Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Csütörtök esti külpoit ka kom­mentárunk L^póink a K­özel-K­e­­­eten MÉG NASSZER ELNÖK fogalmazta meg azt az egyiptomi politikát, amelyet utódai is követnek, s amely reális alapot nyújt a közel-keleti konfliktus békés ren­dezéséhez. S már Nasszer életében és azóta is­ két­féle konfrontációval kellett szembenéznie Kairónak e po­litikai rendezés megvalósításáért vívott küzdelmében. Az egyik: Izrael makacs, hajthatatlan magatartása. Ezen a téren történtek bizonyos változások ha csak a kezdetiek is. Tel Aviv a Jarring-misszió első felújításá­nak rögtön a kezdetén, 24 óra elteltével kivonult a tár­gyalások színhelyéről, de hónapok elteltével és hosszas alkudozások után (nyilván nem utolsósorban: washing­toni nyomásra) most mégis részt vesz a Jarring vezet­te tárgyalá­sok második felújításán. Hozzájárult továbbá a tűzszünet meghosszabbításához. Eredménynek ez nem sok, de mégis valami. Most azonban, hogy Egyiptom részletes, hat pontba tömörített javaslattervezetet juttatott el a Biztonsági Tanácshoz, Izraelen lenne a konstruktív lépés sora. Az EAK ugyan­is ebben a csütörtökön nyilvánosságra hozott 6 pontos Íő összefoglalójában nemcsak alapvetően támaszkodik a — Biztonsági Tanács 1967. november 22-i Kairó által már ismételten elfogadott — határozatára, de külön elismeri „Izraelnek azt a jogát, hogy békésen, biztonságosan és elismert határok között, fenyegetésektől, erőszakos cse­lekményektől mentesen együtt éljen a többi közel-keleti országgal”. A MÁSIK „FRONT”, amelyen Egyiptomnak — már Nasszer elnök életében — a békés politikai rendezés megvalósításáért harcolnia kellett: a Palesztina­ gerilla­mozgalom szélsőséges szárnya. Ám éppen a legutóbbi na­pokban tűnt úgy, hogy ez az — elsősorban H­abbas nevé­hez és a tavalyi repülőgép-eltérítésekhez kapcsolódó — szárny elszigetelődött. Ugyanakkor a palesztínai mozga­lom zömét képviselő El Fatah, s általában a mérsékel­tebbek, előretörtek. Kairó legtekintélyesebb lapja, az Al Ahram az elmúlt napokban többször­ is jelezte: a Palesz­tinai ellenállási mozgalom zöme új álláspontot foglal el és nem ellenzi többé, hogy az arab államok politikai ren­dezésre törekedjenek az izraeli megszállás megszünte­tésével, a közel-keleti helyzet tisztázásával kapcsolatban. HA LASSAN BAR és gyakran ellentmondásosan, mégis a rendezés irányában halad előre a közel-keleti probléma. Sok minden történhet még a következő két hétben, amelynek végén — február 5-én — újabb döntő fordulatra számíthatunk: akkor jár le a tűzszünet meg­hosszabbított határideje. A világ közvéleménye azt re­méli, hogy a fegyverek február ötödike után sem dör­dülnek el újra. ^AAAA/WWVW/sAAAAAA/WVWNAAAAA/WWWWWVWS/WWVSAAAAAAAAA Pompidou franciaország továbbra is az európai gazdasági közösség kiszélesítésére törekszik Pompidou köztársasági el­­nök nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletén először kill­i politikai kérdésekre vála­­­­szolt. Kijelentette, hogy a nyugat-berlini kérdés rende­­­­zése nem tekinthető „jogi ér­t­telemben vett igazi előfelté­­­telnek”. „Mint már Moszk­vában is mondottam — foly­tatta —, továbbra is azt óhajtom, hogy az európai biztonsági értekezlet előké­­­­­szítése aktív szakaszba lép­jen. Ugyanakkor nem ke­vésbé igaz az is, hogy — te­kintettel Brandt kancellár politikájának alakulására, amely a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szer­ződésekben nyilvánult meg, tekintettel továbbá a berli­­­ni ügyről folyó tárgyalások­ra —, nem lehet elképzelni azt, hogy a konferencia ös­­­szeüljön anélkül, hogy