Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-03-23 / 24. szám
POZSONY, pénteken. Czéljai a' honi politico* ’s nempoliticai tárgyak’, nevezeteisb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése ; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülményes és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi ujságlevelet megelőz; a magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészeti, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’’s viz’álladalmának előadása’s mindennemű hirdetmények. 24. szám. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Marlins’ 3.1.§30. ■feltételeit. Hegyelen e’hirlap minden kedden ’s pénteken . Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz-hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr__ Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 750-dik szám alatt. Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések c’ czím alatt küldetendők: „A’ Hírnök’ és Századunk’ szerkesztő hivatalának. Pozsonyban. — A’nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s ízetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. T a r t a 1 o m. Magyarország. (Felszólítás minden emberbaráthoz és hazafihoz. Költő városunk’, de kivált Pest’ lakosinak iszonyú vesztesége és ínsége a’Dunakiöntés’ következésében; mart. 17- dikeig terjedő hírek e’ felől; Pozsony városának gyors és nagylelkű segedelmezési levél Esztergomból mart. 13.) Ausztria. (Ő Felsége’ legkegyelmesb kézirata Mittrovsky gr. exc- jához, a' budapesti szerencsétlenek’ számára az egész monarchiában gyűjtendő önkénytes adakozások iránt; a’Fels. Császárnék’ és Fens. Főherczegek’ adakozásai; az alsó-ausztriai Kormányszék’felszólítása.) Nagy britannia. (Parlamenti dolgok mart. Thikeig; az egyesült ultraradicalok’ és toryk’ cselszövénye a’ ministerium ellen nem sikerül.) Francziaország. (Talleyrand’ beszéde ’s ítélet róla.) Németország. (Berlini, karlsruhei, hannoverai és kasseli hírek.) Spanyolország. Egyveleg. Magyarország. Pozsony, mart. 21. Aggódva, sőt remegve nyitottuk fel a’ folyó hó 14— Ildikéről szóló, hozzánk ma reggel érkezett budapesti hírlapokat, ’s ime a' szomorú tudósítások, mellyeket a’ két szomszéd fővárosunkat ért iszonyú csapásról ’s az ezáltal okozott hallatlan ínségről olvasunk. Budapest, mart. 16.— Kimondhatlan nyomor uralkodik a testvérvárosban. A’ mennyire honunk’ történetírása visszaemlékezik, nem találni illy rémitő szerencsétlenség’ példájára. A’ pusztulás’ iszonyai még szüntelen tartanak, és velök ezer meg ezer embert nyomorúsága, kiket e’ sorscsapás éré. Nem arról van már szó, házát a rohanó habok ellen védeni, vagyonát a’ ragadó hullámoktól megmenteni; — szerencsések, kik csak életüket megszabadíthatják; és hányan nem részesültek még e’ jóban is! Vagy összeomló házak’ romai közzé temetettek, vagy halálukat abban leték, hogy életöket akarák menteni. A’ határtalan zavarban, melly jelenleg uralkodik, lehetetlen, elégséges hivatalos adatokat kapni; ezekből csak általában nyújthatunk tudósítást. Miután a víz tegnapi nappal tetemesen kisebbedett, éjjel 10 órakor 29 láb, 4 hüvely 9 vonalnyi hallatlan magasságra emelkedett. (1775-ben, midőn mind a’ két szomszéd város elöntetett, a’ vízállás’ magossága 24 láb, 8 hv. 10 