Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-07 / 88. szám
4 NEPÚJSÁG Hogy végre tavasz van . . . FARKAS ANDRÁS: ANTALFY ISTVÁN Nincsen borongás E pillanatban nincs homály, borongás, csak fény, és láng, csak békesség, derű, rikkant minden kis megrajzolt betű, és én vagyok a vidám, füttyös kondás, csettintgetek a szavak ostorával, tilinkózom a versek erdején, rímek aranypárája száll felém, ezernyi dobbanás visszhangja szárnyal, felnyúlok a nagy fenyők üstökéig, s még feljebb, hol az ég derűje kéklik, köszönök vidám, kicsi csillagoknak, azok vélem örülnek, rám ragyognak, s ha szabad még, s lehet jobban szeretnem, Te hívsz, Te vársz sugárzó szürkületben. PATAKY DEZSŐ: Almomban Rita Ma arcomba hajolt kék szemével. Mint búzatáblák harsogó virága. Szőkesége úgy hullt rám a fénnyel, Mint nektárt szívó méh a csöpp virágra. Bükki tájakon kószáltunk együtt — Hívott a lankás hegyoldal és lapály — Harangvirágok szirmát szedegettük, Karéjba állt körénk a méla táj. Zuzmó simult fehérlő sziklafalra! A völgyben füstölt valahol Garadna — és Rita meglátott egy ibolyát! Pici tenyerén hozta, nékem adta, Hunyorgott is, mint öregek a Napra — S én megcsókoltam ajkát, homlokát! FAZEKAS ISTVÁN: * Tavaszodó szonett Nem tudom poharakkal mérni a napfényt, csak iszom a felhők összevisszaságát. A tavaszi koncertet, andalgós zenét, zöld bájjal fényesítik a füvek, s a fák. Lesd meg, a tág mező didereg esténként, a völgyi ösvény kígyózik, j ó, ha látnád, mikor kart fűzünk együtt és a mezőség — Ifjú elvtársam! — leteríti ruháját, hogy beleborsódzik a hátunk a szélbe, — akkor minden megfejtődik előttem és valamig hatol e kedves érzelem: Hogy végre tavasz van! Már vártam, hogy jöjjön: a kiskabát, napfény, szivárvány, illatok, — Hogy májust dúdolhatnak a gyári lányok! (1958.) A lány tavaszi dala Fülemile Fütyül tele Házunkban minden szegletet. Dala ragyog, Ne búslakodj! Gondod s tarisznyád szegre tedd! Oly könnyedén, Mint szép legény, Ugorj a táncba szívesen, S dalold dalod Éppúgy, ahogy A fecske szól az ereszen, A kikelet Megérkezett, Ha késve is — látod — kikelt, Szívedbe szúr Az ég az úr, Ábrándozó szemeivel. Köröskörül Rügy, ág örül, Bimbókat izzad a világ, A szende szél Nagy szenvedélyt Söpör, testünket fújja át, S a Bükk felöl Előretör A nyári füvek illata, A szerelem Mélységesen Minthogyha csókra hajlana, Fülemile Fütyül tele Lelkemben minden zegzugot. Az izgalom Ül vállamon, Hogy már álmodni sem tudok, És indulok A dalolók Hitével a hegyekbe fel, S a réteken Teleszedem Kendőm virágok ezrivel! MOLNÁR JENŐ: Tavasz a bérházban Nyitva az ajtók, tárva az ablakok, falon és képen fürge napfény ragyog. Az ablakokban örökzöld növények, szomjas levelük frissül, újra éled. Az asszony súrol, szőnyegeket porol, ruha, ágynemű balkonra vándorol. Nagytakarítás. Vége van a csendnek, a bútorok is sorra útra kelnek. A kamasz szellő a szobába nyargal, fut a gyerekhad harsogó zsivajjal. Rádió bömböl és nagylány énekel. Falak közt a vágy hogyan is férne el? Nyújtózik a ház. Megelevenedve kitágul a kék, napos végtelenbe ... Lesz-e víz Bükkszéken? ORSZÁGOSAN ÉS külföldön is ismert a Bükkszéki Gyógyfürdő és a Salvus palackozási formában forgalomba hozott gyógyvíz. Sok beteg embernek nyújtott