Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1942 (67. évfolyam, 1-24. szám)
1942-02-17 / 4. szám
1942. február 17. HEVES VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 39 Bene és Gyöngyös patakokat, amelyek tapasztalat szerint árvízveszéllyel leginkább fenyegetnek. Az illetékes főszolgabirák és polgármesterek kötelessége az előzetes intézkedéseket már jóelőre megtenni. Eger m. város polgármesterét a város belterületén átvonuló patak védműveinek jókarbantartására külön is figyelmeztetem. Felhívom az érdekelt főszolgabírákat, hogy a társulatok választmányával egyetértőleg a vízemelkedés és a veszély növekedésére vonatkozó jelentések közhírrétételét a legkiterjedtebb módon végezzék el. Ezzel egyidejűleg — felmerülő szükség esetén a törvényhatóság területén lévő töltésvonalak védelmére vonatkozólag az 1885. évi XXIII. tc. 150. §-a alapján a következőket rendelem: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat Poroszló-Kisköre töltésvonalán a védelem vezetésére dr. Illinyi László hevesi főszolgabírót, az Alsó-Szabolcsi, valamint a középtiszai Ármentesítő Társulat tiszaszőllősi töltésvonalára és a ráboly-poroszló-újlőrincfalvai ármentesítő töltésvonalára dr. Ficzere Jenő tiszafüredi főszolgabírót, az Erk és Tarnaörs községek határában lévő védgátakra dr. Gröber Ferenc gyöngyösi főszolgabírót, a Hevesvezekény, Tarnaszentmiklós és Pély községek határaira nézve Svetitska Antal egri főszolgabírót bízom meg. Egyidejűleg figyelmeztetem nevezetteket, hogy abban az esetben, ha a védművek megoltalmazására a társulat ereje netán elégtelennek mutatkoznék, úgy a védelem tekintetében szükségesnek látszó intézkedéseket haladéktalanul , saját hatáskörükben tegyék meg. Ez esetben joguk van az egyesek, társulatok, vagy községek birtokában lévő anyag és szerszámok lefoglalását elrendelni, azok elégtelensége esetén a szomszéd községek erejét is igénybe venni. Ezzel kapcsolatban a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat, valamint az Alsó-Szabolcsi és Középtiszai Ármentesítő Társulat igazgatóságát felkérem, hogy a védekezéshez szükséges anyagokat és eszközöket a védgát mentén célszerűen helyezzék el és ennek megtörténtét az illetékes folyammérnökségnél jelentsék, az 1871. évi XL. tc.-ben előírt intézkedéseket pontosan teljesítvén, esetről-esetre annak értelmében a kirendelt megbízottakat a helyzet mibenlétéről értesítsék. A tél folyamán lehullott hó hirtelen elolvadása esetén az árvízveszély még nagyobb lehet, ezért szükségesnek tartom, hogy már most meglétessenek a szükséges előintézkedések arra vonatkozólag, hogy az árvízkárok a minimumra csökkentessenek és a szükséges mentőeszközök gyorsan rendelkezésre álljanak. Ezenkívül a veszélyeztetett lakosság már most felhívandó, hogy az árvízre készüljön elő és vagyontárgyainak és romlandó terményeinek biztonságba helyezéséről gondoskodjék. Felhívom ezért főszolgabíró urat, 1. utasítsa a veszélyeztetett községek elöljáróságait, valamint a fenti vizitársulatokat arra, hogy a községek határán átfolyó és kiöntésre hajlamos patakok és folyók hídjait és egyéb műtárgyait már most vizsgáltassák meg, hogy nincsenek-e ott jég vagy hótorlaszok, amelyek a mederben káros duzzadásokat idézhetnek elő. Ugyanúgy megvizsgálandó a malmok duzzasztó és árapasztó zsilipjei is, hogy nincsenek-e lefagyva és felhúzó szerkezetük használható állapotban van-e. Utasítsa továbbá az ártéri községek elöljáróságát és a fenti vizitársulatokat, hogy a kiépített állandó és ideiglenes jellegű árvédelmi művek felügyeletén kívül gondoskodjanak arról, hogy a községek határában a természetes medrek és mesterséges vízvezető árkok is megfelelő ellenőrzés alatt legyenek, mert azoknak eldugulása a veszélyt megnövelheti. Az esetleges elárasztások terjedelmét nagymértékben csökkentheti az, ha a felszíni vizek levezetésére szolgáló csatorna- és árokhálózatot és azok fenntartására kötelezett szervek, vagy helyi érdekeltek még az olvadás bekövetkezése előtt megfelelő időpontban a hótól és jégtől kitakaríttatják s ezzel a vízlevezetés meggyorsítását elősegítik. Különös jelentősége van a hidak és áteresztők nyílásai kitisztításának (kijegelésének), mert az elárasztások a tapasztalat szerint legtöbbször hidak vagy áteresztőcsövek eldugulásából ered. Ennek értelmében felhívom Főszolgabíró urat, hogy a hatáskörébe tartozó területen lévő községi, érdekeltségi vagy magán vízvezető csatornáknak vagy árkoknak a hótól és jégtől való kitisztítása iránt az 1885. XXIII. tc. 177. §-ban meghatározott elsőfokú vízrendőri hatósága útján intézkedjék, s utóbbiakat nyomatékosan hívja fel arra, hogy a kitűzött cél érdekében szükséges munkák végrehajtása az enyhébb időjárás beköszöntével, de még a hóolvadás előtt megtörténjék. A szükséges munkálatok végrehajtását a maga részéről is erélyesen (esetleg közmunkaerő kirendelésével) szorgalmazza és azok kellő időben történő foganatosítását ellenőrizze. Amennyiben ez ügyben a községeknek szaktanácsra lenne szükségük, a főszolgabirák forduljanak a miskolci m. kir. kultúrmérnöki hivatalhoz. 2. Utasítom továbbá a veszélyeztetett községek elöljáróságát, illetve a vizitársulatokat, hogy a jégzajlás alkalmával a jég akadálytalan levonulására különös gondot fordítson. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az árvíz igen gyakran a jégdugulások okozta torlaszok következtében keletkezik. Ennélfogva a hidakat, zsilipeket, általa-