Hevesvármegye, 1939 (1. évfolyam, 1-57. szám)

1939-02-11 / 1. szám

2 oldal H­EV­ESVÁRME­G­Y­E Az egész világl megrendült lélekkel fogadta a szomorú hírt, mely zokogva szállt szét a rádió elektro­mos hullámain minden nemzet és minden szív felé, hogy a katolikus Anyaszentegyház feje, XI. PIUS PÁPA ŐSZENTSÉGE pén­teken, hajnali 5 óra 31 perckor visszaadta nemes lelkét alkotójának. Mussolini újjá­teremtett Rómájának és a föld minden katolikus templomának harangja ércnyel­ven zúgta el a nagy fájdalmat és vesztesé­get, amely az egész emberiséget a Szent­atya halálával érte. Már hónapok óta vívta rettentő harcát a szentéletű fehér aggastyán a gyilkos kórral, amely a szivét támadta meg. Akkor az egész világ virrasztó a beteg­ágya felett és imádkozott egészségéért.­­ Mindenkinek repesett szive örömében és a felhős arcokon felragyogott a derű, mikor már úgy látszott, hogy a mindenkiért do­­bogó jóságos szív meggyógyult, hogy ismét dolgozik azért a nemes célért, hogy a világ összes nemzetei találják meg egymást Krisztus szeretetében és békességében. És ezért a szent célért XI. Pius életét ajánlotta fel Istennek. És Isten most elfogadta ezt a nagy áldozatot. Legyen meg az Isten szent akarata és adja meg kegyesen azt a nagy ajándékot a világnak, hogy ha már a nemzetek és népek XI Pius erdő szavára nem is, de akkor legalább ravatala mellett találják meg egymást Krisztus békességében. A magyar nép minden hű fia mélysé­gesen gyászol, mert XI. Pius pápa különös­­képen a miénk volt. Nemcsak azért, mert szociális reformjaival a boldogabb és egészségesebb jövendő útját készítette elő, nemcsak azért, mert a szegények és a mindenükből kifosztottak Pápája volt, nem­csak azért a dolgozó munkásokért először kiáltott fel a világ lelkiismeretéhez, hanem azért, mert minket, árva magyarokat is szerető atyai szivének vigasztalásába foga­dott. Szószólója volt a mi igazságunknak is és segítő kezének jóságát számtalanszor éreztük. Ezért talán nagyobb a mi fájdal­munk és gyászunk. A harangok siratásába belecsordul a mi könnyünk is és az örök isteni végzés előtt alázatos lélekkel hajtjuk meg fejünket ezzel a remegő imádsággal: Uram, add meg hozzád térő Szentatyánk­nak az igazak békességét és add meg en­nek a vajúdó világnak is a Lélek nyugal­mát és békéjét Szentatyánk érdemeiért és te kegyelmedből. Temesváry Imre dr. és Puky Árpád dr. vezetésével nagyobb küldöttség járt Buda­pesten gyöngyösi polgárokat közelről érintő ügyekben. A dr. Puky Árpád vezetésével Pestre ment küldöttség tagjai voltak : Magnin Adorján prépostplébános, ifj. Szalai János, Csépány György a gazdák részéről, Kovács Gyula ipartestületi elnök az iparosok és Pamnpuk Mi­hál­y a kereskedők részéről, végül Hornyák Miklós dr. városi aljegyző, a javadalmi hivatal főnöke. A küldöttséget dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő előbb Kunder Antal kereskedelemügyi miniszterhez vezette, hol a gyöngyösi polgárság azon kívánságát tol­mácsolták, hogy az újabb keletű azon rendelkezést, miszerint a helybeli piacon a gyöngyösieknek is helypénzt kell fizet­niük, vonná vissza a miniszter és állítaná vissza a korábbi állapotot, mely a város­nak még Róbert Károly királyunk által adományozott vásártartó levelében azon előjogot adta, hogy saját polgáraitól hely­pénzt nem tartozott szedni, s így a gyön­gyösiek saját vásáraikon a legutóbbi időkig soha helypénzfizetésre nem voltak köte­lezve. A miniszter szívélyes fogadtatás során közölte a küldöttséggel, hogy az országban egyetemleges kötelezettséggel mindenütt már korábbi kormányhatározat alapján be kellett vezetni a helybeliek helypénzfizettetési kötelezettségét, s így a küldöttség kérelmét nem teljesítheti. Ezután a fö­l­d­m­i­ve­l­é­sügyi minisz­tériumban dr. Zombory Bertalan miniszteri tanácsost, a szőlészeti és borászati osztály vezetőjét keresték fel, s ott a szőlősgazda társadalom azon óhaját tolmácsolták, hogy a sok évtizedes múltú gyöngyösi hegy­községi szervezet eddigi tagozódását a jövőben is megtarthassa s ne kényszerül­jenek a szőlősgazdák új hegyközségi kere­teket felállítani, amelyek a rég bevált intéz­mények helyett rosszabbul teljesíthetnék csak a törvény által rájuk bízott felada­tokat. A mostani gyakorlatban bevált hegy­községi tagozatok a helyi viszonyok és azonos gazdasági érdekekkel összefűzött alakulatok s megtartásuk a termelésre csak előny lenne. A küldöttség itt sikerrel járt, a minisztérium hozzájárult a hegyközségek ősi kereteinek olyan felhasználásához, amely az új törvény szellemében a hegyközségi élet fejlesztésére vezet. Ezen megértő maga­­­­tartás őszinte örömet okozott a város szőlős­­­­gazdáinak kiterjedt táborában. Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint készülnek a Szt. Bertalan-templom új gyóntatószékei A Gyöngyösi Oltáregyesület Magnin Adorján prépost elnöklete alatt a napokban tartotta meg évi közgyűlését, melyen a tagok új csoportbeosztásának eszközlése után örvendetes tudomásul szolgált, hogy a kivá­lóan vezetett egyletnek ez idő szerint már 720 tagja van. Általános örömet keltett az a bejelen­tés, mely szerint a Szent Bertalan főtem­plom részére 4 új gyóntatószék készül Wälder Gyula műegyetemi tanár, a kir. József Nádor műegyetem e. i. rektorának tervei alapján, művészi tervezés és művé­szi kivitelben, s hogy a készülő gyóntató­székek ára és felállítási költségére szükséges 5000 P is teljes egészében fedezve van. Az új gyóntatószékek a főtemplom építési stílusával, belső művészi festésével össz­hangban álló alkotások lesznek, melyek méltóan egészítik majd ki az 1917 évi tűz­vész által annyi értékétől megfosztott leg­nagyobb és legszebb gyöngyösi templom belső artisztikus képét. Az Oltáregyesület általános tisztújítása során a régi kipróbált erőket választották meg ismét, élükön özv. Mohácsy Lajosné elnöknővel. 1939 február 11. Tíz új ággyal bővül a hatvani Tüdőgondozó „A tuberkulózis elleni küzdelem“ című tudományos és szociális orvosi folyóirat múlt év végén megjelent számában öröm­mel olvastuk az arra hivatott szakközegek­nek azon megállapítását, hogy a Hatvani Tüdőbeteggondozó Intézet az ország első­rendű gondozó intézetei közé tartozik, hiva­­tásteljesítésének kiválósága következtében. A hivatalos elismerés fejlődésének egy újabb értékes fázisához juttatja ezt a min­den tekintetben nagyfontosságú és köz­­egészségügyünkre nagyértékű intézményt. A minisztérium 15,000 P államsegélyt juttato­t az intézetnek azzal a rendeltetés­sel, hogy 10 új ággyal bővíttessék. Ennek a keresztülvitele végett a községi elöljáró­ság 8000 P-ért megvette az intézet szom­szédságában lévő házat, amelynek átalakí­tása a közel­jövőben megtörténik. A legnagyobb elismeréssel kell meg­emlékeznünk az intézet fejlesztésével kap­csolatban úgy Várkonyi Sándor fő­jegyzőről, mint dr. Hammersberg Ele­mér jár. tisztiorvos és dr. Gráf Andor községi orvos, az intézmény vezetőiről, kik teljes odaadással szolgálják e rendkívül fontos téren is népegészségügyünket. Lemondott a hatvani járás tűzrendészeti felügyelője Szőke Benedek, tb. vármegyei és hatvani járási tűzrendészeti felügyelő, ecsédi ny. iskolaigazgató évi beszámolójában be­jelenti azon elhatározását, hogy a tűzrendé­szeti felügyelői tisztségéről lemond. A vármegye hivatalos tűzoltó szervei bizonyára mély sajnálattal fogják tudomá­sul venni, hogy ennek a nagyszerű intéz­ménynek ilyen lelkes harcosa és kiváló szakértője előrehaladott kora miatt mond le tisztéről. Szőke Benedek egyénisége a maga tiszta, puritán gondolkodásával és több évtizedes önzetlen munkálkodásával — amelyet a tanügy, a tűzoltás és a kultúra fejlesztésére fordított — mindenképen méltó arra, hogy neve a vármegye közéleti férfiai között megfelelő helyen szerepeljen. Az ő élete és munkája, amelyet köz­sége és járási területén végzett, tele hivatás­­szeretettel, hazafias és szociális lélekkel a mai fiatalság előtt követendő példaként állhat, hogy miként lehet és miként kell a magyar faluért csendben, de eredményesen dolgozni. Az ügyvédi irodák 1939 április hó 1-től vasárnapi munkaszünetet tartanak Az Egri Ügyvédi Kamara minap tar­tott évi rendes közgyűlésén dr. Barsy István és dr. Erdélyi Mihály kamarai tagok kezdeményezésére és 44 tag aláírá­sával ellátott javaslat alapján az ügyvédi irodák teljes vasárnapi munkaszünete mel­lett foglalt állást és kimondotta, hogy 1. év április hó 1-től a Kamara egész területén működő ügyvédi irodák vasárnaponként, továbbá március 15. és augusztus 20. nem­zeti ünnepeken teljes munkaszünetet tar­tanak. Különösen a vidéki jogkereső közön­séget érinti ez az elhatározás közelebbről, melyet egyébként nagy örömmel kell üdvö­zölnünk, mert a vasárnap maradék nélküli megünneplésére irányuló állandó törek­vések egyik jelentős állomása. A dr. Petró Kálmán elnöklete alatt lefolyt közgyűlés meghallgatta dr. Erlach Sándor éves titkári jelentését és belső szervezeti ügyek letárgyalása után at késő délutáni órákban oszlottak szét vármegyénk ügyvédjei.

Next