Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-08 / 63. szám
63dik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmes politicai ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja iratásjatzi Orosz Jróssef. Augustus’ 8.1830. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a . Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes bekültetése kéretik. T a r t a l o m. Magyarország és Erdély. Kinevezések: füredi,lippai, beszterczebányai és szebeni tudósítások; honi elegytár. Ausztria. János Főng’ útja; E*** eszmélkedései a’ franczia törvényhozásról ’s a’ nemzet’ erkölcsi neveléséről. Nagybritannia. Felsőházi viták; rendszabályok Birmingham’ lecsemlesítésére; visszavonás a’ chartisták között. Globe hírlap nyilatkozata a’ keleti ügy felől. Francziaország. Júliusi évnapok; telegraff tudósítás Marseilleből a’ keleti mozgalmak felől. Németország. Hannover a’ nyugtalan állapotja; gieszeni tanulók’ háborgása. Törökország. A’ nisibi szerencsétlen ütközet a’ fővárosban tudva; kétes kilátások; a’ kapudán-basa Alexandriában. Éjszakamerika. Elegy. Kereskedés és ipar. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs.’s ap. k. Felsége Kesseleőkéői báró Majthény Antalt, Liptó vármegye’ főispányi helytartóját, ugyanazon megye’ főispányává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tud.) A’ a mélt. magyar kir. udv. Kamara Grosschmidt Imrét, a’ mármarosi kamaraigazgatóság’ járulnokát, ugyanazon igazgatóság’ lajstromozó-tisztjévé (Regestrans), ’s helyébe Udránszky Lajos ottani fizetéses gyakornokot nevezé ki;— az utóbbinak előmozdítása által megürült gyakornoki dijt pedig Schöffmannn Sándor eddigi dijatlan gyakornoknak adá; — továbbá a’ nagybányai kir. főfelügyelőség’ irnoki hivatalánál megürült cskornoki helyre Prugberger József kereszthegyi nyugalmazott aknaigazgatót; — végre Kalinszky Jánosnak kőrösmezői alerdésszé lett előléptetése által megürült rakói szálirnoki tisztségre Gyüry Ferencz dombói erdésznövendéket alkalmazd. (Priv. tud.) Füred. Az Anna-ünnepre tett készületek itt szerencsétlen fordulatot vőnek. Szándék vala, annak végeztekor egy pompás tűzijátékot gyújtani meg a’ Balaton’ tükrén. E’ végre Illés ur, Szala vármegyei aljegyző, mint az egésznek kezdője és intézője, Saimi Hessen-llomburg-ezredbeli ’s Forian Ceccopieri-ezredbeli hadnagyok’, továbbá két asztalos’ és három hajós’társaságában egy kompra kelt, de mellyen, fájdalom, egy rakéta a’ többi egész készületet egyszerre lángba gyujta’s a’kompon rettentő pusztítást okozott. Fólián hadnagy, ki elég lélekéberséggel birt, a’ komp’ fenekén arczára borulva elterülni, nemi csekély égetéseken kívül szerencsésen megmenekült; de Laiml hadnagy, miután tetemes tüzsérveket kapót, a’ vizbe ugrott ’s csak egy hirtelen’ oda siető csolnak által mentetett meg a’ vizbe-halástól; de még most sincs életveszedelmen kívül. Egyik asztalos a’ vizbe fűlt, a’ másik ’s a’ három hajós tetemesen, részint halálosan megsebesítettek. Lippa (Bánság): Egy vidékünkön száguldó rablócsoport az egész környéket rémülésbe és rettegésbe ejti. E’ napokban G. J. földesurnak bresztovaczi jószágán egy parasztasszony által azt üzenék, hogy másnap estére jó vacsorát tartson számukra készen. G. ur erre megijedvén, családjával együtt Békásra futott ’s ott a’ hatóságoknál a’ kellő jelentést megtette. Ennk következtében minden rendszabások megtétettek ugyan, de, mint haltik, a’ katonaságnak a’ haramiákkali első találkozása egészen sikeretlen lett, ’s az kénytelen volt 40 ember veszteséggel visszavonulni.