Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-10-26 / 86. szám
86d" szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Saáaadunk terjedelmeid political ’s rokon tudományú értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. bisník. Szerkeszti ’– kiadja Balogfalvi Orosz József. October’ 36. I940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi elöfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a l o m. Magyarország. Kinevezés: Fehér megye’ közgyűlése; Veszprém megye’ tisztujítása. Ausztria. Az ausztriai és orosz udvar közti szerződés a’ Dunáni szabadhajókázás ügyében ; változások a’ cs. kir. hadseregnél. Nagy britannia. A’ d ülőbe és Standard a’ franczia sajtó’ dühöngései felett. Francziaország. Merény Lajos Fülöp’ ellen. Thiers’ memoranduma; meczi, lyoni ’s nantesi komoly zavargások. Spanyolország. A’ ministerek Valenciába indulnak. Portugália. A’ királyné infansnét szül. Egyiptom. Saida’ bevétele; a’ zsidók’ ártatlansága. Kis futár. Intés vándorszinc- Hzeinkhez; gyógymód a’ veszettség ellen. Hirdetések: Magyarország. Ó cs. ’s apost. kir. Felsége a’ rm. magyar kir. udv. Kamara’ építészeti számvivőség-osztályánál megürült számvivő-tanácsnokságra Berger József hajózási és próbált mérnököt méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Székes-Fehérvár, őszhó 20. A’ polgári élet főbb örömei közzé tartozik, olly testületnek számláltathatni tagjai közé, melly a’ társas viszonyok legszentebb kapcsait az igazságot és törvényességet nem csak névszerint ismeri, nem csak vallomás által tiszteli, hanem erővel és akarattal is bir azokat gyakorolni ’s az erkölcsiség salaktalan érezével törhetlenül összeforrasztani. Illy testület fölött soha sem szunyadó őrszemek vigyáznak a’ haza- és emberszeretet büv-szemei ’s kiterjeszti védkarjait az erény és szabadság angyala. Illy testületben az egyesek* boldogsága kiapadhatlan tápere a’ közjólétnek ’s viszont a’ közjólét örökáldásos kútfeje egyesek boldogságának. Illy testületben nincs önkény, nincs elnyomatás, nincs zűrzavar, nincs féktelenkedés, az emberi gyarlóságok nem hatalmaznak el, sőt pusztulnak, az erők nem lazulnak, nem hanyatlanak,sőt újabb rugalmasságot, cselekvőbb élénkséget nyernek azon akadályok által, mellyek talán külső hatalomtól gördíttetnek a’ közczélhoz haladás’ útjába. — Illy testület. Igaz, a’ polgári társadalmak nem minden zugolyában lelhető, azonban ott, hol e’ tökélyre jutás’ elemei meg vannak, habár talán még csak ébrényben (embryo-ban), feltaláltaik egyszersmind azon örömnek csirája, mellyet érinték, ’s mellynek egyenes következménye az, hogy bizonyos nemzetek’ tagjai, bizonyos földrész’ polgárai büszkék nemzetükre , büszkék hazájokra. Kislelkűség volna azonban elcsüggedni olly társadalom polgárainak, kik az épen rajzolt képben önhazájukra, ön testületükre nem ismerhetnek. Az emberi szellem hatásköre olly végtelen, hogy a’ tehetséggel párosult erős akaratra nézve szinte semmi sincs lehetlen, ’s ha nyújt élvezetet a’ kész intézmények megért gyümölcse, bizonyosan nincs magasztos érzet boldogító özöne nélkül azon buzgalom is, melly, hon- és emberszeretet lángjaitól ébresztetve ’s az igazság és törvényesség fénysugarától vezéreltetve, a’ polgári