Hiradó, 1937 (24. évfolyam, 1-54. szám)
1937-01-01 / 1. szám
Rendkívüli kiadás: Boldog újévet! Mai számunk 6 oldal 9 A XXIV. évfolyam. 1. sz. Tg.-Mureş, 1937. január 1. hercelő&szerk szí. esaptuajdonos : TÁRKÁNYI GUSZTÁV Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Regele Ferdinand 44. Egyes szám ára: 2 lei Reklámcikk soronkint 10 lei. •Boldog újévet! Millió és millió szál mondja el ma ezt, mindenféle nyelven, őszintén is, érdekből is, de inkább érdekből, mint őszinte szóval. Mindegy!Az emberek megszokták elmondani is, meghallgatni is. Ha el nem mondanád, tapintatlan és figyelmetlen ember vagy. Ha kijelentenéd, hogy menjenek a pokolba a sablonos jókívánságaikkal, akkor is goromba, komisz ember lennél. És mondjuk és hallgatjuk. Ez az élet. Sablonokat, hazugságokat mondani folyton, minden értelem és érzés nélkül, csak azért, mert ez így szokás. S azt, aki az ilyen meggyökeresedett szokások ellen vét, vadembernek tartják. Hát legyen ! Mondjuk, hogy boldog újévet! *De ez a kívánság őszinte szívből fakadjon. Boldog újévet mindenfelé és mindenkinek széles e világon, a sok gyötrelmes és boldogságmentes évek után.nagyon ráférne az emberiségre egy igazi boldog újév. “De van-e erre kilátás a péntekkel kezdődő ezerkilencszázharminchetes évben ? Pedig anélkül, hogy egyetlen embernek kiesne a falat a szájából, anélkül, hogy valaki tönkremenne és anélkül, hogy egyetlen ember élete áldozatul esne, kimondhatnák a világ vezető emberei a következőket. Ha vannak még, elengedünk minden háborús adósságot, kimondjuk az általános leszerelést és ezzel az összes adók tizedrészre leszállítását. Eltöröljük az összes vámokat. A cél és értelem nélkül, igazságtalan alapon háborút kezdő államokat közös erővel tesszük lehetetlenné, faji elnyomást nem tűrünk. A nyelvek és vallások joga szent és sérthetetlen, valamint a személyes szabadság is.Megcsináljuk az ,,Európai Egyesült Államokat“, egységes pénznemmel.Amit eddig fegyverkezésre költöttünk, azt most kulturális és gazdasági befektetésekre fogjuk fordítani. S nem akarunk többé rongyos, éhező, szenvedő embert látni. Ha ezt, azok az országvezető emberek kimondanák!! *De nem mondják ki, sőt inkább ennek az ellenkezőjét harsogják ravasz mondatok mögé bújtatva a hadseregszállítók, az ágyú- és fegyvergyárosok érdekeit, akik pokoli szervezettséggel az egész világ vezető embereit, szörnyű hatalmú kezekkel, dróton rángatják és a csúf harácsoló érdeket hazafias mázzal vonják be, márpedig addig, míg az egész világ diplomatáit, vezető egyéneit, parlamentjeit a fegyvergyárosok dirigálják, addig, mi, szegény kis emberpondrók hiába kívánunk egymásnak :Boldog újévet! Morvay Zoltán. /C/3 h [ff Az évfordulóra dr. Schmidt Béla A levegőben annyi megoldást váró és nehéz probléma lóg, hogy az évfordulóval az új évtől önkéntelenül mindenki sokat vár. Mindazt szabatosan körvonalazni talán, amit óhajtunk és várunk, úgy hirtelenében nem is lehet. De bennünk él az örökös éltető remény, hogy az ismeretlen jövő év jobb lesz, mint az elmúlt. Ehhez azonban szükséges lesz, hogy mindnyájunkban egységes akarat, egységes lélek és egységes terv alakuljon ki. Ebben a tekintetben megszívlelésre méltó a bölcs Deák Ferenc egy mondása. Deák Ferenc három hatalmat ismert, melyeknek véleményére és tervszerű nyilatkozataira nézve felelősséggel tartozott. Mindenek előtt az Istent, saját lelkiismeretét és a közvéleményt. Nagy fontosságot tulajdonított az utolsónak is, de ha Isten és saját lelkiismerete előtt tisztán állt, fájdalmasan bár, de nyugodt lélekkel tűrte a közvélemény kárhoztatását, Deák ki is emeli, hogy nincs nagyobb csapás, mintha valaki saját lelkiismeretével jön meghasonlásba... Az évforduló hozta új évben a kisebbségi sors útját Deák Ferenc bölcs szavai vezessék és irányítsák az elkövetkező munka év összes dolgozóit idéző nekilendülésben csak úgy tudtuk megállni helyünket, hogy olvasóink kitartottak mellettünk és buzdítottak lelkes támogatásukkal. A szeretetnek és kitartásnak legszebb és reánk nézve legértékesebb megnyilatkozását alkalmunk volt többször élvezni. Buzdító és lelkesítő sorokat kaptunk számtalanszor közéleti férfiaktól azért a munkáért, amelyet 23 éven keresztül folytattunk. A sok üdvözlet és buzdítás erőt és kitartást ad nekünk a jövő küzdelemre. Amikor most a lelkünk mélyéből jövő jókívánságot küldjük olvasóinknak és barátainknak, ünnepélyesen azt a fogadalmat tesszük, hogy ezentúl is azon az úton fogunk haladni, amelyen 23 éven keresztül haladtunk és amelyről sohasem térünk le. A szerkesztőség. A munkásság keveset kapott a karácsonytól - de annál többet vár az újévtől Elmúlt a karácsony is, melyet nagy reményekkel várt a munkásság, az elnyomottak legelnyomottabbja. Azok, akik nyomorult éhbérért dolgoznak 10—12 órákat naponta. Ezek a munka napszámosai ha éjjel-napot is együvé tettek, akkor sem tudtak annyit keresni, hogy karácsonyra, a béke, szeretet ünnepére olyan terített asztalt nyújtsanak családjuknak, hogy az feledtesse velük az év minden napjának nélkülözését. Azok a munkások, akik pedig nem dolgoznak, még szomorúbb karácsonyt értek meg. Jó, hogy a város némi segélyt nyújtott részükre, mégis szomorú, fekete karácsonyt értek meg. A szakmabeli munkások mintegy 70 százaléka kereset nélkül volt karácsony előtt s bizony, ezek nem valami kellemes emlékkel zárták ezt napot, melyet a jólétben, boldogságban tobzódók 2—3 napon keresztül végig dorbézoltak. De ha már a karácsony ilyen szomorú emlékkel zárult a munkásság részére, annál több remény tölti el őket az eljövendő új évre. Több munkaalkalmat vár a munkásság, az ipar- és kereskedelem fellendülését, mely által nagyobb kereseti lehetőség kínálkozik arra, hogy családja részére jobb megélhetést nyújtson. Egyes munkaadóktól több belátást vár, hogy a munkásokat ne lenézzék, ne megvessék, hanem úgy tekintsék őket, mint akik nem azért dolgoznak, hogy csak önmaguknak biztosítsák a mindennapi kenyeret, hanem azért is, hogy munkaadóiknak létegzisztanciáját is szilárdítsák meg. Mert ahogy a munkás rá van utalva a munkaadóra, épen úgy rá van utalva a munkaadó a munkásra. Tehát szűnjön meg itt is a hatalmi téboly (egyes munkaadóknál), legyen egyenlőség és amikor bérdifferenciák merülnek fel, az illetékes hatóságok pártatlanul intézkedjenek, egyenlő elbírálás alá vegyék a felmerült sérelmeket. Tehát ha a karácsony nem hozott egy kis jobblétet a munkásságnak, remélve hisszük, hogy annál többet hoz az újév. Tárkényi Gusztáv Boldog újévet! Az új esztendő küszöbén elmondjuk a szokásos kívánságot: — Boldog újévet kívánunk ! A mi részünkről ez a mondat nem egyszerű sablon, amellyel mindenki köszönti az ismeretlen új esztendőt. A lelkünk legmélyéből hullámzik fel ez a kívánság olvasóink és barátaink felé, akik 23 éven keresztül kitartottak mellettünk jóban és rosszban, kevés boldogságban és sok szenvedésben. A mi jókívánságunk szívből fakad és olyanok felé száll, akik szívesen fogadják és szívből viszonozzák. A Híradó újéve olyan, mint egy nagy nekilendülés. Olyan, mint kezdete egy nagy munkának. Mi huszonhárom éven keresztül minden új év elején újból megkezdtük a munkát, a közért való harcot, a szépségnek és humanizmusnak fanatikus szolgálatát. Ebben a munkánkban, ebben a minden évben újból kez Újév napján írt» : cAnghi ^Babes. Uj év ! de drága, de hanzalos szó ! aMi mindent rejteget szűzi méhed... amit a múltban fogamzottál... s melynek világra hozatalát biztosra — soha — nem ígéred... cMennyi vágy, mennyi ábránd van benned szebbek, mint fenn a „tejut" az igen s mikor meg kéne születniük legtöbbje fájó könnyeket hozón... csalódássá lesz kora régen. "A búzakalászt jég teszi tönkre... A szőlőt ,,fakó rothadás“ éri... A tehént, kocát, míg leellene jönn egy betegség — szegény emberek ! szemfüles hentes vágja, mért... Az Anya drága levente fiát, akiért annyit álmatlankodott... gránát tépi szét a harcmezőn... s holtan vagy részben hozzák haza... hiába jött, ment gondoskodott... Lányát, akiben lelkét látta s megvette drága „menyasszony ékét"... hány anya sírta kora sírba... vésetve hideg márvány költe „lakzi-kép“ helyett az emlékét...! éMennyi verejték szülte drága pénz lett kiéhezve hordva lutriba s a főnyeremény helyett legtöbbször becsúszott a számrengetegbe ,,az eggyel több — vagy kevesebb hiba... Uj év ! de Janus arca mistteum ! mikor ismernek meg az emberek ? Mikor merül ki a komédia s semminek tartnak Isten nélkül nem hiszen benned senki fia ? / Mikor Vsz, hogy nem lesz Szilveszter-est, Uj év kívánó zajos éjféllel ? d)ágyott sziréna bugásokkal, melyek mennyekbe sohse érnek... elmúlnak, összefolyva a széllel... Mikor ocsúdnak fel az emberek, hogy az „Uj évben“ semmi sincsen ? Egy sablonos, egy üres szó csupán... melynek csak akkor van létalapja, ha van benne Isten, ki segítsen ! Szilveszter éjjel vagy Új év napján kedves jelenség jót kívánni... de csak akkor lesz foganatja ha a sablonos kívánságból nem fog, az Isten — a fő — kiválni... Akkor, akkor lesz boldog Uj év! lesz bor, tesz fehér buzakenyér éljem lesz háború, kora halál, nyer a szegények „lutri száma“... s lesz béke, „amely mindent megér" De hogy e sok jó mind-mind meglegyen hit kell! mely áttör minden erőt... Hit! Amely tud tűrni, szereim, csesszás módra önzetlenül... a nem hajlik meg csak az Isten elött !