Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

fláctU íróSbü i­fi 8.18 Lányok, asszonyok 1­.b­) Beethoven- és hemubert- ÍUUVCK 9.14 ■ J­otaest 10.­$ö­ Lakótele­pen. Hangjaiért 10.41 Zeneipari muzsika 12. ou Harangszó ló u Zenei anyanyelvünk 12.3u Magyaran szólva . . . 12.4q Melodiakoktél »I* '«“i­­*• 14.15 Cj Zenei Újság 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak 18.o. 1­­8 óra 17.30 J. Uptiike: A várakozás. II.­ változat 18.08 Házy Erzsébet énekel 18.31 Népdalok 19.25 Toldi f­el­táma­dása 19.35 Kodály-h­angv. közv. a Zeneakadémiáról 20.05 Operettrészl. 21.30 Ravel: F-dúr vonósnégyes •12.20 Beat 23.05 Janárok operáiból 0.10^-2.00 Melódiakoktél PETŐFI Operettrészl. A­­ fúvószene története. V. Válaszolunk hallgatóinknak Áriák Beszélgessünk zenéről Jelképek erdején át. .. Mezők, falvak éneke Bach-művek Brahms-művek Napraforgó Éneklő Ifjúság Orvosi tanácsok Operakórusok A budapesti KGST-tanács­kozásról Az élő népdal Az MHV új Musica Rina­­ta-lemeze Lemezek közt válogatva Történelmi figyelő Kalandozás sok muzsikával Operettrészt. Színház az egész világ! Összeállítás Láttuk, hallottuk . . . Népi muzsika Ritmus és melódia 8.05 8.3b 9.03 9.18 9.40 11.50 12.00 12.20 13.08 14.00 14.50 15.00 15.05 13.27 18.0* 18.15 17.0 €­ 17.41 18.10 19.10 20.25*i 21.45 22.00 ».20 MAGYAR ,00 «J.T­V 05 Amerre a vaddisznók újárnak. XI. rész 03 itt?k fény 25 Három nyomozó naplója. IX. rész ,00 m­­ézga család . . . * "Alii.. Memumo ,23 jJVTK—Vasas és FTC—Ta­tabánya kispályás labdarú­­gó-mérk. iá Földcsuszamlások. .­­.Szovjet rövidfilm. ,3.5 Hírek .4u Múzeumi séták .üű.­Hein­e 175. születésnap­jára 23;Moszkva és a moszkvaiak Riportiu­m .15 Cicavízió .30 Tv-hiradó .00 'Tabi László ötper­ce .05 Misiden lében két kanál . . . 'A halálig, Baby! 1.55 Túlélők. A b6 éves Boldi­zsár Iván műsora .55 Tv-híradó :.0& Kaleidoszkóp POZSONYI 9.oá Amestiszt virág. Tv-játék ll.15 Angol bolha a cári Orosz­országnak. Tv-musical 11.53. /i­.­­.o.'szag—Svédország ■ ’ jégkorong-mérk. 14.30­­ Müncheni olimpia 1972. II. rész-15.00 Úszóverseny 17.10 Tánc kettesben 19.00 és 21.50 Tv-híradó 20.10. Televarieté 22.00 A gyilkos. Tv-Játék A jövő hét a tévében Vadul vagy engedékenyen (Kedd 20.00) Magyarul beszélő angol flm. Ralph Thomas rendező filmje angol egyetemisták­ról szól, akik közül a fősze­replő — Harry Brown — a munkásszármazású egyete­misták érdekében dühöng­. Semmiképpen sem hajlandó egyezkedni a képmutató vi­lággal. Diákos ízű kalandok, bolondozások sorozata teszi ki a filmet, amelynek vége tragikus fordulatot hoz: Har­ry és pártfogolt­ja dacból má­szik fel a magas toronyra, s a barát lezuhan. A film jó szándékú tiltakozása tiszte­letreméltó, bár néhol erőt­len. A éjszaka szépei (Szombat 22.10) Francia film. A televízió a Gerard Philipe-sorozat da­rabjaként mutatja be René Clair filmjét, amely az 1962- es velencei filmfesztiválon nagydíjat nyert. Hazánkban 15 évvel ezelőtt játszották először a lélegzetelállító tem­pójú filmet, amely az eset­len kisvárosi zenetanárról szól, aki napközben keserve­sen küszködik tanítványai­val, akik ráadásul még ki is gúnyolják, reménytelenül epekedik a nők után, s végül az álomba menekül a való­ság elől. S itt megtalálja nyugalmát, álmában ő a hős, operája sikert arat, ragyogó nők szerelmét nyeri el. A film az értelmetlen ábránd­keresés kifigurázása. 