A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
A LEFOLYÁSI TÉNYEZŐ KRITIKAI ELEMZÉSE SÍKVIDÉKEN Ondruss Lajos Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Budapest Az alfa lefolyási tényezővel kis kiterjedésű, 10 km-nél kisebb vízgyűjtőterületek vízrendezési tervezéséhez szükséges fajlagos kiépítési vízhozamok meghatározásánál találkozunk. A jelenlegi vízrendezési tervezési gyakorlat a csapadékból származó fajlagos vízhozamot az egy óra időtartamú, nagy hevességű záporból származó egy órás összegyülekezési idejű felszíni víznek az egy nap /20 óra alatti levezetéséből, az esőhevességi értékből és a valamilyen módon megállapított alfa lefolyás tényezőből álló szorzatként számítja. Síkvidéken, de mindenek előtt az alföldi erősen kötött talajú kis vízgyűjtőkön, a fajlagos vízhozam fenti módon történő meghatározása sok bizonytalansággal jár, elsősorban az alfa lefolyási tényezőben rejlő bizonytalanságok miatt. Az OVH Vízrendezési és Társulati Főosztálya megbízására kutatási programot indítottunk - a kistérségi vízrendezési méretezési elvek, eljárások felülvizsgálata keretében - az alfa lefolyási tényező tényleges tartalmának a feltárására, a talajvízháztartási paraméterekkel való kapcsolatok vizsgálatára. Jelen tanulmány előzmény feltáró, problémafelvető jelleggel készült,célja annak bizonyítása, hogy a használatban lévő alfa lefolyási tényező jelenlegi formájában nem felel meg a korszerű vízrendezési követelményeknek. /A kutatási program a VUTUKI-ban folyik./ 1. Történeti áttekintési hidrológiai alapok A lefolyási tényező a csapadékból származó vízmennyiség felszínen ténylegesen lefolyó hányadát adja meg, a lefolyó vízmennyiség és a lehullott csapadék arányát jelző dimenzió nélküli szám, tehát a felszíni hidrológia egyik alapvető eleme. A lefolyási tényező kialakulása szorosan összefügg az összegyülekezési elméletek megjelenésével, illetve a csapadék-törvényszerűségek vizsgálatával. Korbély József veszi át bajor kutatóktól elméleti vonatkozásban és alkalmazza az az alfa lefolyási tényezőt hazai hegy- és dombvidéki vízgyűjtők vizsgálatához. A csapadék törvények feltárása után azt vizsgálja, hogy a különböző időtartamú csapadékokból mekkora hányadok kerülnek lefolyásra. Lefolyási tényező képleteket 134