Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-19 / 229. szám
NEFÜJSAü a magyar nép békeharcáról, a hároméves tervről, Heves megyei kapcsolatairól nyilatkozik Szakasits árpád elvtárs, ittegyénk képviselőj e is itte Megyénk dolgozói örömmel és nagy bizalommal jelölték képviselőjelöltnek Szakasits Árpád elvtársat, a Béke Világtanács Irodájának tagját és számos közéleti tisztség viselőjét. Lapunk munkatársa felkereste Szakasits elvtársat és megkérte: nyilatkozzon a Népújság számára. Az alábbiakban ismertetjük Szakasits elvtárs kérdéseinkre adott válaszait. Mint a Béke-Világtanács Irodájának a tagja, hogyan értékeli a magyar nép békeharcát az elmúlt egy esztendő nemzetközi eseményeinek tükrében? Dolgozó népünk páratlan lelkesedéssel vesz részt a béke megoltalmazására irányuló nemzetközi küzdelmekben. Valahányszor a nyugati imperialisták agressziójáról volt szó, mindannyiszor megmozdult a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek békeharcos tábora, hogy hallassa elszánt tiltakozásának szavát. A magyar békemozgalom különösen nagy lendületet vett az 1956-os ellenforradalmi lázadás után. A magyar nép számára ez a sötét ellenforradalmi kísérlet nagy tanulságokkal szolgál. Felismerte benne a nyugati monopoltőkéseknek azt a törekvését, hogy a belső bitangok segítségével kiszakítsák Magyarországot a szocialista világrendszerből, itt visszaállítsák a földesurak, gyárosok, bankárok uralmát és a magyar népet besorozzák agresszív terveik szolgálatába. Ha ez a tervük sikerült volna, akkor Magyarország egy harmadik világháború tűzfészkévé válik és népe kimondhatatlan szenvedéseknek nézett volna elébe. Azt is felismerte a magyar nép, hogy a nyugati imperialisták lelkiismeretlen gonoszsággal azért támadták meg a Magyar Népköztársaságot és szították fel az ellenforradalom lángját, hogy e véres lángok mögé rejtsék szuezi kalandjukat, az arab népek ellen intézett vakmerő agressziójukat. Ezek a felismerések rendkívül jótékony befolyást gyakoroltak a magyar dolgozó nép magatartására a nemzetközi eseményekkel szemben, és nagy lendületet adtak a magyar békemozgalomnak. Ennek a békemozgalomnak erkölcsi erejét hatalmasan megnövelte az a nemzetközi szolidaritás, amely a szocialista világrendszer népei részéről a magyar néppel szemben megnyilvánult. Ez a szolidaritás nemcsak jóakaratú baráti szavakban jutott kifejezésre, hanem felbecsülhetetlen anyagi támogatásban is. Hónapokon át robogtak Magyarország felé a Szovjetunióból és a többi népi demokratikus baráti országokból az élelmiszerrel, nyersanyagokkal, készárukkal és mindenféle szükségleti cikkekkel megrakott vonatok. A Szovjetunió igen jelentékeny pénzbeli támogatást is nyújtott országunknak és ez elkerülhetővé tette a nép életét romboló inflációt és a munkanélküliséget A nyugati monopoltőkések arra számítottak, hogy a magyar nép tudatából kiirthatják vagy legalább is megingathatják a Szovjetunió iránt érzett mélységes barátság érzelmeit és a többi népi demokráciákhoz fűződő testvériség szellemét. Ennek éppen az ellenkezője következett be. A magyar nép ma még sokkal odaadóbban szolgálja a magyar—szovjet barátság ügyét és még sokkal szilárdabban áll a világbéke megoltalmazásának frontján, mint bármikor azelőtt. Egynek érzi magát a szocialista világrendszer valamennyi népével, és éberen figyeli a nemzetközi eseményeket, mert tisztán látja, hogy a béke ügye egy és oszthatatlan. Azt is tisztán látja, hogy mit jelent a szocialista világrendszer népeinek barátsága és szolidaritása a világbéke megoltalmazásának szempontjából. Ez magyarázza meg az Országos Béketanács tevékenységének sikereit, azokat a nagyarányú országos megmozdulásokat amelyekre mindannyiszor sor került, ha valahol a nyugati békebontók erőszakos