Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-02-13 / 13. szám

lajstromnak a’ pör előtti beadására nézve elég tétetett; ha­tan pedig ellenkező véleményben voltak, mellyet a’ bűnö­sök’ ügyészei olly sok ügyességgel és állhatatossággal vetí­tenek. Most tehát szabadságában áll a’ kormánynak, folya­mára bocsátni a’ törvényt, ’s a’ bűnösöket haladék nélkül átadni a’ kötélnek, mellyet eléggé megérdemlettek. Köz hiedelem azonban, hogy a’ kormány a’ bírák közötti ama’ véleménykülönbséget ’s az esküttszéknek kegyelem véget­­ti ajánlását ürügyül használandja, nem csak a’ chartisták­nak e’ fér­fiak’ élete’ meghagyása iránt nyilván kijelentett kérésit maghallgatandó, hanem egyszersmind a’ nemzetnek azon titkos kívánságát is betöltendő, hogy a’ fejdelemnő­­nek közelgő menyekzőjét ne kisérje vérlátvány. A’ bírói ítélet pedig szabadságot ad a’ kormánynak, a’ halálos bűn­tetést élethosziglani deportatióra változtathatni, melly he­lyett némellyek inkább a’ halált fognák választani. London, januar. 28. A’ porosz király megkérdeztet­­te a’ londoni püspöktől, hajlandó e a’ statusaiban létező evangelicus püspököket fölszentelni, s e’ végre engede­­lemért folyamodni a’ titkos tanácshoz. — A’ China ellen kiküldött hajóhad’ parancsnokának meghagyatott, hogy leg­először Formosa szigetet foglalja el, aztán China’ főréreit vegye hadi zár alá, ’s ha ez nem bírná engedékenységre a’ mennyei birodalom’ kormányát, pusztítsa el Cantont, ’s ha szükséges, más tengeri városokat. (?) A’ chinai kor­mányhoz pedig, mint mondatik, következő követelések in­­téztetvék: 1) Megtérítése mindazon mákonyinak, mellynek kiadására a’ brit ágens minden népjog’ ellenére kényszerít­­tetett, ugyszinte azon károknak is, mellyek azóta brit alattvalóknak létettek; 2) teljes elégtétel mindazon meg­­gyaláztatásért, melly ágensünkön és lobogónkon elkövet­tetett; és 3) az előbbi kereskedési viszonyok’ helyreállítá­sa ’s biztosítása, a’ Canton folyam’ torkolatánál fekvő va­­lamellyik szigetnek európai ügyviselőség’ felállítása véget­­ti átengedése által. Várható lévén, hogy a’ dunaiak nem igen hamar fognak engedni, sőt inkább hajlandók lesznek, a’ brit birtok iránti ellenségeskedések által magokat meg­­boszulni, egyszersmind parancsok mentek Indiába a’ Hima­laya hegy körüli őrizetek’ erősítése végett, Assamban és (hogy mindenre elkészülve legyenek) a’birman birodalom’ határszélein. Egyszersmind kereskedőink, kik olly rész né­ven vették Palmerston lordtól, hogy a’ mexicoi ’s buenos­­ayresi franczia elzárások’ idején olly gyengén fogott a’ do­loghoz, ’s kik e’ részben, mint természetes, a’ toryk által gyámolíttattak, ez alkalommal megtanulandják ismerni ama’ bánásmód’ bölcsességét, minthogy igen hihetőleg chinai ha­dizárunk szinte hoszadalmas dolog lesz, ’s némelly más népekre nézve alkalmatlanul és károsan fog kiütni. — Egészleni felsülése az utolsó választások’ alkalmakor tett mindazon tory próbáknak, hogy valahol egy ministeri je­lölt kiszoríttassék, e’ pártnak annál nehezebben esik, mi­vel hírlapjai hónapokig eleve hirdették az ellenkezőt, ’s közelgő diadalaikat hangos örömzajjal kürtölték, mint leg­­eldöntőbb bizonyságát annak, hogy a’ conservativ szellem gyarapszik az országban. Jelesül a’ protestáns fanatismus­­nak a’ ministerek elleni felgerjedésére számoltak, min olly sokáig és buzgón dolgoztának immár. Szintolly kedves volt nekik a’ chartisták’ gyülölsége a’ w­higek ellen, ’s az alsóbb néposztályok’ ellenségeskedései általában az uj sze­­gényi ügy ’s jobb rendőrség’ behozatala iránt. Épen nem vehetni tehát rosz néven a’ whigekről, ha győzedelmeikre büszkék, ’s ha jogosítottaknak hiszik magokat, tovább is számot tarthatni a’ nemzetk­ép értelmére ’­ gyarapodó tü­­relmességére. Míg bizonyosak Anglia’és Skóczia’ nagyobb városainak és Izlandnak gyámolításában, mindaddig keve­set félhetnek elleneiktől, mind a’mellett is, hogy ezek olly sok grófságban bírnak befolyással. Magoknak a’ toryknak sincs legtávolabbi■ reményük is, e' parlament’ ideje alatt a’ kormányra juthatni, mivel majd mindnyájan, Peel, Graham, Stanley, Goulbmin urakkal egyetemben, sőt mindazok, kik pártjokból alakult ministerium’ tagjai lehetnének, Albert herczeg’ évdíjának 50,000 font sterlingről 30,000-re leendő leszállítására szavaztak. Igaz ugyan, hogy a’megajánlott summa, a’ királyné’ tömérdek em­­lítstéje mellett, több mint elég, kivált mivel a’ királyi pár’közös jövedelme most már épen olly nagy lesz, mint a’ meghalt király’ övedel­­me számos családostul, de nem szükség, jósnak lenni an­nak átlátására, hogy a’ toryk a’ ministeriumban vagy en­nek küszöbén egészen máskép fogtak volna beszélni és szavazni. Mire czéloznak pedig a’ felsőházbeli toryk teg­nap esti vonakodásukkal, a’ herezeg’ honfiusítását tárgyazó bili’ toldalékénak második felolvasását meg nem engedve, még nem világos előttem. Wellington herczeg tudnillik meg­­botránkozék abban, h­ogy a’ királynénak jog tul­ajdoníttatik, Albert herczeg’ rangját a’ főnemesség közt határozhatni meg; Wellington azt akarja, hogy e’ tárgy teljesebb gyű­lésben vitattassék meg. A’ nemzetre nézve általában e’ tárgy minden bizonnyal közönös; de a’ királynét szükség­­kep busítja illy váratlan ellenmondás. Megjegyzésre méltó, hogy Brougham lord azonnal közösen munkált a’ torykkal. Talán meg akarják mutatni a’ fiatal fejdelemnőnek, hogy csak a’ toryk’ kegye által létesítheti bármelly pontban aka­ratját? Francziaország. A' követek által ma (jan. 31.) a’ hivatalokban és az értekezési teremben tett nyilatkozásoknál fogva — úgy mond a’ Commerce — igen kétséges a’ Nemours herczeg’ évpénzét tárgyazó törvényjavaslat’elfogadtatása. Bizonyos­­nak látszik, hogy e’javaslat legalább módosítvány nélkül át nem menend. Név szerint a’ követek’ többsége nem haj­landó azon évpénzt állandó­lag, minden időre, megaján­lani. Mellékjavaslatul tehát az fog létezni, hogy ezen meg­ajánlás annak idejében vizsgálat (revisio) alá vétethessék, ha t. i. a’ kir. herczeg’ pénzügyi viszonyaiban változás történnék. Tudva van ugyanis, hogy Nemours herczegre tetemes örökségek néznek. A’ király’ privát birtoka Fran­­cziaországban nem kevesebbb mint 120 millió frank érté­kű , ’s e’ vagyonban nem minden gyermeket osztoznak. Nyilványosan meg van határozva, hogy e’ privát vagyon a’ polgári törvénykönyv’ szabályinak nincs alájok vetve. Orleans herczeg például, ki atyja’ hagyományának felnyi­tásakor már trónra lépendett, abból semmi részt nem ve­­end, valamint az ifjú Anmale kir. herczeg sem, ki már az elhunyt Bourbon herczeg’ hagyományából évenkint 3 mil­lió franknál többre menő jövedelmet húz. Egy­­ raliból január.