Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Telhetetlen diákok Napok óta ostromállapot képét mutatják a dél- afrikai városok: diákok tömege tüntet az iskolai falji megkülönböztetés ellen. Le Grange rendőrminiszter először a „nem fogunk kukoricázni” jelszót adta ki, s a fiatalok közé lövetett, nagyarányú letartóztatásokra került sor. Miután ez csak olaj volt a tűzre, a kormány ígéretekkel állt elő: duplájára emelik a félvér diákok tankönyvalapját. Megnyugvást azonban ez sem eredményezett ? Ki érti ezeket a telhetetlen diákokat: se a bot, sem a mézesmadzag nem használ, „csak” egyenlőséget akarnak... R. E. Heti külpolitikai összefoglalónk Tollhegyen les körű tárgyalások az összes érdekeltek bevonásával és zárják ki a beavatkozást Afganisztán ügyeibe; egy ilyen megegyezést nemzetközileg is szavatoljanak, beleértve a Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciáját; s a politikai rendezés nyomán napirendre kerülhet az országban tartózkodó szovjet csapatkontingens kivonása, amely éppen az ismert körülmények kényszere miatt állomásozik ott. A hét 3 kérdése 1. Mi a nemzetközi visszhangja a szovjet—magyar úr kísérletnek? Valóságos űrszakemberek lettünk a héten, annyi mindent láttunk, hallottunk, olvastunk a kozmikus technikáról, a tudományos kísérletekről, s nem utolsósorban az emberi helytállásról. Ez így természetes, hiszen ha az űrkorszakban minden fontos mozzanat közérdeklődésre tarthat számot, hozzánk most különösképpen közel áll az első magyar kutató űrhajós tevékenysége. A tudóskollektíváknak alighanem még jó időre lesz szükségük a kozmoszban végzett munka részletes értékelésére, de a nemzetközi visszhangot is figyelembe véve, néhány „földi” következtetést máris levonhatunk. Az első ezek közül az Interkozmosz programban megtestesülő együttműködés, amely lehetővé tette, hogy a szovjet kozmonauták oldalán immár az ötödik szocialista •„ ország küldhessen fel űrutast. Nem titok, hogy további jelöltek is gyakorolnak, készülődnek. A közösen kimunkált feladatok végrehajtása, a szükséges műszerek és felszerelések biztosítása a kölcsönösen előnyös összmunka kiváló példája. Az űrben, amelynek atomfegyver-mentesítéséről egy fontos ENSZ-határozat döntött, messzemenő lehetőségek adódnak a békés egymás mellett élés megvalósítására is. (Természetesen békés egymás mellett repülésről, sőt a súlytalanság állapotában békés egymás mellett lebegésről van szó...) Aligha véletlen, hogy az enyhülés felszállóágában közös, szovjet—amerikai űrkísérlet zajlott, s később felvetődött annak gondolata, hogy valamelyik jövőbeni Szojuzon indiai, netán francia űrhajós is helyet foglaljon. Az is elsősorban földi viszonylatokkal magyarázható, miért e két ország polgárai jönnek számításba, éppen ebben az időszakban. S az űrhajózásnak mindig van egy vissza-visszatérő, jelképes eleme. Fényképezik a földet, fentről a magasból, s nyilván a legszívesebben azt mondanák, amit a mindenkori fotográfus: barátságos arcot kérek! Az űrből letekintők különösen szépnek látják földünket, a színárnyalatok miatt kék bolygónak is nevezték, s joggal állapították meg: kozmikus madártávlatokból bizony, kicsinek tűnik. Óhatatlanul arra kell gondolnunk, milyen jó is lenne, ha ez a csodaszép bolygónk barátságos arcat mutatna. Végéhez közeledik az első magyar űrutas kozmikus tevékenysége. Miközben társával együtt, szerencsés visszatérést, földetérést kívánunk a kozmikus expedíció után — nem ünneprontás földi következtetéseket levonni, földi gondjainkról is szót ejteni. Erőt és biztatást merítve az úr végtelenjéből is. 2. Mi a jelentősége a megélénkült kelet—nyugati párbeszédnek? A washingtoni feszültségszítással együttjáró, valóságos „diplomáciai tetszhalál” után, május második fele ismét élénkülést hozott a kelet—nyugati kapcsolatokban. A most záródó héten szovjet —svéd külügyminiszteri találkozó zajlott Moszkvában, Tyihonov, a szovjet kormány elnökhelyettese Bonnban járt, miniszteri