beavatkozására került a sor. A magcar nép — együtt a szocialista világrendszer népeivel — teljes szolidaritással fordult Ciprus szabadharcos népe felé, ugyanilyen szolidaritással figyeltet az Indonéz Köztársaság küzdelmét, újongó lelkesedéssel fogadta Irak népének forradalmát, lángoló tiltakozással fordult szembe az Egyesült Államok és Nagy- Britannia támadásával szemben, amely Libanon és Jordánia népének szabadságküzdelmét veszélyeztette, és felháborodásának teljes erejével száll szembe az Egyesült Államok tajvani kalandjával. A magyar nép békeharcának kiterjedését és mélységét mi sem bizonyítja jobban, mint a májusi Béke és Barátság Hónapja, amelyet az Országos Béketanács kongresszusa fejezett be. Büszkén hivatkozhatunk arra, hogy ez a kongresszus választotta meg a stockholmi leszerelési és együttműködési kongresszusra küldendő magyar delegációt, amely ezen a nemzetközi békekongresszuson híven fejezte ki a magyar nép békeakaratát és közreműködési készségét a világbéke megoltalmazásában, munkájéban és küzdelmeiben. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a magyar nép soha még olyan érdeklődést nem tanúsított a nemzetközi események iránt, mint éppen napjainkban. Ez érettségének is, öntudatosságának is nagy bizonysága. Szakasits elvtársat Heves megye dolgozói jelölték országgyűlési képviselőnek. Hogyan látja a megye fejlődését a most folyó hároméves tervben és a távolabbi perspektívákban? Hároméves tervünk józan, mértéktartó terv, amely számba vette egyrészt országunk anyagi felkészültségét, teherbíróképességét, népünk munkakészségét, másrészt azt az örvendetes tényt, hogy együtt építjük a szocializmust a többi népi demokráciák népeivel és a Szovjetunió hatalmas tapasztalatainak felhasználásával. Hároméves tervünk végrehajtása során országunk ipara és mezőgazdasága nagy fejlődést ér el és megteremti az alapját annak, hogy ez a fejlődés még gyorsabb, még mélyrehatóbb és kiterjedtebb legyen. Távolabbi perspektívában ez a fejlődés Magyarországot jó fejlettségű ipari, intenzív gazdálkodású mezőgazdasági országgá emeli. Ez utóbbi tekintetében Heves megyének rendkívül örvendetes kilátásai nyílnak. Heves megye az energiagazdálkodásban nem lebecsülendő helyet vív ki magának. — elsőrendű helyet népgazdaságunkban, Heves megye népében megvan a képesség arra, hogy minden téren a legjobbat nyújtsa és hároméves tervünk épített is erre a képességére. Nem lehet kétséges, hogy Heves megye ipari és mezőgazdasági dolgozói, bányászai nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják a hozzájuk fűzött várakozásokat. Heves megyében a helyi ipar fejlesztésére 7 860 000 forintot fordítunk a hároméves terv időszaka alatt. Az élelmiszeripar fejlesztésére ugyancsak három év alatt tíz és háromnegyed millió forintot költünk. Számottevő beruházásokkal fejlesztjük a megye művelődésügyét is. A művelődésügy fejlesztésére ez évben csaknem 13 millió, jövőre 16 és félmillió, a tervidőszak utolsó évében pedig 18 és félmillió forintot ruházunk be. Az egészségügy fejlesztésére a terv tízmillió forintot biztosít. Mindez természetesen csak néhány adata a megye hároméves tervének. Milyen személyes kapcsolatok fűzik Szakasits elvtársat Heves megyéhez? Sok évtizedes munkásmozgalmi kapcsolatok ezek. Sok-sok derék Hevesi megyei elvitt fsamhoz fűz meleg érzelem, amely abból az áldozatkész és bátor küzdelemből ered, amelyet ezek az elvtársak nagyon nehéz időkben, szinte kegyetlen körülmények között vállaltak. Helytállásuk a munkásmozgalom frontján mindig tiszteletet és megbecsülést ébresztett bennem irántuk és ezt csak azok érthetik meg, akik, mint ők is, proletár-öntudattal, szívóssággal és nem lankadó odaadással szolgálták a magyar proletariátus, a magyar parasztság