Hevesvármegyei Hirlap, 1899. január-június (7. évfolyam, 9-69. szám)

1899-01-20 / 9. szám

Azt nem tudták belátni, hogy az édes sem­mittevés nem elluszítja, hanem felfrissíti és a jövő hétre megerősíti az ifjúságot. Most tehát, a­mire maguktól nem jöttek rá, azt megmagyarázza nekik a Wlassits rendelete. És e rendeletnek meg is lesz a maga üdvös hatása. A játszó gyermekek száma meg fog szapo­rodni az utczákon és tereken vasárnaponként. S a jókedvtől duzzadó arczokra élénk pir rakódik, amelyből egy kevéske meg fog maradni az iskola részére is. Nem­ azok a fonnyadt, sápadt és beesett orczok, nem a lázban égő, beesett sze­mek fognak a kemény padokból a tanár urak komor arczára meredezni. Hanem azok a jókedvű, gondtól mentes, piros-pozsgás gyermek­fejek, ame­lyeknek már a látása is gyönyörűség és jókedvre hangolja még azokat a professzor urakat is, a­kiket az eddig elcsenevészedett gyermekek sava­nyú ábrázata idegesebbekké tett akármelyik tripla­­anyósnál. És a gyermekek szellemileg is sokat fognak köszönni ennek az üdvös rendeletnek, mert pi­­­­hent ésszel sokkal fogékonyabbak lesznek a tan­­­­tárgyak felfogására, minthogy a folytonos tanu­­­­lásban megfeszült elméjük egészen eltompul, s mert a test elsatnyulása mellett még ezt is ma­­­­gával hozza a szellemi túlterhelés. A. HEVESVÁRMEGYEI HÍRLAP,­­ 1899. január 20. H­Í­R­E­K. •v j íá­r január 19. „Honfoglaláskori leletek Eger és vidé­kéről­ 4 — ezit­ alatt, van kiálli­va tegnaptól Egerben, Szolcsányi könyvkereskedése kirakatá­ban B­a­r­t­a­l­o­s Gyula dr. már többször említett ásatásainak eredménye. Szép tropheumban állí­totta össze a tudós régész a tárgyakat egy más­fél méteres deszkatáblán. Felső részen vannak a honfoglaló hősök fegyverzetei: nyilak, dárdák, kardok stb.; alul a női ékszerek, kalárisok, kar­percetek, fülbevalók; legalul egy tegnap talált fazék, 8 karperecz és 2 fülbevalóval, egy honfog­laláskori sir fényképfölvétele (a Barna István földjén való leletből), szarvascsontok és a meg­felelő szakmunkák ábrái. Nemzeti szin fátyol folyja körül az ezeréves ereklyéket, élő borostyán­ágak vannak közéje fonva. Legfelül a szent tu­rulmadár kiterjesztett szárnyakkal, karmai között a szent karddal, a mint repül őseinket vezetve az uj haza felé. (Kiss Alajos munkája.) — Öröm­mel üdvözöljük a fáradhatatlan régészt a fényes sikerért. Szívesen említjük föl munkatársait: Kandr­ ii Kabos történetészt, Mondok György tapasztalost, Kiss Alajos festőművészt, Kiss József fényképészt, de még — az egri n­ő­k­e­t is U. is M­ondok Györgyné készítette a nemzeti­­szin fátyolt, özv. K­ál­lay Árpádné úrnő fonta közéje a borostyánt. — A tárgyak vasárnapig lesznek kiállítva. Fölhívjuk rá honszerető közön­ségünk figyelmét. * Tisztujítás a jogakadémián. A jogaka­démia kebelében fennálló segélyegylet és olvasó­kör kebelében ma délután estettek meg a válasz­tások. A választások ez alkalommal csendben, jobbára egyhangúlag történtek, a tisztviselőket a közbizalom emelte az állásokra. Segélyegyleti s ifjúsági elnök lett egyhangúlag: Elek Béla III. éves joghallgató, a tisztviselői kar következően alakult meg: alelnök lett K­u­b­i­n­y­i Zoltán , tit­kár : H­o­ll­ó­s Nándor, pénztárnok B­ó­n­i­s Aladár, jegyző Nagy Sándor. Választmányi tagokká meg­választanak : Dom­ány Jenő, Gavrilovics István IV., Mártonffy Lajos, Barthos Károly, Martinovics Ró­bert, Puky Árpád III., Hrabéczy Géza, Csókás László, Greskovics Ernő II., Kovács Kálmán, Makra Zoltán és Herman Rudolf I. éves joghallga­tók.­­ Az olvasókör tisztikara következően alakita­tott meg: elnök Márto­nffy Lajos, alelnök Hollós Nándor, háznagy Barna Domokos, pénztárnok Barsy István, jegyző Kovács Kálmán, vá­lasztmányi tagok: Elek Béla, Kubinyi Zoltán, Saram­ Dezső és Domány Aladár joghallgatók lettek. * Az iparoskör társasestélye. Az egri kér. iparoskör február hó 1-én tartandó társases­télyének rendezősége nagyban buzgólkodik a si­ker érdekében. A meghívók már szétküldettek. Az estélyre, mely tombolával és konfettivel lesz egybekapcsolva, belépődíj szem­élyenkint 2.korona. Kezdete este 8 órakor. Meghívókat Csoór Jó­zsef iparosköri titkárnál lehet kapni. * Anyakönyvvezetői kinevezések. A bel­ügyminiszter vármegyénk nagyfügedi anyakönyvi kerületébe Jelenszky Ferencz jegyzőt anya­könyvvezetővé, a vámosgyörki anyakönyvi kerü­letbe pedig Ebner István jegyző-gyakornokot anyakönyvvezető-helyettessé kinevezte. * A kassai uj színház primadonnája. A kassai uj színház direktora, Szendrey Mihály szubrett-primadonnául R­o­n­t­a­y Boriskát az aradi színtársulatnak városunkban is jól ismert énekes­nőjét szerződtette. Ismerőseink közül még György Ilona a kiváló drámai színésznő, Mészáros Giza és Lubrincz Júlia fognak a kassai új színház első szezonjában működni. * Jogászbál előtt. Szombaton lesz jogá­szaink bálja a kaszinó összes termeiben. Szinte fölösleges írnunk, mert mindenki tudja, hogy iránta úgy városunkban, mint megyeszerte igen nagy érdeklődés mutatkozik. A beavatottak ál­modozva mesélnek erről a fényes bálról s a már készen lévő remek toalettekről, melyeknek csak látása is gyönyörűség lesz. Azon felmerült s­ért­hetetlen kérdéssel szemben, vajjon a jogászbál zártkörű lesz-e, vagy nem, a leghatározottabban hangsúlyozhatjuk — a­mint természetes is — hogy zártkörű. Hisz a meghívók névre szól­nak s eme körülmény világosan mutatja a bál zártkörű jellegét. Egyébként nem tudhatjuk, mi­képen merülhetett fel ezen eléggé nem érthető kérdés, mert hisz elegáns bál természete föltét­lenül magában foglalja a zártkörűséget. * Uj adóhivatal. Említettük már, hogy H­a­t­v­a­n­ban a pénzügyminisztérium uj adóhi­vatalt állít fel, mely működését április hó elsején kezdi meg. Ezen adóhivatal körzetébe — mint az egri pénzügyigazgatóságtól értesülünk — a hat­vani közigazgatási járáshoz tartozó következő községek osztatnak be: 1. Hatvan mint székhely, 2. Apcz, 3. Csány, 4. Ecséd, 5. Hasznos, 6. Horth, 7. Pásztó, 8. Rózsa-Szent-Márton, 9. Szt.-Jakab, 10. Szurdok-Püspöki és 11. Tar községek. * Szinészjubileum. Fényes jubiláns ünnep­ségnek volt szemtanúja vasárnap­­ az aradi szín­házlátogató közönség. Az ott működő L­e­s­z­k­a­y András társulatának kedvelt tagja, Bács Károly ünnepelte 35 éves színészi jubileumát, a­mikor is úgy színészkollégái, mint a nagy közönség érté­kes ajándéktárgyakkal lepte meg az ügyes szí­nészt. Bács Károly nem közönséges tehetségét az egri publikum is ismeri az elmúlt nyári szezon­ból, a­mikor is gyakran élveztük jeles apaszíné­­szi alakításait. Harminczöt éves, nehéz, de sikerek­ben gazdag színészi működésnek jól megérdemelt elismerése volt a minapi jubileum. * Egy hivatalos plakát. Tegnap megjelent az utczákon egy hivatalos plakát. Gaál Béla rend­őrkapitány felhívása a tűzveszélyek és vízáradá­­sok ellen köteles védelem ügyében. Igen helyes­nek s a műlt tapasztalatain okulva szükségesnek tartjuk ezt a rendelkezést. A tüzeknél általános panasz volt mindig, hogy nincs víz. Még azon negyedbeli kocsival bíró gazdák is, hol a vész pusztít, vonakodtak fogatjaikat rendelkezésére bocsátani a tűzoltóknak. Természetes, ily módon a legrémesebb katasztrófákra lehet kilátásunk. A főkapitányi rendelet eme panasz megszüntetését czélozza első­sorban, midőn szigorú rendelkezés­sel kötelezi a negyedmestereket, a­kikre a múlt­ban szintén sok panasz volt, nemkülönben a fo­gatokkal bíró gazdákat kötelességeik teljesítésére. A rendelet második pontja az u. n. kapitányviz­­ről rendelkezik. Sokat hallottuk már, s feltétle­nül kívánatosnak tartjuk, hogy az u. n. kapitány­­viz minden egyes háznál feltalálható legyen, de hogy megtartják-e ezt a háztulajdonosok, erősen kétségbe vonjuk. Hisszük azonban, hogy a rend­őrség szorgos kázvizsgálatok által fog érvényt sze­rezni eme rendelkezésnek, mely szintén sok ve­szélynek elhárítója lehet. Végül egy igen fontos új intézkedést olvasunk a főkapitányi