Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-12-07 / 98. szám
Öbb szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmezb politicaibb rokon tudományi értekezésekkel, a’ kun futár literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balánfát Orosz József. Skecemb. 7. 1840. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. s.., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: pozsonyi különféle; Békés megyei tisztújítás; Zemplén és Hont megyék’ közgyűlése; pesti és zsarnóczi tudósítások; tolnai, trencsini és erdődi levelezések. Ausztria. Nagybritannia. Francziaország. Követkamrai zajos ülések a’ felirati javallat felett; nyilatkozások Soult marsai, Thiers ’s Guizot urak részéről; Lamennais’elitéltetése. Spanyolország. Krisztina királyné bucsunyilatkozványa ; benyomása a’fővárosban. Németország, Stotleck-J. Olaszoszág. Beshemir Rómában. Belgium. Schive íz. Kis Futár. Gáncs ellen gáncs ; függelék. Hirdetések. 1.Magyarorsig. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége a’ rézbányái ideiglenes bányabevezető hivatalra Neumann János, érnyitási gyakornokot alkalmazni, Alexievich János mehádiai kir. sóbeszedőt és Kupucsinszky János szigeti kir. sószállítási ellenőrt pedig nyugalmazni méltóztatott. Pozsony, dec. 5. Az idő olly hirtelen fordulatot von, hogy nem csak a’ tavaszias napok váltak hidegekké, de egész környékünket egy lábnyi magasságú hó fedi; kocsik helyett már többnyire szának suhannak sima utczáinkon. — Hajóhidunk a’ kemény faery, sőtt az itt ott mutatkozó, bár csak havas zaj miatt Dunánkon, tegnapelőtt kiszedetett. A’ gőzösök még folyvást számos utazókat szálltnak Mécs, Pozsony és Pest közt. — Most élénkebben, mint valaha, beszélnek városunkban a’ létesítendő, már sokszor említett, szárnyvasút felől ’s a’ résztvevők feszített reménnyel néznek a’ jövő tavasz elébe. — A’ Jetschan Semsi uradalmat a múlt hó 26 kán lett húzás alkalmával Mécsben, 31,117. szám sorsjegy nyerte meg, a’ jegy Pesten adatott el. 141,678. szám nyert 3000 részvényt ’s készpénzben 22,500 forintot, Mécsben adatott el, ’stb. Az ingyen jegyek’ különös húzása alkalmával az első nyertes szám 52,736, melly 6000 részvényt és 25,000 forintot nyert, szinte Pesten adatott el. Gyula, november’ 26. Tekintetes nemes Békés megye november’ 23 dik ’s folytatva 24-dik és 25 dik napjain tartá tiszujítószékét, mellynek eredményei következők: Első alispánynak szótöbbséggel (464) Novak Antal ’s másod alispánynak szinte szótöbbséggel (703) Wenkheim József gróf választatott a’ kijelöltek közül, golyózás’ utján ; a’ szavazók’ összes száma 858. Továbbá — részint szavazás’, részint felkiáltás’részint pedig elnöki kinevezés’ utján— választattak : főadószedőnek Virágos Sándor, főügyésznek Lengyel Márton, fizetéses táblabiráknak Lesioczky Lajos és Omuzsy Zsigmond, a’ békési járás’ főszolgabirájának Kis János, a’ csabai járási főszolgabírónak Kállay Ignácz, főjegyzőnek Vidovics Ferencz, számvevőnek Bogyó János, alügyésznek Farkas Gábor, szarvasi járási alszolgabirónak Tomcsányi József, középponti alszolgabirónak Stummer Imre, orosházi alszolgabirónak Tessedik Károly, úti és vízi biztosnak Simai Kajetán , aladószedőnek Omazta