Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

1961. október 25., szerda Ruiz Pablo Picasso Nyolcvan év­vel ezelőtt szü­letett Malagá­ban Picasso Pablo Ruiz spa­nyol származá­sú francia fes­tő. Első kiállí­tását szülőhazá­jában, Barcelo­nában rendezte. Korán eljutott Párizsba, ahol a századforduló divatos művé­szeti irányza­tainak hatása alá került. Fes­tészetével gyak­ran meghök­kenti a nézőket, a kiállítási láto­gatókat, a mű­­értőket. Kora ifjúságában művészeti viták középpontjába került, és azóta is majd minden képe újabb vi­ták elindítója. A nyugati képzőművészeti kritikusok főleg azóta támad­ják erőteljesen, mióta a nagy művész ismételten hitet tett a a béke mellett, aktívan részt vesz a békemozgalomban és a béke ügyét szolgáló plakátokat készít. Életműve nem lezárt, hiszen 80 éves kora ellenére is rend­szeresen dogozik. Már jó ideje nemcsak festészettel foglalko­zik, — kiveszi részét az ifjú festő nemzedék neveléséből is. Megkezdődtek a jelentkezések a jövő évi külföldi társasutazásokra A Heves megyei Idegenfor­galmi Hivatalnál megkezdőd­tek a jelentkezések az 1962. évi külföldi társasutazásokra. Az első két út a lengyelországi Zakopanéba és a kelet-német­országi Lipcsébe vezet. Zakopane — mint ismeretes —­ Európa egyik legszebb sí­­paradicsoma, ahol az újra je­lentkezettek számára mód nyílik a síelésre is. A Zako­panéi út nyolcnapos időtar­tamú és teljes ellátással mind­össze 1435 forintba kerül. Je­lentkezni november 15-ig lehet az egri Idegenforgalmi Hiva­talban. A lipcsei tavaszi vásárra hét­napos utat terveztek. Itt a költség, Budapesttől számítva, 980 forint! Jelentkezési határ­idő: október 28. (Az Idegenfor­galmi Hivatal helyiségeit tata­rozzák, azért ideiglenesen a Kossuth Lajos utca 26. szám alatti diákszállóban folyik az ügyintézés.) Tájékoztató a magyar könyvkiadók ötéves tervéről A magyar könyvkiadók (Európa, Magvető, Magyar He­likon, Móra, Szépirodalmi) holnap délután öt órakor a TIT Egri Klubhelyiségében tá­jékoztatót tartanak a magyar könyvkiadás ötéves tervéről. A tájékoztató ugyan nem öleli fel az elkövetkezendő öt év egész könyvtermését, hiszen a műszaki és természettudomá­nyos könyvek kiadásával fog­lalkozó vállalatok képviselői nem lesznek jelen. De a szép­­irodalmi, ifjúsági és társada­­dalomtudományi művek kiadói ismertetik az elkövetkezendő időszak kiadás-politikai alap­elveit, főbb feladatait és fonto­sabb irányszámait. nepÚjsag Erdlföldi vendégek az egri I-es kórház baleseti sebészetén Az elmúlt hét végén három­napos traumatológiai kong­resszusra gyűltek össze Buda­pesten a baleseti sebészet szak­emberei. A kongresszus után mintegy hatvan külföldi és 15 belföldi sebész tett látogatást az egri I. számú kórház dr. Vá­­lyi Sándor főorvos irányítása alatt működő baleseti sebésze­tén. Délben érkeztek a küldöttek, s ebéd után a baleseti sebé­szeten folytattak vizsgálatokat és megbeszélést. Itt volt Dob­­ro­v professzor, a moszkvai Központi Baleseti sebészeti In­tézet vezetője, W. Félix Kelet- Berlinből, Ostapovic profes­­­szor, a Nyugat-Berlini Baleseti Sebészet Intézet igazgatója, Novák professzor Brünnből, Ladányi Józsa professzornő a debreceni klinikáról, de Itt voltak számosan a német, osztrák, szovjet, lengyel bal­eseti sebészet kiváló képviselői is. Elismeréssel nyilatkoztak az egri kórház baleseti sebészeté­nek munkájáról, s kérték az itt működő orvosokat, hogy az egyes érdekesebb esetek kórtüneti leírását, s néhány fotókópiát bocsássanak ren­delkezésükre. A szakmai megbeszélést vá­rosnézés követte, s a kül- és belföldi orvosok felüdülést ta­láltak a város műemlékei, ér­dekes látnivalói körében. A küldöttséget dr. Hónig Vilmos, a budapesti Országos Baleseti Sebészeti Intézet igazgató­­helyettese vezette. A szárazság ellenére... Ez év szeptemberében a já­rási pártbizottság aktívaülésén a hat