rendelet­ben. Tűzoltóink ugyanis eddig az éjjeli tűzök al­kalmával a sötétség s a mi külvárosaink botrá­nyosan rossz utai miatt sok kellemetlenségnek voltak kitéve. Nem egyszer hosszas késedelem után tudtak csak a koromsötétségbe burkolódzó utczákon át a vész helyére eljutni. Ezt a botrá­nyos állapotot óhajtja némileg orvosolni a ren­delet, midőn kötelezi a tűzvész közelében lévő házak lakóit ablakaik kivilágítására. Kétségkívül nehezen fog menni ennek megvalósítása, de eré­lyes végrehajtás mellett létesülhet. S most őszin­tén kívánjuk, hogy a rendelet ne legyen a pusz­tában kiáltó szava! * A husospiaczi sátorhelyek. Városunk képviselőtestülete elhatározta, hogy a husospiaczi sátorhelyek után naponként 10 kr. díj fizetendő. A képviselőtestület határozatát Jankovics De­zső polgármester a közigazgatási irodában 15 napi közszemlére tétette ki, mely idő alatt­ az érdek­lődők megtekinthetik s észrevételeiket megtehe­tik. A megtekintési idő január hó 15-ikén kez­dődött. * Összeégett asszony. E czim alatt lapunk egyik előző számában azt írtuk, hogy Berkes Ist­ván egri földműves — a mint az súlyosan reá nehezedő gyanuokokból következtethető — fele­ségét megégette. E hírünk némi helyreigazításra szorul, ugyanis egy tolihiba csúszott bele, mert a tettes nem Berkes István, hanem Bern­át volt. Berkes István igen tisztességes életű egri földműves, kinek reputácziója s az igazság érde­kében e hírünket ezzel helyreigazítjuk. * A koronaszámítás elmarad. A kötelező korona- és fillérszámítás bizonytalan időre elma­radt. A pénzügyminiszter újabban ugyanis arról értesítette a pénzügyigazgatóságokat, valamint a városokat és megyéket, hogy 1899-ben továbbra is csak forintokban és krajczárokban számítsanak. A jégpályáról. Az alkalmi poéta. A poéták általában véve nem szimpatikus alakok a szerkesztőség előtt, a­minek a magya­rázatát meg lehet találni — a papírkosár dús tartalmában. Átkozott egy alkotmány ez a papírkosár! Mennyi halandónak, kiknek mindegyike érzi erei­ben az isteni szikrát, kiknek mindegyike szentül hiszi, hogy született költő, halhatatlanságra méltó alkotásait nyeli el, hogy a jól csengő versekkel teleírt papirosokkal majdan besüthessék a redak­­czió kályháját. Ha egy-egy verses zengeményt találunk a levélszekrényben, azon napunk határozottan el van rontva, mert — sajnos — vajmi kevés akad közöttük, mely az u. n. közölhetőség mértékét megütné. Egyik munkatársunk, valahányszor nyilvá­nosságra vágyó tehetség verset küld be hozzánk, mindig így sóhajt föl : „íme ismét egy eltévesz­tett­ pálya!“ S állítása a legtöbb esetben igaznak bizonyul, a­mit néhány strófa elolvasása után e szóval szokott tolmácsolni: „dobatik !“ — s a pa­pírkosár mélységes sírja lesz a lant pengetés cso­daszörnyének. A poéták között legfélelmesebb kasztot ké­peznek az alkalmi poéták, kiket a tavasz bűbájos napsugara, vagy az ősz sárguló levelei, a tél zúz­marái mindig megszólaltatnak. El nem mulaszta­nának a félvilágért egyetlen alkalmat sem, hogy bebizonyítsák, miképen homlokukat csakugyan csókjával tisztelte meg Múzsa ő nagysága. Egy a titok sűrű homályába rejtőző zseni­ális tehetség (csodálom, hogy a Petőfi-társaság még fel nem fedezte!) úgy versezetet küldött be hozzám, mint e rovat vezetőjéhez, melyet — kö­szönet a ritka figyelemért ! — „egyenesen az én rovatom számára irt.“ Igen sajnálom, Theofil ur, (ugyanis ezen ál­név van a vers alá írva) hogy remek alkotását nem közölhetem, de komoly elhatározásom szerint rovatomban csak prózai zengemények jelennek meg. Megvallom, nem kedvelem a lantpengetést. De még azután a mi szerény igényű (?) pub­likumunkat nem lehetne ily epochális művel el­kényeztetni, melyhez hasonlót csak Hazafi Verás János barátunk szokott produkálni. Harmincz strófás versezet! Oh ez egész em­beröltőre való ! Ez egy eddig fel nem ismert költői műfaj, melyben a ballada, dithiramb, rondo, ritornell, románcz, szonett, tragédia, tragikokomé-

Next