már enyhülést. Ismerik mind a vizét, mind a fürdőjét az ország valamennyi városában, falujában. Talán éppen ezért, mert ismerik — foglalkoznak az emberek az utóbbi időben oly sokat vele. „Elszökött a bükkszéki víz”, — mondogatják, s részben igazuk is van. Az előző években minden május elsején nyithatott a strand, s most zárt kapu várja a fürdőző vendégeket. A napokban mi is ellátogattunk, hogy meggyőződjünk a hírek valódiságáról. A Salvus palackozó üzem teljes kapacitással dolgozik, azonban a fürdő medencéje száraz. Mi ennek az oka? — kérdezzük Zagyva Ottót, a palackozó üzem vezetőjét. — Ami a strandot illeti sajnos nem tudjuk megnyitni a kellő vízmennyiség hiányában. Szükséges elmondani, hogy a víz kiömlő nyílását a nyári szezon után eldugaszoltuk, hogy a következő szezonig megfelelő mennyiségű gáz gyűljék össze, mert ez nyomja tulajdonképpen a felszínre a vizet. Minden nyitás előtt ezt a kiömlő nyílást meg kell fúrni, mert a vízben levő mészkő lerakódik, s ez a kiömlő nyílást elzárja. A víz ugyan megjött ebben az évben is, de csak olyan kis mennyiségben, hogy csak a palackozó üzemet tudja ellátni. A béléscső nyílása 138 milliméter, azonban csak 60 milliméteres nyílású csövön tudunk vizet a felszínre hozni, ez pedig a két medence feltöltéséhez kevés. Hogy megnyílik-e a strand, arra még nem tudok pontos választ adni, de reméljük, hogy a geológusok és szakemberek munkája eredménnyel jár és ez évben is megnyithatja kapuit a bükkszéki fürdő. UTÁNA A PALACKOZÓ üzemet látogattuk meg és megnyugtathatjuk olvasóinkat, itt a vízellátás biztosítva van. A világszerte ismert gyógyvízből évente 80—100 000 liter vizet szállítanak Budapestre a Gyógyvíztermeltető Vállalathoz, ahonnan aztán az ország különböző részeibe és külföldre is eljuttatják. Jelenleg egy 10 csapos töltőgépen palackozzák a híres vizet, de a közeljövőben már egy 24 csapos töltőgépet is beállítanak. Fejlesztik és korszerűsítik, ez helyes is. Azonban ez a fejlesztés valahogy úgy néz ki, hogy a fürdő rovására megy. Mert mi a helyzet? Ha megnézzük a fürdő környékét, bizony a fennállása óta, 1933- tól nem sokat fordítottak a szépítésére. Pedig volna rá lehetőség. Évente mintegy 400 000 forintot biztosít a fürdő forgalma a Gyógyvíztermeltető Vállalatnak. Ebből a pénzből hacsak évente 50 ezer forintot fordítottak volna a környék szépítésére, parkosítására, bizonyára nem úgy nézne ki, mint most. Arra hivatkoznak, hogy nem érdemes, mert a forrás élettartama úgysem hosszú életű: 25 év óta állandóan ezt mondogatják és senki nem tesz semmit. Talán ez az oka, hogy még nincsen kellő vízmennyiség a fürdőben. Valahogy úgy néz ez ki, hogy nincs gazdája ennek a fürdőnek. Nem akarunk jóslatokba bocsátkozni, de mi nem hisszük, hogy rövid élettartamú ez a forrás. A szakemberek és a geológusok véleménye szerint víz van bőven, csupán a megfelelő gázmennyiség hiányok. Ez ment most el, és visszatereink ÉRDEMES VOLNA ezt a „vízkérdést” az illetékeseknek megvizsgálni, mert a gyógyhatású víz fenntartása nemcsak a bükkszékiek, hanem mindannyiunk érdeke is. KISS BÉLA 1958. május 7. szerda: A Szovjet Rádió Napja. 