Népújság - Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-02 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mário Soares a Dunakanyarba látogatott Mário Soares, a Portugál Köztársaság elnöke — aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — vasárnap a Rákoskeresztúri köztemető 301- es parcellájában koszorút helyezett el Nagy Imre és kivégzett mártírtársainak sírjánál. A kegyeletes aktusnál jelen voltak a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és az MDF képviselői. Ezután az elnök és kísérete a Dunakanyarba látogatott. Pozsgay Imre előadása Ausztriában Magyarország csak Közép- Európán keresztül zárkózhat fel Európához és a világhoz — hangoztatta Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Elnökségének tagja az alsó-ausztriai Krems városban szombaton délután tartott előadásán. A magyar politikus az itt működő tartományi tudományos akadémia rendezvénysorozatán vett részt. Ennek keretében ő és Erhard Busek osztrák tudomány és kutatásügyi miniszter előadást tartott Közép-Európa jövőjéről. Pozsgay Imre kifejtette: a közép-európai eszme másfél százados történetében a magyarság számára váltakoztak a kedvező, békés, felzárkózásra alkalmas időszakok a nemzeti szemszögből rossz emlékű háborús évekkel, de végül is a közép-európai összetartozás múltjáról pozitív mérleget lehet megvonni. Magyarország, amelynek hagyományaival és nemzeti törekvéseivel a második világháború utáni rendezés korántsem volt összhangban, az Európától való négy évtizednyi elszakítottság és peremhelyzet után ismét szorosan kapcsolódni akar Közép-Európához, de nem mint valamiféle anakronisztikus tömörüléshez, hanem mint szuverén államok együttműködő közösségéhez. (MTI) Horn Gyula hazaérkezett New Yorkból Szombaton hazaérkezett New Yorkból Horn Gyula külügyminiszter, aki a magyar küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ- közgyűlés 44. ülésszakán. A külügyminiszter a repülőtéren válaszolt az újságírók kérdéseire. A Magyar Távirati Iroda munkatársa arról érdeklődött, milyen fogadtatásra talált az a javaslat, hogy a kisebbségek védelmét új, korszerű nemzetközi szabályokkal garantálják? — A résztvevők kedvezően fogadták e kezdeményezésünket, egyetértettek abban, hogy több, a nemzetközi helyzetre kiható problémakörrel — amelyek ugyan korábban szerepeltek már nemzetközi szervezetek napirendjén — újra foglalkozni kell, mégpedig a jelenlegi körülményekből kiindulva. Ilyen a nemzeti kisebbségek ügye is. Mindmáig az a legnagyobb gond, hogy olyan államok, amelyek elfogadták az ENSZ alapokmányát, aláírták különböző egyezményeit, amikor ezek betartását számon kérték rajtuk, azt belügyekbe való beavatkozásnak minősítették. Ismeretes, hogy jelenleg is van több olyan tagállam, amely durván megsérti az alapokmányt, illetve a nemzetközi egyezményeket. Ezen mielőbb változtatni kell, el kell érni, hogy ezek a kormányok valóban felelősséget viseljenek a nemzetek közösségével szemben is. Ehhez viszont új kodifikációs eljárásokra van szükség a szervezeten belül. Arra a kérdésre, hogy a Varsói Szerződés külügyminisztereinek New York-i megbeszélésén milyen vélemények fogalmazódtak meg a VSZ politikai együttműködésének korszerűsítéséről, Horn Gyula így válaszolt: — Napjainkban még mindig gyakran előfordul, hogy a különböző VSZ-tanácskozásokon megkövesedett, a mai realitásoktól elszakadt nézetek hangzanak el. Még mindig nem az érdemi kérdésekkel foglalkozunk. New Yorkban megállapodtunk, hogy a külügyminiszteri bizottság esedékes varsói ülésén operatív formában megvitatjuk a VSZ-szel összefüggő