Hévíz, 2004 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 2. szám - Ivasivka Mátyás: Visszapillantás a keszthelyi Helikonra

Kodály Zoltán és felesége Péczely Sarolta a keszthelyi Helikonon (Balatoni Múze­um, 1965) nem értettük, hogy mire is céloz, ám a mű tüzetes áttanulmá­nyozása után, amiben Bárdos Lajos is segítsé­günkre volt, világos lett minden... És 1965. május 28-án este a Balatoni Múzeumot zsúfolásig meg­töltő közönség jelenlétében, melynek soraiban ott láthattuk a magyar zenei élet színe-javát, rádió, filmhíradó, televízió mikrofonjai, kamerái előtt megszólalt a nagyméretű új alkotás. Bevezetésként a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diákja, Papp Lajos (ma nemzetközi hírű szívsebész­professzor) elmondta a Kisfaludy-költeményt. Percekig tartó tapsvihar követte a bemutatót. Az izzó lelkesedés csak növekedett, amikor Kodály feljött a lépcsőkön, gratulált a mintegy 100 tagú énekkarnak és karnagyának, majd közismert szűkszavúságát megcáfolva 5, azaz öt perces „hosszú” beszédet mondott. Megköszönte az előadóknak, hogy hihetetlenül rövid idő alatt megtanulták, és hi­telesen megszólaltatták a kompozíciót, majd vezértémájára, a magyar ifjúság zenei nevelésére tért át... A bemutató eseményét ma emléktábla hirdeti a múzeumban. Ezt megelőzően délelőtt a Mester a nagykanizsaiak Antigoné­­előadását tekintették meg, majd a Festetics-kastélyban a pécsi Janus Pannonius Gimnázium vonószenekarának Purcell-tolmácsolását hall­gatta végig. Másnap, május 29-én este a kastély parkjában ezer diák-dalos lelkesen fújta Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz című hatalmas ká­nonját: „Nem sokaság, hanem lélek S szabad nép tesz csuda dolgokat...” A karmesteri emelvényen Bárdos Lajos állt. A Kodály-házaspár pedig együtt énekelt a helikoni ifjúsággal... 12 Hévíz* 2004/2­49

Next