Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-07 / 80. szám

§0,110 szám. & Szerkeszti ’s kiadja :Balásfalvi Orosz József. October’­­. 1939. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, vont és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, duna­­lszállás’ és mindenféle h­i­rdetmény­ek’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mesb politicai ’s rokon tudományi értekezések­­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények­, találmányok’és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a ’kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T­artalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: pozsonyi ló­verseny; Bindócci hevenyész Fiumében; szeredi, kolozsvári és három­széki hírek. Ausztria. Ferencz Károly Félige utazása; Metternich herczeg , Johannisbergi várában ; 200* eszmélked­ései Görögország’ belviszonyairól. Spanyolország. Cabrera az el­lenségeskedést folytatja; öröm a’ székesvárosban; részletek don Carlos’ útjáról. Nagybritanni­a. Eliot minden angollal odahagyja Cantont; Hardy admiral*]­. F­r­a­n­c­z­i­ao­r­s­z­á­g. Újabb rendet­lenségek a’ gabonaszállítás miatt; a’ Charivari Maroto’ árulásá­ról; Abd-el-Kader’ békésebb nyilatkozásai. Schweiz. A* szö­­vetséggyülés’ megnyitása ’s határozatok a’ legújabb események’ következtében; feszültség Francziaországgal a’ zsidók miatt. Törökország. Fridiik Félig Szagmnában, a’ kelet­i ügyek előb­bi állapotokban. Svéczia. A’norvégiai storthing’munkássága, nagy fontosságú biztosság. Elegy. Kereskedés és Ipar. I­innapi Szemle. Hirdetése­k: M­agyarország és Erdély. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége báró Mednyánszky Alajos­, a’ nmest, magyar kir. udv. Kamara’ alelnökét, a’ tudomá­nyok’ biztossága’ ’s a’ középponti könyvvizsgáló-collegium’ elnökévé;— Havass Józsefet, Pest szabad kir.' város’ főbi­­ráját;— P. Spányik Glycert, a’ budai kir. fő­-gymnasium’ igazgatóját;— Császár Ferenczet, a’ fiumei k. váltó-keres­­kedé­si törvényszék’ ülnökét;— és Karácsott Mihály jog­tanárt ugyanazon biztosság’ és collegium’ ülnökeivé; — Beke Kálmánt pedig, a’amélt. magyar kir. Helytartó-Tanács’ fogalmazó-gyakornokát, jegyzőjévé (actuarius) nevezni ke­gyelmesen méltóztatott; egy ülnöki hely még ürességben lévén. (Privát tud.J . cs. ’s ap. kir. Felsége Teller János szolnoki só­­mázsamestert, előbbi egész fizetésének meghagytával, ke­gyelmesen nyugalmazni méltóztatott. Steinfels József bártfai sótárnok i. e. sept. 14kén meg­­határozott. Pozsony, oct. 4. Több hazánkfiai társaságba lépvén, lóversenyt *) szándékoznak tartani ez évi october’ 27kén, mellyre több egyes honfiak’ kész fogadásából eredeti ver­­senydij leend kitéve. Föltételek e’ versenyre következők: Futhat ausztriai birodalomban nemzett minden ló. Teher, mint a’ bécsi Ilies-stakesben. — A’ Károlyi-tétverseny’, a’ Biel-stakes’, a’ bécsi 200 aranyos dij’, a’ nemzeti dij’ és az asszonyságok’pályadija’nyertesei 1 h­ang. mérföldre 5 font­tal többet. Tét 20 arany, fele bánat. — Mind a’ díjnak mind a’ tétesznek egy negyede a’ második lóé. — A’ megvívandó dij 5 évre alapíttatott meg, ’s máris 150 aranyra rúg. — Ki­nek kedve van gyepre szállni, jelentse be lovát Lex Fe­­rencznél, a’ versenyzés’ titoknokánál, october’ lóig, Ha­­lászpiatzon Kőszeghy-házban. © Fiume, sept. 30. Egyhangúságunkban, mellybe különösen pár hónap óta sülyedt különben sem fölötte él­vezetdús társalgási­ életünk , kedves tünemény volt Sz.