Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

.VWNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Bonni„Bourbonok TUDJUK: A CÍMÉRT AZONNALI MAGYARÁ­ZATTAL TARTOZUNK. Mi közük a Bourbonoknak a­­mai Bonnhoz? Nos, erről a francia uralkodóházról terjedt el az a zseniálisan tömör jellemzés, amely sze­rint „semmit sem felejtettek és semmit sem tanul­tak". Ilyen értelemben bizony kísértetiesen emlékeztet­nek rájuk egy, Bonnban most elkészült okmány szer­zői. Maga a hír így hangzik: a nyugatnémet ellenzéki pártszövetség, a CDU—CSU, kidolgozta a saját „ke­leti politikai koncepcióját”. A két ikerpárt vezetője, Helmuth Kohl és Franz-Josef Strauss, figyelemre mél­tó jelzőhármassal harangozta be a dokumentumot, amelynek alapján a jelenlegi ellenzék — persze hata­lomra kerülése esetén — „realista, egyértelmű és ki­egyensúlyozott” keleti politikát folytatna. Érdemes e tetszetős reklámszöveg fényében szem­ügyre venni az „áru” tartalmát. Tartsuk be az eredeti sorrendet, kezdjük a realizmussal, amely közismerten valóban kívánatos politikai alapmódszer, hiszen lég­várakra semmit sem lehet építeni — koncepciót sem... ezek után nézzünk néhány, „realista” kitételt. Ked­vünkre válogathatunk köztük, egyik „realistább”, mint a másik. VISSZATÉRŐ MOTÍVUM az okmányban az „Európát fenyegető szovjet veszély”, „Németország új­raegyesítése egy szabad Európa keretein belül”, vala­mint „Nyugat-Berlin és a Német Szövetségi Köz­társaság különleges kapcsolatainak megfelelő alapok­ra helyezése”. Ez a három kitétel — sajnos, nem túlzás — ön­magában elég lenne egy harmadik világháborúhoz. Mindhármat rengetegszer hallottuk, hosszú esztendő­kön keresztül. Csakhogy akkor tombolt a hideghábo­rú, senki nem beszélt enyhülésről, kontinensünk szá­mos problémáját még nem szabályozták történelmi horderejű megállapodások és — nem utolsósorban — még nem született meg a helsinki megállapodás, amelynek lényege a második világháború nyomán létrejött új valóság (például a Német Demokratikus Köztársaság léte) egészének figyelembevétele. KOHLER ÉS STRAUSSEK SEMMIT SEM FE­LEJTETTEK régi jelszavaikból és semmit sem tanul­tak az azóta történtekből. Ezzel „érdemelték ki” a Bourbonokkal való összehasonlítást. , Harmath Endre »» Úttervezésben jártas tervezőt, azonnali belépéssel FELVESZÜNK. Jelentkezés: AGROBER Vállalat. Heves megyei kirendeltség, Eger, Klapka Gy. u. X. Gép- és Felvonószerelő Vállalat bélapátfalvi új cementgyár kiemelt beruházáshoz 7: lakatos, hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat (orosz nyelvtudás előnyben) és segédmunkásokat JELENTKEZÉS: Eger, Ady Endre út 31/a. Munkásszállást biztosítunk. Genfi leszerelési világkonferencia Magyar felszólalások a különböző bizottságokban (Folytatás az 1. oldalról.) tart. A leszereléssel kapcso­latos ellenőrzési módszerek tökéletesedésével foglalkozva, példákkal bizonyította, hogy a fegyverkezés megszállott­jainak érvei, amelyek szerint az ellenőrzés hiányosságai miatt lehetetlen a leszerelést megvalósítani, nem helytál­lóak. Staub akadémikus kifejtet­te, hogy a leszerelési javasla­tokat szigorúan logikus idő­rendi és fontossági sorrend­ben kell megvitatni. Minde­nekelőtt a tömegpusztító fegyverek teljes betiltására kell törekedni, majd pedig a nukleáris leszereléssel együtt, kell végrehajtani a hagyomá­nyos fegyverzetek leépítését is. Az I. bizottságban helyet foglaló dr. Simai Mihály aka­démikus a fegyverkezési ver­seny gazdasági kihatásait elemezve rámutatott: a fegy­verkezés új irányai nemcsak hogy összehasonlíthatatlanul több pénzt emésztenek fel, mint amennyibe az eddigi fegyverek előállítása került, hanem lényegesen nagyobb beruházásokat igényelne az ellenfegyverek, illetve a vé­delmi rendszerek létrehozása is — anélkül, hogy a hadi­ipari ágazat arányosan több munkaalkalmat teremtene. Az is tagadhatatlan — mon­dotta Simai professzor —, hogy a fegyverkezési verseny mind nagyobb mértékben já­rul hozzá a világ erőforrásai­nak kimerítéséhez, ugyanak­kor nem segíti elő hasonló mértékben a fogyasztás és a termelési potenciál fejleszté­sét. A magyar küldött vége­zetül hangsúlyozta, hogy nem elegendő a jövő növekvő gaz­dasági nehézségeit hangsú­lyozni, hanem meg kell talál­ni az utat és a módszereket a problémák megoldásához. A megoldás