Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Kongresszusra készülve Legfőbb: a hatékonyság 1. Lehet százmillióval több Sincs olyan iparág, vállalat, üzem, de családi háztartás sem, amely ne feszegetné meglevő pénzügyi kereteit. A számos gazdasági, és társadalmi feszültség forrása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a beruházásokban legtöbb területen jóval megelőzik a lehetőségeket. Sokan , főként a fiatalabb nemzedék tagjai az elemi szükségletet jelentő lakáshoz szeretnének hozzájutni. Mások tágasabb, aáeDD otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 ezer, a negyedik ötéves tervben a 400 ezer lakás felépítésével, mindez talán egyszerre és azonnal is kevés lenne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készülék... Egyszer élünk, hát szeretnénk emberi módra élni, bár néha ezért az embertelen hajszát, a túlórát és különmunkát is vállaljuk. Mert látjuk, hogyan élnek másutt, a világ gazdaságilag fejlettebb országaiban. (Pontosabban, ennek csak a napfényes oldalát). Nálunk is milliók számára elérhető közelségbe kerültek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az álmok világába tartoztak. Az egyre bővülő igényeknek nem is akarunk megálljt parancsolni. Sőt, határozottabban szeretnénk azokat gazdasági fejlődésünk szolgálatába állítani. Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lényegesen több eszközt szeretnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek számára nem ismeretlen a legkorszerűbb technika. Megvásárolhatják, ha van rá pénzük. Ám lehetőségetek itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemzeti jövedelem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nemrégen felszabadult országok 60—100 dolláros szintjénél, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500— 700 dollárt is. Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200—1700 dolláros, s az 1000—1200 dolláros egy főre jutó olasz és osztrák nemzeti jövedelemtől is. A legközelebbi olosó évben a gazdaságilageszett országok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk eléírni. S azután mehetünk tovább, a magasan fejlett gazdaság megteremtéséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is ,76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 dolláros fogyasztás 760 dollárra emelkedhet. S a nemzeti jövedelemmel arányosan növekszik a felhalmozási alap is. „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék” — ezt olvashatjuk a X. pártkongresszus irányelvei között, a negyedik ötéves terv feladatairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléréséhez határozott ösztönzés szükséges. „A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék” — olvasgatjuk más helyütt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vállalatok hatékonysága és a dolgozók teljesítménye különböző ■— egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is eredményezi. Ennek megfelelően lesznek gyorsan fejlődő és stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmillióval — népgazdasági szinten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek emelésére, beruházásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem egyszerűen többet, hanem másként kell termelni. Más összetételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. de más, magasabb színvonalon, termelékenyebben, a fajlagos anyag- és eszközigényességet csökkentve. Az elmúlt húsz évben az egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés extenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt húsz évi termelésnövekedésnek körülbelül 45 százaléka származott a foglalkoztatottság, és 55 százaléka a munka termelékenységének emeléséből. Az új ötéves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnövekedésnek 75—80 százalékát kell a termelékenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet közismert feszültségeinek enyhítése a meglevő létszám észszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesztést, a