Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Csütörtök esti külpoit ka kommentárunk L^póink a Közel-Keeten MÉG NASSZER ELNÖK fogalmazta meg azt az egyiptomi politikát, amelyet utódai is követnek, s amely reális alapot nyújt a közel-keleti konfliktus békés rendezéséhez. S már Nasszer életében és azóta is kétféle konfrontációval kellett szembenéznie Kairónak e politikai rendezés megvalósításáért vívott küzdelmében. Az egyik: Izrael makacs, hajthatatlan magatartása. Ezen a téren történtek bizonyos változások ha csak a kezdetiek is. Tel Aviv a Jarring-misszió első felújításának rögtön a kezdetén, 24 óra elteltével kivonult a tárgyalások színhelyéről, de hónapok elteltével és hosszas alkudozások után (nyilván nem utolsósorban: washingtoni nyomásra) most mégis részt vesz a Jarring vezette tárgyalások második felújításán. Hozzájárult továbbá a tűzszünet meghosszabbításához. Eredménynek ez nem sok, de mégis valami. Most azonban, hogy Egyiptom részletes, hat pontba tömörített javaslattervezetet juttatott el a Biztonsági Tanácshoz, Izraelen lenne a konstruktív lépés sora. Az EAK ugyanis ebben a csütörtökön nyilvánosságra hozott 6 pontos Íő összefoglalójában nemcsak alapvetően támaszkodik a — Biztonsági Tanács 1967. november 22-i Kairó által már ismételten elfogadott — határozatára, de külön elismeri „Izraelnek azt a jogát, hogy békésen, biztonságosan és elismert határok között, fenyegetésektől, erőszakos cselekményektől mentesen együtt éljen a többi közel-keleti országgal”. A MÁSIK „FRONT”, amelyen Egyiptomnak — már Nasszer elnök életében — a békés politikai rendezés megvalósításáért harcolnia kellett: a Palesztina gerillamozgalom szélsőséges szárnya. Ám éppen a legutóbbi napokban tűnt úgy, hogy ez az — elsősorban Habbas nevéhez és a tavalyi repülőgép-eltérítésekhez kapcsolódó — szárny elszigetelődött. Ugyanakkor a palesztínai mozgalom zömét képviselő El Fatah, s általában a mérsékeltebbek, előretörtek. Kairó legtekintélyesebb lapja, az Al Ahram az elmúlt napokban többször is jelezte: a Palesztinai ellenállási mozgalom zöme új álláspontot foglal el és nem ellenzi többé, hogy az arab államok politikai rendezésre törekedjenek az izraeli megszállás megszüntetésével, a közel-keleti helyzet tisztázásával kapcsolatban. HA LASSAN BAR és gyakran ellentmondásosan, mégis a rendezés irányában halad előre a közel-keleti probléma. Sok minden történhet még a következő két hétben, amelynek végén — február 5-én — újabb döntő fordulatra számíthatunk: akkor jár le a tűzszünet meghosszabbított határideje. A világ közvéleménye azt reméli, hogy a fegyverek február ötödike után sem dördülnek el újra. ^AAAA/WWVW/sAAAAAA/WVWNAAAAA/WWWWWVWS/WWVSAAAAAAAAA Pompidou franciaország továbbra is az európai gazdasági közösség kiszélesítésére törekszik Pompidou köztársasági elnök nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletén először killi politikai kérdésekre válaszolt. Kijelentette, hogy a nyugat-berlini kérdés rendezése nem tekinthető „jogi érttelemben vett igazi előfeltételnek”. „Mint már Moszkvában is mondottam — folytatta —, továbbra is azt óhajtom, hogy az európai biztonsági értekezlet előkészítése aktív szakaszba lépjen. Ugyanakkor nem kevésbé igaz az is, hogy — tekintettel Brandt kancellár politikájának alakulására, amely a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződésekben nyilvánult meg, tekintettel továbbá a berlini ügyről folyó tárgyalásokra —, nem lehet elképzelni azt, hogy a konferencia összeüljön anélkül, hogy