kérdéseket. Befolyásolja majd a leendő változtatásokat, hogy az egyes tagállamok belpolitikája sokszínűvé vált, ma már másképpen vetődik fel az egymás közötti viszony kérdése, mint néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt. Egyáltalán nem szentségtörés, ha felszínre kerülnek a problémák, ütköznek a felfogások, netán ellentétek tapasztalhatók. Ezeket nem szabad a szőnyeg alá söpörni és főként nem szabad azt megengedni, hogy ezek az ütközések károsan befolyásolják a szövetség együttműködését. Véleményem szerint minden kérdésről lehet és kell is vitatkozni, de maximálisan tiszteletben kell tartani az egyes államok önállóságát. Gondoljunk csak arra, hogy a NATO tagországai között is időnként heves szóváltásoknak lehetünk tanúi, ám ezek egyáltalán nem gyengítik a szövetséget. Kongresszusi konzultáció az MSZMP KB székházában Az MSZMP közelgő kongresszusának előkészületeként szombaton, a Központi Bizottság székházában konzultációs megbeszélésre került sor. Az eszmecsere résztvevői, közöttük a küldöttcsoportok vezetői, valamint az előkészítő munkacsoportok megbízott szóvivői egész napos vitában egyeztették elképzeléseiket. Ennek során kialakították előzetes álláspontjukat a kongresszus megszervezésével, működésével és a várható nagyobb vitát kiváltó ügyrendi kérdésekkel kapcsolatban. XL. évfolyam, 232. szám 1989. október 2., hétfő ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A TECHNIKUSI EGYSZER MÁR BEVÁLT „...a képesítővizsgán nemcsak az lesz a kérdés, hogy tudják-e a tételeket...” (3. oldal) ERDÉLY, SZÉKELYEK „azt mutatják be a félmúlt képeivel, ami ma még talán ittott fellelhető...” (4. oldal) NYÍLT LEVÉL SCHMIDT REZSŐNEK „...a szemléletet próbáltam megfellebbezni...” (5. oldal) ALKALMAZOTTAKBÓL - VÁLLALKOZÓK Többnyire az állattenyésztésben, másrészt a magánfuvarozásban, valamint a magánkereskedelemben." (8. oldal) Korábban, mint tavaly — Óvatos kezdet — Már édesebb a répa — Félszázan szállítanak Hatvanba és Selypre — Először Heves megyének — „Kemény” valutát is hoz Nagyüzem cukorgyárainkban Az idén a tavalyinál korábban — egy, illetve másfél héttel előbb — kezdődött a cukorrépa feldolgozása Heves megye gyáraiban. S azóta már nagyüzem van Hatvanban és Selypen is, a gépsorokra szakadatlanul érkeznek a szállítmányok, a kipróbált — többségében hosszú esztendők óta összeszokott — gárda éjjelnappal birkózik feladataival. Gyárainkban úgyszólván teljesen elfeledték a start meglehetősen nyugtalanító körülményeit. Nevezetesen azt, hogy a korai kezdet meglehetős bizonytalansággal fenyegette a mindennapi munkát. A répa cukortartalma ugyanis akkoriban mindössze 13,7 százalékos volt, ami a termelőket óhatatlanul óvatosságra intette. A gazdaságok nem túl nagy hajlandóságot mutattak a betakarításra, az ütemes szállításokra, hiszen — mint ismeretes — az utóbbi időkben már a beltartalmi érték alapján fizetnek az átvételkor. Az édesebb áruért több pénz jár, s ha ez lényeges lehet, mostanában különösen az a mezőgazdaságban. Jellemző, hogy a vállalat, a Mátravidéki Cukorgyárak félszáz partnergazdasága közül szeptember 11 -én mindössze 9 látott dolgához, ami ugyan lehetővé tette a hatvaniak tervezett szeptember 15-i nyitányát, ám a selypiek az elképzeltnél csupán három nappal később, 21-én csatlakozhattak az új kampányhoz. Lichteinstein József, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese legutóbb már jobb tapasztalatokról is szólhatott. Az üzemkezdetet követő kedvezőbb időjárás következtében — ahogyan elmondotta — folyamatosan javul a répa cukortartalma, a teljes átvett mennyiségnél megközelíti