Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-03-23 / 24. szám

POZSONY, pénteken. Czélja­i a' honi politico* ’s nem­politicai tárgyak’, ne­­vezeteisb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyor­sabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése ; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülmé­nyes és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekin­tetben minden honi ujságlevelet megelőz; a­ magyar literaturában újlag feltűnő vagy ha­zánkat érdeklő tudományos munkák’ ismerte­­­tése; a’ hazai ’s külföldi művészeti, köz­hasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gaz­daság’, közösülés­mód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’’s viz’álladalmának előadása’s mindenne­mű hirdetmények. 24. szám. S­z­e­r­k­e­s­z­t­i s kiadja Balás­fa­l­v­i Orosz József. Marlins’ 3.1.­­§30. ■feltételeit. Hegyelen e’hirlap minden kedden ’s pénteken . Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz-hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr__ Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulaj­donosnál, sétatéren 750-dik szám alatt. P­e­s­­t­e­n Füskúti Landerer Lajos’ köny­vm­ű­­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szer­kesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden pos­tahivatalnál. Az értekezések c’ czím alatt kül­­detendők: „A’ Hírnök’ és Századunk’ szer­kesztő hivatalának. Pozsonyban.­ — A’nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s ízetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. T a r t a 1 o m. Magyarország. (Felszólítás minden emberbaráthoz és hazafihoz. Köl­tő városunk’, de kivált Pest’ lakosinak iszonyú vesztesége és ínsége a’Dunakiöntés’ következésében; mart. 17- dikeig terjedő hírek e’ felől; Pozsony városának gyors és nagy­lelkű segedelmezési­ levél Esztergomból mart. 13.) Ausz­tria. (Ő Felsége’ legkegyelmesb kézirata Mittrovsky gr. exc-­ jához, a' budapesti szerencsétlenek’ számára az egész monarchiá­ban gyűjtendő önkénytes adakozások iránt; a’Fels. Császárnék’ és Fens. Főherczegek’ adakozásai; az alsó-ausztriai Kormány­szék’felszólítása.) Nagy b­r­i­ta­n­n­ia. (Parlamenti dolgok mart. Thikeig; az egyesült ultraradicalok’ és toryk’ cselszövénye a’ ministerium ellen nem sikerül.) Francziaország. (Talley­rand’ beszéde ’s ítélet róla.) Németország. (Berlini, karls­­ruhei, hannoverai és kasseli hírek.) Spanyolország. Egy­veleg. Magyarország. Pozsony, mart. 21. Aggódva, sőt remegve nyitottuk fel a’ folyó hó­ 14— Ildikéről szóló, hozzánk ma reggel érkezett buda­pesti hírla­pokat, ’s ime a' szomorú tudósítások, mellyeket a’ két szom­széd fővárosunkat ért iszonyú csapásról ’s az ezáltal okozott hallatlan ínségről olvasunk. Budapest, mart. 16.— Ki­mondhatlan nyomor uralkodik a­ testvérvárosban. A’ men­nyire honunk’ történetírása visszaemlékezik, nem találni illy rémitő szerencsétlenség’ példájára. A’ pusztulás’ iszonyai még szüntelen tartanak, és velök ezer meg ezer embert nyo­morúsága, kiket e’ sorscsapás éré. Nem arról van már szó, házát a­ rohanó habok ellen védeni, vagy­onát a’ ragadó hul­lámoktól megmenteni; — szerencsések, kik csak életüket megszabadíthatják; és hányan nem részesültek még e’ jó­ban is! Vagy összeomló házak’ romai közzé temetettek, vagy halálukat abban leték, hogy életöket akarák menteni. A’ határtalan zavarban, melly jelenleg uralkodik, lehetetlen, elégséges hivatalos adatokat kapni; ezekből csak általában nyújthatunk tudósítást.