Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-07 / 80. szám
§0,110 szám. & Szerkeszti ’s kiadja :Balásfalvi Orosz József. October’. 1939. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, vont és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, dunalszállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok’és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a ’kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a . Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: pozsonyi lóverseny; Bindócci hevenyész Fiumében; szeredi, kolozsvári és háromszéki hírek. Ausztria. Ferencz Károly Félige utazása; Metternich herczeg , Johannisbergi várában ; 200* eszmélkedései Görögország’ belviszonyairól. Spanyolország. Cabrera az ellenségeskedést folytatja; öröm a’ székesvárosban; részletek don Carlos’ útjáról. Nagybritannia. Eliot minden angollal odahagyja Cantont; Hardy admiral*]. Francziaország. Újabb rendetlenségek a’ gabonaszállítás miatt; a’ Charivari Maroto’ árulásáról; Abd-el-Kader’ békésebb nyilatkozásai. Schweiz. A* szövetséggyülés’ megnyitása ’s határozatok a’ legújabb események’ következtében; feszültség Francziaországgal a’ zsidók miatt. Törökország. Fridiik Félig Szagmnában, a’ keleti ügyek előbbi állapotokban. Svéczia. A’norvégiai storthing’munkássága, nagy fontosságú biztosság. Elegy. Kereskedés és Ipar. Iinnapi Szemle. Hirdetések: Magyarország és Erdély. ( cs. ’s ap. kir. Felsége báró Mednyánszky Alajos, a’ nmest, magyar kir. udv. Kamara’ alelnökét, a’ tudományok’ biztossága’ ’s a’ középponti könyvvizsgáló-collegium’ elnökévé;— Havass Józsefet, Pest szabad kir.' város’ főbiráját;— P. Spányik Glycert, a’ budai kir. fő-gymnasium’ igazgatóját;— Császár Ferenczet, a’ fiumei k. váltó-kereskedési törvényszék’ ülnökét;— és Karácsott Mihály jogtanárt ugyanazon biztosság’ és collegium’ ülnökeivé; — Beke Kálmánt pedig, a’amélt. magyar kir. Helytartó-Tanács’ fogalmazó-gyakornokát, jegyzőjévé (actuarius) nevezni kegyelmesen méltóztatott; egy ülnöki hely még ürességben lévén. (Privát tud.J . cs. ’s ap. kir. Felsége Teller János szolnoki sómázsamestert, előbbi egész fizetésének meghagytával, kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. Steinfels József bártfai sótárnok i. e. sept. 14kén meghatározott. Pozsony, oct. 4. Több hazánkfiai társaságba lépvén, lóversenyt *) szándékoznak tartani ez évi october’ 27kén, mellyre több egyes honfiak’ kész fogadásából eredeti versenydij leend kitéve. Föltételek e’ versenyre következők: Futhat ausztriai birodalomban nemzett minden ló. Teher, mint a’ bécsi Ilies-stakesben. — A’ Károlyi-tétverseny’, a’ Biel-stakes’, a’ bécsi 200 aranyos dij’, a’ nemzeti dij’ és az asszonyságok’pályadija’nyertesei 1 hang. mérföldre 5 fonttal többet. Tét 20 arany, fele bánat. — Mind a’ díjnak mind a’ tétesznek egy negyede a’ második lóé. — A’ megvívandó dij 5 évre alapíttatott meg, ’s máris 150 aranyra rúg. — Kinek kedve van gyepre szállni, jelentse be lovát Lex Ferencznél, a’ versenyzés’ titoknokánál, october’ lóig, Halászpiatzon Kőszeghy-házban. © Fiume, sept. 30. Egyhangúságunkban, mellybe különösen pár hónap óta sülyedt különben sem fölötte élvezetdús társalgási életünk , kedves tünemény volt Sz.Mihály’ estéje. Antonio Binducci da Siena, kinek hire Europa’ nagy részét befutotta már, ’s kit a’ magyar olvasó közönség is már két év óta ismer, körünkben van , ’s tegnap este a’ városi tágas színházban rögtönköltészi academiát adott, melly a’ költés’ barátainak ritka élvezetet nyújtott.