munkafegyelem és -erkölcs megszilárdítását, s az ösztönzőbb bérezést. Olyan közszellemi és érdekeltségi rendszer szükséges, hogy a dolgozók — munkások és műszakiak — megtalálhassák saját vállalatuknál anyagi boldogulásukat, növekvő szükségleteik kielégítésének feltételeit. Jobban meg kell fizetni a műhelyekben, az irodákban azokat a kulcsembereket, akiknek munkájától a termelékenység emelése, a hatékonyság javulása leginkább Kovács József következik. Előrelátó, jövedelmező beruházásokat! Új exportcikk: a „Fehér gyöngy" Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron nagy sikert aratott a „Fehér gyöngy” elnevezésű nyúlfajta, amelyet hazai szakemberek — a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet munkatársai — nemesítettek ki. Ez az első magyar nagy hozamú gazdasági nyúl; kiváló tulajdonsásai vetekszenek a legjobb külföldi fajtákéval. A „Fehér gyöngy” nagyüzemi tenyésztésére az országban elsőként a mecseki Hegyháton működő Bikari Állami Gazdaság vállalkozott. Hatalmas, korszerű nyúlfarmot hoztak létre. A Gödöllőről származó szülőpárokat az anyatelepen elszaporítják, a tőlük származó hibrid nyulakat pedig a nevelőtelepen meghizlalják és exportálják. Egy anyaállat évente négyszer-ötször fial, s a kicsinyek már 10—12 hét alatt elérik a kívánatos két és fél kilogrammos testsúlyt. Jelenleg több mint 20 000 fehér bundás „Fehér gyöngy”öt gondoznak. Az olasz kereskedők minden mennyiségben átveszik az ízletes húsú magyar pecsenyenyulat. Nem kevésbé értékes exportcikk a nyulak hófehér szőrméje, amelyet kalapkészítésre használnak fel. „Vizes” megye Bács-Kiskun megyében utolsó szakaszához érkezett az egész megyére kiterjedő nagyszabású vízműépítési program megvalósítása. Csak a harmadik ötéves tervben harminc megyebeli település kapott vízművet. 1975-ig elkészül a még hiányzó 40 vízmű, s ezzel a megye mind a 198 községében megteremtik a korszerű, vezetékes ivóvízellátást. Kötélpályák helyett autószállítás Tatabányát valósággal behálózzák a szénszállító kötélpályák. A szénbányák igazgatósága a következő években fokozatosan megszünteti a bonyolult kötélpályás rendszert, s helyette a jóval olcsóbb és egyszerűbb autószállításra térnek át. Több bányától már gépkocsik hordják el a szenet, naponta több mint 5000 tonna tüzelőanyagot visznek az aknák szájától az osztályozókhoz a csehszlovák gyártmányú járművek. Ez a mennyiség a szénmedence összes bányájából felszínre kerülő szénnek több mint 40 százaléka. sokszor hallom, a panaszt, hogy a fiatalok neveletlenek, sőt szemtelenek. Imitt-amott illemtant sürgetnek. Egyre sűrűbb követelmény a jó modor. Ilyesmi mindig felháborít. ■ Sohasem leszek olyan öreg, hogy zavarja a nyugalmamat a ricsaj, s iriggyé tegyen fiúk és lányok kacagása. A tavasz mindig zöld, bátor és pimasz, s legyen is az, csak erős és egészséges legyen. Nem a modorbeli formaságok érdekelnek (nemzedékenként változnak a szokások), hanem az erkölcs. Az új-e? Mert mostanában egyre több szó esik — joggal — a szocialista erkölcsről is. Ez az új erkölcs kétségtelenül a tömegek növekvő életszínvonalára és közművelődésére támaszkodik. A gazdasági és társadalmi élet forradalmi változásai feloldják a régi önzést, s az új, közösségi fejlődés megtenni a közösség szellemét. A kulturális felemelkedés szemeket ránt fel világlátásra, szíveket gyűjt kozmikus életigenlésre. Építjük a szocializmust, s másul az ember. A nagy átalakuláshoz mindnyájan hozzájárulunk, akik küzdünk az újért, ahol azonban összeggé sűrűi minden, az éppen a fiatalság. Az új erkölcs fiainkban és lányainkban rügyezik ki, s aki ismeri ifjúságunkat, tudja, hogy bennük alakul szebbé az emberiség. Lehetnek a fiatalok neveletlenek, sőt szemtelenek. Rájuk férhet leckéztetés, és modoruk kifogásolható. De vajon a régi vallási, nemzeti matefta !.