­­ Miután a­ víz tegnapi nappal te­temesen kisebbedett, éjjel 10 órakor 29 láb, 4 hüvely 9 vonalnyi hallatlan magasságra emelkedett. (1775-ben, mi­dőn mind a’ két szomszéd város elöntetett, a’ vízállás’ ma­gossága 24 láb, 8 hv. 10 ún. volt; tehát a’ 15— 16 éjjeli azt 4 lábbal, 8 helyel, 11 vonallal haladta meg.) Mig a’ jég­­torlat a’ legközelebb lefolyt napokban csak félbeszakadt mozgásokat tön, tegnap teljes haladásban volt, több elsod­­rott malmot, hajót, házfödelet, faműket ’stb. vivén magá­val. Sok ház megrongáltatok a­ rohanó jégtob­atok által vagy egészen el is mosattatok; sok pedig, mintegy a’ víz­ben úszkálván, rémitő robajjal dűlt össze. Az újvárosban az egész Dunasort, néhány házat kivéve, elsepré a’jég; sok összeomlott, még több megrongáltatok. A’ vízi és ráczvá­­rosban hasonlókép nagyszámú ház részint semmivé tétetett már, részint dűlő félben van. Ó­ Budán több száz ház jön semmivé. Jelenetek történnek itt, mellyek az emberi szívet mélyeben megrázzák. A’ jaj - és segélykiáltás Buda’ alvá­­rosaiból egész a­ várba hat. A’ kivándorlás egész napokon és éjeken át tart. Mi még vigasztalást nyújt a’ határtalan nyomor és veszélynek közepette — a’ városi elöljáróság’ élénk gondoskodása az, és azoknak, kiket a’ szerencsét­lenség nem ért, jótevősége. A’ vészteljes catastropha kez­detétől fogva a várostanács mindennemű élelemszert oszt a szükölködők közt, gondoskodik elhelyeztetésökről magá­ban a’ városban vagy vidékén; és mióta Pest is martalékul adatva a’ pusztulás­ nyomorainak, oda is küldöz kenyeret és egyéb élelemszert, ’s szüntelen munkásságban van, hogy a’ leirhatlan ínséget enyhitgesse. Mélyen illetődve e’ köz­önség által ő cs. kir. Magossága, József Főherczeg, Fenséges Nádorunk, a' király­i várban 36 szobát mé­ltóztatott kegyelme­sen a Pestről Budára m­enekvők’ számára kijelelni. A’ am. magyar kir. Helytartó-Tanács több teremet az országházban ugyanazon czélra kegyelmesen átengedett. "S kevés privát ház is lesz a" várban és Budának az árvíztől ment egyéb részeiben, melly legalább néhány lakástalant és szerencsét­lent, kik ma különösen Pestről nagyszámmal takarodnak át, vendégszeretőleg nem fogadott volna, így ünnepli az ember­szeretet es nyomorok közepett legszebb diadalait. De for­duljunk most Pesthez. Itt a' 13 — 14-diki éjjel áthágta a’ Duna a' váczi gátot felsőbb részén, hol addig egyenes irá­nya szögletté hajlik , egyszersmind az egész város hosszá­ban meghaladta a’ partokat és a’ soroksári gátot is átszakitá. A’ jég ezután a csepelyi Dunaágnál és Soroksárnál meg­­állapodik, ’s a’ víz a’ pesti szénalakhelytől folyt fel a’ Fe­­renczvárosba. Még éjfél előtt a’ tomboló hullámok olly düh­hel rohantak a’ Dunához legközelebb fekvő utczákba, hogy a’ földszíni lakóknak alig maradt életük­ megmentésére ide­jük. Kevés óra múlva tetemesen lohadni kezdett a­ víz, de rövid időn sokkal nagyobb magasságra emelkedett mint az­előtt és majd változatlanul úgy maradt egész nap.