Lajos, középponti esküttnek Lakatos Károly, békési főszolgabírói esküttnek Kis Péter, csabai főszolgabírói esküttnek Kalmár Mihály, orosházi alszolgabirói esküttnek dugovics József, szarvasi alszolgabirói esküdnek Ambrus Lajos, csabai járási csendbiztosnak Kunos István, békési járásbeli csendbiztosnak Kálid Józs., békési élettári biztosnak Birizdó And., csabai élettári biztosnak Lucsa Mózses, selyemfelügyelőnek Hahoti László, körös ladányi seborvosnak Mayer/Joffer Mih., tiszteletbeli seborvosnak Munkácsy Antal (a’ többi orvosok, valamint a’ mérnök, hivatalaikban megerősíttetvén), első aljegyzőnek Karassiay Istv., másodaljegyzőnek és levéltárnoknak Korisanczky Istv., tiszteletbeli aljegyzőknek Rudnyánszky Sándor báró, Csepcsányi Albert, Tormási János és Ormos János; megyei kiadónak (tiszteletbeli aljegyző-ranggal) Sipos Sándor, tiszteletbeli alügyészeknek Szakáll Lajos és Lengyel Gejza, várnagy- nak Budjacs András; napdíjas Írnokoknak Sipos Sándor, Nagy József, Káillay László és Bogár György; fizetéses Írnokoknak Betrovszky József és Tsomka Alajos; a’ többi tisztviselők megerősíttettek hivatalaikban. — Az egész tisztujítás a’ legszebb renddel ment végbe, mi a’ t. ns. megye’ nov. 17-ei közgyűlésében előre hozott ’s kihirdetett rendszabályoknak is köszönhető némileg, noha az e’ megyei tisztujitó székek különben is mindig illő rendben szoktak történni. (A’ mondott rendszabályokat legközelebbi számunkban közlendjük.) ^ S. - A.-Ujhey, nov. 29. Folyó hónap’ 26, 27 és 28dik napjain a’ szokás szerint beállni kellő sz.-mártoni törvényszékek előtti napokon, ns. Zemplén vármegye’ részéről közgyűlések tartatván, nevezetesebb eredményei e’ következőkben pontosulnak : 1) A’amélt. magyar kir. Megtartó Tanács f. e. oct. 27-ik napjáról a’ 36098. sz. a. a’ közelébb múlt országgyűlés’2 dik t. czikkelyében ajánlott katonaujonczoknak kiállítására nézve alkotott’s azon törvényben érdeklett utasítást az ország’ törvényhatóságaival kiszámolt illetőségeknek lajstromával együtt addig is,míg az ujonczok’ elfogadhatásának ideje ’s helyei iránt a’ katonai kormány’ részéről teendő intézkedések mellett legközelebb további utasítás következene, az e’ tárgybani előkészületek’ alkalmazhatása végett ezennel megküldi. Már e’ tárgyban az eddigi közhatározat’ következésében a’ szükséges előkészületeknek elintézésére a’ megye’ alkormányzói ’s a’ szolgabirák kiküldetvén, az előkészületek nagyobb részben már meg is történtek, minthogy azonban a’ köztapasztalás azt mutatja, hogy az összeírások nem egyformán történtek ’s némelly helységek már eddig is közös költségen ujonezokat fogadván, dorbézolásokat követnek el, ahhoz képest, hogy minden visszaélések megszüntessenek ’s az egyformaság az egész megyében voltak és gyakoroltassék, mindezekre nézve az első alispány’ elnöklete alatt a’ m. alispány ’s mindazon táblabirák , kik az ujabbi törvény’ alkalmaztatási terv’ kidolgozására kiküldettek, ’s a 17 sz. bírák ezennel kiküldetnek azon utasítással, hogy haladék nélkül kidolgozván mindazt, mi ezen tárgyra tartozandó, a’ közelebbi közgyűlés’ eleibe terjesszék. Egyébiránt a’ megye’ mind a’ 17 szbióinak kötelességéül létetik addig’ is, mig a’ további rendelkezés következnék , hogy a’ helységeket a’ további ujonczok’ fogadásától és dorbézolódásoktól tiltsa el. Végre a’ mennyiben ezen tisztelt helytartói rendelet mellett nem lennének csak a’ 6 járás’ részére utasítási példányok küldetve, a’jegyzői hivatal által a’ 11 alszbiráknak is leíratni ’s az egyformaság’ szoros megtartása’ tekintetéből nekik szinte kiadatni rendeltetik. ( 2) Felolvastatván szeretve tisztelt főkormányzónk őrságának két rendbeli hivatalos levelei, mellyek közt az első okképen szól: „T. KK. és RR. Ki hazafi nagy kötelességeiről emlékezve, jutalmát a’közönség’java’előmozdításában, ha zajának szeretetében keresi, azt ön tettei’ érzetében fel is találja. Kedves azonban, ha illy tetteket polgártársai’ bizodalma kíséri; boldogító, ha ez nyilváníttatik. Ezen törekedének a’ tek. Kir. és RM. midőn is Zala vmegye’ érdemes követének Beák Ferencznek megyebeli táblabirái’ sorában való számithatása iránt óhajtásukat i. e. aug. 26k án hozzám intézett nagybecsű levelekben kifejték, örömmel teljesítem a’ tek. Kir.’ és RR.’ kérelmét, mert kedves a’ tiszteletet’s hazafiui érdem’elismerését részemről is előmozdíttatni,’s ennélfogva őt tek. Zemplén vmegye’táblabirájának kinevezem. Ki egyébiránt nagybecsű jóvoltokban , szives hajlandóságukban ajánlottan megkülönböztetett tisztelettel vagyok Gödrén, nov. 8. 1840. T. Kir. és RR. alázatos szolgájok Siskovics József, főispányi helytartó.“ Örömtelve ’s szives érzéssel vévén a’ megye’ Rendei a’ főkormányzók nagyságának ebbeli kedves válaszát, mellynek másolatban való közlése mellett is Zala vmegye által Deák Ferencz értesíttetni rendeltetett. Második hivatalos levele a’ főjegyzői kinevezést tárgyazza ekképen: „Tek. KK. és RR.! Minekutána érdemteljes eddigi megyei főjegyzőnek Szemerei Szemere Péter úrnak a’ t. Kir. és MM. által sajnált de általam is fájdalommal értett elhunytéval megsresült a’ főjegyzői hivatal, számos évek’során közmegelégedéssel sőt dicsérettel viselt megyei hivatalokban szerzett érdemei’ tekintetéből főjegyzővé Rhedei Rhedey László táblabiró urat kinevezem, kinek szolgálatit a’ t. KK. és RR. kedvezőleg fogadók, kinek igyekezetét többszöri választásaikkal megtisztelék, őt kegyességükbe ajánlván. Ki egyébiránt nagybecsű jóvoltokban, szives hajlandóságukban ajánlottan, megkülönböztető tisztelettel vagyok Gödrén nov. 8. 1840. eszt. A’ t. Kir. és RR. alázatos szolgájok Siskovics József főispányi helytartó ’stb.“ Melly főispányi helytartói kinevezés egybehangzó „éljen“ között fogadtatván, az érdemes táblabiró főjegyzőnek lett kineveztetéséről a’ szükséges hit letétel’ tekintetéből az első alispányi hivatal’ útján értesíttetni rendeltetett. 3) Vitézlő Zsolnay Dávid Endre, mint a’ terebesi uradalom’ kormányzója, eredetiben mutatta be, m. h. 19 ik napjáról T.Terebesen költ azon kötelezvényt ’s némileg vállalkozó társulati nyilatkozványt, melylyet az Ondava és Toplya kártékony folyóvizek’ mentében birtokos földesurak közül számosan írtak alá, kérvén azt helybenhagyatni ’s a’ többi még hátralévő birtokosokkal is illetőleg aláíratni ’s a’ javaslati egész munkálatot az adózó nép’ haszna’ tekintetéből is sikeresen előmozdíttatni. Es lévén már ezen kártékony vizek’ szükséges szabályozása