Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 147. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. június 24., szombat Két új törvény született Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több képviselője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után elsőnek dr. Petri Gábor, Csongrád megye 2. választókerületének képviselője, a Szegedi Sebészeti Klinika igazgató főorvosa szólalt fel, kiemelve azt, hogy a pénzügyminiszteri expozé azt tükrözi, hogy a népgazdaság fejlődése várhatóan a negyedik ötéves terv elhatározott programja szerint alakul a továbbiakban is. Rubóczki Istvánná Szabolcs-Szatmár megye 5. választókerületének képviselője az Ibrányi Takarékszövetkezet elnöke beszámolt választókerületének elmúlt évi gazdasági fejlődéséről. Felszólaltak még: Cserna Sándor (Baranya megye, 5. választókerület), Pakurár Miklósné (Hajdú-Bihar megye, 14. választókerület), Horváth László (Somogy megye, 4. választókerület), Pázsit Árpád (Budapest, 44. választókerület) képviselők, majd ebédszünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémáival, majd utalt az anyagi eszközök elosztásának aránytalanságából fakadó néhány gondra. Elmondotta, hogy a továbbiakban nagyobb figyelmet kell fordítani az anyagi eszközök elosztásánál az egyes megyék, területek gazdasági szerkezetére, az ott kialakított helyi tervekre. Népgazdaságunk helyzetéről szólva a pénzügyminiszter hangoztatta: „Figyelemre méltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az export-import arányának alakulása. Gond viszont az, hogy az ipari termelés növekedési üteme egy-két területen lassúbb, mint a korábbi években volt. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos észrevételekre kitérve a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány, a parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készít, és fogad majd el, s az észrevételekre vagy külön vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál visszatérnek majd. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek ered(Folytatás a 3. oldalról) Egy kis megbeszélés a Parlament folyosóján. Képünkön balról Pusztai Lászlóné, Hevér Lajos, Vadkerti Miklósné és Tiliczki József. Elutazott Indira Gandhi Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelven megfogalmazott búcsúmondatok díszítették. A miniszterelnök-asszony búcsúztatására többezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Muthamma, az Indiai Köztársa(Folytatás a 2. oldalon) Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke pénteken délután elutazott hazánkból. Képünk: a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök búcsúzik Indira Gandhitól. (MTI-fotó: — Vigovszki felv. — KS) 1971 - a mérlegen szóval a gazdálkodásról tanácskoztak a képviselők. Eltekintve a szokástól és a technikai kényszerűségtől — hogy ugyanis csak bizonyos idő eltelte után állnak rendelkezésre teljes összefüggésükben a szóban forgó tények és számítások —, külön hasznos érdekessége is van a visszatekintésnek csaknem fél esztendő eltelte után. A gazdasági életben ugyanis talán a legkevésbé választhatók el egymástól mereven a naptári évek, tehát csak bizonyos fenntartásokkal vizsgálhatók önmagukban, így nemcsak arról van szó — bár ez sem haszontalan —, hogy aludtunk egyet-kettőt a tavalyi munkára és elhatározásokra, hanem további öt-hat hónap tapasztalatai is előttünk állnak, mint a múlt évben végzett munka s az azzal összefüggésben tett intézkedések következményei. Mérlegelésünk tehát jóval körültekintőbb lehet. Erőfeszítéseink eredményei nagy jelentőségűek és jórészt kézzelfoghatóak. A nemzeti jövedelem emelkedésének és a gazdasági növekedésnek erősbödő üteme, még inkább az a tény, hogy mindez elsősorban a javuló termelékenységből, a hatékonyabb gazdálkodásból származott — a legfontosabb tényezők. Ennek megfelelően, sőt részben ezt meghaladó mértékben nőtt a fogyasztás és felhalmozás. És növekedtek, mégpedig a tervezettnél nagyobb arányban, az állami költségvetés terhei. A lakosság jövedelmeinek a tervek szerint megvalósult növekedése, a foglalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott béremelések az egészségügyi és oktatási dolgozóknál, az intézmények hálózatának és színvonalának javítása ugyanezeken a területeken, több új lakás, mint amennyire számítottunk, és nem utolsósorban a színvonalas áruellátással alátámasztott kereskedelmi forgalom, amely ismét tekintélyes mértékben nőtt r a lépten-nyomon közvetlenül is tapasztalható, jóleső eredmények. Még akkor is, ha egyikükhöz is, másikukhoz is kapcsolódhat egy bizonyos „de”, hogy tudniillik, kívánatos lett volna itt is, ott is netán többet, jobbat, szebbet elérni. » terheket rótt az államháztartásra, mégpedig olyan időszakban, amikor az számottevő nehézségekkel küzd. Hogy tisztán lássunk: a költségvetési bevételek jelentékeny hányadát tudatosan fordítjuk a termelés, a külkereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás támogatására, közben azonban, akaratlan, nem gazdaságos tevékenységek is dotációban részesülnek, ahelyett, hogy ezek kiszorításával a gazdaságos produkció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költségvetés bevételeit. A bevétel