Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) elemző munkát folytassanak • gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek együttműködését. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Hy módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani, politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása, a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb színtű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy a hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott. E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetköz élet fejlődésének döntő tényezője lett, — mondta Kálvin Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedete és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés békés úton kerüljön rendezésre. A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi életben. Európa számos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobban támogatott Német Szövetségi Köztársaság X.ransista törekvései okozzák Ezzel egyidejűleg a kommunista veszélyről szóló imperialista propaganda-szólamok is egyre kevesebb hitelre találnak. Közismert, hogy Franciaország és több más NATO-ország is — a realitások józan mérlegelése alapján — felismerte a szocialista országokkal létesülő kapcsolatok nagy jelentőségét és az együttműködés további lehetőségét keresi. Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement folyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság megszilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk minden javaslatot és akciót amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és segíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését, a két Nénoterszáe létezésének elismerése alapján. Úgy véljük érlelődnek a feltételei annak is, hogy összeüljön az európai államok képviselőinek konferenciája. Az Egyesült Államok kormánya az utóbbi időben több ízben hangoztatta, hogy javítani kívánja kapcsolatait Európa szocialista országaival. Az amerikai kormányzat jól tudja azonban, hogy kapcsolatait az európai szocialista országokkal nem normalizálhatja mindaddig, amíg Délkelet- Ázsiában agressziót folytat egy szocialista ország ellen. A lökés egymás mellett élés elve egy és oszthatatlan! Ez megköveteli minden ország nemzeti fiesetlenségének, szuverenitásának tiszteletben tartását Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre — nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat. Az Egyesült Államokkal ebben épp az utóbbi napokban egyeztünk meg. Elmondhatom: az ilyen diplomáciai szintemeléseknél sem mi változtattunk a politikánkon, hanem ők voltak kénytelenek felülvizsgálni politikájukat. Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszonyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határmezsgyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett Meggyőződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. Kormányunk nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Most, miután a szocialista országok, a gyarmati rabságból felszabadult új államok és békepolitikát követő más országok száma és szerepe a világszervezetben megnövekedett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyül arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világszervezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még következetesebben az alapokmányában lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett tervek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára! (Ncrrv taps ) Ezután Stubnyák István bányamérnök, Fejér megyei küldött, majd Cserd István, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel Nagy Imrénének, a szentgotthárdi selyem- szövőavár szakszervezeti titkárának felszólítása után az elnöklő Altai Miklós szünetet rendelt el A szünet után a kongresszus Puch Zsigmond Pál elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára. Kommunisták és pártonkívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozói, szocialista brigádjai — közöttük a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 35, a Diósgyőri gépgyár 800 szocialista és munka brigádja — jelentették, hogy a kongresszusi munkaversenyben eredményesen teljesítették vállalásaikat. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezet, közöttük több üzemek és intézmények dolgozóitól. Táviratban köszöntötte a kongresszust Japán Kommunista Pártja, az Argentin Kommunista Párt, a Guatemala Munkapárt, az Equadori Kommunista Párt, a Martinique Kommunista Párt és Libanon Kommunista Pártja. Az elnöki bejelentés után Focc Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhé ivt»*tese lépett a szónoki emelvényre ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdasági hatékonyság ga fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságunk teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkés országokkal is Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság 1961 decemberi határozata nyomána, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzot olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szükség, és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozói számára lehetőleg azonnal a munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerő-áramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni helyenként pedig rendszeres túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állam és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenysé eredménye révén valósulna meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés joga oda engedi át, ahol az adót' kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. (Folytatás a 3. oldalon) A párt kongresszusa tanácskozás közben. S&lí 1966. december 1., csütörtök Fock Jenő az új gazdasági mechanizmusról Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársik! A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szint a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazlasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1951. decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Nészy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult. A határozatot követően, 1995-ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot, ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a feltevés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés módnál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését. a Pardsskerosaágrvak és j* kfiTV.^pcV^H^rpi felelő fejlesztését. A farmer és nö^eVed^si ütő ré-ek gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj- és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 MW kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia, a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését.