Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-11 / 134. szám
6. OLDAL BÁTOR Polgármester: Derecskei Csaba Alpolgármester: Pallagi Alfréd Jegyző: Bátor Egerboccsal és Egercsehivel alkot körjegyzőséget, mely állást várhatóan 2003. augusztus 1-jétől töltik be. Aljegyző: Hunyák Ildikó A képviselő-testület tagjai: Barna Tamás, Hegyaljai Judit, Horváth Ferencné, Pallagi Bernát Községháza címe: 3336 Bátor, Kossuth út 7/B Tel.: 36/493-001, fax.: 36/483-121, 36/583-001 E-mail: bator@matavnet.hu Fogadóórák: Polgármester: szerda 10-12, csütörtök 15-16. Polgármesteri hivatal: hétfőtől csütörtökig 8-16, péntek 8-12 Közérdekű telefonszámok: • Háziorvos: Dr. Kun Márta 36/483-008, • Óvoda: 36/483-471 Lakosság száma: 444 fő 0-14 éves: 46 fő 15-18 éves: 17 fő 19-62 éves: 256 fő 63 felett: 125 fő Vállalkozások száma: 26 Helyi adóbevételek 2002-ben: • Kommunális adó: 650 eFt • Iparűzési adó: 900 eFt • Gépjárműadó: 600 eFt Jeles napok: • Falunap: május első szombatja • Búcsú: november első vasárnapja Településtörténet: Bátor része az ország egyetlen tipikusan hegyvidéki, nagy összefüggő erdőterületekkel rendelkező tájegységének, a mátrabükki üdülőkörzetnek. A települést már 129S ben önálló helységként említik, s az akkori egri püspökség tulajdonában lévő Szarvaskő várának területével volt határos. A község Egertől északra mintegy 17 kilométerre található. Műemléki védettséget élvez a XVIII. századi késő barokk templom, a plébániaház, valamint a Nepomuki Szent János-kápolna, míg a Nagy-oldal természetvédelmi terület. A település a dombok találkozásánál, a völgyeket kísérő patakok kereszteződésében fekvő természeti attrakció: a falu és körzete gyalog fél óra alatt bejárható. A térség hagyományai és lehetőségei a falusi turizmus, a vadászat, a lovas- és vízi sportok, a horgászat, a túrázás, az üdülés és a gyógyüdülés számára egyaránt kiválóak. BÁTOR2003. június 11., szerda Jobb utat szeretne a település A településen már viszonylag korán, a rendszerváltást követően, még a '90-es évek elején megkezdődött a teljes közműhálózat kiépítése: az ivóvíz után jött a szennyvíz, majd a gáz, a telefon, végül pedig az utak portalanítására is sort kerítettek. Miután a mobiltelefon használatához szükséges „térerő” is megérkezett, az ezredfordulóra Bátor már teljes körű infrastruktúrával rendelkezett. Természetesen az infrastrukturális beruházások mellett nem feledkeztünk el a szolgáltatások fejlesztéséről sem: 1994-ben felépült az új községháza, ahol helyt kapott a gyógyszertár, a posta és a korszerű, digitális, Bátor mellett Egerbocsot és Hevesaranyost is kiszolgáló telefonközpont, a körzeti megbízott hivatala, valamint az Észak-Heves Megyei Kistérségi Társulás Központja is - tudtuk meg Derecskei Csabától, a település polgármesterétől. - Ide tartozik - tette hozzá -, az iskola még a '80-as években megszűnt, van viszont óvodánk, orvosi rendelőnk és védőnői szolgálatunk. A település kontúrját már messziről meghatározó templom felújításába 1996-ban vágott bele az önkormányzat, s a tervek szerint e ciklusban be is fejeznék, ám ehhez 8-10 millió forintra lenne szükség, amit önkormányzati, egyházi és pályázati forrásokból terveznek előteremteni. Ebből a pénzből gondolják rendbe tenni a templomkertet is. Ezenkívül még két jelentősebb elképzelésünket szeretnénk megvalósítani - folytatta a polgármester -, így tervezzük egy mintegy 80 férőhelyes bentlakásos idősek otthonának kialakítását, illetve kiépítenénk a zárt vízelvezetőárok-rendszert is, járdákkal. Ez utóbbival lényegesen rendezettebbé válhatna a falukép is. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy ez újabb, az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit jóval meghaladó, több 10 milliós beruházás, amelyet csak további pályázati források felkutatásával és bevonásával valósíthatunk meg. Nem könnyíti meg a dolgunkat az sem, hogy nehéz örökséget kapott a falu: nagy adósságok terhelik a kasszát. Derecskei Csaba szerint nagy lehetőségek rejlenek az itteni falusi turizmusban, hiszen a terület adottságai kiválóak. Komoly gondot jelent viszont, hogy az Egerbakta - Bátor - Szűcs vonalon szinte járhatatlan az út. Ennek felújítása érdekében komolyan lobbyzik a polgármester, mert - miként fogalmazott - a bátoriak sem akarnak másodrendű polgárai lenni a megyének. A XVIII. századi késő barokk templom alapvetően meghatározza Bátor kontúrját fotó: gál gábor A foglalkoztatásra koncentrálnak Lassan egy évtizede, hogy megvetette a lábát a településen a precíziós öntöde tulajdonosa, Sallai György. A vállalkozás - bár a recesszió itt is érezteti hatását - jelenleg mintegy 40 embernek ad munkát, s ha az egykori téeszgépműhely helyén kialakított újabb, héjformázó üzem is beindul, tovább 60 fővel bővülhet az alkalmazotti kör. Az öntödében - évi 250 tonnás termelés mellett - 450 féle, főként gépipari és szerelvény-alkatrészeket állítanak elő, a héjformázó üzem kapacitását pedig 1000 tonnára tervezték. A legjelentősebb megrendelőjük a hódmezővásárhelyi Linamar mezőgazdasági gépgyártó cég. - Ha érezhető lesz a gazdasági élénkülés, a foglalkoztatottság is nőni fog, ami mellett emelkedő munkabérekkel is számolni lehet - vázolta reményteljes elképzeléseit Sallai György. - A két üzem milliárdos forgalom bonyolítására is képes, ami nyilván a helyi adóban is megmutatkozna, ez pedig biztosíthatná a település számára a fejlesztésekhez szükséges pályázatok önerejének forrását. Sokat várunk az uniós csatlakozástól is, hiszen így közvetlen kapcsolatokat építhetnénk ki az EU-s kis- és közepes vállalkozásokkal, ami által megnőhet az exportunk. Sallai György szerint a vállalkozás a foglalkoztatásra is koncentrál: alkalmazottaik főként bátoriak, illetve egerbocsiak és hevesaranyosiak, míg a szakemberek elsősorban a szomszéd megyéből, Borsodnádasdról járnak át. A precíziós öntöde még a nehéz gazdasági körülmények között is versenyképes: az ország egyik legjobbjaként tartják számon. Sokat jelentett annak idején - tette hozzá -, hogy az önkormányzat segítő kezet nyújtott a letelepedéshez, s ez a jó kapcsolat máig megmaradt. Az egyik legégetőbb gondnak ugyanakkor -s ezzel úgy hiszem, nem vagyok egyedül - a bekötőút siralmas állapotát érzem. Hiszen ha a vevő, akár Németországból, le is autózik hozzánk az öntödébe. Egerbakta után félő, hogy szétesik a kocsija, így aligha jön ide még egyszer. Arról nem is beszélve, hogy a kész árut nekünk is teherautókon kell elszállítanunk. Azt is gondolom, hogy egy kellően karbantartott út az idegenforgalom fellendítésében is segíthetne.________________■ Szellemi oázisra van szükség Egyebek mellett a templom külső felújításának befejezését, a plébánia épületének rendbetételét és a közösségi élet újjászervezését tűzte ki maga elé célul Kiss Gábor plébános, aki augusztusban lesz egy esztendeje, hogy immár Bátorban is ellátja a papi teendőket. - Kicsi falu Bátor, csak közös összefogással és pályázatokkal tudjuk előteremteni a templom restaurálásához hiányzó milliókat, nem is beszélve a plébániához szükséges további 20-30 millió forintról - mondta el a plébános, hozzátéve: kérdés még az is, hogy ez utóbbi épületet miként tudják majd hasznosítani. Miként fogalmazott, mindenképpen közösségi célokra szánnák az épületet, például a fiatalok testi-lelki épülésére. - Egyfajta szellemi oázisra van szükség - mutatott rá. Kiss Gábor szerint nem kisebb kihívást jelent a helyi közösség újjászervezése, ami mellett fokozott figyelmet kíván fordítani az idősek gondozására is, hiszen az otthonról már nehezen kimozdulóknak nagyobb szellemilelki támaszra lehet szükségük. Fontosnak érzi a középkorosztály megszólítását is, amihez - tette hozzá - már másfajta lelkipásztorság is kell. Egy népszerű Faluház Hosszabb kényszerszünet után, 2000 vége felé nyitotta ki ismét kapuit a Faluház, amely könyvtárként, klubként és konditeremként is funkcionál. Meier Tibor falugondnok és könyvtáros, az intézmény vezetője elmondta: a könyvgyűjtemény még a régi időkből maradt meg, annak idején a megyei könyvtár fennhatósága alatt működött, s ők segítettek a szolgáltatás újraindításában is. - Büszkén mondhatom: folyamatosan bővül az állomány - tette hozzá -, ma már mintegy 5000 kötetünk van, de működik a videotéka és a hangtár is. A statisztikánk is jónak mondható, hiszen a lakosság 20 százaléka iratkozott be hozzánk, köztük idősebbek és fiatalok egyaránt. Az e részleget érintő fejlesztési elképzelésekről szólva elmondta, szeretnének egy számítógépes termet is kialakítani itt, ahol az