mindezekben legalábbis előrehaladás ne mutatkozzék. Még ha ellenkező véleményen volnék is, ez sem változtatha a tényeken”. Az elnök egy másik kérdésre válaszolva hosszasan foglalkozott a nyugat-európai integrációs folyamattal, s hangsúlyozta hogy Franciaország továbbra is az európai gazdasági közösség kiszélesítésére és elmélyítésére törekszik, de figyelembe kell venni a reális adottságokat. A nemzetek felettiség kérdéséről folytatott vita „hamis” vita Rámutatott arra hogy a nyugat-európai integrációt csak fokozatos lépésekkel lehet továbbfejleszteni. A fokozatos előrehaladás elvét kell követni a tervezett gazdasági és pénzügyi unió megalakításánál is vagyis határozottan el kell indulni ezen az úton, meg kell kezdeni az unió első szakaszának megvalósítását, nem pedig elméleti vitákat folytatni arról, hogy mi történik majd 1980 után. A kőolaj-kérdéssel foglalkozva hangsúlyozta, hogy az Algériával folyó tárgyalásokon sokkal szélesebb problémakörről van szó, mint pusztán a kőolajról. De az algériai kérdést nem lehet teljesen elválasztani a teheráni konforciától Azt is figyelembe kell venni, hogy a francia—algériai tárgyalások kimenetele nem kizárólag a teheráni konferencia eredményétől függ. A közel-keleti kérdésről szólva hangsúlyozta: Franciaország álláspontja változatlan: Izrael államnak joga van az életre biztos és elismert határok között, de ugyanakkor Izraelnek kötelessége, hogy visszavonja csapatait valamennyi megszállt területről. Az elnök kijelentette, nem derűlátó a Jarring- misszió lehetőségeit illetően. Pompidou elnök hangsúlyozta továbbá Franciaország továbbra is törekszik arra, hogy a Földközi-tenger a béke térsége legyen. Külön kitért a Spanyolországgal való viszonyra is, azt hangoztatta: „Spanyolországnak érdeke a nyitás Európa felé, s a földrajzi helyzeténél fogva ez Franciaország közvetítésével történhet". Ez Franciaországnak is érdeke. A gazdasági kérdésekről szólva az elnök rámutatott, a francia kormány arra törekszik, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a gazdaságfejlesztés programja és az infláció elleni erőfeszítések között Belpolitikai kérdésekre válaszolva Pompidou elnök határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket hogy ellentétek lennének közte és Chaban-Delmas miniszterelnök között (aki egyébként maga is ott volt a sajtóértekezleten), s hangsúlyozta, hogy kettőjük kapcsolatát változatlanul mély bizalom és barátság jellemzi. Megkérdezték végül az elnököt vajon „De Gaulle legitim örököségnek” érzi-e magát? Pompidou elnök válaszában hangsúlyozta: több mint 20 éven át — különböző területeken — a legszorosabb munkatársa volt De Gaulle tábornoknak. Ugyanakkor nem tartaná helyesnek, ha állandóan De Gaulle nevére hivatkozva igyekeznek alátámasztani politikáját. Másoknak viszont nincs joguk arra, hogy De Gaullere hivatkozva bírálják azt amit tesz. Az elnöki hatalom gyakorlására a francia néptől kapott megbízást és csak a francia népnek tartozik felelősséggel — mondotta. Folytatódik brit postássztrájk LONDON: Csütörtökön folytatódott a brit postásszakszervezet 230 000 tagjának sztrájkja, anélkül, hogy közelebb került volna bármiféle megállapodás lehetősége. Mind a postások és a postaigazgatóság képviselői mereven ragaszkodnak: korábbi feltételeikhez, és így a munkáltatók továbbra is elzárkóznak a 15 százalékos bérkövetelés teljesítése elől. A munkabeszüntetés következtében kialakult helyzet a kormányt is nagymértékben nyugtalanítja. Erre mutat, hogy a kabinet