Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
7. szám - Könyvismertetés
282 Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. und Wasserscheiden als Resultat der für die Zurückhaltung der Niederschläge angewandten Ausschlitzung. Die Gestaltung der Schneeschichtendicke war in jedem Fall vom geomorphologischen Aufbau des Gebiets beider Wirtschaften abhängig. Das Mass der Bodenabschwemmung zeigt einen engen Zusammenhang mit dem agrotechnischen Zustand des Gebiets, bzw. mit der Form des Hanges (gerade, gewölbt, lang). Einer Erosion ist jener Hang am leichtesten ausgesetzt , tier im Herbst aufgelockert wurde, bzw. ein Brachland war. Es war kein einziger Fall, wo beider Herbst-Aufackerung nicht eine Abschwemmung zu verzeichnen gewesen wäre, an solchen Stellen hingegen, wo einsommrige Grase gesät waren, bzw. wo natürliche Weiden waren, war das Mass der Abschwemmung verschwindend gering. Die den Zustand vor der Einsehlitzung charakterisierende Erosion zeigt deutlich die aus dem Abfluss entstehenden und jetzt vorgebeugton Schäden. WaterhousehOld of soils on slopes By Dr. Szabó, L. Candidate of Technical Sciences Erosion of soils on slopes is one of I he factors seriously affecting the waterhousehold of these soils. The present paper is part of the thesis submitted in fulfillment of the requirements for the title of candidate, where erosion was studied in terms of the steepness and exposure of the slope. (The examples quot ed relate to the Beryosovskiy and Rasdolye sovhozes in Voroniesh county, Central Black Soil Belt, Soviet Union.) The soils in the area of the two farming enterprises include light-gray, darkgrey, occasionally podsolic forest soils and typical leached, degraded tshernoziem soils. The humus content of t hese soils is shown in Table 1. The moisture content of the soils was found to be correlated with the thickness of the snow cover observed on the slopes and the divides. This is the result of terracing introduced in order to retain moisture. The t hickness of the snow cover was invariably related to the geomorphological conditions of the terrain in both enterprises. The extent of soil erosion was found to be related closely to the agrotechnical conditions of the area and to the shape of I he slope (straight, convex, long, etc.). Most exposed to erosion were tin; slopes which were ploughed, or left after harvesting in autumn. No case was observed, where some erosion did not occur after ploughing in autumn. The extent of erosion was, on the other hand, negligible where perennial grasses, or natural meadows prevailed. Erosion typical of condition before terracing are clearly indicat ive of damages due to runoff and now prevented. Dr. Szabó L.: A lejtők talajainak vízrendszere Könyvismertetés Botár Imre—Károlyi Zsigmond. A Tisza szabályozása. I. rész. (1846—1879). Vízügyi Történeti Füzetek, 3. A Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztatási Iroda kiadása, Budapest, 1971. (75 p. 11 ábra és kép, 117 irod.) A Tisza-szabályozás a magyar vízimunkálatok múltjának egyik legkiemelkedőbb fejezete. A kiadvány összefoglaló, történeti áttekintést kíván adni az árvízmentesítés-folyószabályozás munkáinak 1879-ig terjedő részéről. Botár Imre korábban akadémiai pályadíjat nyert történeti tanulmánya kéziratban maradt, pedig a Vásárhelyi Pál általános Tisza-szabályozási tervét ismertetve igyekezett azt kiragadni a feledés homályából. Az 1970. évi nagy Tisza-völgyi árvíz tanulságai alapján kidolgozandó fejlesztési program történeti megalapozása azonban halaszthatatlanná tette a Tisza-szabályozás nagy művének részletesebb áttekintését . A kiadvány bemutatja a Tisza-völgy vízrajzi képét a szabályozási munkák kezdetén. Térképes ábrázolásban szemlélteti az állandó és időszakos vízborítású területeket és azoknak országunk méreteihez képest hatalmas arányait. Megkísérli a szabályozás előtti árvízviszonyokat (legalábbis egyes ismert szegedi tetőzések alapján) összehasonlítani a szabályozás utáni tetőző vízszintekkel, s megállapítja, hogy az Alsó-Tiszán 1830 és 1970 között mintegy 3 és fél méterrel emelkedtek a tetőzés vízállásai. A kis vízszintek süllyedésének mértéke viszont ugyanitt majdnem elérte a 3 m-t. A Tisza vízjátéka így 5—6 m nagyságrendben megemelkedett. A továbbiakban a Tisza szabályozásainak előzményeiről, a munkálatok megkezdéséről, Széchenyi István és Vásárhelyi Pál szerepéről, ill. a Tiszavölgyi Társulatról esik szó. Az 1850—1867 közötti önkényuralom időszakában tett intézkedések, ill. a kiegyezés utáni időszak társulati munkálatainak leírását követően olvashatunk a munkák műszaki végrehajtásáról, az árvízvédelmi töltések és az átvágások létesítéséről. A kiadvány első részét az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófát követő időszak eseményeivel foglalkozó második rész fogja követni. Dr. Vágás István Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása 1650—1850. Levéltári Szemle, 1970. 3., 548 o. (240, 63 kod.) A rövid tájékoztató tanulmány azt a 200 évet tekinti át, amely az újkori magyar műszaki élet kezdeteit jelentette. A szerző Mikoviny Sámuel és Walcher József kamarai mérnöki tevékenységének ismeretéhez közöl fontos adatokat. A leírás részletesen foglalkozik számos alapvető vízügyi vonatkozással, így a különböző folyamtérképezésekkel, a magyarországi Hajózási Igazgatósággal, ill. a pesti egyetem ,,Mérnöki Intézetének" alapításával. A jegyzetek, ill. a szakirodalmi utalások részleteiben is eligazítják a tárgykörrel foglalkozókat. Dr. Vágás István