Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

flUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, T1. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. április 1. szerda Magunké n­ em szeretem az ilyen megjegyzést. Rendbe kell hozni azt az utcát, mert sok külföldi is megfordul arra, és milyen véleményük lesz rólunk, ha a törmelékkupacokon kell bukdácsolniuk? Egy­szóval : mások miatt lé­gyert rend és tisztaság itt is és ott is, mert mi csak megtennénk a... Mivel? Nekünk teljesen mind­egy ? Ugye, milyen furcsán hangzik ez a fajta szem­beállítás? Biztos, hogy az előbbi indokot a nyomaték végett fogalmazta meg az illető — tanácsülésen, népfront­­aktíván, lakógyűlésen vagy fogadónapon. Mintha valami régi fel­fogás kísértete járna visz­­sza ebben a gondolkodás­­módban, ami szerint az ,,idegen” szeme elől el kell titkolni minden csú­nyát, rongyost,­­szegényest. Nehogy sajnáljon bennün­ket bárki. Persze, ne saj­náljon, minek is sajnálna. Okot sem adunk rá ma­napság — úgy általában.­­ De ez „a látszat a min­den": nekem nagyon, nincs ínyemre. Ha nem akar­juk, hogy a látszat miatt­­ bárki a fejét csóválja, , semmi mást nem kell­ ten­­­­nünk, mint a „kényelmet­­­­len” helyzeten változtat­­­­ni. Tessék rendbe tenni a­­ járdát, virágossá a par­­­­kot, tisztává a házakat,­­ használhatóvá a játszóte­reket, kötelezni a háztu­lajdonosokat a portájuk előtti tisztogatásra, és ak­kor bármikor, bárhová ér­kezik idegen, akár határa­inkon túlról is, nem kell pironkodva másfelé for­dulnunk, hogy legalább mi ne lássuk a szemetet, a hulladékot, a sarat, a gon­dozatlan közterületet és a vakolatát hullató épület­homlokzatokat. A látszat mögött min­dennapi gyakorlat húzó­dik meg. De csak a lát­szat miatt, mások miatt tenni valamit, ez nem az igazi. Jobb mint a sem­mi, de nagyon messze van­ attól, ami a lényeg: rend, fegyelem, mutatós környe­zet nélkül ne tudjuk ma­gunkat jól érezni. Rend, fegyelem, muta­tós környezet. A vérünkké kellene válnia. De hát... ettől még egy kicsit messzebb vagyunk. Pedig nincs ben­ne semmi ördöngösség. Csak szoktatás, nevelés kell hozzá. Már az élet indulásától kezdve, mert a kisbaba is a szoktatás­sal irányítható. Aki abba nő bele, hogy igényes le­gyen önmaga külsejével, a lakása és környezete esztétikumával, az a mun­kahelyén , sem legyint a rendetlenség láttán. A rend így válik belső tartássá, „szokássá”. Jó volna tehát, ha nem mások miatt éreznénk ma­gunkat kényelmetlenül, a rendetlen ut­céban és az elhanyagolt parkban,­ ha­nem önmagunk miatt. Ak­kor ugyanis senki sem várna arra, hogy valaki söpörjön, takarítson, ren­det tegyen. G. Molnár Ferenc Beszámoló öt kemény munkával és alkotással eltelt esztendőről Megnyílt a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa kedden délelőtt, a­ szófiai Nemzeti Kultúrpalota négy­ezer fős kongresszusi termé­ben, amelyet Lenin, vala­mint a bolgár pártot meg­alapító Dimitar Blagoev és Georgi Dimitrov arcképével díszítettek fel, megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa. A központi bizottság meg­bízásából Todor Zsivkov nyitotta meg a kongres­­­szust. Yíözölte, hogy a ta­nácskozásra 1663 küldöttet választottak, mindegyiküket félezer kommunista képvi­seletében. A kongresszusról tíz küldött igazoltan hi­ányzik. Todor , Zsivkov javaslatára a teremben jelenlévők egyperces né­ma tiszteletadással emlékez­tek 'nacikra a­­ bolgár párt­­ok állami vezetőkbe, vala­­m­in­t­ a nemzetközi kommu­­­nista és munkásmozgalom azon.. kiemelkedő alakjaira, akik az elmúlt öt évben­­ hunytak el. Todor Zsivkov megnyitó szavai után Cola Dragojcse­­va, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja üdvözöl­te a külföldi küldöttségeket. Bejelentette, hogy a BKP XII. kongresszusán 108 or­szág 120 kommunista és munkáspártja, nemzeti de­mokratikus mozgalma és szocialista pártja képviselte­ti magát küldöttséggel­ . Je­len van több nemzetközi szervezet küldöttsége is. A küldöttségek vezetői, közöt­tük Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bolgár párt- és állami vezetőkkel a bolgár munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségeivel együtt a díszelnökségben foglaltak helyet. Az SZKP küldöttségét Vlagyimir Scser­­bickij, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára vezeti. A kongresszus vezető szerveinek — elnökségének, titkárságának, szerkesztő bi­zottságának és mandátum­­vizsgáló bizottságának — megválasztása után a küldöt­tek egyhangúlag jóváhagyták a szombatig tartó tanácskozás napirendjét és ügyrendjét. A napirend első pontjaként To­dor Zsivkov előterjeszti a központi bizottság beszámo­lóját a párt XI. és XII. kongresszusa közötti idő­szakban végzett munkáról, a VII. ötéves terv végrehajtá­sának eredményeiről, a VIl­. ötéves tend célkitűzéseiről és az 1990-ig terjedő időszak társadalmi-gazdasági fejlesz­tésének fő irányairól. A na­pirend második pontja a központi ellenőrző és reví­ziós bizottság beszámolója, amelyet Sztojan Karadzsov, a bizottság