Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-22 / 18. szám

Aznapi emberek színháza bemutató előtt Éjjeli menedékhely Máté Gábor rendezésében A Gárdonyi Géza Színházban Máté Gábor rendezi Gorkij Éjjeli menedékhelyét. A színész-rendező, aki a Színművészeti Egyetemen is tanít, olyan lehetőséget kapott ezzel, mely ritkán adatik meg egy tanárnak, hiszen tavaly végzett osztályából öten - Gál Kristóf, Jordán Adél, Kovács Patrícia, Mészáros Máté és Vajda Milán - szer­ződtek Egerbe, s így ismét lehetősége nyílt arra, hogy velük dolgozhasson. Egres Béla - Gyakran fordul-e elő egy szí­nész-tanár, rendező-tanár éle­tében, hogy a végzett osztályá­nak jó részével együtt dolgoz­hat egy produkcióban? - Az én életemben ez az első ilyen alkalom, de Csizmadia Ti­bor igazgató úr Horvai Istvánra hivatkozott, amikor meghívott a színházba rendezni, aki a hetve­nes években gyakorta dolgozott Veszprémben, ahol mindig vol­tak tanítványai. Ez volt a modell. - Milyen érzés ismét velük, a tanítványokkal dolgozni? - Amikor az ember elkezdi a munkát, már nem az érzésekkel törődik. Az nagyon jó, hogy ez egyáltalán megtörténhetett. Túl sok dolgom van ahhoz, hogy ezt egyszerű lett volna egyeztetni, hiszen azon felül, hogy elég so­kat dolgozom a színházamban, a Színművészeti Egyetemen is van osztályom. Nehéz tehát érzé­sekről beszélni, mivel az a drukk, hogy ez egyáltalán össze­jöjjön, erősebb volt minden más­nál. Mindenesetre remek dolog velük újra találkozni, főleg azért, mert úgy látom, igen jó állapot­ban vannak. Nemhogy meg­őrizték volna te­hetségüket, de meg is sokszo­rozták azt. Ez azt jelenti, hogy jó helyen van­nak, jó szerepe­ket játszanak. Nagyon sokat fej­lődtek valamennyien. - Mennyit változtak azóta, hogy kikerültek a keze alól? - Egyrészt semmit sem vál­toztak, hiszen éppen olyanok, ha együtt vannak, mint régen, de a művészi érettségük renge­teget fejlődött. Kivétel nélkül azt látom, hogy jót tesz nekik az Egerben töltött idő. - A próbafolyamat másik ér­dekessége, hogy az egyik fősze­repet egy rendező, mégpedig Szegvári Menyhért játssza. Ön választotta őt Luka szerepére? - Az Éjjeli menedékhely egyik kulcsfigurája Luka. Szeretem társulaton belül megoldani a sze­reposztást Nem jó az, ha vendé­get kell hívni, ezért jutott eszem­be Szegvári Menyhért, akit rég­óta ismerek és figyelem a mun­káját, az életét Úgy éreztem, kü­lönleges dolog lenne, ha elvállal­ná ezt a szerepet Ez azonban nem csak a rendező óhaja vagy ötlete nyomán jön létre, hanem komoly egyeztetést is igényel. Csizmadia Tibornak tetszett az ötlet, és Szegvári is azonnal elvál­lalta. Ez pedig nagy öröm szá­momra, hiszen Luka az az alak az Éjjeli menedékhelyben, aki kilóg a társaságból, ezért úgy gondoltam, hogy alkalmasabbat, mint Szegvári, nem is lelhetnénk az eljátszására. Ő a színháznak nem színésze, hanem rendezője, mindenképpen különbözik a többiektől. Ez a plusz pedig jót tesz majd a próbáknak. - Szegvári vissza tudja ma­gát fogni, képes nem rendező­ként, hanem színészként mű­ködni a próbafolyamat során? - Intelligens emberről lévén szó, ő pontosan tudja, mivel kell foglalkoznia egy próbán. Termé­szetesen vannak olyan pillanatok a próbafolyamat során, amikor akár neki, akár valaki másnak vé­leménye, ötlete van, azt az ember meghallgatja. Egyébként is úgy szeretek dolgozni, ha létrejön egy érvényes megállapodás színész és rendező között. Az a jó, ha azt az utat, ahová el szeretnék jutni a rendezés során, több irányból is meg tudjuk kö­zelíteni, ezért kí­váncsi vagyok a többiek vélemé­nyére is. Szegvá­ri ebben az érte­lemben ugyan­olyan színész, mint a többiek. Elképzelhető, hogy neki - tapasz­talatánál fogva - többször vannak érvényesebb és praktikusabb meglátásai, mint a többieknek. De minden színész adott már hoz­zá ehhez a produkcióhoz.