határozva, egyedül tehát annak módjáról lehetvén a’ további intézkedés, miután ezen teher az adózónép’erejét különben is meghaladná, a’ földesurak azon igazságos nyilatkozások és kötelezésök, miszerint az ebből háramló haszonhoz mérve a’ teherben is részesek lenni kivánnak, a’ lekezélszerübbnek találtatik ugyan; dehogy a’ folyó 1840. évi Xdik törvényczikkely’ értelméhez képest annak rendje szerint vétethessék köztanácskozás alá, Fundanics György rendes mérnöknek tétetik kötelességéül, hogy mindazokat a’ helységeket, mellyek a’ kérdésben lévő szabályosat’ körébe esnek, ’s ebből eredő haszonban részesülnek, a’ hely’ mennyisége’ kitételével, ugyszinte az illető földesurak’ és egyes birtokosok’neveit is jegyezze fel ’s a’ kivánt czélt a az illető szbbrák által szükséges felszólíttatásuk’ tekintetiből mutassa be. A’ mennyiben pedig a’ Bodrogközön és Hegyalján lakó földesurak és birtokosoknak is e’ részben szükséges felszólításuk megkivántatnék, ennek teljesítése a’ m. alispány’elnöksége alatt kirendelt küldöttség’jelentésének bevárása mellett olly utasítással biratik,hogy ezeket kihallgatván, a’ viz’ lecsapoltatása módja iránt egy tervet terjesszenek közelhatározás alá. Melly intézkedés a’ kártékony vizek’szabályozására kegyelmesen kirendelt kir. biztos ő nagyúriéit is kijelentetni határoztatok. Zemplény, Hont. Őszutó’ 16kán kezdett évnegyedi közgyűlésre egy a’ szokott törvényes idő eltelte előtt remélthető tisztválasztás ’s igy az előtanácskozások tartása miatt szokatlan vágy és remény között jövének össze megyénk’ Rédei, ’s mondhatni , felizgatott kedéllyel is. De vágy és remény valamint a’ berzengő kedélyek csakhamar lecsilapultak, kiegyenlíttetvén azok egy nemes és dicső egyezés szövetkezésében, mellynek gyümölcseit egykor, mikint bizton reméljük, a’ haza is látni fogja. Szolgáljon e’ tárgy’ futólagos megérintése alapos czásul minden más szárnyaló hit’ ellenére távol ismerősinknek , mert megyénket az egyetértés és barátság el nem hagyák, sőt általa még erősült. Jelen közgyűlésünk folyama alatt előfordult nevezetesb tárgyak ezek valának : 1) Felvétetett legelsőbb is Luka Sándor megyénk’ volt első alispányjának a’váltófeltörvényszék’ülnökévé lett kineveztetése miatt hivatalától ’s megyétőli, írásban küldött, bucsuvéte. E’ lemondás következtében Trszlyánszky Antal kir. tanácsnok’ indítványára megyénk nm. főispánya tisztválasztás végett megkéretni határoztatott. Továbbá elfogadtatott Zsembery Imre főbíró’azon indítványa : menjen Gáncs ellen gáncs. Nincs roszabb , mint egy oldalúnak, vagy a’ mi mindegy — valamelly dologhoz, mérték felett ragaszkodónak lenni. Diecretio, a’ tárgynak minden oldalróli meghányása, józan és czélszerü különböztetés az, melly sokszor sőt legtöbbször kútfeje némelly áldásteli jobb eredményeknek. — Ki nem tudja, ki csak kevéssé is jártas a’ történetekben ’s ki nem tapasztalja ma is a’ felvilágosodás’idejében mennyi rosszat, mennyi ember’s természetellenit szült és szül az indiseretio , az egyoldalúság ? Földesúr, jobbágyaihoz viszonyaiban, fejebbvaló alattvalójának ellenében, ha indiseretus, egyoldalú eltéveszti hivatásának magas czélját ’s nem az többé minek lennie kellene, az első nem