szintű párbeszédre került sor Berlinben, a két német állam képviselői között. Tárgyaltak, megbeszéléseket folytattak másutt is: a BNV alkalmából Budapesten járt például az NSZK gazdaságügyi és az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere. A szocialista országok, amint azt varsói csúcsértekezletükön is kinyilvánították, változatlanul a békés egymás mellett élést tartják a nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű útjának. Nem rajtuk múlott a feszültség kiéleződése, s továbbra is mindent megtesznek az enyhülés vívmányainak védelmére. Ezt fogalmazta meg a szovjet—svéd dokumentum, s felhívta a figyelmet arra, hogy a nehezebb körülmények között is közös erőfeszítéseket kell tenni a madridi Európa-talált eftzó eredményességéért. Bonnban hosszú távú téma, a huszonöt éves szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés került terítékre, önmagában is bizonyítva: a békés kapcsolatokat nem átmeneti, konjunkturális tényezőnek tekintik. Folynak az előkészületek a következő programokra is: Schmidt kancellár június végén utazik Moszkvába (a kilencek, majd a hét vezető fejlett tőkés ország velencei találkozóit követően) s tervbe vettek egy Schmidt—Honecker találkozót is. A kelet—nyugati találkozók sűrűsége, főként pedig légköre ugyan nem érte még el az előző időszakét, de valamelyest engedni látszik az év kezdetén elhatalmasodott fagy. Jó lehetőségek vannak arra is, hogy az élénkülő beszélgetések során azok szigetelődjenek el, akik következetesen ki akarják vonni magukat a tárgyalásokból. Washington, fő érve az afgán problémáral való hivatkozás. Több-kevesebb sikerrel, hasonló fellépést javasol szövetségeseinek is. Ebből a szempontból jogos érdeklődést keltett a legújabb afgán kormánynyilatkozat, amelyet Leonyed Brezsnyev is támogatott, a Moszkvában időző dél-jemeni államfővel folytatott tárgyalásain, az elhangzott fontos pohárköszöntőben. Az afgán javaslat lényegében három pontban összegezi a rendezés útját és pontos menetrendet szab. Ezek szerint induljanak szé t. Mi történt a Távol-Keleten? Dél-Koreából szabályos hadi jelentések érkeznek: a hadsereg elfoglalta a körülzárt Kvangzsut, a telefotókon a megtorlás szörnyű képei érkeznek, ám közben Mokpho kikötővárosban lángolt fel újabb zendülés. Érthető, ha ezek a fejlemények helyet kértek maguknak a tokiói japán—kínai tárgyalásokon is. Hua Kuo-feng személyében különben első ízben látogatott kínai kormányfő a japán fővárosba. (Közben az első számú kínai katonai szakértő, Keng Piao amerikai látogatást tesz ...) Peking nem könnyű dilemmával küzd. Nehéz lenne a dél-koreai katonai diktatúrát támogatnia, hiszen figyelembe kell venni, hogy a világ közvélemény, s mindenekelőtt a koreai nép, a KNDK az ország békés egyesítését kívánja, amit akadályoz a jelenlegi dél-koreai kormányzás, valamint az amerikai csapatok ottani tartózkodása. Csakhogy Kína síkraszál a távol-keleti amerikai katonai jelenlét mellett is: így vetődött fel lap■jelentések szerint egy esetleges közös japán—kínai lépés terve a dél-koreai helyzet „csillapítására". Ami a kétoldalú kapcsolatot illeti, az eddigi vágányokon haladnak tovább. Kína nagyobb gazdasági közreműködést kér Japántól a négy modernizálására Tokió viszont megbízhatóbb olajszállításokat. Peking ismét fokozottabb fegyverkezésre biztatta Japánt, de finomabb és általánosabb módon: a legutóbbi kínai tanácsok túlságosan nagy megrökönyödést keltettek és a japán lapok belügyekbe való beavatkozást emlegettek.._ 1980. június 1„ vasárnap Ck NpnuLtiBpi HAVANNA Kuba, mint az el nem kötelezett mozgalomhoz tartozó országok elnöke, konzultációsorozatot kezd, hogy ez év júliusára Havannába összehívják a mozgalom rendkívüli külügyminiszteri értekezletét. A kubai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint az értekezlet megvitathatná a nemzetközi helyzet, valamint a gazdasági élet különböző kérdéseit. A miniszteri tanácskozás pontos dátumát