egyesült kömlői termelő­szövetkezet nevében Antal József elnök ígéretet tett arra, hogy határidő előtt befejezik az ősziek vetését. Ebben a munkában versenyre hívta a hevesi járás valamennyi ter­melőszövetkezetét. A szövetke­zet tagsága egymásután vál­lalta a versenyfeltételeket. No­ha a száraz időjárás itt is gá­tolta az őszi szántási, talaj­előkészítési és vetési munká­kat, a járás termelőszövetke­zeteinek tagjai a két gépállo­más dolgozóinak segítségével igen szép eredményeket értek el. A versenykihívó kömlői Má­jus 1. Tsz tagjai a tervezett 2098 holdon befejezték a ve­tést. A kiskörei Dózsa Tsz-ben az őszi vetésterületet, amely 640 hold, 26 holddal túl­­­tel­jesítették. Az akolházi Új Élet, a tarnaszentmiklósi Petőfi és Kossuth Tsz-ek szintén befe­jezték a vetési munkákat októ­ber 20-ig. Az őszi vetéstervek túltel­jesítésére a járás több terme­lőszövetkezetében törekedtek. Így a járás termelőszövetke­zetei ezen az őszön 3200 hold őszi árpa vetést terveztek, ez­zel szemben 5000 hold árpát vetettek. A kenyérgabona ve­tésnek mintegy 60 százaléka került 20-ig a földbe. A ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások dolgozói a legutóbbi vasárnapon is dolgoztak, hogy mielőbb befejezzék az őszi ve­tést. Pálfi József Heves A lehullott csapadék meggyorsította az őszi munkákat A mezőgazdaság dolgozói örömmel fogadták, hogy né­hány napja esősre változott az időjárás. A lehullott csapadék­ igen jelentős abból a szem­pontból, hogy elősegíti a már elvetett gabona kikelését, s így különösen az őszi árpánál és rozsnál számítani lehet arra, hogy időben, a nagy téli hidegek előtt meg is bokro­­sodik a vetés.­­ A lehullott csapadék kön­­­nyebbé teszi a nyári, illetve kora őszi mélyszántások el­­őffunkálását is, a talajnak ve­téshez való előkészítését, mert a nedvesség porhanyósabbá tette a talaj felszínét. A szak­emberek véleménye szerint a már eddig lehullott csapadék is lehetővé teszi, hogy az őszi vetéseket még gyorsabb ütem­ben befejezzék. A NÖ Ö8I ALMA, hogy valamiképpen össze­hangolja, összeegyeztesse ma­gasabb szellemi igényeit a köz­napi teendőkkel, hogy ápoltak és gondozottak, ellátottak le­gyenek szerettei, s ápolt legyen a lelke is­­ Önmaga lelke szépre szomjazó emberi lelke. A nő ősi álma... Igen, ősi! Hiszen évezredeken át folyta­tott harcot — már az ókorban is! (mert idáig nyúlnak vissza a­ nőmozgalom nyomai) — al­sóbbrendűségének, megalázott­­ságának felszámolására. Törté­nelmünk folyamán számos mozgalom írta fel zászlajára a nők egyenjogúságának kiví­vását... Feminista mozgalom: a nők egyenlő jogának kivívá­sát a családban, a politikai életben, a hivatalok és képesí­tések elnyerhetésében, a nők személyiségének erőteljesebb elismertetését és védelmét, alá­rendelt kulturális helyzetük megszüntetését, a női munka teljesebb megbecsültetését — tűzte célul. Suffragette-mozga­­lom: a nők szavazati jogáért indult küzdelembe. Chartista­mozgalom: a munkások helyze­tének javítására szóló gazda­sági követelések mellett az ál­talános - nőkre is kiterjesz­tett! — választójogért küzdött... A kapitalizmus korszakát Marxnak „A tőké”-ből vett idé­zete jellemzi leginkább: „A lá­nyok szociális lealacsonyítása siralmas és határtalan.” Lenin egy 1923. január másodiki kel­tezésű naplójegyzetében igen értékes statisztikai táblázatot közöl, „amely összehasonlítja 1897 és 1920 Oroszországét az imi-olvasni tudók száma szem­pontjából”. E táblázat szerint: 1897-ben ezer nő közül írni­­olvasni tudott összesen 131; 1920-ban már­­ három évvel <az Októberi Forradalom után — 244. És azóta hány évtized telt el...! A­Z OKTÓBERI Forrada­­lom eredményeként be­következett hatalmas átalaku­lások igen kedvezően hatottak a családra is, gyökeres válto­zásokat hoztak létre benne. A nő új helyzete a szocialista tár­sadalomban, s ezzel párhuzam­ban a férfi és a nő