­­ Ha már rendezői ötletekről és koncepcióról beszélünk, az Éjjeli menedékhelyet elővenni első hallásra megdöbbentő öt­let. Ha azonban az ember utá­nagondol, jogosnak tűnik, hogy itt és ebben az időszak­ban előkerül. Kell aktualizálni, vagy aktuális Gorkij műve amúgy is? - Nagy kérdés, mitől válik egy színdarab aktuálissá. Attól­­­, hogy értesíti-e a nézőket, hogy a mának szól, vagy attól-e, hogy az ember elvárja a nézőtől, hogy az majd pontosan tudja, mire kell gondolnia. Ez az elő­adás - feltételezéseim szerint - a kettő között lesz valahol. Leg­inkább azért, mert nagyon érvé­nyesnek érzem ezt a színdara­bot. Aktualitása - bár nem sze­retem ezt a szót - annyiban me­rülne ki, amennyire megfosztot­tuk az előadást az orosz környe­zettől. Finoman fogalmazva ját­szódhatna akár Magyarorszá­gon is. Ettől a kicsit tétova gon­dolattól valamennyien úgy gon­doljuk, hogy ez mai, magyar színdarab. Nem egy orosz dara­bot fogunk játszani, hanem egy olyan remeket, melyet sajnos nem magyar író írt - Az orosz lélekből marad azért az előadásban? - Természetesen igen, hiszen az orosz író tehetsége átsüt min­denen, ezért vagy ettől függetle­­nül hamisítatlan Gorkij lesz. Re­ményeim szerint azonban na­gyon élesen szól majd egy mai magyarországi társadalmi álla­potról. Ezért érdemes ugyanis színházat csinálni. Érvénytelen színházat szül, ha elszakítjuk a színdarabokat saját társadalmi közegüktől. Színházra azért van szükség, mert az emberek kötő­dést keresnek az életükhöz, vagy éppen az életüket szeretnék vala­milyen módon megkönnyíteni egy estén. Az az érvényes szín­ház, mely az aznapi emberhez szól. Ezért találták ki. Rendező vagy színész Szegvári Menyhértet folyamatosan kérdezgetik, milyen az, ami­kor a hóhért akasztják, vagyis amikor a rendező színészként funkcionál Szegvári azt válaszolta erre, hogy a színpadon úgy működik, ahogyan egy színésznek kell: meghallgatja, mit mond a rendező, megpróbálja azt megvalósítani, és nem vitatkozik. Erre Nádasi Erika hozzáfűzése csak ennyi volt: Látod, ezért nem leszel sohasem színész... Máté Gábor p. cs. Segítő akciót kezdeményezett a Független Magyar Művészeti Alapítvány a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház javára. A színház épületének re­konstrukciója 1993 óta húzódik, a befejezéshez 100-120 millió fo­rintnyi összegre lenne szükség. A hazai színházi életben is elismert Vidnyánszky Attila művészeti ve­zető által irányított társulat megse­gítésére már eddig is több magyar­­országi színház és művész jelent­kezett. A társulatok egy-egy ittho­ni vagy beregszászi vendégelő­adás teljes bevételét kínálják fö, így próbál segíteni a 100 éves egri Gárdonyi Géza Színház is, amely februárban vendégségbe hívja a beregszászi társulat Ör­kény István: Tóték című nagy si­kerű produkcióját, s annak teljes bevételét a felújításra ajánlja föl.­­ Bár költségvetési szempont­ból 2005-ben, a többi intézmény­hez hasonlóan, nem lesz könnyű helyzetben a színház sem, ennek ellenére szeretnénk segíteni a be­regszászi társulatnak. Meghívtuk őket Egerbe, és az előadás teljes bevétele az övék lesz - mondta Csizmadia Tibor igazgató-főren­dező. - A Tóték ismert mű, és jó az előadás publicitása, Örkény pedig régen jelent meg az egri színpa­don. Ezért okunk van bízni abban, hogy telt ház kíséri majd február 16-án este 7 órától az előadást Tóték Egerben, Beregszászról JÁTÉK JÁTSSZON velünk ISMÉT! A 100 éves egri Gárdonyi Géza Szín­ház a 2004/2005-ös évadban újra meghirdeti játékát, melynek során a színház történetével, az előadásokkal kapcsolatban kéthetente feltesz egy-egy kérdést. A helyes választ várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail cí­mére (sajto@gardonyiszinhaz.hu). A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadáson. Az évad végén pedig a legtöbb helyes vá­laszt beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. ELŐZŐ JÁTÉKUNK HELYES VÁLASZA: 1915-BEN PALÁGYI LAJOS IGAZ­GATÓ VEZETÉSÉVEL KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT ÚJRA A SZÍNHÁZ AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE UTÁN. SAJNOS, NEM ÉRKEZETT HELYES MEGFEJTÉS. I. JÁTÉK - JANUÁR 22. - MIKOR MUTATTÁK BE ELŐSZÖR BRÓDY SÁNDOR SZÍNMŰVÉT, A TANÍTÓNŐT? nyeremény: Két jegy a színház valamely nagyszínpadi előadására januárban. „Találkozás" harminc év után főszerepben Kelemen Csaba - Nagyon régóta szeretem ezt a darabot és ezt a szerepet - árul­ja el Kelemen Csaba. - Amikor '75-ben felvételizni mentem a fő­iskolára, ezt a monológot vittem, s most, pontosan harminc évvel később, játszom a szerepet! Az olvasópróbán el is mondtam fej­ből, méghozzá úgy, hogy a felvé­teli óta nem találkoztam vele, el sem kellett olvasnom! Az a fan­tasztikus benne, hogy ez a hét­köznapi életből, a mindennapja­inkból fakadó darab. A házas­ságról szól, két házaspár világ­nézetéről, egymáshoz való kap­csolatáról. A baráti találkozókon, beszélgetéseken sokszor frics­­kázzuk a párunkat, és sokszor bizony elvetjük a sulykot Ezt na­gyítja fel a darab, amely amel­lett, hogy tele van tragikummal, drámai tartalommal, valóságos problémákkal, mégis tele van humorral. - Az író olyan remekül fogal­mazta meg - folytatja a színmű­vész -, hogy folyamatosan tu­dunk kacagni. Végig nevetünk, s a végén derül ki, milyen emberi fájdalmakon, gyötrelmeken és tragédiákon nevettünk eddig. Épp ezért Albee egyik gyöngy­szemének, egyik legjobb művének, örök érvényű, klas­­­szikus műnek tartom. A darab éjszaka játszó­dik, amikor az ember fáradt, ki­csit italos, amikor már a legbel­sőbb bugyrokból törnek fel a leg­mélyebb, legrejtettebb fájdal­mak mellett a kreált fájdalmak is. Ilyenkor az ember keserűb­ben látja a világot - Hogy miért most érdemes ezt bemutatni? Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom elér­kezett ahhoz a ponthoz, amikor már nem kell hajtani annyira az anyagi javakat A kérdés az, hogy ilyenkor mit kezdünk magunk­kal? Miután más cél nincs, csak a szamárlétrán való feljebb jutás, s ha ez nem megy úgy, mint azt a másik elvárná, akkor képesek vagyunk bántani egymást Ezt képesek vagyunk a végletekig vinni, amikor már annyira fáj, hogy szinte már nem tudjuk elvi­selni. Ezeken persze jókat lehet mulatni, de rá kell jönnünk, hogy ha mi az életben így visel­kedünk, vajon hova fog vezetni?­ ­ SAÁROSSY KINGA. MARTHA A darabon belül utólag bomlik ki, mi vezetett odáig, hogy George hagyta így belemenekülni Marthát abba, hogy van fia. A férfi visszafogott, finom egyéniségével mindig engedett neki, rá­hagyta, és későn jön rá, hogy ezt nem lett volna szabad. Végül vendégek előtt tart tükröt elé, és szembesíti az igazsággal Ez egy lehetőség, hogy illúziók nélkül, újra felépítsék a további életüket. Ha belegondo­lunk, az ember mindig azt bántja a legjobban, akit a legjobban szeret, hiszen tudja, úgyis megbocsátanak neki Marthára és George-ra igaz az a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egy­mást, de bizonyos helyzetekben taszítják is, kapcsolatuk olyan se veled, se nélküled viszony. Az ember fiatalon úgy gondolja, mire ötvenéves lesz, egzisztenciát teremt, és élvezheti felépített életének a gyümölcsét, de csak később jön rá, ez csak illúzió. El­jön egy pont az életben, mint az előadás végén Marthánál is, amikor le kell számolni az álmokkal Ezen a ponton van vége az előadásnak, s talán kezdődik egy másfajta élet számára a szín­falak mögött. NAGY ADRIENN AKINEK SZEREPALMA TELJESÜLT Az előadás egyetlen este története, melynek so­rán négy embernek látjuk