— A’ 00 főre szaporodott haramiacsoportot, mint mondják, egy hivatalától megfosztott kapitány vezérli. Beszterczebánya. Esterházy herczeg’ veglesi uradalmához tartozó Elekves helységben néhány nap előtt a’ következő eset adta magát elő. Szokás e’ vidéken, a’juhokat tavaszi és nyári hónapokban a’ falutól igen messze eső legelőkre egy pásztor’ (bacsó, mint itt nevezik) felügyelese alatt küldeni. A’juhászokat, kik minden rendőri ’s más egyéb segedelem nélkül vannak, nem ritkán káborgó cselédek látogatják meg ’s őket erőszakosan is meg-meglopják. így történt, hogy az egyik juhász nyáját több ízben, éjszakának idején, egy pár báránytól látta megfosztva. Nyomára akarván a’ tolvajnak jutni, éjjel, töltött fegyverével, lesbe állott. Meghallván azonban a’ rabló, hogy őt a’ lopásban erőszakkal akarják akadályozni, egyenest a’ kunyhó’ ajtaján koczogott ’s főbelövéssel fenyegetőzött, ha az ajtó azonnal ki nem nyittatik. Erre a’ bátor, hegylakos tót juhász hátratolá a’ rekeszt, ’s a’ vele küzdeni akaró, óriástermetű rablót egy jól irányzott puskalövéssel földre teríté. A’halottvizsgálatnál kitűnt, hogy az egy, már a’tömlöczből többször megugrott, zsákmányoló volt. (p. Tagebi.) Szeben, jul. 8. Az Olt-hajózási társaság’ szabályai 18. §-a’, valamint e’ társaság’ választottságának f. é. apr. fékén kibocsátott híradása’ következtében, ez évi május’ 5kén ’s 6- ján tartatott az első közgyűlés. Itten 1) vizsgálat alá véteett az aláírók’ lajstroma, melly rendbe vétetvén ’s kiegészítetvén, miután kitűnt, hogy az összes részvények’ fele kihatott, a’ társaság összealakítottnak ’s megnyitódnak nyilványíttatott. Ezután 2) a’ szabályok’ 19. §-sa’ következtében gazgatók’ választásához kezdettek, melly alkalommal seharbergi Bedeus József elöljáróvá, ’s Vajda József, Thalmayer János, Wächter József ’s Herbert Mihály ’s más négyen igazgatósági tagokká választattak meg. Végezetre Müler Tódor ’s Conrád Vilmos számfeletti igazgatókká (Ersatznänner) tétettek. Határozatta lön: 3) hogy a’ társaságnak gyik hajója egy mérnök’ és kereskedő’ igazgatása alatt minél előbb indíttassék útnak azon meghagyással, hogy az Oltnak a’ Dunába szakadásáig lemenvén, ez alkalommal a’ folyam’ állapotját és partvidékének kereskedési viszonyait a’ hajóigazgatók vegyék figyelemre, ’s kémlődésök’ eredményéről az alulirt igazgatósághoz tegyenek körülményes tudósítást.— Ez utóbbi határozat’ következtében f. é. jun. 21én a’ társaságnak egy hajója 50 mázsa vassal’s némi bizományi czikkekkel terhelten valóban ki is indíttaték a’ verestoronyi vesztegzártól, egy mérnök’és kereskedő’ felvigyázata alatt, mi,is ezennel tudtára adatik mindazoknak, kiket illet.