közötti köl­csönös kapcsolat megváltozása­­ lehetővé tette az évezredek folyamán a nemek között ki­alakult kölcsönös ellenségeske­dés felszámolását. A termelési eszközök magántulajdonának megszüntetése például felol­dozta a házasságot is a durva anyagi számításon alapuló meggondolások bilincseiből. Az új társadalom a férfi és a nő közötti szerelmet tette a házas­ság legfontosabb indítékává; a szerelmet, amelyet a férfi és a nő közös szellemi és kulturális érdeklődése tesz — és tehet! — gazdaggá. A szocializmus sem vett le azonban minden terhet a nő válláról... Ma a nők, munka végeztével az üzleteket jár­ják, bevásárolnak és csomago­kat cipelnek haza. Számukra csak félig telik el a munka­nap, mert rögtön kezdődik utá­na a „második műszak”, a hosszabb, fárasztóbb és hálát­lanabb dolog — az örökös há­zimunka. Ezekre az asszonyokra — dolgozókra, anyákra és felesé­gekre — külön is gondol a Szovjetunió Kommunista Párt­jának programja, eljövendő két évtizedünk mindent átfogó terve. Jóságos gondoskodással teli ez a program... Kitűzi az ember erkölcsi fölemelkedését, tökéletesedését, az ember men­tesítését fölösleges és nyo­masztó terhektől, hogy derű­sen élhessünk teljes életet, egész valónkkal érzékelhessük a nagy ajándékot: az életet. A JÓSÁGOS gondoskodás a valóság alapos isme­retéből, a népi szükségletek pontos felméréséből ered. A program feladatként állítja a párt, az egész dolgozó nép elé; maradéktalanul küszöböljék ki az életből a nők egyenlőt­len helyzetének maradványa­it. S itt nemcsak arról van szó, hogy mentesíteni kell a nőket a házimunka terhei alól , amelynek útjai egyrészt a tö­kéletesített és olcsó háztartási gépek és eszközök széleskörű elterjedése, s másrészt: a csa­lád szokásos anyagi szükség­leteinek társadalmi úton való kielégítése (közétkeztetési há­lózat erőteljes kibővítése, a szolgáltatások megjavítása, in­gyenessé tétele, stb.) —, ha­nem arról, hogy minden szo­ciális és életfeltételt megte­remtve, „a nők a boldog anya­sággal együtt mind tevéke­nyebben vehessenek részt a társadalmi munkában és a tár­sadalmi életben, a tudomá­nyos és művészi alkotásban”. Nem felejtkezhetünk meg arról sem, hogy a szovjet ál­lam a kommunista társadalom építése egyik legfontosabb és legnemesebb feladatának a gyermekről való intézménye­sített gondoskodást tekinti, azt, hogy „... boldog gyer­mekkort biztosítson minden gyermeknek”. A kommuniz­mus felé tartó társadalom vál­lalja majd magára a gyerme­kek ingyenes ellátását a gyer­mekintézményekben és — a szülők óhajára — a bentlaká­sos iskolákban. Feltétlenül meg kell említeni a lakáskér­dés megadását is: azt akarják elérni a kommunizmus építé­sének húsz éve alatt, hogy minden dolgozó családnak — beleértve a fiatal házasokat is! — az összes egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő komfortos lakása legyen. ARRA GONDOLOK, mennyire javára válik ez majd millió és millió ked­ves, házias, önfeláldozó fele­ségnek és anyának. Milyen nagy napod lesz asszony — az emberiség jövőjének egyen­rangú építője! — amikor leke­rül a válladról a házi gondok, főzés, takarítás, mosás terhe, mert ezektől mentesülni fogsz. Egy ilyen napba belefér majd minden: tanulás, pihenés, ol­vasás és séta, a gyermekekkel való foglalkozás, a gondolko­dás és szórakozás. Természe­tesen mindezek, s még egész sor, a népjólét növelését célzó tervek végrehajtása — békét követel. A párt ezért minden­kitől — a nőktől és férfiaktól egyaránt — lelkes, odaadó, fá­radhatatlan munkát kíván; egységes összefogást a béke­harcban, a békakaratban. Minden embernek teljesítenie kell kötelességét, hogy a há­ború ne robbanhasson ki. Pataky Dezső Az­SZKP programjáról s Asszonyok ősi álma . .. 