boldogság’ elemeit kifejleszteni, idegen részeitől megtisztítani, rendszerezni ’s a’ közczélnak megfelőleg mozgásba tenni iparkodik. ’S ha ez rögtön nem történik, kell e azért lankadozni. Egy művész’ gépelve sem volt olly tökélyes, hogy megindíttatása első pillanatában, minden elakadás nélkül nyomon megtette volna azon szolgálatot, mellyet akár alkotója ígért akár a’ várakozó közönség remény lett; ’s viszont megfordítva soha nem volt olly biztosan kiszámított szerkezetű újdonság, s mellynek ócsárlói ne támadtak ’s lehetlenségét tárgyismeret nélkül ne hirdették volna. Illy esetekben embert csak nézeteinek tisztaságáról, szándéka egyenességéről ’s az igazságnak előbbutóbb diadalmaskodni, a’jónak megfogamzani kellő természetéről való rendületlen meggyőződése’ tarthat fön. E’ meggyőződés azon bűvös fegyver, melly a’ jó ügy mellett látatlanul ’s csudaerővel szokott küzdeni, úgy hogy igen gyakran épen akkor diadalmaskodik, midőn látszólag erőkifogyva hanyatlatához közelít. — Ezek olly eszmék, mellyek a’ polgári viszonyok fejledezését szemüggyel tartó lelkében tisztábban vagy homályosabban fölbukkanak, ’s mellyeket én épen illy fejledezés gondos szemlélete után íék le, hogy általuk uj elmélkedésre nyújtsak alkalmat a’ gondolkodni szeretőknek. Szolgáljanak ezek egyszersmind kulcsul azokra nézve, miket alább megyénknek közelebb tartott közgyűlési munkálatairól mondandók olly régből, hogy azok a’ nyilvánosság’ útján minél több oldalú nézetek kifejtésére alkalmat ’s némileg talán vezérfonalat is szolgáltathassanak. — A’ tegnap megkezdett ’s ma folytatva tartott közgyűlésre nagy számmal sereglettek össze megyei alkotmányos intézkedéseink becsét ’s nyomosságát méltatni tudó kendeink. A’ hivatalos tudósítások folytában felolvastatók a’ megyebeli járások új rendezésének kidolgozásában munkálkodott választmány’ tudósítása, miszerint most a’ járások a’ lehetőségig négyszögösítve vannak a’ helyett, hogy előbb hosszú keskeny vonalban terjedtek egymás mellett úgy, hogy mind az illető szolgabiróknak, mind a’ panaszos feleknek, mind pedig a’ vontatásra rendelt adózó népnek mondhatlan idővesztegetésébe ’s terheltetésébe került minden bírói hivatalos eljárás vagy igazságkiszolgáltatásnak sürgetése. Minthogy továbbá e’ mostani gyűlés nem az egyébbol divatozó szokás szerint a’ hónap első napjaira volt összehíva, de különben is a’ hivatalos tudósítások benyújtására szánt közgyűlések’ megtartatásának határidejét kiszabni, mégpedig változatlanul kiszabni maga az igazság biztos kiszolgáltathatásának ’s a’ hivatalos eljárások’ pontos teljesittethetésének természeténél fogva is egyenesen a’ KK. és RR. belső intézkedési jogai közé tartoznék. Salamon Lajos ur indítványára m. gróf Zichy Edmund , Madarász László és József urak ’s több más szónokink hathatós pártolása következtében határozatta jön, hogy a’ hivatalos tiszti tudósítások tárgyalására minden harmadik hó harmadik hetének első hétfője, vagy ha ez ünnep vagy vásári nap leendne, keddre ’s a’ többi utána következő napok tűzessenek ki, sértetlenül hagyatván a’ főispányi jog, mi szerint ő, ha ezt valamelly sürgetés eset megkívánná az épen mondott állandó határnapú tiszttudósítási gyűléseken kívül akármikor