­­Mihály’ estéje. Antonio Binducci da Siena, kinek hire Euro­pa’ nagy részét befutotta már, ’s kit a’ magyar olvasó kö­zönség is már két év óta ismer, körünkben van , ’s tegnap este a’ városi tágas színházban rögtönköltészi academiát adott, melly a’ költés’ barátainak ritka élvezetet nyújtott.— De mikint merjek silány prosában annak részleteibe bo­csátkozni, mi a’ rögtönköltő” lelkesültében olly földöntúli­vá tudott varázsolni , mert azon élvezet, mellyet lánghevé­ben az olympi szüzekhezi emelkedése nyújtott, nem földies volt; a’ lélekhez szólt ő, lelke’ emelkedettségében, az érző, a’ rokonlelkűekhez, midőn Ferdinánd apóst. Királyunk’ ha­tártalan kegyét, pompátlan, de magas szavakban magasztal­ta: olajággal jobbjában királypaloza helyett, korunknak a’ rómait meghaladó Titusát! midőn a’ távol börtönben sintődött foglyok’ honszeretetét mezetlen égiségében fes­tette! midőn a’sz.-helenai sast, egy szomorúfűz alatti sír­­kövön ülve, szárnyait leeresztve, a’ nap’ vakító sugaraiba máskor bátran tekintő szemeit lesütve rajzolta, ’s a’ sírkő­lap alatt porhadó nagy darezsinak az érező keblek’ részvevő könyeit tőle megtagadva, csak a’ csodálat’ diját adta meg!... Oh, akkor a’ mindennapi kebel, felülemelkedve a’ porvi­lágon, aetheri sphaerákba lengett föl. Egy illyen est gaz­dagon kárpótolja a’ sok unalmast! —Több rendű, az esős, borús est’ daczára is szép számmal összegyűlt vendégektől írásban nyújtott tárgyak közül, mellyek’ nagy része valóban igen prózai volt, a’ koszorús hevenyész a’ nézőség’ ítéletére bizva a’ meghatározást, ez a’ következőket kívánta megéne­keltetni : a) A’ lombardi frigy Rőtszakállu Fridiik ellen (La lega lombarda, contro Frederico Barbarossa) b) A’ sziczi­­liai vecsernye’ hőse (Giovanni da Procida). c) Korzika és Sz.­Ilona. d) A’ spielbergi elítélteknek . Fels. Ferdinánd Császár’ Olaszország’ királyává lett koronáztatása’ alkalmá­val adott közbocsánata (L’amnistia de’ condannati a’ Spiel­­berga in occasione dell’ incoronazione di Sua Maesta imp. in Re d’Italia). E’ komolyabb tárgyakban ritka költői föl­fogást, fellengző eszméket ’s gazdagon színezett képeket, gyengéden egyszerű helyzetekkel ’s mesteri tapintattal pá­­rosíta Bindócci.— A’ burleszkek közül, a’ föladott igen igen furcsa, ’s majdnem mindennapias rímszavak mellett is, ked­ves, kerekded hangzatkába szőtte a’ némberek' idegvonag­­lásit (Le convulsioni delle donne) ; ’s tréfásan mulattató ver­­sezetekben hallá el: az ördög’ végrendeletét (il testamento del diavolo); ’s mit csinálnak az ügyészek a’ más világon (cosa fan­no gli avocati all’ altro mondo). — Bucsúénekéből ítélve, mellyet ez utolsó themához fűzött, a’ rögtönző egy­két nap múlva távozni fog körünkből, a’ nélkül hogy a’ köl­­tőibb lelkek egy második academia’ édjeit élvezhetnék. Szered, sept. 30. Folyó hó’ 27dikén esti 11 óra után munkás életpályája’ fiftik, kamarai hivatalának pedig 49dik évében szélütés’ következtében szenderült a’ boldogabb élet’ nyugtató karjai közé Losonczy János helybeli kir. sótárnok és több megye’ tbirája; bánatos részvéttel tétettek 29kén tetemei örök nyugalomra , özvegye négy gyermekei és öt unokái mélyen kesergik nagy veszteségüket az elhunytban. Áldják mezővárosunk és e’ környék hamvait. F. Kolozsvárott, sept. 21én délben felső szénutczában tűz ütvén ki, egy csűr ’s két ház lett a’ lángok’ martalékja. Más nap (22) délutáni 5 óra tájban holdvilágutczában viszont tűz ütvén ki, újra két ház égett le. E’ két rendbeli égésről közelebbről részletesebben fogunk szólani. — 23kán Déryné gyönyörű éjzenével tiszteltetett meg fáklyavilágnál, melly alkalommal Bellini’ dalműveinek (il Pirata, la Straniera), úgy a’ ,,helveta családnak“ ’stb. legszebb számait játszók a’ tisztelkedők. A’ kedvelt művésznő, ablakában megjelenése­kor ’s az eljátszott külön darabok’ végzeténél, harsány él­­jen-kiáltásokkal tiszteltetett meg, legvégül pedig háromszo­ros éljen szállván fél, az összegyűlt népség csendesen szét­oszlott. Háromszék, sept. 23. Elsőbb 60 napjaiban merőben esetlen nyarunk lefolya, olly nagy hőséggel, miilyenre öre­geink sem emlékeznek vissza. A’ rekkenő meleg kiaszalá minden kerti veteményeinket, ’s még fuventökben meg­­csökkenté tavaszi vetéseinket. A’ hőség’ rendkívüli mérté­kére mutat azon ritka jelenség is, miszerint a’káposzta-her­nyók, még tojásaikban elperzseltetve, nem tenyészhet­nek. Csudálatos, hogy a’ felvidéken, tőlünk két órai tá­volságra, időszakonkint elég eső volt. Végre berekeszté a’ tartós hőséget aug. 21dike, ez a’ szerencsétlen nap, mellyen egy délután 3 óra tájban támadott jégzápor, itten a’Feketeügy’ mellékin, mintegy 22 falu’ határain rémítő pusztítással vonula át. Kilencz darab jéggömb a’ nagyából, mint tettle­gesen tapasztaltatok, egész fontot nyomott. Beszélik sokan, hogy a’ természetnek e’ borzasztó forrongása’ alkalmával föld­­rendülést is érzettek. Mezeink kihaltak, puszták, kietlenek. Kaszával is csak kevés, jég által kicsépet zab- és árpaszal­mát vájhatunk fel barmaink’ számára. Épületeink még szá­ma nélkül fedeletlenek. De midőn egyfelől a’ természet’ rontó kezeinek nyomait látjuk,más felől éltető erejét, ínsé­günkben is, gyönyörrel tapasztaljuk. Leveleiktől megúsz­tatott füzesink újonnan májusi módon kizöldülve virágoz­nak. A’ méhek csoportonkint zsibongnak a’ virágos virula­­ton, ’s a’ méhkasok naponkint érezhetőleg súlyosodnak. Kiégett szántóföldeink kétszeri szántásban is jól takaródnak. Őszi termésünk vidékünk’ északos részeiben a’ földek’ el­­maglására sem elégséges. Az éhhelhalástól rettegő nagy számú szegénység készül a’ szomszéd Oláhországokba. Is­ten tudja jövendőnket. *) A’ Hírnök' 78. számában a’ h­etesi lóversenyről lévén szó, ott némellyek kimaradtak, mellyeket itt kipótolhatni vélünk. A’ 7. pont után , melly a’ záradék-versenyről szól, a’ lóvásár előtt, ezen pont: ,,A’ versenynek növekedő érdekét abból is megbírál­hatni, hogy részint dijak, részint külön fogadások is elegyver­­senyek után a’ bírák’ kezén voltak ’s a’ nyerőknek 1622 darab arany adatott át és két serleg; meg kell jegyezni, hogy minden kész­pénz kézhez szolgáltatott, mert a’társaság minden, netalán leendő hátramaradást maga beszed ’s a’ nyerőket kielégíti.“ To­vábbá az értekezés’ vége ezzel pótlandó : „Kihagyván azokat, mely­­lyeket bizonyosan megtudni nem lehetett, 14321 pengő forint áru­ló adatott el.“ Ausztria# September’ sokán hagyá el ő cs. kir. magassága Fe­rencz Károly Félig Choroszkowot, ’s útját Tarnopol felé folytatván, ide esti 7 órakor megérkezett ’s elfogadó a’ ha­tóságok’ és a’ vidékből összegyűlt nagy számú földbirto­kosok’ udvarlását. Este a’ város fényesen ki volt világítva, miben különösen a’ jezsuiták’ klastroma tűnt ki. Templomu­kon diszes átvilágló betűkkel im­e’ fölirás tündöklött: „Fii fundatoris optimo filio.