— De mikint merjek silány prosában annak részleteibe bocsátkozni, mi a’ rögtönköltő” lelkesültében olly földöntúlivá tudott varázsolni , mert azon élvezet, mellyet lánghevében az olympi szüzekhezi emelkedése nyújtott, nem földies volt; a’ lélekhez szólt ő, lelke’ emelkedettségében, az érző, a’ rokonlelkűekhez, midőn Ferdinánd apóst. Királyunk’ határtalan kegyét, pompátlan, de magas szavakban magasztalta: olajággal jobbjában királypaloza helyett, korunknak a’ rómait meghaladó Titusát! midőn a’ távol börtönben sintődött foglyok’ honszeretetét mezetlen égiségében festette! midőn a’sz.-helenai sast, egy szomorúfűz alatti sírkövön ülve, szárnyait leeresztve, a’ nap’ vakító sugaraiba máskor bátran tekintő szemeit lesütve rajzolta, ’s a’ sírkőlap alatt porhadó nagy darezsinak az érező keblek’ részvevő könyeit tőle megtagadva, csak a’ csodálat’ diját adta meg!... Oh, akkor a’ mindennapi kebel, felülemelkedve a’ porvilágon, aetheri sphaerákba lengett föl. Egy illyen est gazdagon kárpótolja a’ sok unalmast! —Több rendű, az esős, borús est’ daczára is szép számmal összegyűlt vendégektől írásban nyújtott tárgyak közül, mellyek’ nagy része valóban igen prózai volt, a’ koszorús hevenyész a’ nézőség’ ítéletére bizva a’ meghatározást, ez a’ következőket kívánta megénekeltetni : a) A’ lombardi frigy Rőtszakállu Fridiik ellen (La lega lombarda, contro Frederico Barbarossa) b) A’ szicziliai vecsernye’ hőse (Giovanni da Procida). c) Korzika és Sz.Ilona. d) A’ spielbergi elítélteknek . Fels. Ferdinánd Császár’ Olaszország’ királyává lett koronáztatása’ alkalmával adott közbocsánata (L’amnistia de’ condannati a’ Spielberga in occasione dell’ incoronazione di Sua Maesta imp. in Re d’Italia). E’ komolyabb tárgyakban ritka költői fölfogást, fellengző eszméket ’s gazdagon színezett képeket, gyengéden egyszerű helyzetekkel ’s mesteri tapintattal párosíta Bindócci.— A’ burleszkek közül, a’ föladott igen igen furcsa, ’s majdnem mindennapias rímszavak mellett is, kedves, kerekded hangzatkába szőtte a’ némberek' idegvonaglásit (Le convulsioni delle donne) ; ’s tréfásan mulattató versezetekben hallá el: az ördög’ végrendeletét (il testamento del diavolo); ’s mit csinálnak az ügyészek a’ más világon (cosa fanno gli avocati all’ altro mondo). — Bucsúénekéből ítélve, mellyet ez utolsó themához fűzött, a’ rögtönző egykét nap múlva távozni fog körünkből, a’ nélkül hogy a’ költőibb lelkek egy második academia’ édjeit élvezhetnék. Szered, sept. 30. Folyó hó’ 27dikén esti 11 óra után munkás életpályája’ fiftik, kamarai hivatalának pedig 49dik évében szélütés’ következtében szenderült a’ boldogabb élet’ nyugtató karjai közé Losonczy János helybeli kir. sótárnok és több megye’ tbirája; bánatos részvéttel tétettek 29kén tetemei örök nyugalomra , özvegye négy gyermekei és öt unokái mélyen kesergik nagy veszteségüket az elhunytban. Áldják mezővárosunk és e’ környék hamvait. F. Kolozsvárott, sept. 21én délben felső szénutczában tűz ütvén ki, egy csűr ’s két ház lett a’ lángok’ martalékja. Más nap (22) délutáni 5 óra tájban holdvilágutczában viszont tűz ütvén ki, újra két ház égett le. E’ két rendbeli