— Az Olt-hajózási társaság’igazgatósága. (Érd. Irdó.) El egy tár. A’ magyar tud. társaság idei, vagy is kik nagy gyűlését, valamint igazgatósági üléseit is novemberben fogja tartani, ’s a’ megjelenés’, valamint a’ megkezdés’ napjairól is, a’ maga idejében külön jelentés fog szólani. A’ szünnapok augustus’ 20-ától October’ 20áig tartatnak. — A’ kegyes szerzet alatt álló pesti gymnasiumban a’ tanuló ifjúság a’ most lefolyt iskolai évben 627re ment. Valamint itt úgy a’ budai főgymnasiumban is örömmel tapasztalhatni, hogy a’ buzgó tanítók’ fáradozásai évről évre virágzóbb helyzetre emelik nyelvünket is tanítványaik közt. — A’ már általunk említett ó-budai elveszett zsidónak még nem jöttek nyomára. Tétény’ közelében találtak ugyan egy holttestet, de ez egészen ismeretlen volt. Ki ezen zsidónak letartóztatása’ helyét vagy holttestét előkeríti, az ó-budai zsidóközségtől 2000. forint jutalmat kap; a’ ki pedig gyilkosát fölfedezi, nejétől ezer pengő hot nyerend. Készpénzben 9,300 p. fr. volt az eltűnttel, a’ drágaságok’ becse pedig mintegy 8,534 p. ftra rúg. — Erős vontató gőzös jul. 31 en érkezett a’ pest-budai partokhoz aldunai vidékekről; terhe nagyobb részt gyapotból állott. — Mező-Kövesd, jul. 26 án. Esti hat órakor, nyugotról jött barna terhes fellegek fölöttünk a’ világosságot komoly sötétségre változtaták, félórás korú után pedig olly iszonyú szélvész támadt, hogy a’ felkavart ’s vastag gomolyokká alakult por miatt a’ legközelebb tárgy sem vala többé látható. E’ vihar épületink’ fedelit felszaggatá ’s azokat iszonyatos morajjal földhöz sújtván, szétzuza, a’ kertekbe rakott szénaboglyakat szerteszórás után szárnyaira kapván, elragadá; a’ búza-, árpa-, zabcsomókat pedig részint földre terítő, részint felforgató a’ termés-hordó szekerekkel együtt, ’s a’ mezőn álló életkalangyok kévéit vagy lapos helyekre, vagy a’ folyam’ medrébe sodró. Rettentő vala ez egy óráig dühöngött orkán, annyival inkább, mivel a’ munkás gazda nemhogy elzuzott javait védni, de az iszonyú tömegű ’s elfojtással fenyegető porviharban életét is alig tudó menteni. E’ zivatar után egy óra múlva sűrű villámok közt zápor kezde ömleni, melly a’ kínzó port ugyan elveré, de egyszersmind a’ földeken elszórt termés még ki nem perdült szemeit is kisulykolta ’s földbe tapasztó, sőt a’ rögtön összefutott esővíz Hor nevű folyamba hömpölygetvén ’s beiszapolván, megsemmisíté; megfoszta végül e’ szel- és záporvész áztatásban levő minden kenderünktől, valamint szőlő, tengeri ’s egyéb lábas veteményinktől is, mellyek által, hozzájárulván az is, hogy mind őszi mind tavaszi termésünk az idén e’ megyében a’ nélkül is majd legsilányabb vala, egyes lakosaik nagy ínségbe suttattak. (J.r.) A’ római hangászegyesület julllén tagjai’ számába iktató zongoravirtuoz hazánkfiát, Liszt Ferenczet, azon pontot, mellynek túlhágása mások’ jogainak megsértését vonná maga után. Itt a’ törvényeknek jeleket kell kitűzniük, határt szabniok ’s tiltaniok azok’ áthágását, mert épen ebben határozódnak a’ törvények’ sajátképi ’jutalmazó intézkedései.“ E’ nézet’ valósítása Francziaországban még mindeddig csak jámbor óhajtás maradt; mert az ország’ törvényei sok tekintetben nem eléggé világosak ’s a’ műveletlenebb osztályok előtt nem eléggé tudvák; azért vannak sokan, kiknek a’ féktelenség egyet jelent a’ szabadsággal, ’s kik még nem tanulták megfogni, hogy egy jól elrendezett státusban az egyes polgárok’ szabadságának, valamint az egyes karok’ és osztályok’ súlyának szintúgy kell határt és korlátokat ismerniük, mikép ezt az élet’ minden egyéb viszonyaiban, például a’ jogot, hatalmat, kötelességet, sőt magát az erényt tekintve is tapasztaljuk, mert magának az erénynek is vannak határai, mellyeken túl megszűnik az lenni, mint Montesquieu