ingyenes internethozzáférés is biztosított lenne. Ennek technikai feltételeit biztosítandó, pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, amit várhatóan még e hónapban elbírálnak. Meier Tibor szerint nem örvend kisebb népszerűségnek a konditerem, s a Faluház többi részlege sem, ami nyilván összefügg azzal, hogy az intézmény - a színvonal megtartása és lehetőség szerinti emelése érdekében - folyamatosan keresi a pénzügyi forrásokat, lehetőségeket. Nehézség természetesen így is akad bőven, mert - mutatott rá a falugondnok - sajnos igen kevés pénz jut a kultúrára, az éves pénzügyi keretük alig egymillió forint. Az intézmény természetesen ezzel együtt kiveszi a részét a közösségi életből: időnként programokat is szerveznek, így nyílt már itt kiállítás, s volt táncház. Ugyancsak a Faluházhoz fűződik a tavaly bejegyzett Bátorért Alapítvány is, amely a településen található Nepomuki Szent János-kápolna restaurálására gyűjt. Meier Tibor szerint sikeres a konditerem is FOTÓ: GÁL GÁBOR Tóth Béla tanár - Dunaharasztiból költöztünk ide 1998-ban, s már akkor megtapasztalhattuk, mennyire barátságos, nyitott emberek élnek itt. Komoly vonzereje emellett a falunak az is, hogy teljes körű a közművesítettség. Egyre többen fedezik fel a Bátor kínálta lehetőségeket, amit mutat az is, hogy az utóbbi időben mind több család választja lakóhelyéül a települést, vagy vásárol itt ingatlant. Ez már csak azért is örömteli tény, mert közös óhajunk, hogy a falu lélekszáma ne apadjon tovább. A másik kívánalom az Egerbakta felől jövő út rendbetétele, állapota ugyanis egyszerűen katasztrofális. Nagy Zoltánné SZOCIÁLIS GONDOZÓ - A legnagyobb kihívást talán a túlságosan is elöregedett falu jelenti: sok az idős, nyugdíjas ember. Éppen ezért jó lenne, ha több gyermek születne. Szerencsére egyre több a betelepülő és az építkező fiatal. Természetesen az is fontos lenne, ha nagyobb bevételei lennének a településnek, amely pénzeket az idősek támogatására, a fiatalok megsegítésére lehetne fordítani. Büszkék vagyunk arra, hogy minden közmű kiépült már itt, s csupán a vízelvezetést kellene megoldani, hiszen az eső - főleg egy-egy nagyobb felhőszakadás után - még okoz némi gondot. Emellett a tömegközlekedésen is volna mit javítani. Pallagi Dezsőné BOLTVEZETŐ - Mi is leginkább azzal a problémával küszködünk, mint a legtöbb falusi kis bolt: nincs esélyegyenlőség a piaci versenyben közöttünk és a nagy bevásárlóközpontok között, ami megnehezíti a helyzetünket. Bizakodásra adhat viszont okot, hogy évekkel ezelőtt kiépült itt a teljes közműhálózat, ám a belterületi utak helyreállítása ittott hagy némi kívánnivalót maga után. Azt hiszem, az önkormányzat munkájára sem lehet panasz. Mint vállalkozó, meg vagyok győződve róla, hogy komolyabb fellendülést Bátor számára a falusi turizmus jelenthetne, igaz, ehhez talán többet kellene áldozni a reklámtevékenységre. Kovács Dénes NYUGDÍJAS GAZDÁLKODÓ - Csak azt tudom mondani, hogy ahhoz képest, amilyen kicsi falu Bátor, szinte minden megvan itt, amire szüksége lehet az embernek, köszönhetően az utóbbi évtizedben megtapasztalt fejlődésnek. Persze, még bőven akad min javítani, így például a csapadékvíz-elvezetésen vagy a rendkívül rossz minőségű egerbaktai összekötő út állapotán. Emellett jó lenne az is, ha épülne itt egy tévé-átjátszó állomás is, mert a falu völgyben fekszik, és egyes helyein nagyon rosszak a vételi viszonyok. Mondhatnám még azt is, hogy sajnos, roppant alacsonyak a nyugdíjak, ám tudom, hogy ez már nem az önkormányzaton múlik... Melegh Attila VÁLLALKOZÓ - 1994-ben vásároltuk meg a falu határában lévő szarvasmarhatelepet a téesztől. Azóta sokat fejlődtünk, s ma már a megye egyik legjobb tehenészetével büszkélkedhetünk. Természetesen további fejlesztéseket is tervezünk, így például a jelenlegi 150-es állomány bővítését, ám az uniós csatlakozás komoly beruházásokat igényel, s igen nagy terheket ró ránk. Szerencsére kijelenthetem: az önkormányzattal a kezdetek óta jó kapcsolatot ápolunk, miként a helyi vállalkozókkal is. Sokat számít a közművesítettség, s az, hogy a közbiztonságra sem lehet panasz. Talán amire még szükség lenne, az a határban lévő vízelvezető árok rendbetétele. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT?