Hevesmegyei Népújság, 1949 (6. évfolyam, 14-52. szám)
1949-04-02 / 14. szám
Csak kis- és középparasztok köthetnek Kivégezték REHÓT, sertéshizlalási és tenyésztési szerződést ^ a többszörös Köztudomású, hogy a múltban csak a nagybirtokosok és a kulákok foglalkoztak a sertéstenyésztéssel, illetve hizlalással, amely egyike a legjövedelmezőbb kereseti forrásnak. Ma már döntően megváltozott a helyzet és dolgozóó parasztság régi kívánságát teljesítette a kormányzat azzal, hogy az illetékes nemzeti vállalatok a földművesszövetkezeteken keresztül kizárólag a kis- és középparasztokkal köthetnek sertéshizlalási és sertéstenyésztési szerződéseket. Mindkét akció kedvezményeket tartalmaz a dolgozó parasztság számára. Egy gazda a hizlalási akciónál legfeljebb 5 drb, a tenyésztési akciónál pedig 3 drb sertést köthet le. Mindkét esetben darabonként 300 forint előleget kapnak a gazdák. A rendelet kizárja a lehetőségét annak, hogy kulák és kupec is részesüljön a fenti kedvezményben. A földművesszövetkezetek feladata a gazdák felvilágosítása és beszervezése a szerződéses akcióba, ami nemcsak a gazdáknak jelent jövedelmet, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagy horderejű. Az 1919-es proletárdiktatúra idejéből közöl eredeti plakátokat, újságokat, kiadványokat és képeket a Magyar Tanácsköztársaságról a PÁRTMUNKÁS“ legújabb száma. Közli továbbá Leninnek a magyar munkásokhoz intézett üdvözletét, valamint a „Sarló és Kalapácsában az 1937. évben megjelent cikket: ,,A magyarországi proletárdiktatúra 18. évfordulója és a demokráciáért vívott harc“ címen és több munkás visszaemlékezését a Magyar Tanácsköztársaságra. A lap további része még sok érdekes, aktuális cikket tartalmaz. A „PÁRTMUNKÁS“ előfizetési díja: negyedévre 3 Ft. Csoportos előfizetés havi 1 forint. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Deák Ferenc utca 15. szám. Csekkszámlaszám: 17.511. »» Pártmunkások, megyebizottsági tagok, járási funkcionáriusok, gépállomásvezetők, szövetkezeti szervezők, propagandisták, népnevelők, előadók, üzemi párttitkárok, szakszervezeti és tömegszervezeti funkcionáriusok nem nélkülözhetik a munkájukban az MDP Orsz. Oktatási Osztálya által kiadott, havonta megjelenő ANYAG- ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS című folyóiratot. — Megrendelhető az MDP Propagandaanyag Terjesztőjénél, Budapest, IV.,Deák Ferenc u. 15., és a megyei, illetőleg a jár, oktatási felelősöknél. ——1 ............... rablógyilkost Szerdán este az egri ügyészségi fogház udvarában felakasztották Behó István 22 éves, ózdi származású, többszörös rablógyilkost Eger és környéke rémét. A bitó alatt kijelentette a nagyszámban megjelent érdeklődők felé, hogy „erről a helyről kérek bocsánatot mindazoktól, akiket megbántottam“. A hurok megfeszült, szavai sóhajba fulltak s pár pillanat múlva Bogár jelenti: Az Ítéletet végrehajtot- Példát mutattak a vasasok Diósgyőr és Eger dolgozóinak találkozása Hatalmas erkölcsi- és tömegsikerrel zajlott le „Kultúrát a vidéknek " akació keretében megrendezett diósgyőrvasgyári és egri dolgozók találkozója, amely Egerben is megmutatta, hogy a kultúra és sport határtalan fejlődését egyedül a győzedelmes szocializmus jelenti. Igen, a vasasok is példát adtak arra, hogy miként kell jobban elsajátítanunk és erősebben tudatossá tennünk magunkban az igazi kultúrát, amellyel tovább fejleszthetjük városunk dolgozóinak műveltségét, növelhetjük alkotóerejüket, új erkölcsüket és új öntudatukat. Nem a kiforrott színészi produkciókról és tornászbemutatókról