az előzetes konzultációk során döntik majd el a tagországok képviselői. Kubai részről a megbeszélések színhelyéül Havannát javasolták. SZÓFIA Ali Ahmed Nassser Antar nemzetvédelmi miniszter vezetésével Szófiába érkezett a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek hivatalos küldöttsége. A delegációt a szófiai repülőtéren Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter fogadta. RÓMA Az olasz parlament különleges vizsgálóbizottsága meghallgatta Francesco Cossiga kormányfőt, hogy tisztázza: Cossigának van-e valami köze Marco Donat-Cattin terrorista külföldre szökéséhez? Cossiga kormányfő ellen az a vád, hogy értesítette Donat-Cattin édesapját, a kereszténydemokrata párt főtitkárhelyettesét arról, hogy egy letartóztatott terrorista terhelő vallomása alapján várhatóan letartóztatási parancsot adnak ki az immár két éve bujkáló fia ellen. MOSZKVA A svéd—szovjet, külügyminiszteri tárgyalások után Andrej Gromiko szovjet, és Ola Ullsten svéd külügyminiszter nyilatkozott a szovjet televíziónak. A tárgyalások eredményeivel elégedettek vagyunk, eszmecseréink konstruktív légkörben zajlottak le — mondotta Gromiko. TOKIÓ Súlyos kimerültség miatt a szombatra virradó éjszaka kórházba szállították Ohira Maszajosi japán kormányfőt. Orvosai szerint a hetvenéves államférfi állapota kielégítő, vérnyomása normális, minthogy azonban érvelése egyenetlen, körülbelül egyhetes pihenésre, illetőleg alapos kivizsgálásra szorul. Londonban a lakosság nagyszabású tiltakozó felvonulást tartott a neonáci szervezetek bűntettei ellen. (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS.) Muskie—Pincét párbeszéd Edmund Muskie amerikai és a magánlátogatáson Washingtonban tartózkodó Jean Francois Poncet francia külügyminiszter pénteki négyórás megbeszélése sem volt elegendő a két ország közötti nézetkülönbségek csökkentésére. A varsói szovjet—francia csúcs, a Szovjetunió ellen irányuló lépések, valamint a közel- keleti rendezés kérdésében továbbra sem értenek egyet az amerikai és a francia vezetők. A palesztin autonómiáról a francia álláspont nem zárja ki egy palesztin állam esetleges megalakítását, de erről maguknak a palesztinoknak kell mai r dönteniük — mondotta a francia külügyminiszter. DÉL-KOREA: Erősödő katonai vonal 170 halálos áldozat Szöulban szombaton bejelentették, hogy a fegyveres erők tábornokainak és a kormány minisztereinek bevonásával a Nemzetbiztonsági Intézkedések Különleges Bizottsága néven 25 tagú testületet hoztak létre. A nemzetbiztonsági bizottság a szükségigazgatási hatóságok és az államtanács munkájának koordinálására hivatott. A bizottság élére Csoj Kju Ha elnök került. Hírügynökségi jelentések szerint ő, nem pedig Csoj Kju Ha elnök lesz a politika igazi irányítója. Megfigyelők ennek a juntaszerű szervezetnek a létrehozását további lépésnek tartják a katonai hatalom megszilárdítása felé: egyrészt azért, mert csökkenti a polgári politikusok befolyását, másrészt azért, mert késleltetni fogja a korábbi, szalonképesebb parlamentáris formáéhoz történő visszatérést! Szöulban szombaton nyilévánosságra hozták a véres kvangzsui események hivatalos mérlegét. Eszerint az összecsapásoknak összesen 170 halálos áldozata volt, ebből 144 polgári személy, 22 katona, és négy rendőr. A sebesültek száma 380. A felkelők több, mint 5 ezer kézifegyvert zsákmányoltak, ennek nagy részét azonban a kormányerők visszaszerezték. A harcokban 318 jármű megsemmisült, az anyagi kár 43,3 millió dollár. Az eredetileg letartóztatott 1940 személyből 730 továbbra is letartóztatásban van. Nemzetközi kapcsolatok új szereplői A I. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT KÖVETŐEN a világrendszerben lezajlott nagy horderejű változások nemcsak a szuverenitás fogalmának jelentettek kihívást, hanem annak helyességét is alapvetően kétségessé tették, hogy a világpolitikában a nemzetállamok az egyedüli meghatározó szubjektumok. A tradicionális államközpontú modell nem ad és nem is adhat maradéktalan magyarázatot minden nemzetközi történésre, mert a nemzetközi színtéren nem mindig az államok az elsődleges szereplők és szinte sohasem kizárólagos szereplők. Miközben a jelenlegi világrendszerben is a nemzeti kormányok maradnak a legfontosabb cselekvő alanyok, a hatvanas évek kezdetétől robbanásszerű növekedést mutat a „népi” részvétel a külkapcsolatokat érintő államügyekben. A hidegháborús viszonyok elmúltával — a közben lezajlott kommunikációs forradalom vívmányainak segítségével — a világpolitikai folyamatok egyre aktívabb részvételre és határokon túli horizontális kapcsolatok létesítésére sarkallják az egyéneket, a különböző csoportokat, mozgatásaikat, pártokat «6 essek közösségeket. Ezt a tevékenységüket sokszor a kormányoktól teljesen függetlenül vagy éppen azok ellenében végzik. Hiszen nemegyszer azért igyekeznek a nemzetközi összefogást megteremteni, hogy a hasonló érdekcsoportok segítségével kormányuk politikáját befolyásolják. Természetesen a társadalmi-gazdasági és a tudományos-technikai fejlődés eredményezte azokat az új feladatokat és lehetőségeket, amelyek tágabb teret biztosítottak a nemzetállamokon kívül más szereplők részére is. A mai komplex világpolitikai struktúrában a többkevesebb befolyással rendelkező alanyok legalább hat kategóriáját lehet egymástól jól elkülöníteni. ÖSSZESSÉGÉBEN A NEMZETÁLLAMOK KORMÁNYAI maradtak a legfontosabb szereplők, annak figyelembevételével, hogy fontosságuk és jelentőségük nagy eltéréseket mutat. Számtalan esetben saját államhatalmi gépezetük lojalitása felett sem rendelkeznek kizárólagosan, ezt látszik bizonyítani a CIA közismert példája, amely többször az amerikai adminisztráció és a törvényhozás tudta és jóváhagyása nélkül cselekedett. A szereplők másik típusát a multilaterális kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi szervezetek alkotják. Számuk a XIX. század kezdete óta gyorsabban nőtt mint a nemzetállamoké. (1972-ben több mint 280 ilyen egység funkcionált.) Ide sorolhatók a saját szervezeti apparátussal rendelkező politikai-katonai szövetségek, a gazdasági integrációk, az egyetemes szervezetek és a különböző regionális szervezetek. Szerepük úgy nő, ahogy az egyes nemzetállamok kapacitását meghaladó feladatok száma növekszik. Gyakran találkozhatunk olyan nem kormányzati „transznacionális” szereplőkkel is, mint a nemzetközi magánszervezetek. Talán ez a legszélesebb spektrumú kategória, hiszen felöleli a multinacionális vállalatokat, a különböző felszabadítású mozgalmakat A pártok és szakszervezetek nemzetközi együttműködési szervezeteit, a vallási, etnikai, humanitáris és egyéb tömörüléseket. Nemzetközi jelentőségük értékelésénél elég, ha csak a palesztin felszabadítási mozgalmak, a Szocialista Internnacionálé vagy a multinacionálisok egyes fejlődő országokban játszott szerepére gondolunk. Az államon belüli helyi kormányzati szervek nemzetközi politikai kihatása viszonylag ismeretlen. Alkalmanként mindamellett ezek is közvetlen hatást gyakorolhatnak akár úgy, mint a szeparatista mozgalmak központjai (Katanga, Biafra) és úgy is, mint pl. a Jordán folyó nyugati partján élő arabok közigazgatási szervei, amelyek szembefordultak a megszálló izraeli hatóságok telepítéspolitikájával. Az államon belül nem kormányzati szereplők csoportjába a politikai pártok, szakszervezetek, etnikai, vallási és egyéb közösségek sorolhatók. Ezt a szereplőtípust tekintik a legkevésbé aktívnak a külpolitikában, pedig mindenki által közismert a görög és török opciója közösségek szerepe a szigetország török megszállásában, vagy az amerikai zsidó szervezetek hatása az USA közel-keletii politikájára. VÉGÜL SZÓT KELL EJTENI az individuum nemzetközi tevékenységéről, ahol maga is viselkedhet autonóm módom. A nemzetállamok létrejötte előtt a személyek világpolitikai súlya elsősorban a diplomáciában és a katonai szolgálatban sokkal nyomosabb volt. Szalai Péter