Híd, 1989 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7-8. szám - Krónika
KRÓNIKA és a Zágrábi Szólisták együttes. A londoni National Theater több alkalommal színre vitte Shakespeare Hamletjét, s nagy figyelmet keltett Marin Drzic Djmdo Maroje című műve Paolo Magelli rendezésében, valamint Belo Jusic azonos című musicalje is. A Dubrovniki Nyári Játékok augusztus 25-én a zenei fesztiválok európai egyesületének teszteletére megtartott hangversennyel zárulnak. BITEF - Alakul a BITEF műsora, a tervek szerint kilenc társulat tizenegy előadással fog szerepelni a belgrádi nemzetközi színházi fesztiválon. Meghívást kapott a Moszkvai Ifjúsági Színház (Bulgakov: Kutyaszív, Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából), a budapesti Katona József Színház (Gogol: A revizor), a mülheimi Theater an der Ruhr (Handke: Kaspar, Euripidész: Bacchánsnők), továbbá a pekingi Opera, New Yorkból a Swedenborg angyalai, valamint Lublinból Nedvességtartalom/Herbárium című produkció. A jugoszláv előadások közül meghívták a Slovensko Mladinsko Gledalisce Seherezádé (Ivo Svetina) c. operáját és a belgrádi Jugoszláv Drámai Színház Madárlesen című, Arisztophanész Madarak c. drámája alapján készült projektumát. Meghívást kapott még egy kelet-, egy nyugatnémet és egy olasz színház. TANYASZÍNHÁZ ’89 — Az augusztus elején induló Tanyaszínház idei műsorában az újvidéki színművészeti akadémia másodéves hallgatóinak előadás - Plautus: Amphitruo - szereppel. Rendező Soltis Lajos. Szereplők: Káló Bea, Szőke Zoltán, Szántó Valéria, Brücker István, Tóth León és Erdélyi Hermina. Zenei munkatárs Bakos Árpád. AZ AIOWA SIKERE - A zentai Ifjúsági Művelődési Központ AIOWA csoportjának Harmat című előadása nyerte a belgrádi kis és kísérleti színházak (BRAMS) 24. szemléjét. A zsűri indoklása szerint a csoport műhelymunkájáért, a fesztivál szellemében történő következetes kísérletéért érdemelte ki ezt az elismerést. Az AIOWA ezt az országos díjat a tartományi és köztársasági szemlék után elért sikere után kapta. A csoport tagjai: Bakota Róbert, Csüllög Szilvia, Francia Gyula, Karácsonyi Attila, Keszég László, Kocsis Tamás, Mezei Szilárd, Molnár V. Zoltán, Péter Ferenc, Szabó Béla, Takács Katalin, Urbán András, Vicéi Zsolt, Szabó Palócz Attila. SZÍNHÁZI ÉVKÖNYVEK - Megjelent a Sterija Játékok kiadásában A jugoszláv színházak évkönyve című kiadvány és a Vajdasági Színházi Múzeum meg a Vajdasági Színházak Közösségének kiadásában a tartomány színházainak évkönyve. Mindkét kiadvány az 1987— 88. évad dokumentumait tartalmazza. — A szép, ízléses kiállítású könyv tartalmazza az ország minden színházának, fesztiváljának műsorát, valamint a színházzal kapcsolatos intézmények - főiskolák, múzeumok, közösségek - munkájának adatait. A különféle táblázatokból kiderül például, hogy a szezonban legtöbb előadott mű szerzője Aleksandar Popovic (12), őt követi Nusic (10), majd Fadil Hadzic (9), Krleza (8), Ivo Bresan (6), Dusan Kovacevictól és Goran Sztefanovszkitól pedig 5—5 darab szerepelt az évad műsorán. Némileg másként alakult az a táblázat, amely egy szerző művei színpadra állításait tartalmazza, itt Nusic a listavezető, kinek műveit 22 színházban adták elő. A további sorrend: Dusan Kovacevic (21), Ivo Bresan (19), Aleksandar Popovic (15), Fadil Hadzic (14), Krleza (8), Goran Sztefanovszki (7). Hasonló táblázatok készültek a külföldi művek vonatkozásában is. Legtöbb darabját Feydeaunak és Shakespeare-nek játszották (1l), őket követi Mrozek és Moliére (6), Brechttől és Csehovtól 4-4, Büchnertől, Bulgakovtól, Haveltól, Gogoltól, Goldonitól 3-3 darabot adtak elő. A külföldi szerzők esetében a másik táblázatot, amely egy író műveinek színpadra állításait tartalmazza, ugyancsak egyforma számmal (14) Shakespeare és Feydeau vezeti, majd Gogol és Moliére következik egyenként 8, utánuk pedig Mrozek 7 megjelenítéssel. Az egyes művek előfordulásának gyakoriságát mutató táblázat szerint a legtöbbször, négyszer-négyszer a Bolha a fülbe, A revizor, a Jó éjt, anya s két gyermekdarab rendezésére vállalkoztak. Sorrendben 13. Örkény István Tóték című műve három helyen történt színpadra állítással. A sorozat immár ötödik kötete, amely az előzőekhez hasonló pontossággal készült mutatós kivitelben, hasznos és tanulságos mindenki számára, akit érdekel a színház, a jugoszláv színjátszás alakulása, sorsa. - A vajdasági színházak évkönyve immár 22. kötetéhez érkezett, s tartalma némileg módosult az előbbiekhez képest. Amellett, hogy színházankét haladva most is közli az évad legfontosabb adatait (társulat, műsor, nézőszám, kritikák és egyéb írások bibliográfiája), s külön rovatban emlékezik meg a vajdasági színházi élet halottjairól, vezető helyen teszi közzé annak a tanácskozásnak az anyagát, amelyet a multimediális színház témájára tartottak. A táblázatok közül különösen az tanulságos, amely a színházak látogatottságára utal. Ebből