3 De facto és de jure Napjainkban gyakran hallunk arról, hogy valamelyik állam elismeri a másikat, vagy megtagadja tőle az elis­merést. Legutóbb például Szíriával kapcsolatban merül­tek fel ilyen problémák és régóta megoldatlan kérdés az NDK elismerése is. Mit jelent ez: elismerni valamelyik országot? Azt, hogy tudomásul vesszük annak létezését, igyekszünk vele kapcsolatokat létesíteni. Az újságolvasó felfigyelhetett rá, hogy általában kétféle elismerésről lehet szó. Az egyik a de facto (ténylegesen), a másik a de jure (jogilag) elismerés.­­ De facto elismerni annyit jelent, hogy tudomásul vesszük a kormány megalakulását, az ország létezését, de nem vesszük fel a diplomáciai kapcsolatokat. Tehát: létezik a két ország közötti kereskedelmi forgalom, él­nek az üzleti kapcsolatok, megvan az idegenforgalom — de nem vesszük fel a diplomáciai kontaktust, nem léte­sítünk követségeket. Azért persze a két ország kapcso­latait „adminisztráló” kirendeltségek (kereskedelmi ügy­nökségek, kulturális kapcsolatokat intéző szervei, stb.) — tehát amik a de facto elismerés következményei — mű­ködnek. A de jure elismerés azt jelenti, hogy a nemzetközi szabályoknak, a diplomáciai szokásoknak megfelelően a két ország kölcsönösen követet, illetve nagykövetet cse­rél, egymás fővárosában követséget, illetve nagykövetsé­get létesít. Ez a de jure — már jogi, jogilag történő el­ismerés. A Szíriai Arab Köztársaságot például megalakulása után nyomban de jure elismerte a török és a jordániai kormány. A Szovjetunió és a szocialista országok csak az­után nyilvánították ki elismerési­készségüket, miután Nasszer, az EAK elnöke kijelentette, nem ellenzi Szíria ENSZ tagságát — ezzel ő is elismerte az új szuverén államot. Nasszer véleménye ez esetben azért volt fontos, mert megnyugtatta az elismerés gondolatával foglalkozó államokat, hogy az új arab köztársaság de jure elisme­rése nem veszélyezteti az EAK-hoz fűződő kapcsolatokat. Az elismerés, illetve annak megtagadása tehát nemzetközi szankció, retorzió is lehet, illetve alkalmas azok kivál­tására. Ilyen retorziókat helyez kilátásba az NSZK mind­azokkal az országokkal szemben, amelyek elismerik a Német Demokratikus Köztársaságot. Hogy ez nem puszta fenyegetés, nyilvánvalóvá vált, amikor a demokratikus német államot elismerő Jugoszláviával megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. Jelenleg csak a Szovjetuniónak vannak de jure - kapcsolatai mindkét Németországgal. A Német Demok­ratikus Köztársaság és a szocialista államok hajlandók bármikor az NSZK elismerésére. A két német állam köl­csönös elismerése jelentős lépés lenne a német kérdés megoldása felé. A de jure elismerés — a jogi formulákon kívül — azt jelenti, hogy szívélyesebb és állandó jellegű a két ország közötti kapcsolat. (KI) Adatok és tények A második ötéves terv során a keresők száma mintegy 300 ezer fővel növekedik és is—17 százalékkal kell emelni a munkások és az alkal­mazottak reáljövedelmét. ii wsmm"\m — .......... ' Debreceni kirándulást szervez a TIT A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat egri városi tit­kársága a TIT-tagok és a ba­ráti kör részére kirándulást szervez október 28-án a 600 éves Debrecenbe. A kirándulás részvevői szombat délben in­dulnak Egerből. Este megte­kintik Az igazság házhoz jön című színmű előadását a Hun­gária Kamaraszínházában. Va­sárnap megnézik a város neve­zetességeit, többek között a Déri Múzeumot, a Kollégiumot, a Nagytemplomot, az egyete­met, klinikát, a Nagyerdőt és a krematóriumot. A kirándulás­ra a részvételi díj — vasúti kedvezmény esetén — 70 fo­rint, mely összegben az úti­költség, a színházjegy, a szál­lás és a belépők is benne van­nak. Jelentkezni a TIT titkársár­gán lehet (Knézich Károly uf. jea 8.) A második ötéves terv számaiból nagyarányú lakásépítkezéseket vettek tervbe, s iktattak törvénybe a második ötéves terv megvalósulása során, öt év alatt 250 ezer la­kást építenek fel a fővárosban, az iparvidékeken és a falvakban.

Next