felszabadításának ügyét. Az ilyen személyes kapcsolatok, az ilyen érzelmek nem szakadnak meg és nem homályosulnak el. Hosszú évtizedek után sem. Ezek a legeltéphetetlenebb kapcsolatok. Ma is, amikor derültebb égboltozat alatt dolgozunk és harcolunk a szocializmusért, úgy érzem, egy nagy és szép családnak vagyunk tagjai. Testvéri érzések fűznek bennünket össze. Együtt munkálkodunk, öregek és fiatalok, férfiak és nők a magyar nép szebb, boldogabb jövendőjéért. Olyan cél ez, amelyért érdemes élni, munkálkodni és ha kell, áldozatokat is hozni. Boldognak érzem magamat, hogy most majd még szorosabb kapcsolatba kerülök Heves megye dolgozóival, régi és új barátaimmal és együtt munkálkodhatunk a közjóért, hazánk szocialista átalakításáért. Mit üzen Szakasits elvtárs Heves megye dolgozóinak? — Azt üzenem, Heves megye dolgozó népének és azt kérem tőlük, hogy fogadjanak barátjukként maguk közé. Ígérem, hogy rászolgálok majd barátságukra. Hiszen egy ügyet szolgálunk valamennyien, egy cél lebeg szemünk előtt és ezt a célt közös mun,,kánkkal, jó baráti és elvtársi szellemben el is érjük majd Valamennyiünknek "együttes erővel arra kell törekednünk, hogy Heves megye a szocializmus és a béke termékeny és virágzó földje legyen. 1958. október 19., vasárnap As EgyénültjUlmok rakétalövedékekkel szereli fel a csangkajsekistákat NEW YORK (TASZSZ) Az AP tudósítójának jelentése szerint Tajpejben hivatalosan közölték, hogy a katonai segélyprogram keretében Niketípusú amerikai rakéta berendezéseket adnak át a csangkajsekistáknak. A távirányítású lövedékeket atomtöltettel is ellátják. A libanoni miniszterelnök az amerikai csapatok távozását követeli BEJRUT (TASZSZ). Sajtójelentések szerint Rasid Karami miniszterelnök magához kérette az amerikai nagykövetet, s emlékeztette őt az amerikai kormánynak arra az ígéretére, hogy október végéig kivonja csapatait Libanonból. A miniszterelnök hangsúlyozta a nagykövet előtt, hogy az említett ígéret teljesítését feltétlenül szükségesnek tartja. A magyar disszideitek nyomorúságos helyzete a Délafrikai Unióban ADDISZ ABEBA (TASZSZ) Mint a délafrikai Cape Argus című lap közli, rendkívül nyomorúságos helyzetbe kerültek a magyar disszidensek, akiket a Délafrikai Unióba vittek. Nem jutnak munkához és arra kényszerülnek, hogy városról-városra vándoroljanak. A délafrikai Vöröskereszt nem hajlandó megfizetni szállodai kiadásaikat, s így legtöbbjük fedél nélkül van. (MTI) Csökken az Egyesül az ENI Az Egyesült Államoknak, ami ittasabb kérdésekben még szosem szenvedett vereséget az ENSZ-ben, minden évben nehezebbé válik, hogy megtartsa előnyös helyzetét. Az ázsiai és a közép-keleti erők felsorakozása, valamint sok semleges állam csatlakozás az ENSZ-hez olyan nagy mértékben csökkentették az Egyesült Államok szavazati többségét, hogy az amerikaiaknak nagyon fel kell mérniök . Államok befolyása íSZ-ben a helyzetet, mielőtt valamilyen bizonytalan kérdésben kockára tennék tekintélyüket. A szavazógépezetnek ez a gyengülése világosan látszott a legutóbbi szavazáson, melyre Kína ENSZ-tagságával kapcsolatban került sor. Az Egyesült Államok végül is 44 szavazattal 28 ellenében, 9 tartózkodással győzött. A 20 latin-amerikai állam támogatása nélkül azonban könnyen alulmaradhatott volna. Az Egyesült Államok alig több mint 54 százalékos támogatást ért 1954-ben, amikor az m.ienkínak is jjö, folyamodtak halogatást a p . king felvételének mega.... lyozására, az amerikai javaslat a szavazatok 71,6 százalékát kapta. Időjárásjelentés varixcscvo iüoj(é>9u v **vj £ k*. - .