Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Juhász József: A felszín alatti vízkészlet védelméről

JUHÁSZ J.: A felszín alatti vízkészlet A felszín alatti vízkészlet védelméről Juhász József Nehézipari Műszaki Egyetem, Földtan-teleptani Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Kivonat: Ahol kitermelhető vízkészletet határoznak meg, ott egyben meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett ez is kitermelhető készlet a felhasználási idő­tartam alatt a felhasználási célnak megfelelő marad, mind a határozott idejű, mind a határozatlan időtartamú vízhasználat esetében. A cikk foglalkozik a teljes értékű és korlátozott értékű védőidommal, azok felszínét adó hidrogeológiai védőterülettel, a kialakítási elveikkel és lehetőségeikkel, talajvíznél, rétegvíznél és karsztvíznél egy­aránt. A kialakítási lehetőségek között foglalkozik a passzív és aktív védelemmel, valamint alkalmazásukkal. Megállapítja, hogy a korlátozott értékű védőidom kiter­jedhet a vízbázis hatóterületének egy részére is, vagy csak a hatásterületen belül vonható meg. Tárgyalja ennek következményeit is. Foglalkozik a szennyező gócoktól a vízbázisig eljutó szennyezés elérési idejével és szennyezési körülményeivel. Kulcsszavak: Vízkészletvédelem, felszín alatti vizek, védőidom, hidrogeológia 1. Bevezetés A felszín alatti vízkészletek részben a felszínről, részben a felszín alatt elhelyezett szennyező anya­goktól egyre nagyobb területen és mind nagyobb mélységig szennyeződnek. Az utóbbi évtizedben a vízellátás nagymértékű fejlődése mellett szinte katasztrofálisan elmaradt csatornázás és szennyvíztisztítás, valamint a minél nagyobb mezőgazdasági termelési eredmények ér­dekében az egyszerre kihordott hatalmas műtrágya mennyiség több százezer m/d teljesítményű vízbázis kényszerű kiiktatását tették szükségessé. Ezért alapvetően megváltozott a felszín alatti vízkészletek védelmének stratégiája. Ma már kö­veteiben jelentkező feltétele a terv szerinti vízbázis­használatnak az, hogy hozamát is, minőségét is kellően megvédjük. A védelem lehet passzív vagy aktív. Passzív esetben a szennyezés tudomásulvétele mellett igyekezünk olyan távolra menni attól a víz­bázissal, hogy az elegendően messze legyen és egy­általán ne vagy csak hosszú idő alatt jusson el szennyező hatása a vízbázishoz. Aktív esetben a káros szennyezés megszünteté­sét, a vízbázistól való távoltartását akarjuk elérni vagy a szennyezés eltérési­ időt kellően meghosz­szabbítani. A védőidomon belül mindig aktív vízkészletvé­delmet végzünk. A következőkben összefoglaljuk és rendszerezzük a vízkészletvédelem lehetőségeit és a védőidom-ki­alakítás elveit. 2. A passzív vízkészletvédelem kialakításának elvei A kitermelt vagy a későbbiekben kitermelésre szánt felszín alatti víz csak akkor tud feladatának A tanulmányt vitaindítónak szánjuk. A hozzászóláso­kat 1987. december 31-ig várjuk. (A főszerkesztő meg­jegyzése:) megfelelni, ha a termelés egész ideje alatt megfelel a tervezett felhasználási feltételeknek. A felhasználási feltételek az alapvízre, a fizikai, kémiai és biológiai összetevőkre egyaránt vonat­koznak. Ezért, ha valahol kitermelhető vízkészletet határozunk meg, egyben meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett ez a kitermelhető készlet a felhasználási időtartam alatt a felhaszná­lási célnak megfelelő marad. Ha nem lehet bizto­sítani a kívánt időre a készlet felhasználási célra való alkalmasságát, azt a tervezett felhasználási időnél kisebb­­ időtartamot kell meghatározni, ameddig az adott készlet a feltételeknek még meg­felel és azt a vízkezelési előírást, amit ez után — egyszerre vagy fokozatosan — be kell vezetni a to­vábbi felhasználás érdekében. A víztermelés és így a védelem igénye is lehet meghatározott és határozatlan időtartamú. A víz­készletvédelem egyértelműsége érdekében a víz­bázis három jellemző területét különböztetjük meg: a vízbázis területét, ahol a vízkiemelő létesítmé­nyek vannak, másodjára a vízbázis hatásterületét. Ez az a terület, amelyre hatással van a vízbázis, például úgy, hogy ott depressziót hoz létre. Har­madjára a vízbázis hatóterületét különítjük el. Ezen a területen kialakult vízforgalom hat a vízbázisra. Legtöbbször megegyezik a felszín alatti vízgyűjtő­területtel. A készletek védelme érdekében a földtani kör­nyezeten belül egy olyan földtani testet — védő­idomot — kell kijelölni, s ezen belül olyan védelmi intézkedéseket foganatosítani a készletek megha­tározásával egy időben, amely a vízkészletvédelem fentebb ismertetett szempontjait kielégíti. A hidrogeológiai védelem együttesen és külön­külön vonatkozik az alapvízre, a fizikai, kémiai és biológiai összetevőkre egyaránt. Az ideális meg­oldás az, ha a víztermelés tervezett időszakában mind­e a négy komponens azonos marad, vagy az előre tervezett módon a megengedett határértéke-

Next