módszerei közül elsősorban hosszú távú gaz­dasági megállapodásokat és a tudományos együttműkö­dést emelte ki. A nemzetek palotájában folyó nagy jelentőségű ta­nácskozás szerdán folytatja munkáját. (MTI) Elloptak egy puskát... Lézertávcsöves puskát lop­tak el a múlt hét végén a londoni Science Museumból­­, jelentette be egy hivata­los szóvivő. A rendkívül pon­tosan célzó fegyvert nemrég fejlesztették ki, s a brit had­ügyminisztériumnak, vala­mint külföldi megrendeknek szállítottak belőle, hogy a ter­rorizmusellenes harcban al­kalmazzák. A puska lézertáv­csöve folytán igen veszélyes, ha terroristák kezébe kerül — mondotta a fegyvert előállító cég igazgatója. A Laser Marksam elnevezésű puska más fegyverekkel együtt idő­szakos kiállításon volt a lon­doni tudományos múzeum­ban. Belgrádban továbbra is gáncsoskodnak a­­ nyugati országok küldöttségei Az Egyesült Államok és más NATO-országok tovább­ra is akadályozzák a belgrá­di találkozó pozitív záróok­mányának elkészítését. Mint ismeretes, Belgrád­b­an hasznos és alapos véle­ménycsere folyt az európai biztonsági értekezlet záróok­mányának megvalósításáról, a kölcsönös kapcsolatok ja­vításáról, az európai bizton­ság és együttműködés meg­szilárdításáról, valamint az enyhülés folyamatának el­mélyítéséről. A Szovjetunió és a többi szocialista ország számos konkrét javaslatot tett a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, a gazdasági, a tudományos, a műszaki, a kulturális és az egyéb termé­szetű együttműködés fejlesz­tésére. A szocialista országok kül­döttségei továbbra is erőfe­szítéseket tesznek azért, hogy a találkozó záróközlemény elfogadásával, konstruktív módon fejeződjék be. A szov­jet küldöttség olyan, min­denre kiterjedő okmányterve­zetet nyújtott be, amely ma­gába foglalja a találkozó va­lamennyi résztvevője által egyeztetett tételeket. A nyu­gati országok küldöttségei el­utasították a szovjet terveze­tet, annak ellenére, hogy az jó alapul szolgált volna a zá­ródokumentum kidolgozásá­hoz. A szocialista országok kép­viselő­i múlt pénteken a nem hivatalos konzultációkon kijelentették, hogy egyetér­­tenek a­­ semleges és az el nem­ kötelezett küldöttségek által előkészített záróok­mány-tervezettel és azt köl­csönösen elfogadhatónak tart­ják. Az Egyesült Államok kép­viselője és NATO-beli szö­vetségesei viszont szembehe­lyezkedtek a tervezettel. Ki szítja a feszültséget? MINÉL HATÉKONYAB­BAK az etiópiai hadsereg akciói a területrabló Szomá­liai csapatokkal szemben, Mogadishu annál nagyobb ri­adalommal adja az SOS-je­­leket: „Az oroszok és a ku­baiak már-már átlépik a ha­tárt, adjatok fegyvert, segít­setek a kommunista támadás visszaverésében”. És a jele­ket Washingtonban és Kairó­ban éppen úgy észlelik, mint Teheránban, vagy Rijádban. A segélykérés azonban ha­mis: egyértelműen a szocia­lista országokra, mindenek­előtt a Szovjetunióra próbál­ja hárítani a felelősséget az „Afrika szarvában” kirob­bant konfliktusért. A Szovjetunió és a szocia­lista országok nem titkolják, hogy a szabadságért küzdő népeknek, a fügetlenség jo­gát védelmező országoknak minden erkölcsi, politikai és anyagi támogatást megadnak. Ilyen segítséget kaptak és kapnak például Vietnam, Kuba, Mozambik, Angola, több arab ország és Etiópia. A szocialista országok politi­kájára három sajátosság jel­lemző. Először, a segítség­­nyújtás tekintélyes nemzet­közi szervezetek ajánlásai­nak szellemében történik. Egy 1970-es ENSZ-deklaráció például kimondja, hogy min­den állam feladata segíteni az elnyomottak jogos küzdelmét a gyarmati rendszer, vagy a külföldi uralom más formá­jának megszüntetésért. Má­sodszor, szovjet fegyvereket olyan országok kapnak, ame­lyek agresszió áldozatává es­nek, vagy külföldiek vetnek szemet rájuk. Harmadszor pedig — és ez a legfontosabb, — a szocialista országok se­gítsége rendszerint előmozdít­ja a konfliktus megszünte­tését, a helyzet rendezését. Ezek a tények nyilvánvalóan megcáfolják azokat az impe­rialista kiagyalásokat, hogy a helyzet éleződéséért a szo­cialista világ a felelős. A NEMZETKÖZI KAP­CSOLATOK tapasztalata azt mutatja, hogy a robbanásve­szélyes helyzeteket és a fegyveres konfliktusokat a neokolonialista célokat kö­vető erők, a feszültséget kor­látlan uralmuk fenntartásá­ra kihasználó