elnöke ismertet. A harmadik napirendi pont a BKP vezető szerveinek megválasztása. A XII. pártkongresszus na­pirendjének jóváhagyása után Todor Zsivkov lépett a szónoki emelvényre és megkezdte a központi bizott­ság beszámolójának ismerte­tését. öt év telt el a BKP XI. kongresszusa óta. Most a XII. kongresszus fórumán kjelenthetjük: ezek gyümöl­csöző évek voltak, kemény munkával és alkotással tel­tek el. Ez idő alatt népünk a párt vezetésével nagyot (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a Bolgár KP XII. kongresszusa. A szónoki emel­vényen Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára. (Népújság telefotó — BT­A—MTI—KS) Hatmilliárd forinttal gyarapodtak városaink, falvaink Nemzeti zászló átadása Szolnokon A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa márciusi ülé­sén döntött az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel­­szabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére indított te­lepülésfejlesztési társadalmi munkamozgalom legjobbjai­nak elismeréséről. Örömmel állapította meg, hogy a mozgalomhoz az or­szág lakosságának nagy ré­sze csatlakozott és jelentős értékű közös munkával já­rult hozzá városaink, fal­vaink fejlesztéséhez, a szer­vező munka során példás együttműködés­­­ alakult­ ki az állami, társadalmi és gazdasági szervek között. Szélesedtek az üze­mi kollektívákat, a szocialis­ta brigádokat és a lakossá­got összefűző munkakapcso­latok. Mindezek hatására je­lentősen növekedett a tele­pülésfejlesztési társadalmi munkában részt vettek szá­ma és a végzett munka ér­téke. Ezt igazolja, hogy az 1979. évi 4,11 milliárd forint­ról csaknem hatmilliárd fo­rintra nőtt a városokat, fal­­vakat gyarapító összefogás eredménye. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a kiemelke­dő munka elismeréseként nemzeti zászlót alapított, amelyet a következő telepü­léseknek adományozott: Bu­dapesten a IV. és a XX. ke­rületnek, Hajdúnánás, Ka­locsa, Kecskemét, Körmend, Makó, Salgótarján, Sárvár, Siklós, és Szolnok városok­nak. Harkány, Simontornyai, Szány, Szendrő, Tiszakécs­­ke és Veresegyház nagyköz­ségeknek. Ugyancsak a nem­zeti zászlót adományozta Alattyán, Ágasegyháza, Cse­hole, Markóc, Nagyberki é Söjtör községeknek. A népfrontmozgalom­­ veze­tő testülete elismerő okleve­lét 29 település kapta meg. A településfejlesztési tár­sadalmi, mu­nkamozgalom eredményeinek további nö­velése érdekében a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa a legkiemelkedőbb mun­kát végzők elismerésére ván­dorzászlót alapított, • amely­nek átadására első ízben 1982. április 4-én kerül sor. Szolnok város tanácsának keddi ünnepi ülésén Szent­­istványi Gyuláné, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának titkára adta át a megyeszékhelyek közötti vá­rosfejlesztési versenyben, a társadalmi munka eredmé­nyeivel elnyert nemzeti zászló kitüntetést Fenyvesi József városi tanácselnöknek. A megyeszékhely lakói 1978 és 1980 között 188 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek a városban. A Szolnok megyei tanácstól a megyeszékhely tanácsa egy­millió forint jutalmat kapott, s melyet további városfejlesz­tési célok megvalósítására fordítanak. Ismerkedés az állomás életével Három éve indult be a va­­sútforgalmi szak az új-­ hatvani Gimnázium és Köz­­gazdasági Szakközépiskolá­ban. Jelenleg csaknem száz fiatal sajátítja el a köte­lező középiskolai tantárgyak mellett­­ a vasútforgalmi ismeretek alapjait. A szak­mai órák keretében a hat­vani MÁV-csomópont dol­gozóinak mindennapi mun­kájával ismerkednek meg a diákok. Kovács Kálmán állomásfőnök a múltat jelképező gőzmoz­donyról sz­ól a diákoknak A jelent és a jövőt a Villing mozdonyok képviselik. Az irányítófül­kében Pesti Béla mozdonyvezető a V—43 típus működését magyarázza Babjak Zsoltnak és Joó Lászlónak. Kiss L­ászló szaktanár a váltóberen­dezést ismerteti Hajdú Gáborral és Gál Adriennel (Szabó Sándor képriportja) Országos vörösbor-ankét Egerben Csaknem száz szakember vett részt kedden délelőtt Egerben a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet állo­másán rendezett országos­­ vörösbor-termelési ankéton. Hazánk történelmi borvidé­keiről jöttek el, hogy véle­ményt­ cseréljenek a korsze­rű vörösbor-készítés újabb tapasztalatairól. A tanácskozást Magyar Ferenc, a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet fő-­ ,­igazgatója nyitotta meg. Ez­után dr. Asvás­y Ákos, az Országos Borminősítő In­tézet igazgatóhelyettese és dr. Török Sándor, a Sző­lészeti és Borászati Kutató Intézet főosztályvezetője tartott előadást. Ismertet­ték a vörös borok minősé­gének javítására előállított külföldi­ kémiai anyagok ha­zai felhasználásának kísér­leti tapasztalatait. A hozzászólók között volt Molnár János, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásának igazgató­ja és Lengyel Miklósné pincevezető-mérnök. Tájé­koztatták a résztvevőket az egri borvidéken a vörösbor­­készítés és -kezelés techno­lógiájának eredményeiről.

Next