“ Sept. 19-én. sz. mise hallgatás és a’jezsuiták’ kolostorának megszemlélése után, a’ város’ la­kosinak áldáskivonatival halmozva Brody felé vette útját, hova délutáni 4 órakor érkezett meg. Itt hasonlag ki volt a’ város este világítva. 20-án Lembergbe utazott, hol a’pol­gármester vezérletté városi hatóság által ünnepélyesen fogad­­taték, ’s a’ polg. katonaság’, lobogós eredek’ ’stb. sorain a’ számára elkészített lakba szállott fenséges bátyja, Estei Ferdinand főkormányzó és annak fenséges unokaöccse, ő magasságuk, a’ hadi ’s polgári főméltóságuak és főnemesek által váratva. Az őrködő katonaság’ három hangászkara nagy katonai estivergőt (Zapfenstreich) játszék. — Sept. 21. délelőtt a’ cs. kir. katonai tisztség’ ’s igen számos polgári főrendűek’, hatóságok’, egyháziak’, városi tisztviselőség’, tu­dományos, nevelő ’s egyéb intézetek’ testületinek hódolatát, délután pedig a’ hölgyek’ udvarlását volt kegyes elfogadni öcs. kir. magassága; este pedig meglátogató a’ színházat, mellyben az „Álombolygó“ daljáték adalék, ’s hol a’ tömött közönség által legélénkebb örömriadással ’s ismételt éljen­­kiáltásokkal fogadtaték. Wiesbaden, aug. 21. Folyó hónap’ szike óta Met­ternich herczeg’szinét viselő zászlók lobognak Johannisberg, várán. Ámbár Ausztria’főcancellárja az első hetekben min­den látogatást leköszönt, most már mégis úgy venni észre, hogy a’ kilencz év óta pusztán állott vár főrangú vendégek á gyűl helye fog lenni. Uralkodó főherczegünk, testvére’ kísé­retében, a’ herczeg’ megérkezése’ napján tüstint látogatásá­ra volt, ’s a’ főherczegi istállóból több fogatot rendelt Jo­­hannisbergbe, a’ herczegnek itt mulatósa’ egész ideje alatt szolgálatára leendőket. Tegnap a’ szövetséggyülési elnök­követ Münch-Bellinghausen gróf utazott itt keresztül, Johan­nisbergen több napig késendő. E’ pillanatban az ausztriai cs. igazságszolgáltatási elnök Taaffe gróf is jelen van ott. A’ porosz-rajnai gőzhajók dörgő ágyulövéssel üdvözlik a’ főcancellár urat, midőn várlak a’ irányában úsznak, mi a’ várból válaszkép viszonoztatik. Bécs, oct. 4. Több angol hírlap beszéli, hogy egy angolokból és görögökből összeállótt egyesület a’ Misso­­lunghiban eltemetett Byron lordnak emléket szándékozik emelni. E’ lapok után ítélve, a’ civilisatio Görögországban a’ szabadságharcz után tömérdek előhaladást tett. Mennyi­re érezték már az 1823-ban tartott nemzeti gyűlésen az ész­­művelés’ szükségét, mutatja azon körülmény, hogy a’tu­dós Constantas neveztetett a’ nyilványos oktatás’ igazga­tójává, melly alkalommal egy ipsarai kereskedő, Barba­­kis, 600,000 piastert adott lancasteri iskolák’ felállítására. Capo d' Istria’ kormánya alatt ez utóbbiak’ száma szaporít­­tatott ’s egy gymnasium nyittatott meg Reginában, későbben egy keresztény seminarium Porosban ’s egy hadiiskola Nau­­pliában. Mióta a’ király Görögországban van ’s az ottani is­kolaügy uj szerkezetet kapott, újabb gymnasium keletke­zett Naupliában, ezen kivül száznál több fiatal görög nevel­tetett statusköltségen Münchenben, ’s most már több más helyen is vannak középiskolák, u. m. Chalkisban, Patras­­ban , Syrában ’stb. Egy statuskönyvtár alapíttatók, ’s czél­­szerű, a’ viszonyoknak és a’ kor’ kivánatinak megfelelő sajtótörvény bocsáttatott ki. Sok történt a’ törvényszolgálta­tás’ tekintetében is. Midőn a’ kormányzóság (régensség) Görögországba érkezett, csaknem semmi törvényszéket sem talált