mind­ezekben legalábbis előrehala­dás ne mutatkozzék. Még ha ellenkező véleményen volnék is, ez sem változtatha­ a té­nyeken”. Az elnök egy másik kér­désre válaszolva hosszasan foglalkozott a nyugat-európai integrációs folyamattal, s hangsúlyozta hogy Francia­­ország továbbra is az euró­pai gazdasági közösség ki­­szélesítésére és elmélyítésé­re törekszik, de figyelembe kell venni a reális adottsá­gokat. A nemzetek felettiség kérdéséről folytatott vita „hamis” vita Rámutatott ar­ra hogy a nyugat-európai integrációt csak fokozatos lé­pésekkel lehet továbbfejlesz­teni. A fokozatos előrehala­dás elvét kell követni a tervezett gazdasági és pénz­ügyi unió megalakításánál is vagyis határozottan el kell indulni ezen az úton, meg kell kezdeni az unió első szakaszának megvalósítását, nem pedig elméleti vitákat folytatni arról, hogy mi tör­ténik majd 1980 után. A kőolaj-kérdéssel foglal­kozva hangsúlyozta, hogy az Algériával folyó tárgyaláso­kon sokkal szélesebb problé­makörről van szó, mint pusz­tán a kőolajról. De az algé­riai kérdést nem lehet tel­jesen elválasztani a teheráni konforciától Azt is figye­lembe kell venni, hogy a francia—algériai tárgyalások kimenetele nem kizárólag a teheráni konferencia ered­ményétől függ. A közel-keleti kérdésről szólva hangsúlyozta: Fran­ciaország álláspontja válto­zatlan: Izrael államnak joga van az életre biztos és elis­mert határok között, de ugyanakkor Izraelnek köte­lessége, hogy visszavonja csapatait valamennyi meg­szállt területről. Az elnök kijelentette, nem derűlátó a Ja­rr­i­ng- misszió lehetőségeit illetően. Pompidou elnök hangsú­lyozta továbbá Franciaor­szág továbbra is törekszik arra, hogy a Földközi-tenger a béke térsége legyen. Kü­lön kitért a Spanyolországgal való viszonyra is, azt han­goztatta: „Spanyolországnak érdeke a nyitás Európa felé, s a földrajzi helyzeténél fog­va ez Franciaország közve­títésével történhet". Ez Fran­ciaországnak is érdeke. A gazdasági kérdésekről szólva az elnök rámutatott, a francia kormány arra tö­rekszik, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a gaz­daságfejlesztés programja és az infláció elleni erőfeszí­tések között Belpolitikai kérdésekre vá­laszolva Pompidou elnök ha­tározottan cáfolta azokat a híreszteléseket hogy ellen­tétek lennének közte és Cha­­ban-Delmas miniszterelnök között (aki egyébként maga is ott volt a sajtóértekezle­ten), s hangsúlyozta, hogy kettőjük kapcsolatát válto­zatlanul mély bizalom és ba­rátság jellemzi. Megkérdezték végül az el­nököt vajon „De Gaulle le­gitim örököségnek” érzi-e magát? Pompidou elnök válaszá­ban hangsúlyozta: több mint 20 éven át — különböző területeken — a legszorosabb munkatársa volt De Gaulle tábornoknak. Ugyanakkor nem tartaná helyesnek, ha állandóan De Gaulle nevére hivatkozva igyekeznek alátá­masztani politikáját. Mások­nak viszont nincs joguk ar­ra, hogy De Gaullere hivat­kozva bírálják­ azt amit tesz. Az elnöki hatalom gya­korlására a francia néptől kapott megbízást és csak a francia népnek tartozik fele­lősséggel — mondotta. Folytatódik brit postássztrájk LONDON: Csütörtökön folytatódott a brit postásszakszervezet 230 000 tagjának sztrájkja, anélkül, hogy közelebb ke­rült volna bármiféle meg­állapodás lehetősége. Mind a postások és a postaigazga­tóság képviselői mereven ra­gaszkodna­k: korábbi feltéte­leikhez, és így a munkálta­tók továbbra is elzárkóznak a 15 százalékos bérkövetelés teljesítése elől. A munkabeszüntetés kö­vetkeztében kialakult hely­zet a kormányt is nagymér­tékben nyugtalanítja. Erre mutat, hogy a kabinet rend­kívüli