helyesen megjegyzette. Általában nagy hibát követtek el Francziaországban az által, hogy a’ nemzet’ erkölcsi kiképzésére nem fordítottak kellő gondot, hanem azt hitték, eleget tettek, ha a’ statuspolgár’ „testét“ felszabadítók ’s neki egy külső műveltséget adtak, a’ helyett hogy a’ „lelket“ szabadították volna fel, még pedig nem csak a’ legalsóbb néposztályokét, mellyeknek oskolaszobái még most is lóistállókhoz hasonlók, hanem olly sok másokét is, kiknél nem hiányzik ugyan a’ külső műveltség, de hiányzik a’ belső, erkölcsi képzettség, az igaz emberi becs, és kik ennélfogva, korunk’ önző hajlamától vezéreltetve, személyes érdekükön túl semmi más czélt vagy ösztönt nem ismernek. Ideje volna végre, átlátni, hogy törvényeket hozni még nem elég,, hanem szükség, az embereket a’ törvényekhez nevelni, mint ezt Brougham lord nem rég az angol parlamentben napfényvilágosan megmutatta. — Sokat tenne még a’ polgárisodás’ terjesztésére a’ gyárak’, műipar’ és kereskedés’ ápolása; mert hiszen ezek volnának az ország’ új jövendőjének igazi emeltjűi; csakhogy a’ törvényhozó testnek itt is gondoskodnia kellene, hogy a’ gyárak, a’vétek’ oskolái helyett egyszerű dolog- és nevelési intézetek legyenek, minek lehetőségét Éjszakamerika’ példája czáfolhatlanúl bizonyítja. Ugyszinte a’ külfölddeli kereskedést föl kellene oldani békáiból, mert mig ez meg nem történik, a’ kereskedés’ egész tiszta haszna néhány kevés kézbe szorul össze, mellyek azzal egy a’ status’ egészének ártalmas, a’ sajátképi néptömegeket mind szegényebbekké, vadabbakká és nyomorúbbakká tevő egyedárulkodást űznek, melly a’ keresetipart elöli ’s az igaz polgárisodás’minden előhaladását gátolja. Igen óhajtandó volna továbbá egy jobb fogházi rendszer, mert a’ mostani teljességgel nem fér meg az igaz polgárisodás’ eszméjével. A’ tárhelyek, különböző rendeltetések szerint, nincsenek kellőkép elválasztva egymástól; nedvesség, sötétség, egészségtelen levegő és tisztátalanság közönségesek bennük; a’ rajok szentelt pénz nagy részint elpazaroltatik, elsikkasztatik; az illető hatóságok nem utazzák be, nem vizsgálják meg kellőleg e’ helyeket. Donjou urnak a’ fogházak’ állapotáról irt munkája olly tett dolgokat közöl, mellyeket nem lehet borzadozás nélkül olvasni, mellyek minden erkölcsi érzést föllázasztanak. — Szóval, Francziaország csak akkor haladhat elő polgárisodásában, ha azok, kik sorsát intézik, oda igyekezendenek, hogy igazság, őszinteség, hitel, hazaszeretet, vallásosság és vallási türelem, jogérzet és emberszeretet ismét uralkodókká legyenek, ’s hogy minden a’ nemzeti gazdaság’ előmozdítására szolgáló segédszerek a’ „közjó’“ érdekében használtassanak. £*** „-r~í" ——------■ • • . . . Ausztria, Imst, jul. 30. O cs. k. Fensége János Főherczeg Vorarlbergből jővén , tegnap este ide megérkezett. Ma reggel O Fensége a’ mezeigazdaság’ fiókegyesületének gyűlésen, mellyre nem csak az itt lakó, hanem a’ kerület’ egyéb egyesület osztálybeli tagjai is megjelentek, elnökösködött, ’s a’gyülekezetet több gyakorlati észrevételekkel megörvendezteté. Miután erre ő Fensége a’ gazdasági kertet, a’ jól elrendezett kórházat, az irgalmas apáczák’ kolostorát ’s a’ legújabb talalmányú erőművekkel ellátott papirosgyárt meglátogatta ’s magas figyelmére méltatta volna, az itteni lövész-társulat’ legnagyobb