ún. volt; tehát a’ 15— 16 éjjeli azt 4 lábbal, 8 helyel, 11 vonallal haladta meg.) Mig a’ jégtorlat a’ legközelebb lefolyt napokban csak félbeszakadt mozgásokat tön, tegnap teljes haladásban volt, több elsodrott malmot, hajót, házfödelet, faműket ’stb. vivén magával. Sok ház megrongáltatok a rohanó jégtobatok által vagy egészen el is mosattatok; sok pedig, mintegy a’ vízben úszkálván, rémitő robajjal dűlt össze. Az újvárosban az egész Dunasort, néhány házat kivéve, elsepré a’jég; sok összeomlott, még több megrongáltatok. A’ vízi és ráczvárosban hasonlókép nagyszámú ház részint semmivé tétetett már, részint dűlő félben van. Ó Budán több száz ház jön semmivé. Jelenetek történnek itt, mellyek az emberi szívet mélyeben megrázzák. A’ jaj - és segélykiáltás Buda’ alvárosaiból egész a várba hat. A’ kivándorlás egész napokon és éjeken át tart. Mi még vigasztalást nyújt a’ határtalan nyomor és veszélynek közepette — a’ városi elöljáróság’ élénk gondoskodása az, és azoknak, kiket a’ szerencsétlenség nem ért, jótevősége. A’ vészteljes catastropha kezdetétől fogva a várostanács mindennemű élelemszert oszt a szükölködők közt, gondoskodik elhelyeztetésökről magában a’ városban vagy vidékén; és mióta Pest is martalékul adatva a’ pusztulás nyomorainak, oda is küldöz kenyeret és egyéb élelemszert, ’s szüntelen munkásságban van, hogy a’ leirhatlan ínséget enyhitgesse. Mélyen illetődve e’ közönség által ő cs. kir. Magossága, József Főherczeg, Fenséges Nádorunk, a' királyi várban 36 szobát méltóztatott kegyelmesen a Pestről Budára menekvők’ számára kijelelni. A’ am. magyar kir. Helytartó-Tanács több teremet az országházban ugyanazon czélra kegyelmesen átengedett. "S kevés privát ház is lesz a" várban és Budának az árvíztől ment egyéb részeiben, melly legalább néhány lakástalant és szerencsétlent, kik ma különösen Pestről nagyszámmal takarodnak át, vendégszeretőleg nem fogadott volna, így ünnepli az emberszeretet es nyomorok közepett legszebb diadalait. De forduljunk most Pesthez. Itt a' 13 — 14-diki éjjel áthágta a’ Duna a' váczi gátot felsőbb részén, hol addig egyenes iránya szögletté hajlik , egyszersmind az egész város hosszában meghaladta a’ partokat és a’ soroksári gátot is átszakitá. A’ jég ezután a csepelyi Dunaágnál és Soroksárnál megállapodik, ’s a’ víz a’ pesti szénalakhelytől folyt fel a’ Ferenczvárosba. Még éjfél előtt a’ tomboló hullámok olly dühhel rohantak a’ Dunához legközelebb fekvő utczákba, hogy a’ földszíni lakóknak alig maradt életük megmentésére idejük. Kevés óra múlva tetemesen lohadni kezdett a víz, de rövid időn sokkal nagyobb magasságra emelkedett mint azelőtt és majd változatlanul úgy maradt egész nap. Már ezen nap (14 dk.) reggelén, 6 óra után nem sokára, elkezdődött az összeomló házak borzasztó robaja a’ József-, Ferenczvárosban és az al-Dunasoron, ’s a’ nap’ folytában fájdalom nagyon is sokszor ismételődött. Minden oldalról mentő csónakok utáni kiáltozást lehete hallani, mellyek nagy s mégis alig elégséges számmal jártak mindenfelé az utczákon. Az ezt követő éj semmit sem változtatott e’ jelenésen. A’ házak omladozása folyvást tartott, főkép a’Józsefvárosban, hol némellyek földindulást véltek érzeni, s hol számtalan ember vesztette életét. Következő nap ez omladozás