*-*1 ,A szél mérséklődik. Kisebb felhőátvonulások, néhány helyen, elsősorban futóesővel. Hideg éjszaka, több helyen fagyok. A nappali hőmérséklet nem változik. Várható nappali hőmérséklet vasárnap: 8— 10 fok között. Heves megyében is teljesítik kötelességüket a néphatalom helyi szervei: a tanácsok írta: Lendvai Vilmos, a megyei tanács vb. elnöke Választások előtt állunk. ~ November 16-án népünk milliói a szavazóurnák elé járulnak, hogy szavazzanak azokra a dolgozó társaikba, akiket a községi, városi, [járási, megyei tanácsokba és ]az országgyűlésbe küldenek. •Mikor népünk küldötteire szavaz, egyben szavaz politikai és társadalmi rendszerünkre is.Szavaz a néphatalomra, a népi demokrácia államrendszerére. •A szavazás jóváhagyása és helyeslése annak, ami hazánkban a felszabadulás óta történt, a hatalmas társadalmi változásoknak és nagy eredményeknek, amelyeket népünk [kivívott. [ És a szavazás egyben a bizalom kinyilvánítása is azok iránt a küldöttek iránt, akik a következő négy esztendőben e •bizalomból merítenek erőt az •előttük álló munkásévek feladatainak megvalósításához. Népünk azt várja a most [megválasztásra kerülő küldötteitől, a tapasztalt régiektől és [a friss erővel munkába álló [újaktól, hogy tetteik nyomán ]tovább erősödjék hazánk és [emelkedjék népünk jóléte. Éppen ezért nagy feladatok vánnak azokra, akik a választás eredményeként a mi megyénk tanácsaiban, a népi hajtalom e helyi szerveiben fognak tevékenykedni. s A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Ennek a rövid, tömör megfogalmazású mondatnak a [tanácsok munkája az egyik valóra váltója. A tanácsok 1950-ben, az első tanácsválasztással jöttek hétre, és a legkisebb falutól a megyékig, a proletárdiktatúra helyi államhatalmi szerveivé lettek. Már a felszabadulás után megalakult nemzeti bizottságok és a Magyar Kommunista Párt politikai befolyása alatt az 1945 után létrejött új képviselőtestületekbe a népi erők egyre nagyobb helyet kaptak és egyre kisebb helyre szorították a volt kizsákmányoló osztályok képviselőit. Az 5 évvel ezután megalakult tanácsszervezet egészen más típusú, más jellegű állami szervezet, mint a felszabadulás előtti önkormányzat szervezete volt. Amíg a tanácsok, mint államhatalmi szervek, összetételükben is a dolgozó népet képviselik, addig a régi képviselőtestületek az akkori uralkodó osztály, a vagyonosok, a gazdagok hatalmi szervei voltak. Aesenyőtelek község képviselőtestületének 28 tagja volt, ebből 21 kulák. Ma Besenyőtelek községben 45 tanácstag közül 8 tsz-tag, 15 dolgozó paraszt, 21 munkás, 1 értelmiségi foglalkozású. Megyénk székhelyén, Eger városban 1930-ban a városi képviselőtestületnek 110 tagja volt, akik közül egyetlenegy fizikai munkás sem volt. Ezzel szemben most a 106 városi tanácstag közül 14 munkás, 27 dolgozó paraszt, 3 tsz-tag, 7 értelmiségi, 3 kisiparos, 45 alkalmazott és 7 egyéb foglalkozású képviseli a város lakosságát. A megyei törvényhatósági bizottságba 1935-ben összesen 430 személyt választottak, akik közül 156 virilis jogon lett megválasztva gróf Keglevich vezetésével és további 20 földbirtokos, a többi vármegyei főtisztviselő volt. Az 1954-ben megválasztott 70 megyei tanácstag közül munkás volt 27, dolgozó paraszt 18, tsz-tag 11, értelmiségi 5, egyéb 9 fő. Maga az a tény, hogy 4569 tanácstagot választottak meg a megye területén 1954-ben és ebből 746 munkás, 2515 paraszt, 204 értelmiségi foglalkozású volt, óriási politikai változást jelentett, hiszen a választópolgárságot a dolgozó népből kiválasztott küldöttek képviselték. Ebből következik tanácsaink szocialista demokratizmusa, az, hogy a társadalom dolgozó rétegeinek a legdemokratikusabb választási rendszerrel megválasztott saját küldötteiből alakulnak az államhatalom helyi szervei. Az így megalakult helyi államhatalmi szervek célkitűzéseiben is különböznek a felszabadulás előtti önkormányzati szervektől. A felszabadulás előtt is voltak bizonyos formai változások, azonban