örömére megnyita az ez örömünnepre intézett szabadlövöldözést, a’ lövészek’ sorába sajátkezüleg beirá magat, mellyek után délutáni 372 órakor útját Innsbrucknak tovább folytatta. Felejthetlen lesz Imst’ lakosi ’s a’ gazdasági társaság’ tagjai előtt ezen nap! (Tyrol. Bothe.) Innsbruck, jul. 31. Tegnap este érkezett ide János cs. kir. Főherczeg, ’s az „arany nap“ czímrt vendégfogadónál szállott meg. Bécs, aug. 5. Párisi tudósításaink szerint onnan a’ követkamarai tagok’ nagy része már eltávozott. A’ pakrkamara elfogadó a’ Bordeaux és Teste közötti vasutat tárgyazó törvényjavaslatot, ’s az tehát rövid időn, néhány pénztőzsér’ önző cselszövényeinek daczára, el fog készíttetni. Egyébiránt Francziaországban mindinkább érzik azt, hogy a’ polgárisodás és igaz nemzeti műveltség még koránsem tette a’ honban azon előhaladást, melly óhajtható volna, ’s hogy ebben a’ rész oskolarendszert, a’ felsőbb tanítóintézetek’ hiányos és a’ gyakorlati élethez nem alkalmazott szerkezetet, de leginkább a’ hibás vagy tökéletlen törvényeket kell okolni; mert, fájdalom, Francziaország’ törvényhozói még mind e’ mai napig sem vették kellőleg szivükreSienes-nek 1790-ben, midőn a’ törvényhozó választmány’ tudósítója volt, mondott következő szavait: ,,A’ polgár’ szabadságának a’ statusban a’ törvények által kell ótalmaztatnia; ezeknek rendeltetése, elnyomni azon sérelmeket , mellyek ama’ szabadságon ejthetők, ’s igy minden egyes polgár’ szabad cselekvéseiben ki kell jelelniök Nagybritannnia. London, jul. 24. Midőn Melbourne lord a’ felsőház’ jul. 22k ei ülésében az izlandi városhatósági bilmnek napirenden levő olvasását készült indítványozni, fölkele Brougham lord, ’s hoszú beszédben panaszold, hogy a’ felsőháznak az ülések’ nagy részén át úgyszólván nincs mit dolgoznia, azok’ vége felé pedig a’ másik háztól nagy számú fontos felküldött bilit kap, mellyek felett illő gondossággal tanácskozni többé nincs ideje; illy módon tehát a’ lordok’ háza mint egyik ága a’ törvényhozásnak sajátképen elmellőztetik, ’s csupán ezért ő a’ bili’ második olvasása ellen szavaz. Melbourne lord azt válaszola, hogy a’ baj, mellyért nemes és tudós barátja panaszkodik, sem nem uj, sem nem Angliára korlátozott. Mindenütt, hol illy törvényhozó gyűlések léteznek, az vétetik észre, hogy az ülések’ első ideje pártvitákban tékozoltatik el, ’s az azok’ vége felé összetorlódó, valódilag gyakorlati kérdések’ tárgyaltatásának aztán kelletinél jobban kell siettetnie. Egyébiránt azon okkal, mintha már késő volna valamelly bili’ megvitatása, igen is gyakran történtek ürügyképen visszaélések a’lordok háza’ részéről, hogy valamelly előttük gyűlöletes bilit annál bátrabban félrevethessenek. Mi most már név szerint az izlandi testületbillt illeti, ez három parlamentben egymás után kimerítőleg tárgyaltatott, a lordságok által bizonyos fokig elismertetett ’s helybenhagyatott, úgy hogy ennélfogva itt a’ kelletinél tovább terjedt üléseket nem lehet többé helyesen ellenvetni. Miután több tory lordok ellenmondottak a’ bilinek, Wellington herczeg kinyilatkoztató, hogy még most lehetetlen e’ rendszabály’ tökéletes vizsgálatában megegyezni, hogy mindazáltal ’ lordságok’ magok viselete félre ne magyaráztassék, azt tanácsolja, ne vetnék most félre a’ bilit második olvasásakor, hanem bocsátanák a’ biztosság-