a’ Therezia- és Leopoldvárosban is elkezdődött, melly utolsóban a’ kétemeletes Derra- ház is az ujpiacz’ egyik szögletén roppant robajjal összedőlt, miután belőle szerencsére mindenek eltávoztak. A’ seminariumot is elhagyák lakói, mert dűlő félben volt. Több helyen felfakasztá az erőszakosan toluló víz a’ csatornákat, vagy felbugyogott a’ földből. Délutáni 2 óra tájban a* Csepely melletti jég végre elindult. A' víz ismét sokkal borzasztóbb magasságra emelkedett mint azelőtt. Alacsony házaknál a’habok a’tetőterek. A’köz elefüggedés még nagyobbodott, midőn olly gyakran megcsalódva láták magukat a közel szabadulás’ reményében. Megrázó tekintet mutatkozott a fájdalomzavarta szemnek, midőn a határtalan pusztulást átpillantá. A köz rettegéshez és zavarhoz még a legnélkülözhetlenebb élelemszerek, maga az ivóvíz, utáni aggódás is járult ; mert csak kevesen voltak azzal több napra ellátva, minthogy illy szörnyű áradást senki sem várt. Minthogy majd az egész város — kevés magasabban fekvő helyeket, mint p. o. az ujpiacz, az evang. templom, az invalidus kaszárnya, a’ sz. Ferenczrendiek’ temploma 'stb., mellyek a’ lakjaikból elűzetteknek menedékhelyül szolgáltak , kivévén a viz alatt állott, csak néhány helyeken lehetett élelemszereket és azokat is csak módfelett nagy áron kapni, úgy hogy a’ szegényebb néposztály e részről is a’ legszörnyűbb nyomornak leendett kitéve, ha a’ könyörületesség’ szelíden melegitő napja e’ borús felhőket el nem űzi. Többek közt Buda városa’ több polgárai, kiket hasonló szerencsétlenség nem ért, részint a’ várostanács’ parancsára, részint saját jószívök sugallatából, mindennemű élelemszereket hoztak Pestre ’s ingyen elosztogaták. A’ pesti pattantyuskaszárnyában és némelly más biztos helyeken is találtak a’ sajnálatra méltók lakást és táplálatot. Mindenek felett azonban a’ borús felhők közül egy fenséges Mentő tündöklött ki — ő cs. kir. Magossága István Főherczeg, ki e roppant szerencsétlenség’ első napján életveszély közt ment át Pestre, magas jelenléte által emelé a’ bátorságot, ’s vigasztalást és segélyt nyujta a' sorsüldözötteknek. — így álltak a dolgok 15-dikén, az éj elérkezett, mellynek mindnyájan a legnagyobb rettegéssel néztek elébe, minthogy a’ víz mindegyre nőtt. Minden oldalról hallattak a' lármaharangok’ vészjósló hangjai. A’ reformált templom' tájáról sokhangulag hallaték a’jajkiáltás: „segítség! az istenért, segítség!“ Egyszerre csapattüzeléskint ropogás és robaj hallaték — és siri csend követé e borzasztó hangokat! Mi Ily számos emberéletnek vethetett e' rémhang véget egyszerre ! — Illy robajok tübször hallattak az éj folytában. Némi vigasztalást hozott a’ reggel, a' víz valamennyire lelohadt. De a’ nagy sláczkevi sziget’ oldalain mind a két Dunaág ismét dugulva volt, ezekből a’ folyam egész nap majd mindig egyforma állásban maradt. A' sziget maga jéghalommal borított, és a* folyam’ hullámai a' nádori kerten felül ’s később a’ Draskovics féle téglaégetőktől Albertfalváig uj ösvényt törtek maguknak, úgy hogy az oda vivő szép mesterséges út majd egész hosszában és vele a sz. Gellérthegytől délre fekvő egész völgy vízzel borítva, Albertfalvát is beszámítva. Promontorium is víz alatt áll. autóival 17- dikéről 12 órakor. A’jégtorlat egy óranegyednyire