Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-14 / 63. szám

fi OLVASÓINK ÍRJÁK Kinek mi a feladata és mennyiért? EGER Nem hagy nyugodni, hogy csodálatos városunkban a feladatok ellátásáért kinek milyen felelőssége, munkája van, és ez mennyibe kerül nekünk, adófizető állampol­gároknak. Feltételezem, érde­kelné az egrieket, hogy nőtt-e az önkormányzati dolgozók, tisztségviselők létszáma és ez milyen költségekkel jár. Emlékeim szerint dr. Ringelhann György polgár­­mester úr egy alpolgármes­terrel kezdett. Dr. Nagy Imre polgármester úr is beérte ket­tővel. Habis László regnálása idején háromra nőtt ez a szám, s a jelenlegi városvezetés sem éri be kevesebbel. Sokan szeretnénk tudni, ki­nek mi konkrétan a feladata és a díjazása, az inflációhoz miként viszonyul az önkor­mányzat működtetési költsé­ge. Garamszegi István * Eger Olvasónk felvetésére jelez­zük, a választás utáni ala­kuló ülésen döntöttek arról, hogy az Egységben a Város­ért és a Fidesz-KDNP képvi­selői is helyet kapnak az ön­­kormányzati bizottságokban. A város hat bizottsága közül ötben, Mirkóczki Ádám pol­gármester javaslatára, az őt jelölő Egységben a Városért Egyesület (EVE) képviselői ad­ják az elnököt, egyben­­ egy­előre egyedül képviselve az ellenzéket - az Egri Városvé­dők Egyesületének jelölésével Pécs Alfréd lett az elnök. A polgármester bére bruttó 997 ezer 200 forint A közgyűlés megszavazta Mirkóczki Ádám indítványát a saját fizetéséről, amelyet a törvényi szintek alapján hatá­roztak meg, vagyis nem nőtt az illetmény. Ez alapján Eger, mint megyei jogú város pol­gármestere a kormány állam­titkárainak javadalmazásá­ban és költségtérítésében ré­szesül. Ez összesen bruttó 997 ezer 200 forint. Az alpolgár­mesteri fizetéseket a törvény értelmében a polgármesteri fizetések 90 százalékában is megállapíthatják, azonban az egri alpolgármesterek a 80 százalékát kapják. (A szerk.) Széles látókörű, művelt, szerény embertől búcsúzunk Sokan becsülték, de kevesen értették Tisztelt Olvasók! Kedves Egriek! EGER Mezőcsát és Eger föld­rajzilag sincs messze, de gyá­szunkban talán még közelebb kerülünk egymáshoz. Febru­ár 27-én Egerben elhunyt dr. Szecskó Károly történész, a Heves Megyei Levéltár nyu­galmazott főlevéltárosa, Me­zőcsát szülötte. Sokan becsül­ték, szerették, de kevesen ér­tették őt. Öröm és büszkeség volt szá­momra, hogy a régen várt Me­zőcsát története című köte­te megjelenésénél bábáskod­hattam, s ekkor közelebbről is megismerhettem ezt a kivé­teles tudású, kedves embert. A könyv bemutatóját óriási ér­deklődés kísérte 2019 októbe­rében, ahol a szerzőt a Csátiak szeretete fogadta. A bemuta­tón megcsillantotta mesélő, anekdotázó kedvét, jó humorát is. A kötetből már az első nap több száz példány elkelt. Öröm­mel tapasztalta, hogy az utóbbi években olyan fejlődés történt a városban, amely korábban száz év alatt sem. A Mezőcsáti Szín­­társulat Légy jó mindhalálig cí­mű előadása pedig lenyűgözte. Felidéződtek benne gyermek­kora emlékei, a kamaszkora, a mezőcsáti táj szépsége, ame­lyekről írni akart, de ez már nem adatott meg neki. Évekkel ezelőtt is publikált már a Csáti Újságban, de 2019- ben egyre-másra jelentek meg cikkei. Egri ismerőseimtől tu­dom, az Egri Magazinban kö­zölt írásai is nagy népszerű­ségnek örvendenek. Fontos­nak tartotta az ismeretterjesz­tést, a helytörténeti kutatást, hogy ne csak a szakemberek ismerjék a múlt helyi emléke­it, hanem a lakosság is. Az Egri séták nem csak egrieknek si­kere is ezt bizonyítja, amely­ben ő is örömmel vett részt. Széles látókörű, művelt, de szerény volt, aki segített a hoz­zá fordulóknak. Önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül két kézzel szórta kincseit. Az ér­dektelenség és az anyagi okok könyveinek megjelenését megnehezítették! Szvorényi József ciszter tanárról, akadé­mikusról írt kötete tizenöt, a Pásztor Emil nyelvészről szó­ló közel öt évet várt a megje­lenésre, s hasonló volt a hely­zet Mezőcsát monográfiájá­val is. Miért? Mert nem tarto­zott egyetlen érdekcsoporthoz sem. Pártállás, felekezeti ho­vatartozás, iskolai végzettség nem érdekelte, mert mindig az embert nézte! Magányos kuta­tó volt, aki nehezen viselte az öncélú magamutogatást, a sa­ját érdekek előtérbe helyezé­sét, az önzést, a talmit, az érté­kek devalválódását, s ezeknek hangot is adott. Érzékeny, sebezhető lélek volt, melankolikus alkat, aki nagyon szívére vette, ha meg­bántották. Nem volt harcos típus, de amiről meggyőző­dött, hogy értékes, azért min­den fórumon kiállt. így men­tette meg a megyei pártarchí­vum anyagát a rendszerválto­zás után, ami csak kevés me­gyében sikerült. Átélte az első generációs ér­telmiség minden nehézségét, amikor a régi pajtások már nem tudtak vele mit kezdeni, a városi értelmiség pedig még nem fogadta be. Ez utóbbi az évek múltával megváltozott, mert a tudomány és az egyház jeles képviselőinek barátsá­gát élvezhette: Antalóczi Lajos pápai prelátus, az Egri Főegy­házmegyei Könyvtár igazgató­ja; Bárány István Európa-baj­­nok úszó; Benda Kálmán törté­nész, az MTA tagja; Fülöp Ger­gely atya, a lyoni Magyar Ka­tolikus Misszió vezetője; Ivá­­nyi Sándor az Egri Főegyház­megyei Könyvtár tudós könyv­tárosa; Ködöböcz József peda­gógus, művelődéstörténész; Mártonffy Dénes neves egri polgár; Mészáros György nyel­vész, az ’56-osok egyik emble­­matikus alakja; Mészáros Ist­ván egyetemi tanár, az MTA doktora; Pásztor Emil főiskolai tanár, a Magyar Nyelv Múzeu­mának ötletadója; Somos Lajos pedagógus, az Egri Érseki Ta­nítóképző igazgatója; Soós Im­re levéltáros; Sugár István tör­ténész. Külön ki kell emelni Ka­por Elemér egri újságírót, köl­tőt, akit Kálnoky László mes­terének vallott. Egész életében megbélyegzett „reakciósként” élt, s csak a rendszerváltozás után rehabilitálták, hajlott ko­rában. Karcsi bácsi mindezzel nem törődve rendszeresen járt hozzá, és meghányták-vetet­­ték a világ dolgait. Főiskolás korának legmeg­határozóbb egyénisége volt a nemzetközi hírű ókor- és val­lástörténész Hahn István, aki már elsőéves korában megje­gyezte: „Magából még egyszer lehet tudós férfiú.” Professzora a tehetséges fiatalembert nem mentorálhatta, mert akkori­ban maga is egzisztenciális gondokkal küzdött. Kedves Egriek! Ha túl hosszúra, érzelmesre sikerült írásom, nézzék el ne­kem. Karcsi bácsira nem tudok másképp gondolni, csak szere­tettel és tisztelettel. Igaz em­ber volt! Nyugodjon békében! Siposné Horváth Anita Ágnes, Mezőcsát polgármestere Dr. Szecskó Károly