1833-ban született Johannes Brahms, német zeneszerző. NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön MIHÁLY — KÉT KILOMÉTER hosszú járdát építenek még ebben a hónapban Tarnaszentmiklóson a községfejlesztési alapból. A TISZANÁNAI „Petőfi” és „Kossuth” Tsz. befejezte a borsó első kapálását. Mintegy 100 holdon végezték el a gyomirtást. A borsókapálás befejezésével egyidőben mindkét termelőszövetkezetben elvetették a kukoricát is. A kukoricát négyzetesen vetették mind a 350 holdon. — IFJÚSÁGI találkozót rendeznek Füzesabonyban május 25-én a járási KISZ-bizottság rendezésében. E HÉT KÖZEPÉN megkezdik a cukorrépa kapálását a kömlői „Kossuth” Tsz tagjai. Már elvetették a kukoricát, először megkapálták 80 holdon a borsót, de a 25 holdnyi cukorrépa is a kapa alá fejlődött. Ha az idő engedi, a jövő hét elejére ezzel a munkával is végeznek. — VÖRÖSHERÉVEL vetik be a kiöregedett rizstelepet a kiskörei „Új Élet” Termelőszövetkezet tagjai. A terméseredmény növelése érdekében öntözni akarják a herevetést. (Sipos János.) A TISZANÁNAI „Vörös Csillag” és „Petőfi” Termelőszövetkezetek közötti versenyben a jelenlegi állapotok szerint a „Vörös Csillag” Tsz. tartja az első helyet. A „Petőfi” Termelőszövetkezet tagsága azonban alaposan nekigyürkőzött a munkának és a kapálási munkáknál maguk mögé akarják kényszeríteni versenytársukat. — 10 SZÁZALÉKKAL növelték a kukorica vetésterületét a füzesabonyi járásban, hogy biztosítsák a fejlődő állatállomány takarmányszükségletét. timst Egy érdekes könyv margójára Valójában csak most kezdjük felmérni azt a hatást, amit a XX. pártkongresszus a művészetek új, szélesebb perspektívákban való kibontakoztatása terén megvalósított. Míg a szektás irodalompolitika gyakran csak jelszavakban hangoztatta az ellentétek dialektikus egységének az elvét, de a művek nagy részében afféle victorhugoi romantikával szakította két táborra a jókat és rosszakat, vörösöket és fehéreket, pozitív és negatív hősöket, addig a párthatározatok útmutatása alapján megújhodott szovjet művészet és irodalom olyan magas színvonalú és meglepő témájú művekkel lepett meg bennünket az elmúlt két esztendő során, mint a Negyvenegyedik, vagy a Rumjancev ügy című filmek, illetve a mostanában megjelent Kegyetlenség című regény Nyilvi tollából. Pedig csak az ismerheti fel igazán a jó és rossz marxilenini értelmezésnek találó voltát és szigorúan társadalmi szemszögből viszonyított jellegét, aki ezeket a az új típusú műveket látja és olvassa. Az új művekben az emberfeletti (és épp ezért, számunkra idegen, mert elhihetetlen) hősök, napfény tisztaságú jellemek korszaka nincs többé. A jó nem menetel tömegdalokat harsogva a megvalósulás felé. A rossz sem holmi szarvatlan Belzebub Emberek, hús, vér figurák mozognak előttünk egyik, vagy másik táborhoz csatlakozva, szeretve, érezve, nem aljasan, csak elsodorva. Miért? — teszi fel a kérdést az író? S az okokat, a gazdasági és társadalmi gyökereket kutatja. A régebbi korosztály nagyjai, Alexej Tolsztoj a Golgotában, Sorohov a Csendes Donban már utat mutatott errefelé. De tömeges követőkre csak most akadhattak. Nyilvi Kegyetlenség című regénye egy Szibéria távoli vidékein állomásozó rendőrőrs politikai tisztjének ,(Vemyka) és a Voroncov-féle fehérterrorista banda egyik tagjának (Lazar) rendkívül érdekes és mélységesen kimunkált lélektani