ülésén vizsgálta meg a sztrájkhelyzetet Jól érte­sült körök szerint nem­ lehet kizárni annak a lehetőségét hogy a postaigazgatóság a rendkívüli állapot kihirdeté­sét kéri, s így katonaság ki­­vezénylésével próbál véget vetni a postások sztrájkjá­nak. Megjegyzendő, hogy a munkáltatóknak a sztrájk naponta 500 000 font sterling veszteséget okoz. Miközben a postai alkal­mazottak sztrájkja csaknem 100 százalékos, a telefonke­zelők sztrájkjáról ellent­mondó jelentések érkeznek. A postásszakszervezet sze­rint csak néhány százan nem tettek eleget a sztrájk­­felhívásnak, míg az alkalma­zottak azt állítják, hogy a telefonkezelők 40—50 száza­léka jelent meg munkahe­lyén. A belga és a francia pos­tásszakszervezet csütörtö­kön bejelentette, hogy boj­kottálják a Nagy-Britanniá­­ba irányuló telefonhíváso­kat. A sztrájkoló brit pos­tásokkal való szolidaritást sürgette Carl Stenger, a nyugatnémet postásszakszer­vezet elnöke is. A postai alkalmazottak nemzetközi szövetsége csü­törtökön Brüsszelben közzé­tett felhívásában teljes szo­lidaritását nyilvánította ki a sztrájkoló brit postásokkal. Egyidejűleg felszólította va­lamennyi tagszervezetét, hogy tegyenek eleget az an­gol szakszervezet kérésének és bojkottálják a Nagy-Bri­­tanniába irányuló vagy on­nan érkező telefonhívásokat. 1971. január 22., péntek ICO. párizsi értekezlet Párizsban csütörtökön megtartotta 100. ülését a Vietnamról tárgyaló négyes értekezlet. A tanácskozáson mind a négy partnert a küldöttség­vezető képviselte: a VDK-t Xuan Thuy államminiszter, a­ DIFK-t Nguyen Thi Binh asszony külügyminiszter, az Egyesült Államokat David Bruce nagykövet, a saigoni rezsimet Pham Dang Lam nagykövet. A négy küldött­ségvezető beszédet mondott. Az értekezlet következő ülé­sét jövő csütörtökön tartják a francia fővárosban. elölt­i­­tkár­ Max Jakobson, finn nagy­követ az EN­S­Z - f­őti­tkári tisztség első hivatalos jelölt­je, miután U Thant bejelen­tette, hogy második ötéves periódusának lejárta után, azaz jövőre nem fogadja el még egyszer a megbízást. A 47 éves diplomata jelölését támogatja kormánya és az északi országok csoportja. Az új főtitkár megválasz­tása idén ősszel kerül a köz­gyűlés napirendjére. A leg­magasabb nemzetközi közjo­gi tisztség betöltésére a Biz­tonsági Tanács tesz javasla­tot A négy nagyhatalomnak e kérdés eldöntésekor is vé­tójoga van. Amennyiben megválaszt­ják, Jakobson lesz a harma­dik skandináv ENSZ-főtit­­kár. Az első nagyhatalmi rea­gálásban az amerikai ENSZ- misszió nem foglalt nyíltan állást Jakobson jelöltségének kérdésében. Az amerikaiak nyilatkozatukban kijelentet­ték, hogy személyesen nagy­ra becsülik Jakobsont és azt a szerepet amelyet Finnor­szág játszik az ENSZ-ben, ma azonban még korai volna je­löltekről beszélni. Husszein visszatart Husszein jordániai király egyhónapos londoni tartózko­dás után csütörtökön vissza­tért Ammanba. Az uralkodó Londonban orvosi kezelésben részesült, de megfigyelők vé­leménye szerint „szívműkö­dési rendellenességeiben’* szerepet játszottak az elmúlt hetek jordániai eseményei is. Kennedy veresége Edward Kennedy szenátor csütörtökön vereséget szen­vedett a nyugat-virginiai Ro­bert Byrd szenátorral szem­ben a szenátus demokrata­párti csoportja helyettes ve­zetői tisztségéért folytatott küzdelemben. Ezt a tisztsé­get — az előző, 91. kongres­­­szusfban — Edward Kennedy töltötte be. Negyedmillió személygépkocsi A MERKÚR sajtótájékoztatója Az év második felében mejelenik a rég várt Zsiguli — a próbakocsi februárban érkezik —, amelyből egyelő­re 9000-nek az idei szállítá­sára van kilátás. A