■ elszigeteléseket folytatják-e? Kasztokra, gyűlölködő és versengő csoportokra osztódnak-e? Nem. Ilyesmit a legdohogóbb vén sem huhog, ha még úgy nem keltek is fel kedvéért az autóbuszon. Avagy egyénenként borong, magába zárkózik-e a mai fiú és leány? Vannak talán világvége-sirámaik, s mennyei vigaszt keresnek bánatukra? Ezekre is csak nemleges lehet a válasz. Még az is, akinek a lábára léptek a moziban, s most sziszeg, legfeljebb a tolongó, dús életkedvet hányhatja fel, de szorongó, különc, lelkileg elbicsaklott fiatalokról nem tud, mert ilyenek már nincsenek. A szocializmus fiatalsága nő fel körülöttünk, s bosszankodhatunk sok mindenen, de egyet nem vonhatunk kétségbe: ez a fiatalság széles jókedvében az életre készül, életcélját a közösségben látja, s jövőjének biztosítékául a munkát fogadja el Ebben benne van minden: állásfoglalás a békéért, a régi klikk-korlátok felszámolása, éltető nemzetköziség, alkotó hazafiság, hadüzenet minden kicsinyességnek és naplopásnak. Ez az ifjúság erkölcse. S ez a szocialista erkölcs. No de a tavaszi pimaszságok? Erre egy idős barátom adja meg a választ, aki nemcsak mester a forgácsolóüzemben, hanem kiváló pedagógus is. Volt üzemében egy bizonyos fiatalember, akinek hájtba prédikálhatott akár a herkópáter is, mert nem javult meg a csirkefogó. Semmi figyelem, semmi odaadás, dobált szét, tört össze mindent, s még neki állott mindig feljebb.Nos, fogta a mester, s végigvezette az egész gyáron. Magyarázott töviről hegyire mindent, beavatta a gyártás egészébe, s csak azután engedte vissza a munkahelyére. „Azóta egyike a legjobb erőknek.” Ez az eset is bizonyítja, hogy le lehet szerelni a fiatalok szemtelenségét, ha bízunk a szívükben. Ha formaságokon innen és túl építeni merünk fiaink és leányaink szocialista erkölcsére. Ez a bizonyos fiatalember számomra tipikus. Ilyennek tudom és is a mi fiatalembereinket. Hogy az utcán nem köszönnek? Lehet. Cigaretta a szájukban, mialatt beszélnek velük? Megtörtént. Kopogás nélkül rontanak be? Nem tisztelnek meg a jobb oldallal menet közben? Ez mind előfordul. De ha én tisztelem meg őket, ha leülünk és megbeszéljük a tennivalót, akkor abból munka lesz. Dolgozni akarnak és tudnak. Tekintély nincs előttük, s legkevésbé a szavaknak van előttük becsülete. A barátságot azonban megbecsülik, s ha megértetik velük a munka értelmét, akkor az igen ... Nemrég olvastam egy novellát, fiatalemberről szólt, akit az apja becsapott, akinek apja a szerelmébe is belegázolt, s emiatt ölt. Persze, ez még a régi világ: az öreg csak lekacagja a fiatalt. Azt azonban már kötve hiszem, hogy egy mai fiatalembernek apjától függjön a szerencséje a szerelemben, s amiért csalódik, agyonüsse az apját... Igaz nemcsak a munka, hanem a szerelem is alapja az erkölcsnek, de nemcsak a munkában, hanem a szerelemben is a maguk új útjára találnak a fiatalok. S ezen az úton már kötetlenek a régi családi előítéletektől, vagyontól, még ha szülőapjuk történetesen kívül is maradt az új világból. Ilyen fiatalembert nem ismerek. De ismerek olyat, aki egymaga is elindul, ha apja elakad, s vállal új életet, hogy győzzön a szerelemben. Akikkel én eddig találkoztam, azok nem olyan pipogyák, mint ez a novellahős, hanem hetykék és vakmerőek a munkában és szerelemben. Így kifelé talán szemtelenek, illetlenek és modortalanok, de egyikük sem lehetne apagyilkos. Erkölcsük ugyanis már az új. Mielőtt illemről beszélnénk, beszéljünk előbb a szocialista erkölcsről. Ifjúságunk magatartásáról a lényeges kérdésekben, mint amilyen éppen a munka és a szerelem. Ha itt van hiba, akkor barátsággal el kell igazítani az eligazítandókat, úgy mint idős mester barátom megtette. Ha aztán az ifjúság egyenesben van, illem is, modor is hozzáidomul a magatartáshoz. A szocializmust nem zenebandával építjük, s a szocialista erkölcs sem illemtanárok alkotása. • Pataty Grtsd Előbb az erkölcsről. Vásári pillanatok Vajon mit tudhat egy ilyen mezőgazdasági helikopter? Pirosra, ropogósra sült az ökörhús. (MTI lotó : Kupkovács László és Kulcsár József felvétel)