élete megrázó vagy tragikomikus pillanatait Nem könnyű az érzel­mek ilyen fokú intenzitását és sokszínűségét, s ezek váltakozását pillanatokon belül megélni De nagyon élvezem. Középiskolás koromban ol­vastam a darabot, amikor kacsingatni kezdtem a színház felé, és felvételiztem a főiskolára. Monológokat keres­tem, ebből ugyan nem választottam, de úgy voltam vele, hogy ha egyszer színésznő leszek, ezt el szeretném játszani Amikor láttam, hogy megkaptam, egy hétig madarat lehetett volna fo­gatni velem! Ráadásul emberileg és szakmailag is olyan alkotó légkörbe kerültem, ami táptalajt jelent számomra. NAGY ANDRÁS TŐLEM TÁVOL ÁLL EZ A SZEREP Nick szerepe kicsit törtetőbb, nem válogat az esz­közök között A rendezői koncepció szerint a mi kapcsolatunk Honey-val „felszínesebb”, érdeke­ken alapul Nick Honey-t a pénz miatt veszi el, bár gyermekkoruk óta ismerik egymást, össze­nőttek, de kapcsolatuk nem szenvedélyes, tüzes szerelem. Ez különbözteti meg őket az idősebb házaspártól, akiknek a viszonya inkább érzelmi szinten zajlik, felütött, számukra tétje van a szerelemnek. Míg az övéket a szenvedély, a miénket a ragaszkodás jellemzi A Gárdonyi Géza Színház január-február havi műsora JANUÁR ■ Nagyszínpad 22. SZOMBAT 19.00 TUDÓS NŐK Egri Páholy 25. KEDD 15.00 A FÉLŐLÉNY Móra Ferenc bérlet 26. SZERDA 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Katona József bérlet 28. PÉNTEK 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Pedagógus bérlet 29. SZOMBAT ■ Stúdiószínpad 19.00 TUDÓS NŐK Hevesi Sándor bérlet 27. CSÜTÖRTÖK 28. PÉNTEK 19.00 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL Bemutató előadás NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL ________________ FEBRUAR _________________________ ■ Nagyszínpad 4. PÉNTEK 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Gárdonyi bérlet, Bemutató előadás 5. SZOMBAT 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Kelemen László bérlet 8. KEDD 15.00 A LÁTSZAT DZSAL­Ady Endre bérlet 9. SZERDA 15.00 CSIPKERÓZSIKA József Attila bérlet 19.00 CSIPKERÓZSIKA Bérletszünet Jegyek nem válthatók 10. CSÜTÖRTÖK 10.00 CSIPKERÓZSIKA Benedek Elek bérlet 15.00 CSIPKERÓZSIKA Móricz Zsigmond bérlet 11. PÉNTEK 10.00 CSIPKERÓZSIKA Weöres Sándor bérlet 15.00 CSIPKERÓZSIKA Fekete István bérlet 12. SZOMBAT 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Hevesi Sándor bérlet 15. KEDD 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Blaha Lujza bérlet 16. SZERDA 19.00 TÓTÉK a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház vendégjátéka 17. CSÜTÖRTÖK 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Bródy Sándor bérlet 18. PÉNTEK 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Jászai Mari bérlet 19. SZOMBAT 15.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK! Remenyik Zsigmond bérlet 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK! Bérletszünet 22. KEDD 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Csokonai V. Mihály bérlet 23. SZERDA 15.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK! Bérletszünet 24. CSÜTÖRTÖK 18.00 A LÁTSZAT DZSAL Bérletszünet 25. PÉNTEK 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Latinovits bérlet 26. SZOMBAT 15.00 TUDÓS NŐK Egressy Béni bérlet 19.00 TuDÓS NŐK Illyés Gyula bérlet ■ Stúdiószínpad 1. KEDD 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 2. SZERDA 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 3. CSÜTRÖTÖK 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 17. CSÜTRÖTÖK 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 18. PÉNTEK 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 22. KEDD 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 23. SZERDA 19.00 KALAND 24. CSÜTRÖTÖK 19.00 KALAND

Next