A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

GOMBÁS ISTÁNNÉ: A Cibaki Holt-Tisza hasznosítása és környezetfejlesztési vizsgálata

A CIBAKI HOLT-TISZA HASZNOSÍTÁSA ÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI VIZSGÁLATA Gombás Istvánná Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szolnok Területünkön a kis tározók kategóriájába tartozó több millió m3 térfo­gatú holt­ágak jelentősége, vízgazdálkodási szerepe lényeges. Tározó­térfogatuk fenntartása fontos feladat; fejlesztésük, tározókapacitásuk növelése pedig beleillik az országos tározófejlesztési programba. A KÖTIVIZIG területén hosszát tekintve legnagyobb holt­ág a Cibaki Holt-Tisza. Hlasznosítási formái:­­ vízkárelhárítás, belvízbefogadás és tározás - öntözővízellátás - egyéb célú tározás: üdülés, strandolás, vizisportok - szemnnyvízbefogadás - járulékos hasznosítás: halászat, nádtermelés A hasznosítás lehetőségeit, vízminőségi értékelést és üdülési szempont­ból végzett pontozásos értékelést tartalmaz a dolgozat, továbbá javasla­tokat a vízminőség javítására a vízgazdálkodási és egyéb céloknak megfe­lelően. Kele­tke­zvse, főbb adatai A Cibaki Holt-Tisza a Tisza szabályozása során alakult ki 1856-ban, a Tisza je­lenlegi 29513 - 294,7 fkm-e közötti átvágással. Árvédelmi töltésen kívül elhelyezkedő zárt holtág. Mind hosszát, mind tározott vízmennyiségét figyelembe véve a Közép-Tiszavidék legnagyobb holtága. Hossza 17,2 km, átlagos szélessége 160 m. Teljes tározó térfogata 4.600.000 m 3. Vízgyűjtő területe 80,6 km 2. Összeköttetése a Tiszával. a./ Az I. és II. számú szivattyútelepen ,a végszelvényben belvízátemelést végez­nek a Tiszába, vagy öntözési hasznosítás céljából vízkiemelés lehetséges a Tiszából a holtágba. b./ A tiszainokai úszós vízkivételről vízbetáplálás /öntözési vízutánpótlás/ történhet a Tiszakürti és a Nádastói csatornán keresztül. 104

Next