rendkívüli ülésén vizsgálta meg a sztrájkhelyzetet Jól értesült körök szerint nem lehet kizárni annak a lehetőségét hogy a postaigazgatóság a rendkívüli állapot kihirdetését kéri, s így katonaság kivezénylésével próbál véget vetni a postások sztrájkjának. Megjegyzendő, hogy a munkáltatóknak a sztrájk naponta 500 000 font sterling veszteséget okoz. Miközben a postai alkalmazottak sztrájkja csaknem 100 százalékos, a telefonkezelők sztrájkjáról ellentmondó jelentések érkeznek. A postásszakszervezet szerint csak néhány százan nem tettek eleget a sztrájkfelhívásnak, míg az alkalmazottak azt állítják, hogy a telefonkezelők 40—50 százaléka jelent meg munkahelyén. A belga és a francia postásszakszervezet csütörtökön bejelentette, hogy bojkottálják a Nagy-Britanniába irányuló telefonhívásokat. A sztrájkoló brit postásokkal való szolidaritást sürgette Carl Stenger, a nyugatnémet postásszakszervezet elnöke is. A postai alkalmazottak nemzetközi szövetsége csütörtökön Brüsszelben közzétett felhívásában teljes szolidaritását nyilvánította ki a sztrájkoló brit postásokkal. Egyidejűleg felszólította valamennyi tagszervezetét, hogy tegyenek eleget az angol szakszervezet kérésének és bojkottálják a Nagy-Britanniába irányuló vagy onnan érkező telefonhívásokat. 1971. január 22., péntek ICO. párizsi értekezlet Párizsban csütörtökön megtartotta 100. ülését a Vietnamról tárgyaló négyes értekezlet. A tanácskozáson mind a négy partnert a küldöttségvezető képviselte: a VDK-t Xuan Thuy államminiszter, a DIFK-t Nguyen Thi Binh asszony külügyminiszter, az Egyesült Államokat David Bruce nagykövet, a saigoni rezsimet Pham Dang Lam nagykövet. A négy küldöttségvezető beszédet mondott. Az értekezlet következő ülését jövő csütörtökön tartják a francia fővárosban. elöltitkár Max Jakobson, finn nagykövet az ENSZ - főtitkári tisztség első hivatalos jelöltje, miután U Thant bejelentette, hogy második ötéves periódusának lejárta után, azaz jövőre nem fogadja el még egyszer a megbízást. A 47 éves diplomata jelölését támogatja kormánya és az északi országok csoportja. Az új főtitkár megválasztása idén ősszel kerül a közgyűlés napirendjére. A legmagasabb nemzetközi közjogi tisztség betöltésére a Biztonsági Tanács tesz javaslatot A négy nagyhatalomnak e kérdés eldöntésekor is vétójoga van. Amennyiben megválasztják, Jakobson lesz a harmadik skandináv ENSZ-főtitkár. Az első nagyhatalmi reagálásban az amerikai ENSZ- misszió nem foglalt nyíltan állást Jakobson jelöltségének kérdésében. Az amerikaiak nyilatkozatukban kijelentették, hogy személyesen nagyra becsülik Jakobsont és azt a szerepet amelyet Finnország játszik az ENSZ-ben, ma azonban még korai volna jelöltekről beszélni. Husszein visszatart Husszein jordániai király egyhónapos londoni tartózkodás után csütörtökön visszatért Ammanba. Az uralkodó Londonban orvosi kezelésben részesült, de megfigyelők véleménye szerint „szívműködési rendellenességeiben’* szerepet játszottak az elmúlt hetek jordániai eseményei is. Kennedy veresége Edward Kennedy szenátor csütörtökön vereséget szenvedett a nyugat-virginiai Robert Byrd szenátorral szemben a szenátus demokratapárti csoportja helyettes vezetői tisztségéért folytatott küzdelemben. Ezt a tisztséget — az előző, 91. kongresszusfban — Edward Kennedy töltötte be. Negyedmillió személygépkocsi A MERKÚR sajtótájékoztatója Az év második felében mejelenik a rég várt Zsiguli — a próbakocsi februárban érkezik —, amelyből egyelőre 9000-nek az idei szállítására van kilátás. A