kevesebb, a kiadás több a vártnál, innen a tervezettet meghaladó költségvetési hiány. Márpedig nem véletlenül hangsúlyozta a pénzügyminiszter az országgyűlés előtt: tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk! Természetesen, a kormány hathatós intézkedéseket tett, és az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Lassan csökken a beruházási feszültség, határozott javulás jeleit mutatja a külkereskedelmi forgalom és, szerencsére, egyre mérséklődnek a gazdaságtalan termelés lehetőségei is. Bár alighanem ezen a téren a legnehezebb kikényszeríteni a fordulatot. Pedig már az is igen jó eredményeket hozna, ha mind több és több vállalat foglalkozna nagy figyelemmel a meglevő termelőkapacitások lehetséges jobb kihasználásával, ahelyett hogy mindenáron a külsődleges bővítés, terjeszkedés illúzióit kergeti. Mindez objektív intézkedések kérdése egyrészt — amilyenek már történtek és továbbiakra is lehet számítani —, másrészt azonban az objektív tényezők, tehát az emberi magatartás függvényei, s ezt sohasem szabad figyelmen kívül hagyni. A gazdaságirányítás reformja — végül is ezt bizonyítja a múlt évi gazdálkodás elemzése — lehetőséget nyújt a külső, nemzetközi piaci tényezők figyelembe vételére, a szocialista országok gazdasági együttműködésének jobb kihasználására és belső gazdasági tartalékaink felszínre hozására, ide értve az emberi tevékenységben, magatartásban rejlő nagy tartalékokat is. B. J. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitanónak, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi ••Üzenet csuvas földre Ötvenkét esztendő. Alig fél évszázad. S milyen változások jártak nyomában a csuvas nép életútján! Egykor tudatlanság, éhínség. Napjainkban iskolák, egyetemek sora, fejlett vegyipar, textil-, ipar, faipar. S háromszáznál több mezőgazdasági szövetkezet, közel hatvan; állami gazdaság, amely • mind nem csupán a hazai asztalokra juttat bőséggel < ételt, italt, hanem a szomszédos köztársaságoknak is nyújt terméséből. Röviden; mérve, szűkre fogva ez a szovjet hatalom jelenléte ; Csuvasiában. Ezt eredményezte az autonomitás, amelynek alapokmányaira ötvenkét éve Lenin kézjegye is rákerült. Osztozunk az évforduló örömében szép megtiszteltetés, több esztendős hagyomány. S kötődik ahhoz az eseményhez, amikor 1965- ben testvérünkké fogadtuk a Csuvas Köztársaságot, s az ,magához ölelte Heves megyét, szűkebb hazánkat. Sokoldalú, eleven ez a barátság, s a kapcsolat láncszemeit leginkább a személyes találkozások, cserelátogatások erősítik, örvendetesen szaporodva évről évre. Persze a barátság ismérve, biztos jegye nem csupán a felterített vendégasztal, a poharakba öntött bikavér és hűvösen gyöngyöző vodka. Ez inkább szimbólum, nemes gesztus. Többet je ■lentenek ennél az egymásnak kimondott igazság sza ■vai, a harci tapasztalatok, • a józan tanácsok, a szellemi és gazdasági kötődés, • egymásrautaltság tartalmas formái, amelyek végsőben az internacionalizmus lényegét képviselik. Azt a stílust, azt az etikai belső parancsot, amely mindannyiunk számára közelebb hozza a beteljesült szocializmust, az emberi együttélés fejlettebb változatát. Ismerünk szerződéseket, amelyekre szenny hullott. Tudunk népek, nemzetek barátkozásáról, amelyet elárultak. Mondják is, hogy a politika csúnya mesterség, a hazugság magasiskolája. Ott valóban így van [UNK] ez, ahol szélsőséges gondolatok, az ember érzelmi világával nem számoló, a hu ■mánumot sárba tipró „elvek” kormányozzák a politikusokat, s jelentik két , egymással szerződő nép kapcsolatának lényegét. A mi beszélgetésünk nyelve azonban a segítő szó, tárgya pedig az erdők és tengerek partján lábát megvető ember, aki boldogságra született, s ehhez megvan minden joga, minden lehetősége. Ez a szellem hatja át '• Csuvasia és Heves megye '■ népeinek barátságát! Ezt '• érleljük, ezt nemesítjük a • győzelem szent hitében, teljesebb és boldogabb jővén • dónk tudatában. S ezért emeljük karunkat üdvözlésre, baráti ölelésre a csuvas nép autonomitásának évfordulóján, közös ünnepünkön. Üzenet ez! Olyan üzenet, mely az emberi szív-, az emberi lélek hullámhosszán röpül át ezer kilométereket. (m. gy.) Vadászok országos küldöttközgyűlése „Vadállományunk megőrzendő nemzeti kincs” ezzel a jelszóval ült össze pénteken a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében a Magyar Vadászok Országos Szövetségének országos küldöttközgyűlése. A vadászok, vadásztársaságok, a megyei intéző bizottságok és az országos szövetség eredményes munkájának bizonyítéka volt a tavaly ősszel hazánkban sikerrel megrendezett vadászati világkiállítás, valamint a magyar vadászok vezetőinek nemzetközi elismerése is. 1968-ban dr. Vallus Pált, a Magyar Vadász Szövetség et nevi nőkét a CIC alelnökévé választották, a Nemzetközi Vadászati Tanács pedig 1972. április 27-én a CIC elnökévé választotta. E tisztségre első ízben került szocialista ország képviselője. A vadászok küldöttközgyűlése 1968-ban a világ vadászatának történetében elsőként elhatározta távlati vadgazdálkodási és fejlesztési terv készítését. Ennek eredményeként vadállományunk értéke az 1968. évi 109 millió forintról az 1971 évi tavaszi létszámbecslés adatai szerint 657 millióra t