80 nap alatt a föld körül (Vasárnap 20.20) Magyarul beszélő amerikai film. Michael Anderson ren­dező káprázatos kiállítású filmjét 1961-ben játszották először hazánkban. A közel három és fél óra vetítési ide­jű film hűen követi az is­mert Verne-regényt. Mr Phileas Fogg tiszteletreméltó angol úr fogadásból világkö­rüli útra indul, mivel azt kí­vánja bebizonyítani, hogy le­hetséges 80 nap alatt meg­tenni ezt a hosszú utat. A szereplők között olyan vi­lágnagyságokat láthatunk vi­szont, mint Charles Boyer, Peter Lorret, Buster Keaton, Marlene Dietrich, Fernandel, Martin Carol, Frank Sinatra. A főszerepeket Bavin Nivel, Cantinflas és Shirley Mac­­Laine alakítják. Az 1972. év két legutolsó bé­lyege lesz, amellyel zárul az idei bélyegkibocsátási program, a Szarvast és Salgótarjánt és a városok címerét ábrázoló for­galmi bélyeg. Az 1973. évi kibo­csátási terv még nem ismeretes, hogy az év első bélyege január 1-én Újév napján jelenik meg. A bélyegekkel Petőfi Sándor születésének­­ 150. évfordulójáról emlékezik meg a Magyar Posta. Három címletű bélyeg kerül ki­bocsátásra, az 1 forintos bélyeg azt a jelenetet örökíti meg, amikor Petőfi a Pilvax kávé­házban a márciusi ifjak előtt elszavalja a Nemzeti dal­t. A 2 forintoson arcképe szerepel, míg a 3 forintos csatában lovon ábrázolja. Az 1 és 3 forintos bélyegeket Gál Ferenc, a 2 fo­rintosat Nagy Zoltán grafikus­­művész tervezte. Petőfit ábrázoló bélyegei: már többször adott ki a Magyar Posta, az elsőt az 1919. évi Ma­gyar Tanácsköztársasági arcké­pek sorozat 45 filléres bélyegén, majd a 100. születésnapján 1923- ban öt címletű sorral emléke­zett meg az eseményről. 1949- ben, halálának 100. évfordulójá­ra három címletű, réznyomatú bélyeg jelent meg, míg 1950-ben ugyanezen kiadást ismételte meg, csak más színű nyomás­sal. Külföldön a Szovjetunió és Románia adott ki bélyeget hal­hatatlan költőnkről. Ugyancsak január 1-én az irányítószám-rendszer népszerű­sítésére l Ft-os bélyeget ad ki a Magyar Posta. * m « • A Carte-Maximum gyűjtőknek is kedvez a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, amikor művészi képeslap sorozatot ad ki. Az 1 Ft-os bélyeghez Pá­n­­dy Lajos (1895—1957) Márciusi ifjak a Pilvaxban című művé­nek egy rés­­­elét, a 2 Ft-os bé­lyeghez Barabás Miklós (1810— 1898) Petőfi Sándor mint nem­zetőr című metszetének repro­dukcióját, a 3 Ft-os értékhez Lir Sándor (196­2) Bem és Pető­fi a segesvári csatában című alkotásának egy részletét­t használhatják fel a gyűjtési te­rület kedvelői. Az évforduló al­kalmából többféle emlékbélyeg­­zést használ a Magyar Posta* • • • 25 éves a magyar bélyegg­yúj­­tok. szaklapja a „Filatel­ai Szemle” 1948. január elsején je­lentette meg a folyóirat első száma mint a Munkás Bélyeg­gyűjtők Központjának lapja. Az ez évi utolsó 300. számban Jánossy Lajos, a MABEOSZ el­nöke köszönti a lapot a szép jubileum alkalmából. A Magyar Posta emlékbélyegzőt használ a jubileum alkalmából december 1—31. között a MABEOSZ pos­tahivatalában. Ugyanezzel a bé­lyegzőrajzzal gépi bélyegzést h­asznál decemberben a Buda­pest 62-es ..postah­ivatal is.. A" j.íi­­" .