már a tizenöt százalékot, ami magasabb a tavaly ilyenkorinál. Az ötven termelőtől egyébként együttesen 560 ezer tonna cukorrépa érkezésére számítanak megyénk két gyárában. Az idénynyitó küldemények döntően a nagykunsági tájkörzetből kerültek üzemeinkbe, kisebb részben a Jászság déli vidékéről, s minimális nagyságrendben a Duna-Tisza közéből, az állampusztai célgazdaságból. Az elmúlt hét végén már negyven szállító biztosította a feldolgozóknak a folyamatos utánpótlást, míg e héttől — várhatóan — valamennyi szerződőre lehet számítani. Szűkebb hazánkból a besenyőtelki, a poroszlói, a vámosgyörki, a hatvani, a zagyvaszántói, a tarnamérai mezőgazdasági termelőszövetkezetek küldik áruikat, jóval kevesebben, mint valaha. S nemcsak megyénkben, hanem távolabb is észrevehető az érdeklődés csökkenése. Így, amíg az elmúlt esztendőben még 15 ezer 776 hektár terményének átvételére kötött szerződést a Mátravidéki Cukorgyárak, az idén már csupán 14 ezer 890-ről várhatja a répát. A visszaesést alapvetően az okozta, hogy a cukorrépa termelése is mind gazdaságtalanabb, jövedelmezősége abszolút és relatív értelemben egyaránt szerényebb a korábbiaknál. A termelői kedv mérséklődése ellenére is van azért jócskán dolga gyárainknak. A hatvani már az indulást követő 9. napon elérte a 24 óra alatti 3300 tonnás feldolgozást, a selypi pedig egy héten belül a háromezrest. A beérkező répából előreláthatóan mintegy 66 — 67 ezer tonna cukrot készítenek összesen, túlnyomóan belföldi értékesítésre. Az új szezon friss gyártmányaiból legelőször természetesen Heves megye kereskedelme kapott, de kóstolhattak már belőle a Dunántúlon, Vas, Zala, illetve Győr-Sopron területén is. A kisebb hányadban, öt-hatezer tonnás mennyiségben exportra kerülő cukorra egyelőre nincs szerződése a vállalatnak, de máris bizonyos, hogy gazdára talál, méghozzá konvertibilis valutáért. Ahol a répa kincsét kinyerik (Fotó: Szántó György) 1956 hősi halottainak nyughelye Befejeződött a sírkert rendbehozatala Ezentúl az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottai nyughelyének tekintendő a Mező Imre úti temető 21-es parcellája, ahol október 22-én 16 órakor egy, a harcokban elesettek előtt tisztelgő emlékmű alapkövét is lerakják majd — hangzott el szombaton a temetőben rendezett sajtótájékoztatón. A Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége'56-os Kegyeleti Bizottsága, valamint a Fővárosi Tanács és a temető képviselői abból az alkalomból hívták az újságírókat a Munkásmozgalmi Panteon szomszédságában található parcellába, hogy — a Fővárosi Tanács és a Fővárosi Temetkezési Intézet jelentős támogatásával — befejeződött a sírkert rendbehozatala. Az MDF és a POFOSZ aktivistái társadalmi munkában ez év tavasza óta munkálkodtak azon, hogy eltüntessék innen a 33 év alatt összegyűlt szemetet, törmeléket, gazt. Szalay Róbert, a kegyeleti bizottság tagja emlékeztetett arra, hogy a barikád egyik oldalán elesett szovjetek, ÁVH-sok és katonák — mintegy 250- en — gondozott, reprezentatív hősi parcellában nyugszanak. A barikád másik oldalán hozzávetőleg tízszer annyian haltak meg, döntő többségük az utcai harcokban vesztette életét. Sokakat az enyészetnek kitett 21-es parcellában temettek el, majd 1982- ben, a 25 év porladási idő elteltével a hozzátartozókat felszólították: exhumálják a sírokat, mert a parcellát felszámolják. Ekkor mintegy 60 holttestet szállítottak el más temetőbe. Jelenleg körülbelül 200 - 250-en nyugszanak a 21-es parcellába. Maróti László, az MDF VIII. kerületi szervezetének vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a