ott, ’s azért, hogy az első szükségen segítsen, három fenyítő-törvényszéket állított Naupliában, Thebában és Mis­­solunghiban a’ rendzavarok ellen,­’s a’ polgári pöröknek is rendelt törvényszékeket, hahogy a’ felek azok’ határozati­nak alá akarnák vetni magokat. Csakhamar azután a’ „bé­­kebiróságok“ új szerkezetet nyertek,’s már 1834’ elején négy fontos törvénykönyv jelent meg, u. m. a’ fenyítő-törvény­­könyv, a’pörös ügyek’ folyamat szabályzó törvény, a’ tör­vényszéki ’s jegyzőhivatali rendelet, ’s a’ polgári perfolyam. Későbben a’ hadi és tengerészeti szerkezet jött javítás alá ’s egy tengerészeti iskola állíttatott; továbbá új község­rend hozatott be, a’ műkereset és földművelés oktatást és buzdí­tást kaptak, mellyekre az utóbbinak annál nagyobb szüksé­ge volt, mivel a’ görögök azelőtt nem is hordtak trágyát föl­deikre. Úgy szinte czélszerű felügyelési rendszabályok lé­tettek a’ köz-egészségállapotra nézve ’s több kórház és nagy­szerű gyógyintézet állíttatott fel. Egy bank- és zálogtörvény hirdettetett ki. Egyszersmind a’ „görög literatura“ hatal­mas emelkedést kapott, mi nem keveset tett arra, hogy a’ külföldi műveltség’ terjesztése mellett a’ görög nem­zetiség is megőriztessék. A’ költészet’ mezején a’ két Suzzo testvér’ munkái ragyognak; a’ történeti szakban Miaulis Antal, a’ hires hős’ fia, Perhaebos, ki a’ görög csa­tákat irta le, továbbá Moririo, Ralli, Kokoni és má­sok, jelesek. Több folyóirat támadt, miilyenek a’ Görög Kurír, a’ Sotir, ’stb., valamint a’ status’ költségén több igen czélszerű „népkönyv“ jelent meg Anselm’ „Anthologie ge­meinnütziger Kentnisse’“ mintájára, míg egyesületek is tá­madtak a’ görög ifjúság’ tanítására népiskolák’ és iskola­­mesterek’ képzésére szánt évdíjak’ (stipendiumok’) alapítá­sa által. Egy természetleirási és orvosi társaság is állott ösz­­sze. — Nagy haszonnal van Görögország’ népgazdaságára ama’ két középponti faiskola, mellyek Athénében és Thyrintben állíttattak fel, az elsőhöz füvészkert is csatol­­tatván. Ha meggondoljuk, melly igen fontosak a’ faültetmé­­nyek bármelly ország’ egészségére ’s termékenységére néz­ve, ’s kivált ha Görögországot tekintjük, melly fahiányban annyira szenved, bizonyára nem tagadhatjuk meg tetszésün­ket a’ kormánytól e’ nagyszerű rendszabásiért, mellyek által a’ közönségnek lehetővé tétetik, olcsón és nagy fárad­ság nélkül jutni a’ szükséges ültetvényfákhoz, egyszers­mind jövendőre nézve a’ faművelés sokkal könnyebbé és sikeresebbé tétetik, mivel a’ magból nevelt fák könnyeb­ben ’s hamarább diszlenek, mint az ottani korábbi szokás szerint gallból ültetettek.— Görögország’városi közt legtöbb történik Athene’ szépítésére, hol a’ királyi palotán kivül számos szép épületek tervszerűleg emeltetnek, mellyeknek különböző, kellemes architecturája bizonnyal érdekesebb leend, mint ama’ sokaktól kedvelt feszes egyházúság, melly szerint most némelly városokban egész utczákat épülni lá­tunk, mellyekben a’ házak olly egyformák, mintha mind­nyájan egy ugyanazon gyárból kerültek volna ki. — Illy sok és még több előhaladásin a’ polgárisodásnak Görögor­szágban, illy rövid idő alatt ’s különnemű akadályok mel­lett, annyival inkább kell csudálkoznunk, ha meggondol­juk, mennyire hátra maradt aránylag, sok úgynevezett civilizált status. E*** Spanyolország# Telegrafi tudósítás Bayonneból, sept. 13ról: Est­el­la meghódolt. Egy navarrai lovas század Saint-Je-

Next