Csepelyen alól áll. Tegnap óta Buda és Pest közt egy gőzhajó tesz szolgálatot, ’s hallomás szerint több is váratik. A’ víz nagyon apad, ’s kevesebb jeget visz; most már bízvást várhatni közel szabadulást. (Omn. Pest. Zeitung.) A’ Hazai s külföldi Tudósítások ezt írják: Mart. 17kére viradóra majd egy ölnyit apadt a' víz; de a' félelemtől, melly bennünket három napig eresztett, még alig vagyunk képesek lélekzeni, ’s most csak annyit írhatunk, hogy végpusztulás látszék bennünket fenyegetni. A kár ’s veszély leírhatlan, miről jövő számunkban bővebben. —Kik Pestről a’ szomszéd helységekbe kívánnak takarodni, utasításul adatik, hogy magokat a’ t. Pest vármegye’ udvarházánál szállásoló mis. k. Biztos úrnál jelentsék. Kik pedig Budára kívánnak átmenni, a Kemnitzer háznál kikötendő gőzhajón mától (mart. 17ke) fogva naponként reggeltől esteig átszállíttathatnak; a’ szarvasmarháknak ’s lovaknak a’ városból kivitetésére külön talpak készíttetvén el. Némelly emberiséget levetkezett gonosztévők, segítség helyett, szerencsétlen lakos társaik" Házait, boltjait fölverni é s kirabolni merészkedvén, a helybeli városi hatóság ő cs. kir. főhűsége, az ország’Nádora, által, rögtönitélő hatalommal ruháztatott fel. A’ Jelenkor mart. 17dikeig terjedő száma, miután az erdélyi diaetáról, a. becskereki télről, torontáli különféle adakozásokról, pápai gyilkosságról, Pesten kapható különfaju szőlővenyigékről, pesti magyar színházról, arab lovakról ’s több másról beszélett, végre a’nagy formátum második oszlopának második hasábján a’ budapesti áradásról mart. Ildikéről, mint legujabbat, ezt közlé: „Ma 1ldikén majd egész utczákat a’ Ferencz és József külvárosban sodrott el a’ pusztító özön, számos emeletes házat is összedöntött vagy lakhatlanná rombolt. Igen sok ember ’s marha veszté életét. A’ károk ’s következések felszámíthatatlanok, az inség tömérdek.“ „De (ezt veti közvetlenül hozzá) más folyaminkkal is illyen volt a’ baj. A’ Szamos-, Kraszna- és Túrmellék is ennyit (?) szenvede az idén. ’stb. Buda, mart. 15. esti, 9 órakor. A’ Duna’ magassága Buda és Pest között ma reggel még 26/—27/-on állott; de ma délután két órakor a’ felső jég megindult, mialatt az alsó folyvást mozdulatlanul állott ’s azóta a’ vízmagasság 29/-ra hágott, mellyen e pillanatban is áll. — A* szükség, kivált a’pesti szegényebb lakosoknál már most is sokkal nagyobbnak mutatkozik, mint azt eleinte csak vélni is lehete. Nem csak apró, könnyeden épült házak , miilyenek mind a’ két városban már számosan rogytak le, hanem sok nagy pesti ház is veszedelmes repedéseket kaptak ’s néhányan ez utóbbiak közűl, névszerint egy kétemeletes, az uj vásárpiaczon (a’ Dérraház), ma dél tájban valóban összedőltek. Az útczacsatornák több helyen beszakadtak, mellyek által a’ víz a’ megdagadt folyamát hatalmas nyoma- FEI INIVÁS, Siessünk szerencsétlen polgártársaink’ segítségére!!! Fővárosunkat ’s környékét olly csapás érte a Duna’ kiáradása által, mellyhez hasonlót nem találunk századok óta a’ történetírásban, ’s mellynek hatásai az egész országra terjeszkednek. Véghetlen a’ pusztulás, felszámíthatlan a’ kár, kimondhatlan a’ szükség. Fel, magyar! Engedj szivednek! ’s ha valaha, most tartsd szemed előtt amaz igazságot: „Kétszer ad, ki hamar ad!“