volt itt szó. Másról és sokkal többről! Magával ragadodt valami, aminek nem lehet ellenállni, mert vitt, ragadott bennünket. Kis ez a más, ez a több a dolgozók, az igazi nép, a valódi haza szíve dobogása. Ezt fejezte ki minden szó, ezt mutatta minden mozdulat és érezzük, hogy a kétnapos találkozó minden megnyilvánulása, túl a művészeten és túl a sportműsoron, misszióvá nemesedve közelebb vitt bennünket az a magyar cél felé, a szocialista realizmushoz. A diósgyőri vasasokon kívül Zelk Zoltán, Kossuthdíjas író irodalmi ankétja szocialista közvetlenséggel Petőfi és József Attila költészetén keresztül megismertette a magyar társadalmi és szellemi élet egészét és azt, hogy a kultúra fejlődését egyedül a szocializmus győzelme jelenti, amely az egész emberiség számára megteremti a boldogságot. Szeretnénk, ha Eger városában minél gyakrabban ismétlődnének az ilyen találkozások, amelyek a mi dolgozóinkat öntudatosabb és szervezettebb munkára ösztönzik. Megyénk dolgozói tiltakoznak az imperialisták háborús uszításai ellen Egy emberként mozdult meg megyénk dolgozó népe és a tömeggyűlések sorozatain tiltakoznak az imperialisták háborús uszítása ellen. Hatalmas tömeg vett részt Egerben, a MINSZ gyűlésén, melyen Horváth Nándor elvtárs ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet és az ifjúság feladatait. A lelkes tömeg hosszasan éltette a béke őrét, a nagy Szovjetuniót és Sztálin és Rákosi elvtársakat. Kórusban tüntettek a béke mellett. A napokban Pásztóit és Markazon, valamint a megye több községében is volt béketüntetés, melyen a falvak apraja-nagyja részt vett. A DÉFOSZ megyei értekezlete is felháborodottan tiltakozott az imperialisták háborús provokációi ellen. Tiltakozó levelükben hangsúlyozzák, hogy a dolgozó parasztság egységesen áll az ország vezető pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és a Szovjetunió vezette béketábor mögött. Felszámoljuk az analfabétizmust Hatalmas arányban indították meg a szabadművelés munkásai Pártunk és a tömegszervezetek munkájának segítségével a megye analfabétizmusának felszámolását. Ez idő szerint 80 tanfolyamon gyűlnek össze nap, mint nap az írástudatlan felnőttek, hogy elsajátítsák az írás-olvasás tudományának mesterségét. Az eredmény csaknem mindenütt teljes. Legutóbb Erdőtelek községben zajlott le a vizsga, ahol 174 felnőtt bizonyította be komolyan, büszke öntudattal, hogy a tanulási lehetőség megadásával a népi demokrácia jóvoltából kulturális téren is egész emberek lettek. Erdőtelek, ahol az írástudatlanságot teljesen felszámolták, legyen példa a többi községeink felé, mert itt Pártunk tudatosan dolgozó helyi szervezete, a tömegszervezetek, a jó községi vezetőség és a munka fontosságát érző tantestület teljes összedolgozása vitte sikerre az ügyet. A NÉPÚJSÁG LEVELESLÁDÁJA Meddig lesz türelmes a demokrácia a közhivatalokban megbújt fasisztákkal szemben? A mai nappal a városi Közellátási Hivatalba, az MKDSz részéről egy ív érkezett, amelyen kérik az asszonytársak csatlakozását a béketáborhoz és tiltakozásukat a háborús uszító nyugati kapitalistákkal szemben. A gyűjtőivet a hivatalvezető helyettese adta le a közellátásnál dolgozó női munkatársaknak, amelyet mindegyikük örömmel elfogadott és aláírt, csak egy személy, név szerint Kovács Leona közkisegítő tiltakozott az ív aláírása ellen és nem volt hajlandó aláírni. Szomorúan állapítjuk meg, mi, Közellátási Hivatal dolgozói, hogy még mindig vannak a közhivatalokban olyan személyek, akik a demokráciának és a békének