Heves Megyei Tanácsközlöny, 1965 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1965-02-26 / 1. szám
termelőszövetkezeti gazdaságainak. Az elért eredmények ellenére a megye állattenyésztési helyzetével nem lehetünk elégedettek. Az állatállomány termelőképessége - az adott lehetőségeken belül - nem kerül teljes mértékben kihasználásra. Ez nagyrészt az elhei^^ési, gondozási és főleg a takarmányozási viszonyokból következik. A megyében az állatsűrűség - és ezen belül is főleg a szarvasmarha sűrűség - alacsony és az országos átlag alatt van. Kokh szántóra számított állat és állati termék termelése is az országos átlag alatt van. A fentiek alapján a tanács szükségesnek tartja, hogy az állattenyésztés az elkövetkező időben a belterjesség és gazdaságosság irányában fejlődjék. Növelni kell az egy állatra és egységnyi mezőgazdasági területre jutó állati termék termelést és értékesítést úgy, hogy ezzel párhuzamosan egységnyi termék előállításához felhasznált takarmány és munkaerő csökkenjék. Az állattenyésztés területén mutatkozó hiányosságok kijavítása és az előttünk álló feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében a Megyei Tanács, a Végrehajtó Bizottság, az alsóbb szintű tanácsok és szakigazgatási szervek feladatait az alábbiakban határozza meg: A megye szarvasmarha létszámának és ezen belül a tehénállomány szintentartása, illetve kisebb arányú növelése érdekében biztosítani kell, hogy a tenyésztésre kiválogatott növendéküsző állományt 18-26 hónapos korban 38o -4oo kg-os súlyban vemhesítsék. A tehénállomány és ezen keresztül a szarvasmarha állomány minőségének javítása érdekében évente a tehénállományból gondos kiválogatás mellett kb. 3 ooo db-ot-alacsonyabb tenyésztési értéket képviselő egyedeket ki kell selejtezni. A szarvasmarha - de különösen a tehénállomány - tartási, takarmányozási viszonyainak megjavításával a 3. ötéves terv végére el kell érni, hogy a jelenlegi járásonkénti egy tehénre jutó tényleges tejtermelés 6- 8000 literrel emelkedjék. Törekedni kell arra, hogy az üzemek többségében megteremtődjenek a 3opo liter vagy az azt meghaladó egy tehénre jutó tejtermelés feltételei. Továbbra is nagy súlyt kell helyezni a borjak htatásos módon történő felnevelésére, a teljes és fölözött tej felhasználása útján. El kell érni, hogy a szövetkezetek 85 %-ában a mesterséges borjúnevelés bevezetésre kerüljön. A borjak választását 160-180 kg-os súly elérése esetén kell eszközölni. Nagy súlyt kell helyezni a választott borjak hova fordítására. Megfelelő szelektálás útján ki kell emelni és el kell különíteni ismételt tbc. szűrés után a tenyészanyagot. A tenyésztésre alkalmatlan nő és himivaru egyedeket megfelelő elkülönítés mellett főleg nagymennyiségű zöld-tömegtakarmány felhasználása útján legalább 16-17 hónapos korban 56o-556 kg-os súlyban értékesítsék. 62/1965. sz. Tanácshaz. A sertéstenyésztésben nagy súlyt kell helyezni az állandó kocaállomány kialakítására. A kocaállomány utánpótlást, minőségi javítását lehetőleg saját állományból kell biztosítani. Az állandó kocaállomány kialakítása minden üzemben el kell érni évi kétszeri malacoztatást és nagy gondot f^ytán kell fordítani a malacok veszteségmentes felnevelésére. így biztosítható a növekvő árusüldő alapanyag szükséglet saját tenyésztésből anélkül, hogy a meglévő kocalétszámot növelni kellene. —, Í liť vw\*y 2on. revízió 1997