Híd, 1963 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám - Sinkó Ervin: Csokonai Vitéz Mihály
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773—1805) (TANULMÁNYRÉSZLET) Sinkó Ervin: „Átkozom, barátom, az én időmet, az én születésem helyet . . . meg kell magamban fojtanom a sóhajtozó csuklásokat, hogy a világ bolondnak vagy perduellisnek (lázadónak) ne nevezzen . . . Oh! vajha a következendő kor megtudhatná és megesmérhetné, hogy én nem saját hibám miatt nem lehettem azzá, amit óhajtottam, hanem az illy okok miatt!” (Csokonai levele Patakról) „Nagy része a Csokonai vétkének csak annyiban övé, hogy mindent ada, a mit tőle kívántak s mindjárt ada, mihelyt kívánok . . (Kazinczy: Pályám emlékezete) A költő élete huszadik évében jár, mikor a szemtanú, egy előkelő angol úr, R. Townson, 1793 májusában átutazik Magyarországon. Magyar mágnások, Bécsből meg Párizsból ismert barátai látják vendégül. Az egyik az a gróf Széchényi Ferenc, akinek tíz évvel később a beteg költő esdeklő levelet ír, hogy fogadja fel írnoknak a könyvtárába: „megelégszem én, — nem csak — hanem boldognak fogom tartani magam, ha kancellista fővel szolgálhatok is a mellett a dicső gyűjtemény mellett (a könyvtár), a mely én reám nézve Potosi Bengála, földi paradicsom”. Ugyanezért a kegyért esedezve a gróf feleségének is ír, ugyanannak, akit „Isis és Osiris” című dicsőítő énekében „szép istenasszony” megszólítással ünnepel. R. Townson másik vendéglátója herceg Eszterházy, akiről az utazó „Travels in Hungary” című Londonban megjelent könyvében — a könyvet Csokonai is emlegeti a gróf Festeticshez és az édesanyjához írt levelében, 1801-ben — megírja, hogy Eszterházy a „leggazdagabb magyar főúr”, s a herceg mesébe illő évi jövedelméről számszerű, pontos adatokat közöl, és arról is, hogy a herceg birtokát képező harminchárom uradalom-