égésről közelebbről részletesebben fogunk szólani. — 23kán Déryné gyönyörű éjzenével tiszteltetett meg fáklyavilágnál, melly alkalommal Bellini’ dalműveinek (il Pirata, la Straniera), úgy a’ ,,helveta családnak“ ’stb. legszebb számait játszók a’ tisztelkedők. A’ kedvelt művésznő, ablakában megjelenésekor ’s az eljátszott külön darabok’ végzeténél, harsány éljen-kiáltásokkal tiszteltetett meg, legvégül pedig háromszoros éljen szállván fél, az összegyűlt népség csendesen szétoszlott. Háromszék, sept. 23. Elsőbb 60 napjaiban merőben esetlen nyarunk lefolya, olly nagy hőséggel, miilyenre öregeink sem emlékeznek vissza. A’ rekkenő meleg kiaszalá minden kerti veteményeinket, ’s még fuventökben megcsökkenté tavaszi vetéseinket. A’ hőség’ rendkívüli mértékére mutat azon ritka jelenség is, miszerint a’káposzta-hernyók, még tojásaikban elperzseltetve, nem tenyészhetnek. Csudálatos, hogy a’ felvidéken, tőlünk két órai távolságra, időszakonkint elég eső volt. Végre berekeszté a’ tartós hőséget aug. 21dike, ez a’ szerencsétlen nap, mellyen egy délután 3 óra tájban támadott jégzápor, itten a’Feketeügy’ mellékin, mintegy 22 falu’ határain rémítő pusztítással vonula át. Kilencz darab jéggömb a’ nagyából, mint tettlegesen tapasztaltatok, egész fontot nyomott. Beszélik sokan, hogy a’ természetnek e’ borzasztó forrongása’ alkalmával földrendülést is érzettek. Mezeink kihaltak, puszták, kietlenek. Kaszával is csak kevés, jég által kicsépet zab- és árpaszalmát vájhatunk fel barmaink’ számára. Épületeink még száma nélkül fedeletlenek. De midőn egyfelől a’ természet’ rontó kezeinek nyomait látjuk,más felől éltető erejét, ínségünkben is, gyönyörrel tapasztaljuk. Leveleiktől megúsztatott füzesink újonnan májusi módon kizöldülve virágoznak. A’ méhek csoportonkint zsibongnak a’ virágos virulaton, ’s a’ méhkasok naponkint érezhetőleg súlyosodnak. Kiégett szántóföldeink kétszeri szántásban is jól takaródnak. Őszi termésünk vidékünk’ északos részeiben a’ földek’ elmaglására sem elégséges. Az éhhelhalástól rettegő nagy számú szegénység készül a’ szomszéd Oláhországokba. Isten tudja jövendőnket. *) A’ Hírnök' 78. számában a’ hetesi lóversenyről lévén szó, ott némellyek kimaradtak, mellyeket itt kipótolhatni vélünk. A’ 7. pont után , melly a’ záradék-versenyről szól, a’ lóvásár előtt, ezen pont: ,,A’ versenynek növekedő érdekét abból is megbírálhatni, hogy részint dijak, részint külön fogadások is elegyversenyek után a’ bírák’ kezén voltak ’s a’ nyerőknek 1622 darab arany adatott át és két serleg; meg kell jegyezni, hogy minden készpénz kézhez szolgáltatott, mert a’társaság minden, netalán leendő hátramaradást maga beszed ’s a’ nyerőket kielégíti.“ Továbbá az értekezés’ vége ezzel pótlandó : „Kihagyván azokat, melylyeket bizonyosan megtudni nem lehetett, 14321 pengő forint áruló adatott el.“ Ausztria# September’ sokán hagyá el ő cs. kir. magassága Ferencz Károly Félig Choroszkowot, ’s útját Tarnopol felé folytatván, ide esti 7 órakor megérkezett ’s elfogadó a’ hatóságok’ és a’ vidékből összegyűlt nagy számú földbirtokosok’ udvarlását. Este a’ város fényesen ki volt világítva, miben különösen a’ jezsuiták’ klastroma tűnt ki. Templomukon diszes átvilágló betűkkel ime’ fölirás tündöklött: „Fii fundatoris optimo filio.