földesúr többé kinek java, boldogsága, a’jobbágyival egy, hanem kényur, az másik nem fejebbvaló többé, kiben az alattvalónak atyát kellene tekinteni, hanem zsarnok. És így tovább, áll ez mindenben ’s mindenütt, nagyban kicsinyben a’ tróntól kezdve, minden hatalmasokon törvényes testületeken, literatúrai világon, ’s minden intézeteken keresztül a’ legutolsó szegény paraszt de mégis cselédes gazdáig. Mindenek felettpedig a’ literatúrai világban, ’s nevezetesen ennek polemikai ágazatában, tűnik jobban ki a’ mondottak’ igazsága, innen van Kis Futár, gyakran, hogy értekezésre észrevétel, észrevételre ellenészrevétel, vitáravita, ’s végre néha veszekedésre, ha szabad igy szólnom — veszekedés jön szőnyegre, és végtére is in fine finali csak ott vagyunk, a’honnan kiindultunk; miért? mert nem voltunk discretusok, nem ismertük, vagy nem akartuk elismerni, hogy valóban vélemény ellenünknek is van és lehet némellyekben igaza , és hogy mi is hibáztunk és hibázhattunk, nem csak egyhez ragaszkodtunk, egyik oldalát feszegettük a’ dolognak, azt t. i. melly édes minmagunknak kedvező vala. ’S épen olly rut, olly visszataszító más részről, a’ mi egyébiránt az egyoldalúsággal némileg rokon — a’ végsőség a’ túlyság; rendesen ki egy oldalú az túlzó is szokott lenni, ’s ennél nincs veszedelmesebb. Ne gondoljuk, hogy valamelly dolognak, melly egyébiránt magában igen jó, kizárólagos mértékfeletti megfeszítése minden másra tekintet nélkül hasznos, üdvös legyen. — Valamint nem okosság, egyedül szemlélődő, elméleti — vagy akár hogy nevezzük — életnek áldozni ’s a’ jó Istenre bízni holnapi kenyerünk’ eledelünk’ kiszolgáltatását, tettlegesen pedig semmit nem művelni, úgy ellenben oktalanság ’s kényelmü tudatlanság, az életet úgy tekinteni a’ mint van, mindent úgy venni a’ mint jön, ésszel nem dolgozni semmit 's illy baronnemü mechanismusban tengetni éltünket. Millionák két extremum ez! Középet kell tartani, gondolkozni is, tenni is, mindeniket összehangzólag, ’s némi systemában. Ezekből kiindulva — igazságtalan volnék, ha őszintén meg nem vallanám — nekem igazán lapis offensionis volt, némelly a’ gáncsok’ írójától a’ f. é. Hírnök’ 89. számában, az az előtt köztudomás végett kihirdetett, programjából eléggé kiismerhető ’s nem sokára létre jövendő „Fasciculi Ecclesiastico-Literarii“ czimü latin, mint vélem egyedül egyházi lapok vagy inkább szerkesztőjük ellen, felhalmozott gáncsokat olvasni. — Azt mondja gáncsoló úr, hogy örült midőn a’ pozsonyi latin újság megszűnt, mert egy igen kártékony tüzkatlannak elpusztulását tekinté benne (?). Ugyan mért édes ura minő kártékony tüzkatlant ért itt, én meg nem foghatom; talán valamelly lázadás, valamelly forradalom magvait látta benne lapangani és épen a’nyelv miatt? Az Istenért? hát olly veszedelmes, olly dögleletes dolog az a’ latin nyelv*) még eddig nem tudtam. — Aztán meg gáncsoló úr szánakozik — és pedig igazán jó szívből mint látszik — a’nagy érdemű szerkesztőn, „hogy nem csak hálátlan hanem sülyesztő munkát vállalt magára, mellynek sem a’ számított anyagi, sem a’reménylett szellemi haszna nem leend;“ és pedig *) Ezt a’ gáncsok’ írója ragjáusabbról sün mondá ’s ezt értekezéséből nem is vehetni ki. A’