MERKUR ennél többet szeretne vásá­rolni, ez azonban egyebek között a kooperációban részt vevő magyar vállalatok mim­ikáján is múlik. Bár a személygépkocsi -be­hozatal az utóbbi években, különösen tavaly, dinamiku­san fejlődött, a kielégítetlen igények tovább növekedtek. Jelenleg 118 000 előjegyzést , ebből 10 000 közületit tartanak nyilván. A kereset­tebb típusokra 3-5 évig kell várni, kivétel a Polski Fiat, a Warszawa Limousine és Combi, amelyeket egy-más­­fél éven belül átadnak a megrendelőknek. A nyugati gyártmányú kocsikra szóló megrendeléseket, a Volks­wagen kivételével, várható­an teljesítik az év végéig. Az idén kezdik meg az 1968. második felében előjegyzett Trabant és Wartburg de Luxe, az 1969. I. negyedévé­ben megrendelt Moszkvics, Skoda és Volkswagen, vala­mint az 1970. II. negyedévé­ben visszaigazolt Fiat 850-es kocsik kiadását. A közül­eteknek is több személykocsi jut, az érvén­yes új ren­d­­el­kezéseknek megfele­­­­lően kizárólag szocialista or­szágokból beszerzett autók. Miután az igények a lehető­ségeknél nagyobbak, bevezet­ték a cserekötelezettséget, j val>di Vffeölet csak ekkor kaphat­­ 51 kocsit ha egy ie­­váró autót lead. Ezzel a vál­­­­lalatoknál, a szövetkeztek­­­­nél a gépkocsi-állomány­­ egészségtelen növekedését igyekeznek meggátolni. Az év második felében megjelenik az új Volga, amelyet azon­ban hatósági intézkedésre , elsősorban a költségveté­si, társadalmi szervek részé­re hozhatnak forgalomba. Az állami vállalatok és a szö­vetkezetek főleg Polski Fia­­tot és Warszawát vásárolhat­nak. A személygépkocsi-ellátás fejlődését igazolja, hogy amíg 1957—1965 között nem egészen 60 000 autót hoztak forgalomba, a III. ötéves terv időszakában 122 000 új gép­kocsit értékesítettek. A hazai autókereskedelem a múlt év­ben rekordot ért el, 45 000 autó forgalmazásával. Bővült a választék is: 1966-ban 7, tavaly már mintegy 20 féle kocsi került forgalomba. Az elmúlt tervidőszakban két­szeresére — 2,6-ről 5,2-re — növekedett a 100 család ja­lenleg üzemelő, selejtezésre jutó személygépkocsik szá­ma. Jelenleg az ország sze­mélygépkocsi -állománya csaknem negyedmillió. A IV. ötéves tervben, ál­lamközi megállapodásokat fi­gyelembe véve, 300—350 000 személygépkocsi kerülhet forgalomba, így a becsült ke­reslet és a várható kínálat többé-kevésbé találkozik majd. A tervidőszak második felében már évi 75—80 000 gépkocsi értékesítésével lehet számolni. A nagy forgalom lebonyolítása azonban a je­lenlegi hálózati-műszaki fel­tételek mellett lehetetlen. A A járműfejlesztési pr­ogra­m a személygépkocsi-kereskede­lem beruházásaira is juttat támogatást, amely segít a szükséges műszaki szint ki­alakításához Az idén Csepelen felépíte­nek egy 15 000 kocsi kiadá­sára alkalmas üzemet, amely pótolja a jelenlegi , telepet korszerűsítési idejére. Ugyan­is, még ebben az évben meg­kezdődik a MERKUR csepe­li telepének rekonstrukció­ja, amelynek befejeztével évente 40 000 kocsit tudnak megfelelő műszaki, kulturált körülmények között kiszol­gálni. Addig a kocsik átadá­sának és­­ revíziójának le­bonyolításához változatlanul igénybe veszik a javító vál­lalatokat. Debrecenben és Győrött évi 12—15 000 kocsi értékesítésére alkalmas MERKUR-kirendeltséget épí­tenek a tervidőszakban. Az idén Budapesten a Mak­tinel- B téren nyitnak új autósza­lont, Pécsett, Győrött, Kecs­keméten, Miskolcon, Szolno­kon és Békéscsabán a hasz­nált autók vételére és áru­sítására létesítenek kiren­deltséget. A Heves megyei Szeszipari Vállalat belső ellenőri beosztásba gyakorlott munkaerőt keres. Jelentkezés: Eger, Árpád u. 6.

Next