összehívassa köztanácskozásra e’ megye Karait és Rendest. Minthogy pedig az érintett négyrendbeli gyűlés’határnapja illy módon mindenkorra meghatározottnak, ’s miután erről a’ megyében ’s megyén kívül lakó t. földesurak hivatalosan értesitendőknek nyilatkoztattak ’s igy jövendőre nézve az eddig szokásban volt meghívó levelek fölöslegeseknek találtattak, már csak a’ házi pénztár kiadásainak kevesbbitése tekintetéből csupán olly esetre szorittatott azoknak használhatása, midőn valamelly tárgy gyülésileg olly nyomásnak vagy olly természetűnek ismertetnék, mellynek utóbbi tárgyaltatására a’ Karokat és Rendeket jó eleve fejenkint figyelmeztetni szükséges volna. A’ harmadik hó harmadik hétbeli hétfőjének megállapítására pedig azon igen nyomos ok birá a’ Kirat és lliket, hogy illy módon a’ szomszéd megyei gyűlések határnapjaival nem történhetik összeütközés és az olly birtokosok, kik több szomszéd megyékben bírnak, mind nemesi jogaik gyakorlatában eljárhatnak, mind pedig az ellenük netalán kétfelé is indítható panaszos ügyekben a magokat biztosan védelmezhessék, szóval hogy személyes és birtoki jogaik minél kevesbbé veszélyeztethessenek. — Forgott fen egy megyei földrajznak meghitelesittetése is, mellyet a’ n. megyének munkás mérnöke Csörgey Zsigmond ur von munkába, melly azonban még bevégezve nem lévén hitelesítésnek tárgya nem lehetett. — Erre nézve egyébiránt csudálnom kell azon hanyagságot, mellyel a’ mérnök ur’ vállalata fogadtaték, mintha még szükséges volna talán mutogatni okokkal azt, milly díszes, sőt milly szükséges mind belső helyrendelkezeti, mind tudományos szempontból az, hogy hazánk’ minden megyéje pontosan kidolgozott saját földrajzzal bírjon. Minden műbarátnak ’s a’ honismeret’ terjedését óhajtónak figyelmét fölhívom tehát e vállalatra nézve, hogy ha ez ismét szőnyegre jövend, az ügyet érdektelenség miatt elbukni ne hagyják. Kívánatos volna, ha a’ megye e’ földrajzot annak idején nagy és kis alakban rézre metszetné, ’s az utóbbira nézve azon mérését (scalát) vétetné alapul, melly szerint p. o. Vasmegyének ezelőtt egy pár évvel megjelent kisebb földrajza dolgoztatott, ’s miután magának elég számú példányt nyomatandott, ajándékozná a’ réztáblát a’ magyar tudós társaságnak, melly ha több megyéktől — ’s idővel talán hazánk minden megyéjétől — kapna illy módon ’s ugyanazon mércse szerint dolgozott táblákat, egy honi artast fogna könnyű móddal létrehozhatni, mellyből talán honunk minden vallásu tanulóintézeteit több példányban is ingyen részesíthetné ’s igy mind tudományszerzési eszközeinknek mind honismeretbeli jártasságunknak igen nagyon érezhető hiányát pótolhatná. — A’ posta indul. Tudósításomat félben kell szakasztanom. Veszprémben. F. h. 12kén köv. tisztikar alakult hét óranegyed alatt; első alispány : Kocsi Horváth Sámuel, 2dik: Kopácsy József; veszprémi járásban főbíró Molnár Diena; alszbirák : Rosos Antal ’s Kenessey Antal; esküttek : Balogh József; Balassa Ágoston ’s Fodor László; pápai járásban főszbiró: Szakonyi Lajos ; alszbiró: Gombás Mózes; esküttek: Kaján László ’s Nagy Szabó Károly; devecseri járásban főbíró: Szakonyi István; alszolgabiró : Bezerédy Kristóf; esküttek: Bolla György ’s Mikovényi Ignácz; cseszneki