Hévíz, 2004 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Kardos Gy. József: Irodalmi évfordulók 2004. Faludi Ferenc,Virág Benedek, Szabó Dezső, Kányádi Sándor
ötletek fölvillantására, hangfestésre, mozgások, mozdulatok érzékeltetésére nyílik alkalom, sosem mulasztja el” (Fordításaiban is kifogyhatatlan leleményességről tesz tanúbizonyságot.) „Mind verseiben, mind prózai műveiben érzi és élvezi a magyar nyelvet, annak szemléletességét, játékosságát, ritmusát, hangzásának szépségét, lüktetését, táncát, dallamát, egyszóval valóban élő életet élvező öröm jellemzi.” Így lehetett csak Faludi Ferenc életműve korszakhatár irodalmunkban: ő volt a régi magyar irodalom utolsó és a modern magyar irodalom első alkotója. A barokk kései stílusváltozatának, a rokokónak legkiválóbb (legtisztább és legkifinomultabb) képviselője Csokonai Vitéz Mihály előtt. Méltán írhatta róla Weöres Sándor: „Vele végződik a nehézkes, régi magyar költészet, és vele kezdődik a hajlékony, civilizált, új hangzás. Minden későbbi magyar verselés az ő közvetett, öntudatlan neveltje, napjainkig. (...) Ő az ódon és az újpoézis határőrei és lábbal még az ódonságban.” Kortársai pedig prózája alapján „magyar Cicerónak”, versei után pedig „a magyar poéták csudájának, új Gyöngyösinek” nevezték. (Gyöngyösi István tizennyolcadik századi barokk irodalmunk népszerű és jelentős költője volt.) A népiesség és a klasszicizmus, illetve az eredeti magyar regényműfaj előfutáraként is számon tartják. Realista költészetére nagy műgond és formabravúr jellemző. Megújította a dalformát, és magyaros, népies elemekkel, fordulatokkal frissítette fel azt. Mind az érzelmek, mind a humor, mind a szenvedélyes bölcsességek könnyed kecsességgel jelennek meg nála. A pipáról című költeménye a magyar irodalom első szonettformában írt verse. Versformakészlete is igen gazdag. Tudatosan kereste az összhangot a magyar népies és a nyugat-európai ritmika között. Igyekezett magyaros-hangsúlyossá változtatni az időmértékes formákat, és ezzel önkéntelen előfutára lett a legújabb verstani törekvéseknek is. Újszerű versrendszert teremtett: ez a négy hetes sorból páros rímmel és a nyolcas és hetes kétszeri váltakozásából keresztrímmel képzett versszerkezet. Faludit ugyanakkor nyelvújítóként is számon tartják. (Ő alkotta például a zsebóra, napirend és a nyelvbotlás szavakat.) Ő volt az első, aki a Halotti Beszédet elemezte és értelmezte. A rendkívül széles látókörű, iskolázott, sokat olvasott, több nyelvet beszélő, enciklopédikus érdeklődésű és tudású igényes ember, jezsuita szerzetes, hitszónok, egyetemi professzor, nyomda-, könyvtár- és szemináriumi igazgató, sokoldalú költő és író példaértékű életművet hagyott maga után. 2004/2 Hévíz* 37