Hevesvármegye, 1939 (1. évfolyam, 1-57. szám)
1939-02-11 / 1. szám
2 oldal HEVESVÁRMEGYE Az egész világl megrendült lélekkel fogadta a szomorú hírt, mely zokogva szállt szét a rádió elektromos hullámain minden nemzet és minden szív felé, hogy a katolikus Anyaszentegyház feje, XI. PIUS PÁPA ŐSZENTSÉGE pénteken, hajnali 5 óra 31 perckor visszaadta nemes lelkét alkotójának. Mussolini újjáteremtett Rómájának és a föld minden katolikus templomának harangja ércnyelven zúgta el a nagy fájdalmat és veszteséget, amely az egész emberiséget a Szentatya halálával érte. Már hónapok óta vívta rettentő harcát a szentéletű fehér aggastyán a gyilkos kórral, amely a szivét támadta meg. Akkor az egész világ virrasztó a betegágya felett és imádkozott egészségéért. Mindenkinek repesett szive örömében és a felhős arcokon felragyogott a derű, mikor már úgy látszott, hogy a mindenkiért dobogó jóságos szív meggyógyult, hogy ismét dolgozik azért a nemes célért, hogy a világ összes nemzetei találják meg egymást Krisztus szeretetében és békességében. És ezért a szent célért XI. Pius életét ajánlotta fel Istennek. És Isten most elfogadta ezt a nagy áldozatot. Legyen meg az Isten szent akarata és adja meg kegyesen azt a nagy ajándékot a világnak, hogy ha már a nemzetek és népek XI Pius erdő szavára nem is, de akkor legalább ravatala mellett találják meg egymást Krisztus békességében. A magyar nép minden hű fia mélységesen gyászol, mert XI. Pius pápa különösképen a miénk volt. Nemcsak azért, mert szociális reformjaival a boldogabb és egészségesebb jövendő útját készítette elő, nemcsak azért, mert a szegények és a mindenükből kifosztottak Pápája volt, nemcsak azért a dolgozó munkásokért először kiáltott fel a világ lelkiismeretéhez, hanem azért, mert minket, árva magyarokat is szerető atyai szivének vigasztalásába fogadott. Szószólója volt a mi igazságunknak is és segítő kezének jóságát számtalanszor éreztük. Ezért talán nagyobb a mi fájdalmunk és gyászunk. A harangok siratásába belecsordul a mi könnyünk is és az örök isteni végzés előtt alázatos lélekkel hajtjuk meg fejünket ezzel a remegő imádsággal: Uram, add meg hozzád térő Szentatyánknak az igazak békességét és add meg ennek a vajúdó világnak is a Lélek nyugalmát és békéjét Szentatyánk érdemeiért és te kegyelmedből. Temesváry Imre dr. és Puky Árpád dr. vezetésével nagyobb küldöttség járt Budapesten gyöngyösi polgárokat közelről érintő ügyekben. A dr. Puky Árpád vezetésével Pestre ment küldöttség tagjai voltak : Magnin Adorján prépostplébános, ifj. Szalai János, Csépány György a gazdák részéről, Kovács Gyula ipartestületi elnök az iparosok és Pamnpuk Mihály a kereskedők részéről, végül Hornyák Miklós dr. városi aljegyző, a javadalmi hivatal főnöke. A küldöttséget dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő előbb Kunder Antal kereskedelemügyi miniszterhez vezette, hol a gyöngyösi polgárság azon kívánságát tolmácsolták, hogy az újabb keletű azon rendelkezést, miszerint a helybeli piacon a gyöngyösieknek is helypénzt kell fizetniük, vonná vissza a miniszter és állítaná vissza a korábbi állapotot, mely a városnak még Róbert Károly királyunk által adományozott vásártartó levelében azon előjogot adta, hogy saját polgáraitól helypénzt nem tartozott szedni, s így a gyöngyösiek saját vásáraikon a legutóbbi időkig soha helypénzfizetésre nem voltak kötelezve. A miniszter szívélyes fogadtatás során közölte a küldöttséggel, hogy az országban egyetemleges kötelezettséggel mindenütt már korábbi kormányhatározat alapján be kellett vezetni a helybeliek helypénzfizettetési kötelezettségét, s így a küldöttség kérelmét nem teljesítheti. Ezután a földmivelésügyi minisztériumban dr. Zombory Bertalan miniszteri tanácsost, a szőlészeti és borászati osztály vezetőjét keresték fel, s ott a szőlősgazda társadalom azon óhaját tolmácsolták, hogy a sok évtizedes múltú gyöngyösi hegyközségi szervezet eddigi tagozódását a jövőben is megtarthassa s ne kényszerüljenek a szőlősgazdák új hegyközségi kereteket felállítani, amelyek a rég bevált intézmények helyett rosszabbul teljesíthetnék csak a törvény által rájuk bízott feladatokat. A mostani gyakorlatban bevált hegyközségi tagozatok a helyi viszonyok és azonos gazdasági érdekekkel összefűzött alakulatok s megtartásuk a termelésre csak előny lenne. A küldöttség itt sikerrel járt, a minisztérium hozzájárult a hegyközségek ősi kereteinek olyan felhasználásához, amely az új törvény szellemében a hegyközségi élet fejlesztésére vezet. Ezen megértő magatartás őszinte örömet okozott a város szőlősgazdáinak kiterjedt táborában. Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint készülnek a Szt. Bertalan-templom új gyóntatószékei A Gyöngyösi Oltáregyesület Magnin Adorján prépost elnöklete alatt a napokban tartotta meg évi közgyűlését, melyen a tagok új csoportbeosztásának eszközlése után örvendetes tudomásul szolgált, hogy a kiválóan vezetett egyletnek ez idő szerint már 720 tagja van. Általános örömet keltett az a bejelentés, mely szerint a Szent Bertalan főtemplom részére 4 új gyóntatószék készül Wälder Gyula műegyetemi tanár, a kir. József Nádor műegyetem e. i. rektorának tervei alapján, művészi tervezés és művészi kivitelben, s hogy a készülő gyóntatószékek ára és felállítási költségére szükséges 5000 P is teljes egészében fedezve van. Az új gyóntatószékek a főtemplom építési stílusával, belső művészi festésével összhangban álló alkotások lesznek, melyek méltóan egészítik majd ki az 1917 évi tűzvész által annyi értékétől megfosztott legnagyobb és legszebb gyöngyösi templom belső artisztikus képét. Az Oltáregyesület általános tisztújítása során a régi kipróbált erőket választották meg ismét, élükön özv. Mohácsy Lajosné elnöknővel. 1939 február 11. Tíz új ággyal bővül a hatvani Tüdőgondozó „A tuberkulózis elleni küzdelem“ című tudományos és szociális orvosi folyóirat múlt év végén megjelent számában örömmel olvastuk az arra hivatott szakközegeknek azon megállapítását, hogy a Hatvani Tüdőbeteggondozó Intézet az ország elsőrendű gondozó intézetei közé tartozik, hivatásteljesítésének kiválósága következtében. A hivatalos elismerés fejlődésének egy újabb értékes fázisához juttatja ezt a minden tekintetben nagyfontosságú és közegészségügyünkre nagyértékű intézményt. A minisztérium 15,000 P államsegélyt juttatot az intézetnek azzal a rendeltetéssel, hogy 10 új ággyal bővíttessék. Ennek a keresztülvitele végett a községi elöljáróság 8000 P-ért megvette az intézet szomszédságában lévő házat, amelynek átalakítása a közeljövőben megtörténik. A legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk az intézet fejlesztésével kapcsolatban úgy Várkonyi Sándor főjegyzőről, mint dr. Hammersberg Elemér jár. tisztiorvos és dr. Gráf Andor községi orvos, az intézmény vezetőiről, kik teljes odaadással szolgálják e rendkívül fontos téren is népegészségügyünket. Lemondott a hatvani járás tűzrendészeti felügyelője Szőke Benedek, tb. vármegyei és hatvani járási tűzrendészeti felügyelő, ecsédi ny. iskolaigazgató évi beszámolójában bejelenti azon elhatározását, hogy a tűzrendészeti felügyelői tisztségéről lemond. A vármegye hivatalos tűzoltó szervei bizonyára mély sajnálattal fogják tudomásul venni, hogy ennek a nagyszerű intézménynek ilyen lelkes harcosa és kiváló szakértője előrehaladott kora miatt mond le tisztéről. Szőke Benedek egyénisége a maga tiszta, puritán gondolkodásával és több évtizedes önzetlen munkálkodásával — amelyet a tanügy, a tűzoltás és a kultúra fejlesztésére fordított — mindenképen méltó arra, hogy neve a vármegye közéleti férfiai között megfelelő helyen szerepeljen. Az ő élete és munkája, amelyet községe és járási területén végzett, tele hivatásszeretettel, hazafias és szociális lélekkel a mai fiatalság előtt követendő példaként állhat, hogy miként lehet és miként kell a magyar faluért csendben, de eredményesen dolgozni. Az ügyvédi irodák 1939 április hó 1-től vasárnapi munkaszünetet tartanak Az Egri Ügyvédi Kamara minap tartott évi rendes közgyűlésén dr. Barsy István és dr. Erdélyi Mihály kamarai tagok kezdeményezésére és 44 tag aláírásával ellátott javaslat alapján az ügyvédi irodák teljes vasárnapi munkaszünete mellett foglalt állást és kimondotta, hogy 1. év április hó 1-től a Kamara egész területén működő ügyvédi irodák vasárnaponként, továbbá március 15. és augusztus 20. nemzeti ünnepeken teljes munkaszünetet tartanak. Különösen a vidéki jogkereső közönséget érinti ez az elhatározás közelebbről, melyet egyébként nagy örömmel kell üdvözölnünk, mert a vasárnap maradék nélküli megünneplésére irányuló állandó törekvések egyik jelentős állomása. A dr. Petró Kálmán elnöklete alatt lefolyt közgyűlés meghallgatta dr. Erlach Sándor éves titkári jelentését és belső szervezeti ügyek letárgyalása után at késő délutáni órákban oszlottak szét vármegyénk ügyvédjei.