­bileum alkalmából benyomott bélyeggel levelezőlapot adott ki a posta 100 ezer példányban. A levelezőlapot a szövetség körein keresztül 70 filléres darabon­kénti áron igényelhetik a gyűj­tők. • • • A Szovjetunió fennállása fél évszázados jubileumán, decem­ber 30-án a Budapest 4., 1­2., 78., 110., valamint a váci, a debrec­­ni, a miskolci, a pécsi, a sopro­ni, a szegedi 1. sz. postahivatal külön bélyegzővel köszönti az évfordulót. Ugyanekkor díszes emléklap is megjelenik a ko­rábban kibocsátott Lenin-bélye­­gekkel ellátva. A jubileum alkalmából a szovjet posta ötcímletű sorral és egy blokkal jelentkezik, ez alkalomból a Német Demokra­­tiku­s­­ Köztársaság 20 Pfenniges bélyeget már kiadott, a lengyel posta pedig december 30-án bé­lyegpart bocsát ki. Németi V. fHCSU EGRI VÖRÖS CSILLAG . (Telefon: 22-83) .'Fél 4 órakor' Csapa­jev . Szovjet film­­ a forradalom legendás hírű parancsnoká­ról Fél 6 és este 8 órakor Emberrablás magyar módra Színes magyar filmvígjáték EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) ’’Fél '■ *és 6 ® *4) S órakor A csalóka szerelem játékai Színes, szinkronizált cseh­szlovák filmvígjáték GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 6b háromnegyed 6 és este 8 órakor Joe Hill balladája H­­­U­­NT VÖRÖS CSILLAG Harminckét nevem volt. HATVANI KOSSUTH Kleopátra FC .SMIOFíY Oteszja PISTERVASÁBA fusd, hogy utolérjenek ú ni ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszk­y utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 10 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 18 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben (Telefon: 17-74.) Ren­delési időn kívül az általános orvosi ügyeleten (Bajcsy-Zsi­­linszky utca) Hétfőn 1­8 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—1S óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye:­­Jókai utca 41 szám (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától u óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123-50) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hét­fő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőinté­zet gyerm­­ek szakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet: 8—10.30 órá­ig a­ rendelőinté­zet­ben. A Zsil völgyén át Turnu Severing Romániai útijegyzetek Újsághír: December­­ 1u-án ün­nepük Romániában a­ Köztársa­ság megalakulásának 25. évfor­dulóját. Állunk a gyorsvonat ab­lakánál. A fülkében már­csak ketten vagyunk: én és román kollegám; a többiek, akik felszálltak, elfogytak, a munka, a hivatás leszállítot­ta őket útközben Simeria, Petroseni és Tirgu-Jiu kö­zött. Sebastian barátom fá­radt arca kividul, mintha már nem is érezné a másfél napos utazás, az éjszakázás fáradtságát és nagy lendü­lettel, tört orosz, francia, magyar, meg mit tudom én milyen nyelven magyarázza: megérkeztünk Olténiába, Gorj megye székhelyére, Tirgu-Jiu-ba, az ő kedves városába, ahol él, dolgozik, amelynek vendégszeretetét én is tíz napig élvezni fo­gom. Közben mutatja, hogy itt, a város szélén van a fa­­feldolgozó bútorgyáruk, ce­mentgyáruk, távolabb a do­hánygyáruk és konfekció­üzemük, amelyet az utóbbi kettő kivételével a felszaba­dulás után építettek. Kis vá­ros, mintegy 45 ezer lakos­sal (a magyarországi úti­könyvek 29 ezer lakosról ír­nak. — A szerk.) most fej­lődik majd csak igazán, ami­óta újra megyeszékhely lett, hogy megszüntették a tarto­mányokat Romániában, s visszaállították a régi me­gyerendszert. Talán a fáradtságtól, avagy már az eddig felhal­mozódott élményektől — v­agy mindkettőtől — némi irigység fog el: irigylem, mert