pilléreken nyugvó kapcsolatáról — mondhatni barátságáról — szól. Ha a sablonos értékelő módszerekhez folyamodnék, azt mondhatnánk: ez a két alak a regény „pozitív” figurája , a többiek, akik megvetik őket, vagy csak hátuk mögött csodálkoznak emberségükön, akik a szovjet törvények és lenini elvek tételeit darálva álszent mogorvén törnek pálcát kapcsolatuk felett, akik végülis öngyilkosságba kergetik a fiatal szovjet tisztet, ők azok, akik még ma is sokan varrnak, a vaskalaposok, a maguk gyengeségét dörgedelmek mögé álcázók siserehada. A huszasok elején, amikor Távolkeleten még alig szilárdult meg a szovjethatalom, sokszor a pillanatnyi hangulaton és kezdeményezésen múlt, hogy a parasztok a kószáló fehérekhez, vagy a hatalmat üggyel-bajjal gyakorló vörösökhöz álltak. Senki sem születik politikai káptalannal a fejében. Idő és kézzelfogható tettek kellenek, amíg egy olyan réteg, mint a szénégetők, gyantaolvasztók egyszerű társadalma, szimpatizáns, vagy pláne kommunista lesz. Az ellenség uszályában ellenünk harcoló ember még nem minden esetben elveszett. Jó szem kell hozzá, hogy meglássuk, kit lehet az ellenség táborából gazdasági és társadalmi gyökerei alapján barátunkká formálni. A többiek nem értik ezt. Lázárrá is legyintenek: bandita. Ráadásul szemtelen is, nekitámad — csak szavakban persze — a letartóztatóknak ócsárolja a rendőrök tunya parancsnokát, s a maga Voroncovával hasonlítja össze, aki ezenszerte keményebb legény. De a fiatal szovjet tiszt, Vényka érzi, hogy ez az ember — aki hajdan gyantaolvasztó volt, — egyszerű erdei farkas, őszinte és egyenes szókimondásával pallérozatlan értelmének ferde igazságait hajtogatja, s megvan benne a fogékonyság, hogy a nálánál többet tudóktól átvegye azt, ami neki jó. Az idő érleli őt, s a hajdani banditából nemsokára „áruló” lesz, s maga vezeti Voroncovék ellen a nyomozó rendőrség alakulatait. Szép és mély írás Nyilin könyvve, afféle modern Dosztojevszkijé, izgalmas lélektani elemzésekkel. Aki elolvassa, ismerheti meg csak igazán azokat az eredményeket, amiket az új szovjet irodalom a sokrétű emberi bízság feltárása terén elért. — pala — VAAA/VVAAAAAAAAAAA/VNAAAAAAAAAA/VWVAAAAAAAA/WWVAA/W'AAAAAA/VAAAAA/NAAAAAAAA/VNAA/WVWVWWVVVWV Johannes Brahms (1833-1897) Az európai polgárság a francia forradalom idején élte történetének leghaladóbb fázisát, a politikai hatalom megragadásának korát, amelyet a zenetörténelem a nagy bécsi klasszicizmus korszakának nevez. Ettől kezdve a polgárságnak a haladáshoz való viszonya problematikussá vált. Általában Európában 1850 után a polgári osztály szinte már véglegesen a haladás erőiből a reakció bástyájává válik. Vonatkozik ez a megállapítás különösen a bismarcki Németországra. Wagner egyéni műalkotásán, egyéni életpályáján keresztül világosan lemérhető a polgárság társadalmi funkciójának döntő megváltozása, a forradalmi erőből reakciós erővé való átváltozása. Wagner azonban még szembe tud szállni művészetével a társadalmi hanyatlással. Ő és a korai romantika nagy mesterei túlemelkednek és legyőzik az ellentmondásokat azáltal, hogy a maguk korában még haladó és forradami polgári rétegek érzésvilágára támaszkodva forradalmasítják a zene nyelvét, stílusát, kifejező eszközeit. Wagner