MERKUR ennél többet szeretne vásárolni, ez azonban egyebek között a kooperációban részt vevő magyar vállalatok mimikáján is múlik. Bár a személygépkocsi -behozatal az utóbbi években, különösen tavaly, dinamikusan fejlődött, a kielégítetlen igények tovább növekedtek. Jelenleg 118 000 előjegyzést , ebből 10 000 közületit tartanak nyilván. A keresettebb típusokra 3-5 évig kell várni, kivétel a Polski Fiat, a Warszawa Limousine és Combi, amelyeket egy-másfél éven belül átadnak a megrendelőknek. A nyugati gyártmányú kocsikra szóló megrendeléseket, a Volkswagen kivételével, várhatóan teljesítik az év végéig. Az idén kezdik meg az 1968. második felében előjegyzett Trabant és Wartburg de Luxe, az 1969. I. negyedévében megrendelt Moszkvics, Skoda és Volkswagen, valamint az 1970. II. negyedévében visszaigazolt Fiat 850-es kocsik kiadását. A közületeknek is több személykocsi jut, az érvényes új rendelkezéseknek megfelelően kizárólag szocialista országokból beszerzett autók. Miután az igények a lehetőségeknél nagyobbak, bevezették a cserekötelezettséget, j val>di Vffeölet csak ekkor kaphat 51 kocsit ha egy ieváró autót lead. Ezzel a vállalatoknál, a szövetkezteknél a gépkocsi-állomány egészségtelen növekedését igyekeznek meggátolni. Az év második felében megjelenik az új Volga, amelyet azonban hatósági intézkedésre , elsősorban a költségvetési, társadalmi szervek részére hozhatnak forgalomba. Az állami vállalatok és a szövetkezetek főleg Polski Fiatot és Warszawát vásárolhatnak. A személygépkocsi-ellátás fejlődését igazolja, hogy amíg 1957—1965 között nem egészen 60 000 autót hoztak forgalomba, a III. ötéves terv időszakában 122 000 új gépkocsit értékesítettek. A hazai autókereskedelem a múlt évben rekordot ért el, 45 000 autó forgalmazásával. Bővült a választék is: 1966-ban 7, tavaly már mintegy 20 féle kocsi került forgalomba. Az elmúlt tervidőszakban kétszeresére — 2,6-ről 5,2-re — növekedett a 100 család jalenleg üzemelő, selejtezésre jutó személygépkocsik száma. Jelenleg az ország személygépkocsi -állománya csaknem negyedmillió. A IV. ötéves tervben, államközi megállapodásokat figyelembe véve, 300—350 000 személygépkocsi kerülhet forgalomba, így a becsült kereslet és a várható kínálat többé-kevésbé találkozik majd. A tervidőszak második felében már évi 75—80 000 gépkocsi értékesítésével lehet számolni. A nagy forgalom lebonyolítása azonban a jelenlegi hálózati-műszaki feltételek mellett lehetetlen. A A járműfejlesztési program a személygépkocsi-kereskedelem beruházásaira is juttat támogatást, amely segít a szükséges műszaki szint kialakításához Az idén Csepelen felépítenek egy 15 000 kocsi kiadására alkalmas üzemet, amely pótolja a jelenlegi , telepet korszerűsítési idejére. Ugyanis, még ebben az évben megkezdődik a MERKUR csepeli telepének rekonstrukciója, amelynek befejeztével évente 40 000 kocsit tudnak megfelelő műszaki, kulturált körülmények között kiszolgálni. Addig a kocsik átadásának és revíziójának lebonyolításához változatlanul igénybe veszik a javító vállalatokat. Debrecenben és Győrött évi 12—15 000 kocsi értékesítésére alkalmas MERKUR-kirendeltséget építenek a tervidőszakban. Az idén Budapesten a Maktinel- B téren nyitnak új autószalont, Pécsett, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Szolnokon és Békéscsabán a használt autók vételére és árusítására létesítenek kirendeltséget. A Heves megyei Szeszipari Vállalat belső ellenőri beosztásba gyakorlott munkaerőt keres. Jelentkezés: Eger, Árpád u. 6.