­l0ről kelt levél (a’ Constitution­­nel czím­ű hírlapban) tudni akarja, hogy Abd-el-Kader­ ura­ságát e’ pillanatban délszakról veszély fenyegeti. E’ levél szerint Tidsin­ marabut, Ain-Mádi’ uralkodója, hadsereggel jelent meg a’ csatatéren. Szabálytalan hadserege moszali­­­tákból áll, kiknek vitézsége tudva van; lovassága pedig a’ délszaki elégületlen törzsökök’ beduinjaiból. Abd-el-Kader épen indulóban volt Mosztaganem ellen, midőn e’hitt meg­ MUM CI II3*. Xullus dubilat inlYascriptus: quod per edilionem alteram Encbyridion Juris Ecclesin­­stici ab Adni. Rev. ae Clar. 1). Nicolao Joanne Cherier, Juris et Históriáé Eco 1 esiastieae Professore Tyrnaviensi adornatum, Venerabili Clero tűm secula­­ri, tűm rcgulari rém baud ingratam praestiterit, praesentibus id quoque Venerabili Eoelesiastico Publico sigiiiíioare festinat: quod praetitulati Clarissiini D. Professoris CHERIER Opus novum sub titulo: Institutiones Históriáé Ecclesiasticae Növi Testamenti quatuor Tomis comprehensum, sumptibus infraseripti vulgandum, jam sub prelo constituatur. Tomus primus operis hujus continet: Prolegomena s. Introductionem , Critieam, Chronologiam, (jíeograpbiaiu Ecclesiasticam , et Bibliograpliiam respectivam , item periodmn primam Históriáé usque ad Const,anlinum magnum Imperatorem extensam, Praefatione et Indice rerum praemisso. Tomus secundus delineabit periodum alteram Históriáé a Constantino magno usque ad Carolum magnum Imperatorem. Tomus tertius: Periodnm tertiam ad Gregorium VII. Pontiflccm romanum, et periodum qnar­tam usque ad tempóra Lutheri continebit. Quartus denique Tomus filum Históriáé recentioris deducet, ultima quippe periodo , usque ad nostra tempóra. Tóműin primum et secundum tarn Censura regia, quam Celsissimus ac Reverendissimus D. Princeps Josepbus a Kopácsy , Metropolitanae Ecclesiae Strigoniensis Archieppus et Regni Hungáriáé Primas etc etc. judicio suo benignissime adprobavit. Tam liaec adprobatio Cels. Principis Primatis , quam nomen Auctoris, qnin iutra unius anni intervallum duabus editionibus Juris ecelesiastici in patria nostra iuclaruit, valorem operis praesentibus annunciati, abunde commcndant. — Prctium Imi et 2di Tomi simul est in 4 (lorenis Conv. Monetae deflxum , qua summa aere parato deposita, primus Tomus utpote jam effective typis procusus , illico admanuabitur , secundus autem Tomus rum fine mensis Mártii a. c. inomisse prelum deseret, 5 fl Mon. Conv. distrahendum. Pestinii, die 25. Januar. 1840. c. A. Hartleben ..2) Bibliopola Pestiensis. £*) Hirdetés: T. n. Vas vármegyei Szombathely mezővárostól egy órai távolságra, az országutban fekvő Táplánfai helységben 25 hold belső telekből 336 ús hold urasági szántóföldből, 25 hold rétből , 160 hold erdőből, több jobbágyokból, szép lakóházból , gazdasági épületek­ből , 's a' t., — valamint T. N. Somogy vármegyei Csákányi helységben 20 hold belső telekből, 206 hold urasági szántóföldből, 226 hold erdőből, 194 hold kaszáló-rétből, lakóházból, gazdasági épületek­ből , több jobbágyokból 's a’ t. álló rész-jószágok, mellyeken birkatartásis vagyon , örök áron eladók ; — mind ezek iránt bérmentes levélbeli megkeres­­tetésére bővebb felvilágosítást adand Lak­i­ Antal Táblabiró és ügyész ur, Kőszeg szabad kir. város­ban. C3*) C3) Angol és franczia nyelvtanit*». Gerhard Károly, az angol és franczia nyelv’ föl­avatott tanít­ój­a, mind a’ ket­tőben alapos oktatást ad. — Lakik a’ Lőrincz-utczában, 08 számú ház’ második emeletében. Figyelemre méltó ajánlkozás. Azon jószágbirtokosoknak, kiknek komoly szán­dékuk, jószágjövedelmeket szaporítani, egy jártas férfim ajánlást tesz , miszerint a’ jószágot, legyen az nagy vagy kicsiny , úgy elrendelendi, hogy a’ föld­birtok’ értéke