után következő Brahms művészetében már leplezetlenül és őszintén megnyivánul a hanyatló polgárság érzésvilágának tragikus hangja. Ez az egyedülálló nagy művész a klasszikus kor óta szinte elfelejtett és hanyatlásnak induló formákat, a nagy klasszicizmus nagy formáit eleveníti fel szimfonikus és kamarazene, versenyművek terén és ezáltal látszólag egy lépést tesz hátrafelé. Ezt a látszólag visszafelé való haladást támasztja alá Brahms hangja, stílusa is, amely a jövő zenéjét hirdető wagneri lárma közepette valami sokkal tartózkodóbb, sötétebb, pesszimisztikusabb hangot üt meg. Mindazonáltal Brahms művészetét igen nagy jelentőségűnek kell tekintenünk. Ugyanis egy határozott tagadás nyilvánul meg benne Wagner és elsősorban Wagner kisebb tehetségű követőinek mozgalmával szemben. Ezek szinte nem hajlandók tudomásul venni a kor fordulatait és öncélúan művelik a romantikának a már kifáradó és hanyatló formáit, elhitetni , akarván a hallgatókkal és társadalommal, hogy ez a zene még valóban a jövő zenéje és ez most kezd megindulni a haladás útján. Ezzel szemben Brahms zenéjében annak a határozott felismerése nyilvánul meg, hogy itt egy kultúrának, sőt : egy osztálynak, egy társadalomnak alkonyáról van szó és a zeneszerző feladata Brahms szerint csak az lehet, hogy ennek a társadalomnak nemes és valaha haladó hagyományait felújítsa, ápolja és ezzel szinte bevallja, hogy haladás terén további lépésekre képtelen. Brahms művészete tehát bizonyos leleplező jelleggel bír, azzal a jelleggel, amelyre a német romantikának többi képviselői nem vállalkoztak, amely leleplezi azt, hogy osztályát nem tekinti már a haladás élén járó osztálynak. Zenéje azonban nem képes megmutatni a jövőt: a válságba jutott kapitalizmust nem a jövő, hanem a múlt szempontjából bírálja. Brahms művészetének fő jellemzője, hogy formaalakításban meglehetős készséggel tud visszanyúlni a klasszikus formaépítkezéshez, nem értve ezalatt azt, hogy a klasszikus formaépítkezést másolja, hanem abból kiindulva összefoglalja mindazokat az eredményeket, amelyeket a német romantika, elsősorban Schumann stílusa már létrehozott. Legjelentősebb művei: 4 szimfónia, versenyművek, zongora- és kamarazeneművek. A „Magyar táncok” c. sorozatban XIX. századi magyar táncdallamokat dolgozott fel. Kórusművei gyakran szerepelnek énekkaraink műsorán GEIBINGER SÁNDOR 1958. május 7., szerda műsorai Egerben este fél 8 órakor: CSÓKOS ASSZONY (Bérletszünet) MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER Május 7. szerdán: Makrancos feleség EGRI VÖRÖS CSILLAG Becsületrablók EGRI BRÓDY Yves Montand énekel EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kisdobos GYÖNGYÖSI PUSKIN Aida HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mindig veled HATVANI KOSSUTH A vasárnap gyilkosai FÜZESABONY 101-es sas PÉTERVASARA ötlábú birka HEVES Traviata Hírek Hatvanból MEGKEZDTÉk a vízmű második kútjának fúrását a régi delelőn. 1 000 000 FORINTOS beruházással júliusban megkezdik a szennyvízcsatorna építését. AZ ORSZÁGOS Úttörő Szövetség Elnöksége, Berényi István boldogi úttörőpajtásnak kiváló úttörő munkájáért jelvényt és oklevelet adományozott. JÚNIUS 1-én átadják a közel 130 000 forintos költséggel épült új buszmegállót.