“ Sept. 19-én. sz. mise hallgatás és a’jezsuiták’ kolostorának megszemlélése után, a’ város’ lakosinak áldáskivonatival halmozva Brody felé vette útját, hova délutáni 4 órakor érkezett meg. Itt hasonlag ki volt a’ város este világítva. 20-án Lembergbe utazott, hol a’polgármester vezérletté városi hatóság által ünnepélyesen fogadtaték, ’s a’ polg. katonaság’, lobogós eredek’ ’stb. sorain a’ számára elkészített lakba szállott fenséges bátyja, Estei Ferdinand főkormányzó és annak fenséges unokaöccse, ő magasságuk, a’ hadi ’s polgári főméltóságuak és főnemesek által váratva. Az őrködő katonaság’ három hangászkara nagy katonai estivergőt (Zapfenstreich) játszék. — Sept. 21. délelőtt a’ cs. kir. katonai tisztség’ ’s igen számos polgári főrendűek’, hatóságok’, egyháziak’, városi tisztviselőség’, tudományos, nevelő ’s egyéb intézetek’ testületinek hódolatát, délután pedig a’ hölgyek’ udvarlását volt kegyes elfogadni öcs. kir. magassága; este pedig meglátogató a’ színházat, mellyben az „Álombolygó“ daljáték adalék, ’s hol a’ tömött közönség által legélénkebb örömriadással ’s ismételt éljenkiáltásokkal fogadtaték. Wiesbaden, aug. 21. Folyó hónap’ szike óta Metternich herczeg’szinét viselő zászlók lobognak Johannisberg, várán. Ámbár Ausztria’főcancellárja az első hetekben minden látogatást leköszönt, most már mégis úgy venni észre, hogy a’ kilencz év óta pusztán állott vár főrangú vendégek á gyűl helye fog lenni. Uralkodó főherczegünk, testvére’ kíséretében, a’ herczeg’ megérkezése’ napján tüstint látogatására volt, ’s a’ főherczegi istállóból több fogatot rendelt Johannisbergbe, a’ herczegnek itt mulatósa’ egész ideje alatt szolgálatára leendőket. Tegnap a’ szövetséggyülési elnökkövet Münch-Bellinghausen gróf utazott itt keresztül, Johannisbergen több napig késendő. E’ pillanatban az ausztriai cs. igazságszolgáltatási elnök Taaffe gróf is jelen van ott. A’ porosz-rajnai gőzhajók dörgő ágyulövéssel üdvözlik a’ főcancellár urat, midőn várlak a’ irányában úsznak, mi a’ várból válaszkép viszonoztatik. Bécs, oct. 4. Több angol hírlap beszéli, hogy egy angolokból és görögökből összeállótt egyesület a’ Missolunghiban eltemetett Byron lordnak emléket szándékozik emelni. E’ lapok után ítélve, a’ civilisatio Görögországban a’ szabadságharcz után tömérdek előhaladást tett. Mennyire érezték már az 1823-ban tartott nemzeti gyűlésen az észművelés’ szükségét, mutatja azon körülmény, hogy a’tudós Constantas neveztetett a’ nyilványos oktatás’ igazgatójává, melly alkalommal egy ipsarai kereskedő, Barbakis, 600,000 piastert adott lancasteri iskolák’ felállítására. Capo d' Istria’ kormánya alatt ez utóbbiak’ száma szaporíttatott ’s egy gymnasium nyittatott meg Reginában, későbben egy keresztény seminarium Porosban ’s egy hadiiskola Naupliában. Mióta a’ király Görögországban van ’s az ottani iskolaügy uj szerkezetet kapott, újabb gymnasium keletkezett Naupliában, ezen kivül száznál több fiatal görög neveltetett statusköltségen Münchenben, ’s most már több más helyen is vannak középiskolák, u. m. Chalkisban, Patrasban , Syrában ’stb. Egy statuskönyvtár alapíttatók, ’s czélszerű, a’ viszonyoknak és a’ kor’ kivánatinak megfelelő sajtótörvény bocsáttatott ki. Sok történt a’ törvényszolgáltatás’ tekintetében is. Midőn a’ kormányzóság (régensség) Görögországba érkezett, csaknem semmi törvényszéket sem talált ott, ’s azért, hogy az első