mezőcsáti kötete dedikálásakor Fotó: beküldött •• •• • • KÖSZÖNJÜK, HOGY NÁLUNK HIRDETETT! HEVESI HÍRLAP www.HEOL.hu Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu 2020. MÁRCIUS 14., SZOMBAT Köszönet a hasznos kerti tippekért! HEVES MEGYE Ezúton szeret­ném megköszönni lapjuknak és Nagy Szabolcsnak a Ker­teljünk! című összeállítást, amelyben mindig nagyon hasznos tippeket kapunk a kertműveléshez. A legutóbbi­ban a tavaszi veteményezés­­ről is szó esett. Arról is, hogy a magoknál, ahol a későbbiek­ben egyelésre lesz majd szük­ségünk, alkalmazhatunk vető­magszalagokat is, amiket meg­vehetünk a gazdaboltokban és elkészíthetjük magunk is. A kertbarát olvasóknak íme az elkészítéséhez néhány jó ta­nács: WC-papírból készült ve­tőszalagnál tekerjünk le egy csíkot belőle, az legyen nagy­jából akkora, mint a leendő sor, de ne legyen két méternél hosszabb. A tekercset tegyük egy sima felületre, permetez­zük be vízzel, ügyelve arra, hogy nedves legyen, de ne áz­zon el. A víz lesz a ragasztó­ Fontos, hogy a kikelésig nedves legyen a talaj­ anyagunk. Ezután jöhetnek a magok, helyezzük őket egye­sével a papírcsík közepére, ügyelve a megfelelő távolságra a növénymag fajtától függő tő­távolságnak megfelelően. A ra­gasztáshoz természetes csirizt is használhatunk a víz helyett. Ha ezzel megvagyunk, készít­sünk néhány centiméter mély barázdát, majd helyezzük bele a vetőszalagot. Öntözzük meg a csíkot, takarjuk be földdel és öntözzük meg még egyszer. Fontos, hogy a kikelésig ned­ves legyen a talaj, ezután min­dent úgy kell csinálnunk, mint a normál zöldségtermesz­tés során. A növények, mag­vak vetési idejéhez segítség le­het a vetési naptár. A legfonto­sabb, hogy soha ne legyenek a házikertben üresjáratok. A ve­tési naptár ebben adhat segít­séget. Vetési naptárt minden­ki magának készíthet, s abba beírhatjuk a magvak elvetési idejét és az esetleges növény­társításokat is, azaz azt, hogy mely növények kedvelik egy­más társaságát, így ösztönöz­ve egészségesebb fejlődésüket. Kovács László Heves Jó hangulatú rendezvényen ünnepelték a nőket Összetartó közösség a faluban KERECSEND Március 7-én nő­nap alkalmából köszöntötte a községben élő hölgyeket a Né­met Nemzetiségi Önkormány­zat és a Kerecsendi Borklub Egyesület a Malomparkban. A rendezvényen közel száz­­húszan vettek részt, jelezve, hogy a két civil szervezet ös­­­szetartó közösséget kovácsol. A vendégeket kétfogásos ebéd és házi sütemények várták, s nem maradt el a hölgyek kö­szöntése sem, akiket virággal ünnepeltek a szervezők. A köszöntőkben elhangzott, bizakodással tölti el a két szer­vezet tagjait az a tény, hogy kezd formálódni a településen egy közösség, amely folyama­tosan bővül olyan családokkal is, akik korábban nem, vagy csak kevésbé vettek részt kö­zösségi eseményeken. A szer­vezők hangsúlyozták, annak érdekében, hogy Kerecsen­­det egyre inkább maguké­nak érezzék az ott élők, rend­szeres lehetőséget kell kínál­ni számukra az igényes szóra­kozásra. Az ebédet ezúttal is a német önkormányzat főző­csapata szolgáltatta, a tálalás­ban a Kerecsendi Borklub tag­jai segédkeztek. Az ebédet élő­zenés mulatság követte. Prokaj Milán Kerecseny Sok család fogadta örömmel a civilek meghívását Fotó: beküldött

Next