nem csak növekedni fog évenkint , ha­nem a’ tiszta jövedelen is minden évben szaporodni ’s tizenöt év alatt kétszeresíttetni. Ezen czél az eddi­gi kiadásokat meg nem haladó két­ségek nélkül ére­tik el, mert nem fog a’vállalkozó sem rendkívüli sem más módokat használni, mint a’ miilyeneket a’ mosta­ni gazdatisztség használ, ’s azonfelül jutalomul csak a’ jövedelem-szaporodás’ egy részét kéri ki. Kik te­hát vele illy értelmű vállalatot kötni szándékoznak, bérmentes és németül irt leveleket intézhetnek hoz­zá R. F. L. jeggyel a’ pozsonyi német újság’ szerkesztőségéhez. Jószág-bérlet. Nyitra vármegyében — egy órányira Nagy­szombattól, a’ Trencsin és Silesia felé vivő or­szágúton — Kosztolánban ’s némelly a’ csejthei uradalomhoz tartozó helységekben , 6 egymás után következő esztendőre, következő haszonvételek bér­be adandók: 730 pozs. mér. első osztályú szántóföld; 1321/4 kaszás, többnyire dönthető és kétszer kaszál­ható rét; bérföld 28'/2 mér.; bérrét 42/4 kaszás; ir­tás 31 pozs. mér. föld; 17 mér. rét, mellyért 62'/, igás nap szolgáltaik. Mind e’ fekvő-vagyon a’ kosz­­toláni határban van, ’s belőle 319 raércnyi úgy fek­szik , hogy az úgynevezett Vieszka pusztáról, melly szinte a’ bérhez tartozik, kormányoztathatik Koszto­lánban 17 telkes jobbágy 482*/2 igás — és 7 zsellér, hozzájárulván Krajnáról 15 kaszás , Podoláról 72 ka­szás és Miaváról 480 arató, összesen 664 gyalog na­pot szolgál. — Továbbá két kert, egyik Kosztolán­ban 5 pozs. mér., a’ másik Vieszkán 20 pozs. m­éré­­nyi; dézmabor 305/1l­akó , malombor 51 mérő rozs, 51 mérő árpa. — Ezen jószághoz tartoznak némelly a’ csejthei uradalomhoz tartozó helységekben több jobbágyok, kik összesen a’többi censusokkal meg­váltásul évenkint 2508 f. 57 kr. váltó készpénz jöve­delmet adnak. Épületekben van Kosztolánban tisztlak, istáló 12 tehén- és 150 juhla, béres- és csürgazda­­lakás , Vieszkán csűr, 400 juhra istáló , juhász- és csősz-lakás, vízimalom molnárlakással. Mint fun­dus instruetus a’ jószággal a’ szükséges földművelé­si eszközök és szekerek, 12 igás-ökör ’s 400 juh adatik. Közelebbi értesítést Pozsonyban Collo­­seus Kér. János urnál vehetni. (9. 13. 16.) Á­r­v­e­r­é­s. Néhai tek.Tóth váradgyai Kornis István ur’örö­kösei’ részéről közhírré tétetik, hogy tek. és Zemplén vgyében Tálya m.-városban a’ nagy piaczon herczeg’ Breczenheim­­ nagy vendégfogadója, boltjai’és tőszom­szédságában fekvő tulajdon szabad curiájok, hozzátar­tozandó kőépületjeivel, borházzal és nagy pinczével, úgy Tolimika-Boldog-Anya hegytészoraszédságában fekvő 30 kapás szabad szőlösök 184dik évi április e­lső napjáig Kassán, azontúl a’helyszínen tartandó árverés’ útján eladandók , eziránt bővebben értekez­hetni Kassán lakó hites ügyvéd­nek. Várjon Gábor úrral bérmentes levél által, úgymint az említett örö­kösöknek meghatalmazottjok és gondnokjokkal. C‘3*­­00Szarvas-marha- és ló­­csartás, menosagos groi j\ppony­aK’ k­orh­id­oMi urodalma ré-« • szeröl ezennel közhírré tété—a hogy folyó 1840-ik évii mnariu­ssa­l.Gik napján reggeli órákban Ja'»­luncxMi­­­tek. Nyitra vármegyében fekvő helység­ben, nyilván­os árverés* utján , készpénz-fizetés mellett, következő szarvasmarhák, úgymint: 10 darab egy éves borjú, 8 darab 2 éves ökör, 3 i) 3 ,, ,, 3 ,, 6 ff „ 4 ,, 2 ff bika, 3 „ 2 „ üsző, 11 számfeletti fejőstehén ; azonkívül 10 majoros ló,— mellyek között egy csődör és egy kancsa is találta­ik — fognak eladatni. Jablonczán , a’ gazdasági