hazajött, s tudom mi­lyen jó érzés hazamenni, irigylem, mert valóban fen­séges, természeti szépségek­ben gazdag országban lakik. Gyönyörű tájakon vágtunk át ugyanis, amióta elhagytuk Békéshíizánál a magyar ha­­•Hárt, átrobogva Aradon, Dé­ván,­­ különösen amióta fel­szálltunk erre a kissé kopot­tas, plüssbevonatú, mélyen lúgózó, áporodott szagú ko­csiba. A Jiu-völgyén (Zsil) vad és csodálatos sziklák között — ahol a medve, a farkas, a fekete kecske sem ritka látvány — a Kárpátok hóval borított hegyei, mély­ségbe zuhanó folyói, patak­jai, csermelyei között, 41 alagúton át vonszolt hatal­mas füstfelhőket fújva gőz­­paripánk. Balról a Kudzsir­- és Szebeni-havasok, jobbról a Szörényi- és Ruszka-hava­­sok hósipkás csúcsai villan­tak ránk, csalogattak, hogy szálljunk le az első megál­lónál és másszuk meg égbe nyúló bérceit, majd a kö­vetkező kanyarban, ahol via­dukton remegő­ robajú bátor­sággal siklottunk át, meg­álljt parancsolt még a gon­dolatnak is a szédítő mély­ség, mely szinte a föld gyomráig mutogatta hasadé­­kait... A vasút mentén katonák. Kiskatonák. Építők. Mint nálunk is, itt is besegítenek az építőmunkába ezek az erőtől­­­ duzzadó fiatalembe­rek. Állandóan javítani, kar­bantartani kell ezt a vona­lat — mesélik —, mert sok a föld- és sziklaomlás. Egyébként is jön a tél, a közlekedést meg biztosítani kell. A vasúti forgalom sok­kal jelentősebb az országúti­nál, érthető, hogy mindent elkövetnek a forgalom­­ za­vartalan fenntartásáért. Ezen a vonalon utazik a hegyek­ből kitermelt töméntelen fa, kő és építőanyag, a vasérc, a szén, az alkatrészek a Kárpátok egyik lejtőjéről a másikra, az ipartelepekre és természetesen a szomszédos szocialista országokban is. Egyébként kevés az emberi település erre. A táj lebilincselő látványa azért mindenért kárpótol. Ahol vi­szont van emberlakta hely, ott a hegyvidékekre jellem­ző szegényesség képét vil­lantja rád a látvány. Fa-, vályog- és téglaházak, hegy­oldalon legelő apró termetű, fekete színű, sovány tehenek, birkák, ágasra hányt, szárad­ni való, vékonydongájú szé­naboglyák. Egyéni gazdák. Itt nem lehet kollektívizálni, legalábbis most még a jelen­legi technikai felkészültség mellett nem. Az apró kerti gépekre, még úgy látszik nem futja a keresetből, vagy meg sem akarják vásárolni, vagy egyáltalán mit lehet itt kezdeni... ki tudja? így látták, így tanulták szüleik­től, ahogy most is csinálják. A hagyomány, ha még rossz is, mélyen ott ül az embe­rekben. A bőröndcipelés, a szoká­sos vasútállomási zenebona, hangpárbaj, forgalom, vonat­fütty és az újonnan szerzett barátok kedvessége gyorsan visszazökkent Tr­aiuba. Rá­kóczi László, a 30-as évek­ben idehelyezett és itt meg­honosodott öreg zenetanár tolmácsol közöttünk, ő az, aki a Dáciába, a románok által gyártott francia mintá­jú Renault új személygép­kocsiba tuszkol, hogy végig­­repítsenek a városon a szál­lodáig. A gépkocsira vala­mennyien büszkék. Magya­rázzák, hogy ők gyártják, nagyon gyors, bírja a stra­pát, s ha veszek, ezt vásá­rolják, mert nem bánom meg. Mondom, hogy Ma­gyarországon is fut már be­lőle pár darab, jövőre még többet vásárolunk belőle. Ők teszik hozzá a pontos szá­mot: 13 ezret. A kocsi valóban fürge, ve­zetője bátran előz,­belemegy a „csínyekbe”, látszik, na­gyon megbízik a Dácia gyor­saságában. Rugózása is kel­lemes, hiszen csak a macs­kakövek sűrű, de folyamatos zúgásáról hallom, hogy ilyen úton járunk és nem bitume­nesen. Aztán rákapunk arra is. Körülöttünk régi és új épületek váltogatják­­ egy­mást, mint szerte Romániá­ban, ahol erősen ápol..