járásban főbíró Ányos Farkas ; alszolgabiró : 70/1 Miklós; esküttek: Henes János ’s Molnár Albert; tiszti főügyész: Sebestyén Gábor; első al: Pap Gábor, 2dik: Szép Sándor; biztosok, pápai járásban: Körössy József; devecseriben: Szelestey Károly; csesznekiben: Szabó Antal; veszprémiben: Szenigály László; főszámvevő: Turnussa Pál; segéd : Senior Rudolf; főadószedő, házi: Katona Imre; hadi: Stojanovics János; aladószedő Veszprémben : Grmanecz Gábor; Pápán: Csoknyay Károly; főjegyző: Zsoldos Ignácz; első al: Rosos István; 2dik: Márkus Lajos; levéltárnok: Rohonczy István; lajstromzó: Érsek Mihály; orvosok, seborvosok, mérnökök’s egyebek megerősittettek hivatalaikban. Ausztria, Réce, oct. 22. A’ cs. kir. ausztriai ’s orosz udvar közt következő status-szerződés köttetett a’ Dunahajózás’ügyében: 1) A’ hajózás az egész Dunafolyamon, szintúgy Intés vándor színészeinkhez. Győr, sept. 20. Tudós Csaplovics urnak minden neheztelései’ daczára olly képet visel a’ jelenleg f. hó, hogy azzal az ó uj őszhó nevét egészen helybenhagyni látszik: folytonos esőzés, locs-pocs, hideg szelek, dér ’s fagy, mint a’ közelgető komor télnek bus hírmondói, szinte napirenden vannak. Szerencsés Pest, melly a’ hosszadalmas estvék’ unalmait éldelhető nemzeti színjátékok’ látogatásával oszlathatja; valóban írigyletes, vagy atyafiságosabban szólva, kívánatos a’ pesti honfiak’ boldog helyezete. Győrből a’ nyaranta diszlő német szinész társaság ősszel kitakarodván , dicséretes szokás szerint magyar játszó csapatoknak engedtetik színpadunkra föllépniök, mellyekről sajnosan kell elmondanunk, hogy a’ német színészetnek tűrhető szellemtápjához szokott győri tisztes közönséget undor-, csömör- és görcsokozó ügyetlenkedéseikkel egészen elűzik, ’s visszarettentik a’ főleg nemzeti czélra emelt — igen csinos színháztól. Innen nem lehet nem gyászos eredményeknek sarjadniok: ugyanis e’ részről a’ nemzeti művészet után sóvárgó nemesebb keblek, kecsegtető szép reményeiket meghiúsulni látván, elkedvetlenednek; más részről az itt is csak , mint egyebütt, találkozó egykedvű, vagy épen ellenséges szivek’ megerősödnek ama’ fonák előítéletben, mintha a’ magyar saját tompa, és igen korszerű szellemtulajdonainál fogva minden finomabb művek’ kezelésére képtelen volna. Igaz, ezen képtelenség meg van ama’ szinjátszó csapatok’ nagy részében, mellyeket tétova lézengni látunk a’ hazában , valódi komédiások, és farsangi bokák ezek inkább, mint nemes művészet’ gyermekei, nem színészek, henem színészek, kiket, minthogy fejlődésnek indult nemzeti szinművészetünknek valóságos salytái, a’ városi hatóságok’ tisztében állana tüszint Kis Futár, leüzni a’ derék művészetnek csúfosan bitorlott szenthelyéröl. Tudjuk mi, hogy minden kezdet nehéz; tudjuk, hogy akármit is csak többszöri hibák és tévedések után lehet jól kitanulni; ismerjük magyar színészeinknek, ha németek után lépnek föl, igen is aggodalmas, és terhes feladatú állapotát: azért nem is terjesztjük kivánatunk’ határát külebb, mint meddig azt jól ismert körülményeink’ megfontolása után terjeszthetni véljük; képesek is vagyunk ’s hajlandók sok olly hiányokat átnézni, mik egy ujoncz művésznél minden jóratörő szándék, kitűnő tehetség és ipar