­­ Már ezen nap­ (14 dk.) reggelén, 6 óra után nem sokára, el­kezdődött az összeomló házak­ borzasztó robaja a’ József-, Ferenczvárosban és az al-Dunasoron, ’s a’ nap’ folytában fájdalom­ nagyon is sokszor ismételődött. Minden oldalról mentő csónakok utáni kiáltozást lehete hallani, mellyek nagy s mégis alig elégséges számmal jártak mindenfelé az utczá­­kon. Az ezt követő éj semmit sem változtatott e’ jelenésen. A’ házak omladozása folyvást tartott, főkép a’Józsefvárosban, hol némellyek földindulást véltek érzeni, s hol számtalan ember vesztette életét. Következő nap ez omladozás a’ The­­rezia- és Leopoldvárosban is elkezdődött, melly utolsóban a’ kétemeletes Derra- ház is az ujpiacz’ egyik szögletén rop­pant robajjal összedőlt, miután belőle szerencsére mindenek eltávoztak. A’ seminariumot is elhagyák lakói, mert dűlő félben volt. Több helyen felfakasztá az erőszakosan toluló víz a’ csatornákat, vagy felbugyogott a’ földből. Délutáni 2 óra tájban a* Csepely melletti jég végre elindult. A' víz is­mét sokkal borzasztóbb magasságra emelkedett mint azelőtt. Alacsony házaknál a’habok a’tetőt­erek. A’köz elefüggedés még nagyobbodott, midőn olly gyakran megcsalódva láták magukat a közel szabadulás’ reményében. Megrázó tekin­tet mutatkozott a fájdalomzavarta szemnek, midőn a­ határ­talan pusztulást átpillantá. A­ köz rettegéshez és zavarhoz még a legnélkü­lözhetlenebb élelemszerek, maga az ivóvíz, utáni aggódás is járult ; mert csak kevesen voltak azzal több napra ellátva, minthogy illy szörnyű áradást senki sem várt. Minthogy majd az egész város — kevés magasabban fekvő helyeket, mint p. o. az ujpiacz, az evang. templom, az in­validus­ kaszárnya, a’ sz. Ferenczrendiek’ temploma 'stb., mellyek a’ lakjaikból elűzetteknek menedékhelyül szolgál­tak , kivévén a viz alatt állott, csak néhány helyeken le­hetett élelemszereket és azokat is csak módfelett nagy áron kapni, úgy hogy a’ szegényebb néposztály e­ részről is a’ legszörnyűbb nyomornak leendett kitéve, ha a’ könyö­­rületesség’ szelíden melegitő napja e’ borús felhőket el nem űzi. Többek közt Buda városa’ több polgárai, kiket hasonló szerencsétlenség nem ért, részint a’ várostanács’ parancsára, részint saját jószívök sugallatából, mindennemű élelemszere­ket hoztak Pestre ’s ingyen elosztogaták. A’ pesti pattan­­tyuskaszárnyában és némelly más biztos helyeken is találtak a’ sajnálatra méltók lakást és táplálatot. Mindenek felett azonban a’ borús felhők közül egy fenséges Mentő tündök­­lött ki — ő cs. kir. Magossága István Főherczeg, ki e roppant szerencsétlenség’ első napján életveszély közt ment át Pestre, magas jelenléte által emelé a’ bátorságot, ’s vigasztalást és segélyt nyujta a' sorsüldözötteknek. — így álltak a dolgok 15-dikén, az éj elérkezett, mellynek mind­nyájan a legnagyobb rettegéssel néztek elébe, minthogy a’ víz mindegyre nőtt. Minden oldalról hallattak a' lármaha­rangok’ vészjósló hangjai. A’ reformált templom' tájáról sokhangulag hallaték a’jajkiáltás: „segítség! az istenért, segítség!“ Egyszerre csapattü­zeléskint ropogás és robaj hallaték — és siri csend követé e borzasztó hangokat! Mi Ily számos emberéletnek vethetett e' rémhang véget egy­szerre ! — Illy robajok tübször hallattak az éj folytában. Némi vigasztalást hozott a’ reggel, a' víz valamennyire lelo­hadt. De a’ nagy sláczkevi sziget’ oldalain mind a két Du­­naág ismét dugulva volt, ezekből a’ folyam egész nap majd mindig egyforma állásban maradt. A' sziget maga jéghalom­­­mal borított, és a* folyam’ hullámai a' nádori kerten felül ’s később a’ Draskovics féle téglaégetőktől Albertfalváig uj ösvényt törtek maguknak, úgy hogy az oda vivő szép mes­terséges út majd egész hosszában és vele a­ sz. Gellérthegy­től délre fekvő egész völgy vízzel borítva, Albertfalvát