leendő emlékmű megépítésére alapítványt kívánnak létrehozni. A parcellát díszsövény övezi majd, két sarkába pedig egy-egy kopjafa kerül. A parcella rendezését ezután is folytatják szombat délelőttönként; az épségben maradt sírköveket tisztítják meg. Szólt arról is, hogy a sajtóban közzétett felhívásukra már néhányan jelentkeztek, hogy hozzátartozójuk 1982-ben elszállított földi maradványait a hősi halottak sírkertjében kívánják elhelyezni. A Fővárosi Tanács jelenlévő képviselője kifejtette: a tanács félmillió forinttal támogatta az MDF és a POFOSZ kezdeményezését. Ez az összeg arra volt elegendő, hogy a temetkezési intézet utakat építsen, illetve vésett névtábla kerüljön az eddig jeltelen sírokra is. A Fővárosi Temetkezési Intézet képviselője egy kérdésre válaszolva elmondta: 1982-ben jogszerűen kezdődött meg a parcella kiürítése. Ám az állampolgári bejelentések, külföldi rádióadók adása nyomán a Fővárosi Tanács ezt leállította, s az MSZMP KB kegyeleti bizottsága is úgy foglalt állást, hogy a parcellát mégse számolják fel. Egy, a sajtótájékoztatón jelenlévő hozzátartozó arról számolt be, hogy korábban zaklatásnak volt kitéve, aki a parcellához látogatott; leginkább október 23- án és halottak napján rendőrök cirkáltak a környéken és igazoltatták az arra járókat. Örömeink Politizál az ország, új pártok csatáznak a régivel, , átértékeli a múltat s szidja a jelent az is, aki a rosszról , úgyszólván a legkevesebbet tudja. Divattá is lett a véleményformálás, s az ellenkezés szinte mindennel, ami csak van, az életünkhöz tartozik. Olykor már úgy tetszik, hogy nincs is más, mint : tiltakozás, támadás, cáfolat, védekezés újságban, rádió■ban, televízióban, kis- és nagygyűlésen, munkahelyen vagy azon túl. Mondogatjuk — nem sok túlzással ! —, hogy már a csapból is politika folyik. Ha pedig így van, akkor ki dolgozik? — kérdezhetjük j okkal és joggal? Szerencsére Heves megyében sem mindenki csak a hangjában, a szavaiban akar gyönyörködni. Számosan vannak, akik — ha néha bele-beleszólnak is a történelem menetébe, állást foglalnak egy s más mellett vagy ellen — többnyire a megszokott feladataikkal, hivatásaikkal vannak elfoglalva. Szakmáik rangját védik, öregbítik, növelik egyre, saját maguk és mások boldogítására. Elegendő csupán megyei lapunkat kézbe venni, s visszaforgatni csak a legutóbbi két hét eseményeire. Miről olvashatunk? Nos , talán emlékeznek rá, akik az újságot nézegették —, több más mellett például világkongresszus is a legjobb véleményét formálta a szilvásváradi lipicai lótenyészetről. Történelmi borvidékeink nagyüzemi értékes nedűi közül az Egervin révén három, a gyöngyöspatai téesz jóvoltából kettő, a megyeszékhelyi Tóth István, valamint a nagyrédei Molnár András igyekezetével pedig egy-egy szerzett aranyérmet országos versenyen, a szerényebb elismeréseken túl. A Szőlőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ízlésesen adjusztált Chardonnayja a BNV kevés nagydíjasainak egyike lett, míg vásárdíjas a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a Deko Hatvani Konzervgyárának terméke. Jó néhány cégünk jelentkezett új cikkekkel, a Gyöngyszöv Áfész választékbővítő, legfiatalabb gyártmányainak mindegyike — szám szerint 6 — rászolgált a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető minőségi jel viselésére. S lapozgathatnánk még visszább, biztosan a korábbi számokban is találnánk olyanokat, amik megdobogtatják szívünket. Életünk apró történései ezek, de jó, hogy róluk is olvashatunk, hallhatunk. Közelebbiek, megfoghatóbbak, biztosabbak, mint az álmok. Gyóni Gyula