mellett is itt-amott feletlenek, de midőn a’ legüresebb fejű lomha pamperdát látjuk az előttünk olly nyomós és szent irányú művészetben vakmerve kontárkodni, ez már boszantó, ez kiállhatatlan. Valamig a’ színpadra minden földönfutó naplopónak, értetlen suhancznak, hányott-vetett némbereknek akárhol is nyilványosan föllépni szabad lesz; valamig a’ színészetre is, mikint más, például a’ nép-, vagy gyermektanító hivatalra, iskolát, képzőintézetet valahol föl nem állítunk, azokba jeles — habár németajkú, csak mégis a’ tanítványokkal értekezni tudó — művészeket oktatókul nem fogadunk, addig ugyan tökéletes vagy a’ műveltebbek’ igényeit csak némileg is kielégítő magyar színjátszókkal dicsekedhetni nem fogunk, ’s addig ne is álmodjuk, hogy a’ jobb ízlésű közönség a’ végetlenül jobb eldelettel ajánlkozó német színészetet a’ csömörletesnek tapasztalt magyarért odahagyja, ’s drága pénzét, mellyen amott örömet ’s mulatságot válthat, itten kedvetlenség ’s unalomért kidobálja Hallottam múltkor a’ színházban egy lelkes magyar ifjat mondani: „többet ér a’legsilányabb nemzeti színészet a’legremekebb külföldinél“, szép ’s igen dicséretes indulatu kebelből fakadhatott e’ mondás, ’s nemzetiség’ tekintetében lehet némi jelentősége, de tekintve a’ művészet’ eldeletét, a’ hazafii lelkű ifjúval csakugyan egyet nem érthetek, mert én p. o. „Griseldis“-t örömeltebb nézem jóféle német színészek, mint oktalan magyar kontárak által adva, ’s úgy hiszem, többen állnak honfitársaim közül csekély véleményemhez. Jelenleg is tartózkodik Győrött egy magyar színjátszó társaság Fekete Gábor igazgatása alatt. Fájdalom, hogy ezen társaságról is csak kevés herbenhagyó, még kevesebb dicsérő szakat mondhatunk. Győrben néhányan olly vélekedéssel vannak, hogy itten magyar színészetnek illető közönség hiánya miatt hosszabb ideig fönállnia lehetetlen legyen, de én ezen véleménnyel mint alaptalannal és nem kevéssé bántóval egészen ellenkezem. Ha nálunk a’ német társaságok általában elegendő hallgatókkal dicsekszenek, ’s nyaratszaka fenállhatnak, a’ magyar nyelvet is általányos értő ’s igen tisztán beszélő győri közönség, melly a’ nemzetiségbeni haladást nézve annyira jeleskedik egyéb királyi városaink között, nem fogná e pártfogolni a’ keblében megtelepült nemzeti színészeket, habár, egykét ügyesebbek mellett, csak tűrhetőknek találhatná is őket? Jól ismerem én közönségünket, ebben ne keressük okát a’ nemzeti színészet’ hiányának. Csak a’ múlt vasárnapi (sept. 18.) előadásnál is tanúja valék, milly számosan tódultak be hallgatók a’ „Falusi egyszerűség“czimű vígjátékra: de mi jön vége? a’ hallgatók’ nagyobb részének fölkeveré gyomrát a’ majd minden szóban, állás- és mozdulatban észrevehető botrányteli kontárság, mellyet a játszó személyzet’ némelly tagjai véghez vivének. De valljon csuda e ez ? ha sem a’ szerepek betanulva, sem szükséges előpróbák’s készületek téve nincsenek; a’ ki mibe készületlenül kap, azt többnyire gyalázattal végzi, igy jártak, ’s járnak jobbára színészeink, ’s kérdem, kinek vétke ez? Mit mond rá igazgató úr? — természetesen hallgatnia kell, mert ő szintolly részese a’ hiánynak, mint bármellyik a’ tagok közül; ő sem tanulja be szerepét, hanem csak a’ súgó-