diktatórikus rendszerek, a társadalmi vi­szonyok progresszív fejlődé­sét gátolni igyekvő reakciós körök és végül, a nagyhatal­mi irányvonal követői hoz­zák létre. Mindenki tudja, ki vetette be fegyveres osztaga­it Vietnam, Kuba, Indonézia és Algéria ellen, s kik voltak Mozambik és Angola függet­lenségi mozgalmának kerék­kötői. Régóta közismert az is, hogy kik szervezik az állam­csínyeket és kik segítik hata­lomra a chileihez hasonló fa­siszta rendszereket. Arról nem is szólva, hogy ugyan­ezek az erők voltak kezde­ményezői a közel-keleti, az északkelet-afrikai, a dél-afri­kai és az indokínai fegyve­res konfliktusoknak, robba­násveszélyes helyzetek ki­alakulásának. Ezt az amerikai elnöknek egy önleleplező vallomása is bizonyítja. Tavaly, tavasszal a Fehér Házban Carter új­ságírók előtt kijelentette, hogy Washington „Szomáliá­ban kihívja az oroszokat”. Mindössze némi ösztönzést kellett adni Barrénak az Etiópiával szembeni területi igény vonatkozásában és fegyvereket ígérni. Most ez az ígéret Szaúd-Arábia, Irán és Egyiptom közvetítésével realizálódik, amit Szadat el­nök be is ismert legutóbbi washingtoni látogatásakor. Nyilvánvaló: az USA fegy­verexportjának tekintélyes részét azokba az országokba irányítja, amelyek a nyugati neokolonialista politika védő­bástyái a harmadik világban. Sőt, azt sem titkolja, hogy a fegyverexportot a külpoli­tika egyik fontos eszközének tekinti, amint ezt Carter meg is erősítette egyik kongres­­­szusi beszámolójában. Mel­lesleg, a hivatalos Washing­ton épp most döntött arról, hogy korszerű fegyvereket szállít Szaúd-Arábiának és Egyiptomnak. Jellemző, hogy a döntés azután született, mi­után Szadat megígérte, nem vet be amerikai fegyvereket Izrael ellen. KELL-E MONDANI, hogy az ilyen politika nemcsak elodázza a konfliktus rende­zését, hanem újabb robba­násveszélyes helyzeteket is teremthet. Az afrikai föld­rész országai ugyanis nagyon jól tudják, hogy az imperia­lista és agresszív körök kö­zötti szövetség erősödésének célja: térdre kényszeríteni p '' 'n'-o­l-t, a haladó f­zdő népeket. A. Lavrentyev (APN — KS) Tripoli határozat Egyperces néma felállással emlékeztek meg a Tripoliban tanácskozó afrikai külügymi­­­niszterek Robert Sobukwq dél-afrikai nacionalista veze­tő vasárnap éjjel bekövetke­zett haláláról. A Pén-afrikai Kongresszus nevű szervezet­ elnökét a dél-afrikai hatósá­gok Kimberleyben tartották a háziőrizetben. (Korábban két­, ízben is volt börtönben, az egyik esetben hat évet töl­tött a Fokváros közelében fekvő hírhedt Robben-szige­­ten, magánzárkában). Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának részt­vevői a tiszteletadás után el­fogadták Charles Molapo le­­sothoi külügyminiszter hatá­rozati javaslatát, amely el­ítéli a dél-afrikai rezsimet Sobakwe kegyetlen üldözése miatt és felelőssé teszi a Pre­toria- kormányt azért, hogy a szükséges orvosi kezelés meg­tagadásával siettette a nacio­­­nalista vezető had­­át. ( Két hír—két kép ANTIFASISZTA TÜNTETÉS Az angliai Ilfordban, napok óta tüntetnek az Antináci Liga nevű antifasiszta szervezet tagjai a fajvédő „Nemzeti Front” ellen. ÍNépújság-telefotó — AP — MTI—KS­ ÜLÉSEZIK A KÍNAI PARLAMENT Vasárnap Pekingben megkezdte munkáját az V. kínai őrá­szágos népi gyűlés első ülésszaka. Képünkön: a pekingi par­lament elnöksége. (Népújság-telefotó — Új Kína — MTI — KS.)' 27 autónyeremény a megyében Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény-betéti könyvek 67. sorsolását február 27-én és 28-án, Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétköny­vek vettek részt, amelyeket 1977. október 31-ig váltottak és 1978. január 31-én még érvényben voltak. A budapesti és vidéki betétkönyvekre összesen 901 gép­kocsit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 631 darab, a 10 000 forintosokra 270 darab gépkocsi jutott. 10 000 forintos nyertes betétkönyvek a megyében: A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a március 3-án­ megjelenő, hivatalos nyereményjegyzék tartalmazza. A jegy­zék megtekinthető az OTP-fiókokban, postahivat­­akban és akarékszövetkezetekben. A nyertes betétkönyveket vagy az azt helyettesítő „Iga­­­zolás’’-t a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, ta­­­karékszövetkezetnél vagy postahivatalnál kell bemutatni, j

Next