is beszámítva. Promontorium is víz alatt áll. a­utóival 17- dikéről 12 órakor. A’jégtorlat egy óranegyednyire Csepe­­lyen alól áll. Tegnap óta Buda és Pest közt egy gőzhajó tesz szolgálatot, ’s hallomás szerint több is váratik. A’ víz na­gyon apad, ’s kevesebb jeget visz; most már bízvást várhatni közel szabadulást. (Omn. Pest. Zeitung.) A’ Hazai s külföldi Tudósítások ezt írják: Mart. 17kére viradóra majd egy ölnyit apadt a' víz; de a' félelem­től, melly bennünket három napig eresztett, még alig va­gyunk képesek lélekzeni, ’s most csak annyit írhatunk, hogy végpusztulás látszék bennünket fenyegetni. A kár ’s veszély leírhatlan, miről jövő számunkban bővebben. —Kik Pestről a’ szomszéd helységekbe kívánnak takarodni, utasításul ada­tik, hogy magokat a’ t. Pest vármegye’ udvarházánál szál­lásoló mis. k. Biztos úrnál jelentsék. Kik pedig Budára kí­vánnak átmenni, a Kemnitzer háznál kikötendő gőzhajón mától (mart. 17ke) fogva naponként reggeltől esteig átszál­líttathatnak; a’ szarvasmarháknak ’s lovaknak a’ városból kivitetésére külön talpak készíttetvén el.­­ Némelly embe­riséget levetkezett gonosztévők, segítség helyett, szerencsét­len lakos társaik" Házait, boltjait fölverni é s kirabolni merész­kedvén, a­ helybeli városi hatóság ő cs. kir. főhűsége, az or­szág’Nádora, által, rögtönitélő hatalommal ruháztatott­ fel. A’ Jelenkor mart. 17dikeig terjedő száma, miután az erdélyi diaetáról, a. becskereki télről, torontáli különféle adakozásokról, pápai gyilkosságról, Pesten kapható külön­­faju szőlővenyigékről, pesti magyar színházról, arab lovakról ’s több másról beszélett, végre a’nagy formátum­ második osz­lopának második hasábján a’ budapesti áradásról mart. Ildikéről, mint legujabbat, ezt közlé: „Ma 1ldikén majd egész utczákat a’ Ferencz és József külvárosban sodrott el a’ pusztító özön, számos emeletes házat is összedöntött vagy lak­­hatlanná rombolt. Igen sok ember ’s marha veszté életét. A’ károk ’s következések felszámíthatatlanok, az inség tömér­dek.“ „De (ezt veti közvetlenül hozzá) más folyaminkkal is illyen volt a’ baj. A’ Szamos-, Kraszna- és Túrmellék is ennyit (?) szenvede az idén.­ ’stb. Buda, mart. 15. esti, 9 órakor. A’ Duna’ magassága Buda és Pest között ma reggel még 26/—27/-on állott; de ma délután két órakor a’ felső jég megindult, mialatt az alsó folyvást mozdulatlanul állott ’s az­óta a’ vízmagasság 29/-ra hágott, mellyen e­ pillanatban is áll. — A* szükség, kivált a’pesti szegényebb lakosok­nál már most is sokkal nagyobbnak mutatkozik, mint azt ele­inte csak vélni is lehete. Nem csak apró, könnyeden épült há­zak , miilyenek mind a’ két városban már számosan rogytak le, hanem sok nagy pesti ház is veszedelmes repedéseket kap­tak ’s néhányan ez utóbbiak közűl, névszerint egy kétemele­tes, az uj vásárpiaczon (a’ Dérraház), ma dél tájban valóban összedőltek. Az útczacsatornák több helyen beszakadtak, mellyek által a’ víz a’ megdagadt folyamát hatalmas nyoma- FEI INIVÁS, Siessünk szerencsétlen polgártársaink’ segítségére!!! Fővárosunkat ’s környékét olly csapás érte a Duna’ kiáradása által, mellyhez hasonlót nem találunk századok óta a’ történetírásban, ’s mellynek hatásai az egész országra terjeszkednek. Véghetlen a’ pusztulás, felszámíthatlan a’ kár, kimondhatlan a’ szükség. Fel, magyar! Engedj szivednek! ’s ha valaha, most tartsd szemed előtt amaz igazságot: „Kétszer ad, ki hamar ad!“

Next