ezek a formai változások az önkormányzati szerveket továbbra is az uralkodó osztály szerveiként tartották meg. 1935-ben zárult le az első titkos választással létrejött Heves megyei törvényhatósági bizottság tevékenykedésének 5 esztendeje. Dr. Hedry Lőrinc főispán a törvényhatósági bizottság ülésén akkor azt mondta, hogy ..voltak, akik aggodalommal néztek fs^eási rendszer elé Még pedig ez az aggodalom az volt, hogy túl nagy és bizonytalan lépést teszünk a radikalizmus felé, olyan újabb elemek számára nyitjuk meg az önkormányzati ténykedés kapuját, amelyek disszonáns hangokkal fogják zavarni a vármegyében féltve őrzött nemzeti tradíciók és hagyományok iránti tiszteletet.” Majd így folytatta: „A most lezárult 5 éves ciklus fényes bizonyítéka annak, hogy a reformlépés nem mindig radikális lépés és hogy azok, akik mint új emberek, ebbe a közgyűlésbe bejutottak, még nagyobb és intenzívebb érdeklődéssel vesznek részt az autonómia munkájában, mint elődeik.” Bebizonyosodott, mondja a továbbiakban, hogy helyes a reformpolitika célja, mégpedig az a cél, hogy „testvéri kiegyenlítődés létesüljön város és falu, szegény és gazdag, vezető és vezetett között.” Valóban, nem valami nagy lépés volt a Horthy-rendszer titkos választása a „radikalizmus” felé, ezt helyesen állapította meg annak idején a főispán úr. Az igazi radikalizmus csak akkor következett be, amikor a tanácsok rendszere létrejött, amely végleg kisöpörte a volt uralkodó osztály minden maradványát az államhatalmi szervekből. A tanácsrendszer felvetett egy új feladatot: az államhatalom helyi szerveinek vezetőit is a népből kellett kiválasztani. Ezt az új feladatot a Magyar Kommunista Párt irányításával népünk helyesen oldotta meg. A munkások közül sokat a munkapad mellől szólítottak el, a parasztok közül sokan hagyták ott az eke szarvát, hogy új feladataik végrehajtását megkezdjék. A dolgozó nép türelmesen és magabiztosan segítette azokat, akik munkahelyükre kerülve is dolgozó társaik maradtak. Az eltelt 8 esztendő világos bizonyítéka annak, hogy a munkások és parasztok alkalmasak az állami vezetésre, meg tudják oldani azokat a nehéz és bonyolult feladatokat, amelyekkel ez a munka jár. 1958-ban a Heves megyei tanácsok 307 vezetője közül 79 munkás, 119 paraszt, 16 értelmiségi és 93 egyéb volt. Továbbfejlődésünknek az a biztosítéka, hogy a jelenlegi választáson a tanácsokba a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjai kerüljenek be, akik az eddigieknél is eredményesebben végzik munkájukat. Az 1950-ben létrejött tanácsok az azóta eltelt 8 esztendő alatt legyőzték a kezdeti nehézségeket, nagyarányú gazdasági szervező munkához fogtak, amely jelentős eredményeket hozott. Az ellenforradalom alatt több helyen úgy szólaltak fel a népi demokrácia „bírálói”, hogy véget kell vetni a statisztikával való játéknak, szerintük a tanácsrendszer 8 éves eredményei nem egyebek a statisztikával való játéknál. Ennek az ellenforradalmi rágalomnak a hazug voltát minden területen be tudjuk bizonyítani. Mindenekelőtt a legégetőbb kérdést vizsgáljuk meg, a lakáskérdést. Kétségtelen, hogy a lakáskérdés megoldásával a felszabadulás előtt is foglalkoztak, de azt se feledjük el, hogy hogyan. Az egri városi képviselőtestület 1920-ban a lakáskérdés megoldására a következő határozatot hozta: „Határozat: A képviselőtestület a városi tanács jelentését tudomásul veszi, felhatalmazza a városi tanácsot, hogy a háborút kitörése óta az idegenből bevándorolt egyének összeirattassanak és amennyiben nevezetteknek a jövőben való ittmaradása, illetve a város területén való tartózkodása — figyelemmel a nehéz lakásügyi és közélelmezési viszonyokra — nem kívánatos, ne csupán lakásából lakoltassa ki és élelmiszerjegyeit vonja be, hanem