hi­vataltól. (*3*) (2) Kedvező jelentés, könyvkedvelők’ számára. Több ezer kötetekből álló, érdekes könyvgyűj­temény, a’ tudomány’ minden osztályából deák- és német nyelven, részint kötve, részint kötetlen, egyen­­kint 75 péttel leszállított áron, f. c. április’ végéig eladandó, és Schwaiger András köny­vkereskedő’bolt­­jában (Ilosza-utcza, 97. sz. a.) megtekinthető. Pozsony, febr. hónapban 1840. (1 3*) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal, hallotta. Tüstint felhagva említett hadutjával, ’s délszak­inak indult, honnan nem sokára hire várathatik egy eldöntő­­ütközetnek, melly minden látszat szerint szerencsétlenül ütend ki Tidsinire nézve. Spanyolország. A’ cortesválasztásokról szóló tudósítások —úgy mond a’ Journal des Jrebals — folyvást kedvezően hangzanak az op­­positiora nézve. Malagában némi csendzavarások történtek. A’ város ostromállapotba téteték, de mivel a’ rend csakha­mar ismét helyreállott, más nap e’ rendszabály visszavéte­tett. — A’ cortesgyülési követek’ száma összesen 240 lé­érül ; ezek között 120 mérsékletire , 80 túlzóra (exaltado) és 40 kétségesre számíttatnak. A’ túlzók közül legalább 8 vagy 10 fényes ígéretek által meg lesz nyerhető, ’s ekkor a’ ministeri többség elég biztos leend. Portugália, Lissabon, jan. 18. A’ követkamara, melly 142 tag­ból áll összesen, megállapítottnak (constituirt) nyilatkoz­tató magát, minthogy már több nappal ezelőtt 80 és egy­néhány — tehát az összes szám’ félénél több — tag jelent meg. A’ munkálatok’ tárgya még folyvást a’ külön biztos­ságok’ megválasztása. A’ tanácskamara ma alakult össze, az­ör­ö­gör­szág. Az Athénből érkezett legújabb hírek a’ közelebb felfedezött összeesküvésről egészen megnyugtatók. A’ köz csend sehol sem háboríttatott meg az egész országban csak egy pillanatra is. A’ nép , melly mindennapi tapasz­talásból ismeri ’s becsülni tudja a’ rend’ és béke’ áldásait, mindenütt zúgolódva ’s utálattal nyilatkozott ama’ néhány izgató ’s bódult ellen, kik azt képzelék ’s másokkal is hi­tetni akarák , hogy elég erejük van azt magok után har­­czolni a’ rendetlenség’ és pártcsata’ mezején. A’ nyomozás nyugtán ’s biztosan halad. Az eddig talált iratokban sehol nincs szó a’ királyszék’ fölforgatásáról, hanem csak az éjszaki szomszéd tartományok’ fölizgatásáról. Egyiptom, Alexandria, dec. 31. A’ tiszteknek egyik hajóhad­ról a’ másikra osztatása következőképen történt meg: min­­denik nagyúri hadihajóra jött két juszbasi, három melaszim ’s négy gyakornok az egyiptomi hajóhad’ részéről, kik ugyanannyi hasonrangú személyek által pótoltattak ki a’ nagyúri hajóhad’ kebeléből; az egyiptomi másod-parancs­nokra bízatott a’ hajórendőrség ’s a’ rendezés. A’ zsoldok ’s élelemrészek mindkét hajóhadnál egyenlőkké tétettek. Ennek következtében a’ török hajóhad’ közembere valami­vel kevesebb zsoldot kap az eddiginél, a’ tiszt ’s név sze­rint a’ parancsnok pedig sokkal többet. A’ kapudán-basa’ fizetése 120,000 ezüst forintra határoztatott. Az alkirály a’ hajóhadak’ egyenlővé tételét a’ ruházat’ tekintetében is motiválja az éghajlathoz alkalmasabb egyiptomi öltözet, úgyszinte azáltal, mivel — úgy­mond — lehetetlen, az elnyűtt orosz kabátokat másokkal pótolnia, ’s végre a’ le­génység’kívánsága által. Azt állítja, hogy a’portának nagy szolgálatot tesz a’ hajóhad’ rendezésével, ’s mint mondja, nem kételkedik, hogy eljövend az idő, mellyben elisme­­réset találand. Dunavizállás febr. 12-én: 5' 8"

Next