — teljesítette a vállalat az alapvető feladatát, a Heves megyei lakosság pon­tos és jó ellátását, nemcsak az alapvető sütőipari termékek­ből, de az igényelt nagyobb választékból, sőt a korszerűbb táplálkozást szolgáló, újabb gyártmányokból is. Az alaptevékenység sikeres­ségét a fogyasztók, a kereske­delem elismerését tükrözi az is, hogy a vállalat megyén be­lül egyre nagyobb teret nyer, ellátási területei kiterjednek, sőt — egyes termékek vonat­kozásában — lényegesen túl­szárnyalnak a megye határain. Ez azt jelenti, hogy ma már — egyre inkább — nemcsak elvárják és elfogadják, de mindinkább és mind határo­zottabban keresik is — me­gyén belül és kívül is — gyártmányainkat. A siker egyik megnyilvánulási formá­ja volt az az esemény is, ami­kor a vállalat az 1986. évi, őszi BNV nagydíját nyerte el a „Hevesi” termékcsaláddal. Nem ünneprontásnak, de az értékelés realista voltának szánta a vállalat igazgatója azokat a jelenségeket, ame­lyek a sikeres tevékenység mellett, ma még mindig hi­ányként, problémaként, nega­tívumként jelentkeznek. Ezek között említette meg azt, hogy még mindig nem elég erőtel­jes a fejlesztés és gyártásin­dítás a korszerűbb táplálkozást szolgáló gyártmányok terén, és nem lehet elégedett a válla­lat kollektívája a minőséggel, a minőségi gyártmány fejlesz­tésének eredményeivel sem. Az első témakört, mint a közeli jövő folytatólagos innovációs feladatát jelölte meg a vál­lalat kollektívája felé, a mi­nőséget illetően pedig minden dolgozónak, vezetőnek lelkiis­mereti, szakmai önérzeti kér­désként vetette fel a gyárt­mányok jó és kiegyensúlyo­zott minőségének előállítását, folyamatos biztosítását. Nem­csak a napi fogyasztói minő­sítés, a minőséget érintő ér­tékítélet, de a hatósági mi­nősítések alapján végzett rang­sorolás is fontos, és mindket­tő nélkülözhetetlen tényező a vállalat munkájának, eredmé­nyeinek elismerése, az elis­mertetés biztosítása terén. Az évek óta elért és meg­tartott eredmény, amely a vállalatot az élenjárók közé sorolja, nem kifogástalan és problémamentes környezetben volt elérhető. A minőség ala­kulásától és alakíthatóságától sem független és a vállalat üzemeinek napi munkáját im­már csaknem állandósultan za­varó tényező az, hogy nincs elegendő szakképzett dolgozó — nemegyszer elegendő mun­káslétszám sem — az üzemek­ben, a napi termelési feladat végrehajtásához. Ilyen felté­telek mellett, ilyen körülmé­nyek között kell eleget tenni a követelményeknek. Ezeken a belső viszonyok adta problé­mákon felül, jelentkeznek még az országosan közismert, a vál­lalat életében is jelentkező gátló tényezők, mint a ki­egyensúlyozatlan anyagellátás, az alkatrészellátás hiányossá­ga vagy éppen a tervszerű munkát, az érdembeli előre­látást akadályozó szabályozó­­változás. Mindezek a problémák ar­ra mutatnak rá, hogy az ered­ményes tevékenységhez igen nagy szükség volt — és lesz továbbra is — a vállalat ve­zetőinek és dolgozóinak, az egész kollektívának ötletessé­gére, öntevékenységére, alko­tókészségére. Ezek a gyakor­latban is bemutatott tulajdon­ságok jellemzik alapvetően a vállalat kollektíváját és eze­kért a megnyilvánulásokért, áldozatvállalásért és alkotó­munkáért maradéktalan elis­merés illeti a vállalat dolgo­zóit. A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat 1986. évi munkáját és eredményes gaz­dálkodását értékelő és elis­merő miniszteri és szakszer­vezeti (ÉDOSZ) Kiváló Vál­lalat kitüntetést és az azt ta­núsító oklevelet Schmidt Re­zső, a megyei tanács elnöke adta át az ünnepségen Szip­szer Imre igazgatónak. Az igazgató — a jelenlevő dolgozók és az általuk képvi­selt kollektíva nevében — köszönetét fejezte ki, egyben ígéretet tett a színvonal fenn­tartása mellett, az eredmények lehetséges túlszárnyalására. Csaba József Szipszer Imre igazgató beszámol az eredményekről 1987. június 30. A fejlődés feltétele az alkalmazkodás A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi­­ osz­tálya kihelyezett értekezletet tartott az Erdőtelki Szabad­ság Termelőszövetkezetben. A meghívott szövetkezeti és ál­lami gazdasági vezetők elő­adásokat hallgattak meg az irányításuk alatt álló mező­­gazdasági nagyüzemeink al­kalmazkodási kényszeréről és lehetőségeiről a megváltozott gazdasági környezetben. A meghívott első számú vezetők magas részvételi aránya hűen tükrözte az értekezlet témá­jának aktualitását és fontos­ságát. A házigazda jogán Soltész László tsz-elnök köszöntötte a megjelenteket, majd röviden ismertette a Szabadság Tsz gazdálkodásának főbb muta­tóit. • Ezután Jurányi János osz­tályvezető tartotta meg elnö­ki megnyitóját. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban csak az a gaz­dálkodószervezet tarthat szá­mot sikerre, amelynél megvan a külső környezethez való­­ al­kalmazkodás képessége és készsége. A külső környezet­hez, azaz a mindenkori in­tézményrendszerhez, a gazda­ságirányításhoz való alkalmaz­kodás a fejlődés elengedhetet­len feltétele. Ehhez megfelelő mennyiségű és hírértékű in­formációra van szükség, me­lyet Jurányi János záró gon­dolatként, a következőképp fogalmazott meg: „Értekezle­tünk célja nem lehet más, mint az ismeretek és tapasz­talatok erejével, a párbeszéd feltételeinek megteremtésével, a megalapozott vezetői dön­téshozatalt elősegíteni”. Dr. Potoczky János, az Or­szágos Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. főosztályvezetője, az üzleti bankkapcsolatok válla­lati, szövetkezeti hasznosításá­ról tartott előadást. Bemutat­ta az általa képviselt keres­kedelmi bank azon új üzlet­ágait (váltó, faktoring, lízing, tőkekihelyezés), melyek révén a gazdálkodószervezetek na­gyobb pénzügyi mozgástérhez juthatnak. Az előadó a vál­tónak — mint a hitelnyújtás sajátos eszközének — jósol nagy szerepet a jövőben. Köz­ponti elképzelés szerint, az összkihelyezésen belül, a vál­tó jelenlegi 2—3 százalékos arányát 20 százalékra kívá­natos növelni. Dr. Székely Ferenc, az Ag­robank területi kirendeltsé­gének vezetője, az újonnan alakult részvénytársaság tevé­­kenységéről adott tájékoztatást. Nevezett bank kezeli a MÉM által központosított műszaki fejlesztési alapot. A bank ke­retében, budapesti székhel­lyel, menedzseri iroda műkö­dik az innováció szolgálatá­ban. Külön figyelmet érdemel a pénzintézet azon új szol­gáltatása, melynek keretében a gazdálkodószervezetek, illet­ve a kistermelők háztáji és kisárutermelésének bővítését szolgáló fejlesztését kívánja támogatni. (Folytatás a 2. oldalon)

Next