ellenségei. Felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy meddig lesz még a demokrácia türelmes a közhivatalokban megbújt reakciós és fasiszta személyekkel szemben? Akkor, amikor nagyon sok becsületes demokrata ember van, akik méltóan tudnák képviselni a magyar dolgozó nép érdekeit a közigazgatás minden szektorában. Eger, 1949. márc. 50. (Aláírás) Ügyeletes gyógyszertár: (éjszakai szolgálatot tart) április 2-ől 9-ig Pánczél örökösök gyógyszertára. Kopott, fekete kendőjét szorosan nyaka köré fonta, fásult tekintetét a porban játszadozó gyerekekre vetette, s némán ült a kispadon. Gondolatai a múltban kalandoztak. Még azt sem vette észre, hogy lábai előtt egy alig pár éves csöppség foglalatoskodik és éppen egy apró kavicsot próbál beilleszteni lukas cipőjébe. —Néni, néni, beleteszem, — próbálja figyelmeztetni a gyerek. Néni nem válaszol... Újra látja a régi házat. Ott ül a kispadon és nézi a vígan játszadozó gyerekeket. Az övé is köztük ván. Igen, ott szalad, rúgja a labdát. .. — Jóska, Jóskám, gyere csak ide. Lerúgod a cipődet kisfiam és nincsen pénzem megcsináltatni. — De anyám, a többiek is rúgnak, nemcsak én! .. . Másik kép jelenik meg előtte. Fia boldogan szalad hozzá. — Anyám, pénz, nézzen csak ide, pénzem van! Harminc fillért nyertem Nyerges Lacitól. — Anyám, nekünk miért nin c Don mellől írt utoljára . . . csen sok pénzünk? Ugye azért, mert szegények vagyunk? — Igen, kisfiam. A Nyerges bácsi akkor gazdagodott meg, amikor apád a háborúiban volt. _ tudom, anyám. Azért fagyott el apám lába, mert oda volt a háborúban. Majd ha nagy leszek, sok pénzt keresek, hogy ne kelljen neki kosarakat fonni és neked se kelljen olyan sokat mosni járni. Tizenhárom éves volt — fűzte tovább gondolatait az asszony. Kimaradt az iskolából és elment béresnek az urasághoz, mert akkor már apja csak mankóval tudott járni. Azzal is csak a kispadig. Azután ... — megrázkódott. Jött a tragédia. Felborult a szekér, Jóska lába eltörött és kórházba került. Az uraság nem segített. Az írta. Horváth István eltörött szekérrudat is le akarta fogni a bőrből. Pénz, pénz, sok pénz kellett. Sápadt arca elpirosodott, majd még sápadtabb lett, jól emlékszik . . . Sírva és megalázkodva ment Nyergesékhez: „Ha Istent ismernek, megmentik a fiamat. Mindent visszafizetek. Dupla kamatot adok. Váltót is, a házra lehet kebelezni.“ — Hosszas könyörgésre adtak, — váltóra. Sokáig tartott Jóska betegsége. Amikor hazajött, az orvos eltiltotta a nehéz munkától. Az uraság nem vette vissza. Az apja is beteg volt, nem volt pénz a háznál. Az idő szaladt, a váltó hamar lejárt. Nyerges hajthatatlan volt, vissza a pénzt kamatostól, vagy árverés lesz! — Árverés lett. Oda lett a kis családi hajlék, egész élet verejtékes munákjáinak ára. — Arcán egy könnycsepp gurult végig. — Férjére gondolt, aki nem bírta elviselni a szégyent, a tehetetlenséget. — Meghalt! Nem, nem halt meg. Megölték! Tovább pereg a film. Ketten maradtak: anya és fia... Nyergesék kamrájába költöztek. A lakbért úgy kellet ledolgozni aratáskor és kapáláskor, amíg tartott a munka. Traktorkiígásra rezzen és ijedten tekint az égre. Pillanatra szakad csak meg a film, máris látja, amint kopogtat a postás, fia behívójával. A vele korabeliek mind elmentek, csak a Nyerges gyerek és az intéző fia maradt itthon. Őket felmentették . .. Csak a jóskáknak, az én Jóskámnak kellett elmenni, könnyei megeredtek és egy százszor elolvasott, fakó tábori lapra gondol. A Don mellől írt utoljára ... — Néni, néni, ne sírj, pityereg lába előtt a csöj gyerek. — Tiveszem .. .