szükségen segítsen, három fenyítő-törvényszéket állított Naupliában, Thebában és Missolunghiban a’ rendzavarok ellen,’s a’ polgári pöröknek is rendelt törvényszékeket, hahogy a’ felek azok’ határozatinak alá akarnák vetni magokat. Csakhamar azután a’ „békebiróságok“ új szerkezetet nyertek,’s már 1834’ elején négy fontos törvénykönyv jelent meg, u. m. a’ fenyítő-törvénykönyv, a’pörös ügyek’ folyamat szabályzó törvény, a’ törvényszéki ’s jegyzőhivatali rendelet, ’s a’ polgári perfolyam. Későbben a’ hadi és tengerészeti szerkezet jött javítás alá ’s egy tengerészeti iskola állíttatott; továbbá új községrend hozatott be, a’ műkereset és földművelés oktatást és buzdítást kaptak, mellyekre az utóbbinak annál nagyobb szüksége volt, mivel a’ görögök azelőtt nem is hordtak trágyát földeikre. Úgy szinte czélszerű felügyelési rendszabályok létettek a’ köz-egészségállapotra nézve ’s több kórház és nagyszerű gyógyintézet állíttatott fel. Egy bank- és zálogtörvény hirdettetett ki. Egyszersmind a’ „görög literatura“ hatalmas emelkedést kapott, mi nem keveset tett arra, hogy a’ külföldi műveltség’ terjesztése mellett a’ görög nemzetiség is megőriztessék. A’ költészet’ mezején a’ két Suzzo testvér’ munkái ragyognak; a’ történeti szakban Miaulis Antal, a’ hires hős’ fia, Perhaebos, ki a’ görög csatákat irta le, továbbá Moririo, Ralli, Kokoni és mások, jelesek. Több folyóirat támadt, miilyenek a’ Görög Kurír, a’ Sotir, ’stb., valamint a’ status’ költségén több igen czélszerű „népkönyv“ jelent meg Anselm’ „Anthologie gemeinnütziger Kentnisse’“ mintájára, míg egyesületek is támadtak a’ görög ifjúság’ tanítására népiskolák’ és iskolamesterek’ képzésére szánt évdíjak’ (stipendiumok’) alapítása által. Egy természetleirási és orvosi társaság is állott öszsze. — Nagy haszonnal van Görögország’ népgazdaságára ama’ két középponti faiskola, mellyek Athénében és Thyrintben állíttattak fel, az elsőhöz füvészkert is csatoltatván. Ha meggondoljuk, melly igen fontosak a’ faültetmények bármelly ország’ egészségére ’s termékenységére nézve, ’s kivált ha Görögországot tekintjük, melly fahiányban annyira szenved, bizonyára nem tagadhatjuk meg tetszésünket a’ kormánytól e’ nagyszerű rendszabásiért, mellyek által a’ közönségnek lehetővé tétetik, olcsón és nagy fáradság nélkül jutni a’ szükséges ültetvényfákhoz, egyszersmind jövendőre nézve a’ faművelés sokkal könnyebbé és sikeresebbé tétetik, mivel a’ magból nevelt fák könnyebben ’s hamarább diszlenek, mint az ottani korábbi szokás szerint gallból ültetettek.— Görögország’városi közt legtöbb történik Athene’ szépítésére, hol a’ királyi palotán kivül számos szép épületek tervszerűleg emeltetnek, mellyeknek különböző, kellemes architecturája bizonnyal érdekesebb leend, mint ama’ sokaktól kedvelt feszes egyházúság, melly szerint most némelly városokban egész utczákat épülni látunk, mellyekben a’ házak olly egyformák, mintha mindnyájan egy ugyanazon gyárból kerültek volna ki. — Illy sok és még több előhaladásin a’ polgárisodásnak Görögországban, illy rövid idő alatt ’s különnemű akadályok mellett, annyival inkább kell csudálkoznunk, ha meggondoljuk, mennyire hátra maradt aránylag, sok úgynevezett civilizált status. E*** Spanyolország# Telegrafi tudósítás Bayonneból, sept. 13ról: Estella meghódolt. Egy navarrai lovas század Saint-Je-