­!. a hagyományt, a múltat rajongásig szeretik a sz­áz újat is. Ennek a köl­­ségnek élő múzeuma ez város. Fazekas István (Folytatjuk) Szép színfoltja Tirgu-Jiu­nak a város centrumában a közelmúltban felépült modern és érdekes mintázatú szál­loda, a Góri Hotel. Art Buchenwald: Holdkőzet az államfőknek Nixon elnök egy alkalom­mal kijelentene, hogy az ál­lamfőket a Holdról hozott kőzetekkel fogja megajándé­kozni. Ezt a népszerű gesz­tust remélhetőleg mindenütt kellő megbecsüléssel fogjuk fogadni. Lelki szemeimmel már lá­tom is a jelenetet a Fehér Ház Ovális termében, Nixon dolgozószobájában. Az elnö­ki asztalon ott fekszik a holdkőzeteket tartalmazó do­boz. Belép Henry Kissinger és így szól: — Elnök úr, Golda Meir asszony, az izraeli miniszter­elnök van a telefonnál. Kéri azt az ötven repülőgépet, amit ön megígért nem­. —Kérem, mondja meg, hogy most nem adhatok, nem­ akarom összevágni a patkót az­ arabokkal. Adok helyette azonban ötven kö­vet.— Gondolom, hogy ilyen­ válaszra is el volt készülve... Kérem, elnök úr, szándéká­ban áll követ adni a perui vezetőknek is? — Ez az az ország, ame­lyik feltartóztatja halászhá­lóinkat és államosítja az o!a­jfinomítóinkat? — Igen, uram. — Egy darabot se­. Elvégre meg kell érteniük, hogy az Egyesült Államok elsőrendű nagyhatalom. — A legteljesebb mérték­ben egyetértek önnel, elnök úr... Mexikóból olyan hírek érkeztek, hogy Castro ezer holdkőért szívesen kicserélné az amerikai repülőgépek el­térítőit. — Nyilván megbolondult. Először is, nincs ezer kö­vünk, másodszor pedig, ha lenne is, ő lenne a legutol­só ember a Földön, akinek odaadnám. — Néhány órával ezelőtt a brit miniszterelnök telefo­nált: kérdezi, hogy nem tud­nánk-e még legalább tíz kij­­zet kölcsönözni neki.­­—­­A múlt héten kapott ti­zet! — Állítólag elvesztek, és ha ez kiderül a parlament­ben, megbukik a kormány. — Akkor nincs mit ten­nünk, adni kell. De figyel­meztesse, kérem, hogy nincs szándékunkban­­ elhalmozni kövekkel a kormányát: egy­szer már az angoloknak is meg kell végre tanulniuk a saját lábukon állni. .. És mit mond a pénzügyminisz­ter?­­­ Szerinte zseniális ötlet: fütyülni az aranyra, hogy a nemzetközi valutaalap a holdkőzet legyen. Ám Fran­ciaországot, Nyugat-Német­­országot és egy pár más álla­mot még nem sikerült meg­győznie. De azt mondja, hogy nem hagyja abba. — Jól van. Mi újság Viet­namban? — Saigonból Th­ieu elnök érdeklődött telefonon, hogy mi igaz azokból a sajtóköz­leményekből, miszerint ön állítólag az észak-vietnami­aknak is ígért, köveket, ha beleegyeznek a fegyverszü­­­netbe. — Mondja meg neki, hogy egy betű sem igaz. Vietnam­ban ő az egyetlen ember, akinek adnék ezekből a kö­vekből. — Ezt mondtam neki én is. És még valami: egy bizo­nyos újságíró azt kürtöli, hogy azok a kövek, amelye­ket ön az államfőknek aján­dékozott, egymás után tűn­nek­ fel a svájci bankok tre­zorjaiban. — Ez ellen semmit sem tehetünk. Henry... Mi hír van Japánból? — Nagykövetünk azt írja, hogy a japánok nagyon há­lasak a kövekért, de tovább­ra is kitartanak­ amellett, hogy távolítsuk­ el a mérges­gázokat Okinawáról. Fordította: Zahemszky László

Next