Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-03-23 / 24. szám

84""­ szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mes­ politicai ’s rokon tudományi­ értekezések.­­ kail ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­ben jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zzetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. martins’ 83. 1840. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskuti­ Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések, tisztelkedé­­sek Nádor ő Fehigsége’ névnapján; kegy. kir. leiratok magya­rul, lőcsei és vácz-verőczei hírek; m. tud. társaság; kolosvá­­ri és n.-szebeni tudósítások. Nagy bri­tannia. Albert hg’ rangja iránti kir. rendelet; alsóházi viták a’ halálbüntetés’ eltör­­lesztése felett; az izlandi hatóság-reform indítványa elfogadva; a’ themsc-tunneli társaság’ közgyűlése. Francziaország. Spanyolország. Csatatéri hírek, részletek a’kamarai za­varokról. Portugália. A’ cortesgyülés föloszlatva. T­örök­ország. Fővárosi hírek. Oroszország. Persia. Belvi­­szályok. China. Hirdetések. ]M Magyarország és Erdély. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége a’ zágrábi székes-káptalan­ban megürült öt kanonoki helyre Mravinecz Ádám­ novo-vil­­lanoi, — Pavchecz Márton ezerjei, — Belládért/ Mátyás bisztrai, — Shufflay Ferencz gradeczi, — és Dellimu­­■jiich Antal felső-zelinai k. sz. jánosi lelkészeket méltózta­­tott kegyelmesen kinevezni. (Privát tudósítás.) Ő cs. ’s ap. kir. Felsége múlt évi october’ 16-án kelt legfelsőbb határozata által nagyváradi nagyprépost Rohen­­lche-Widde­iburg-Scellingsfürst Sándor herczegnek legke­­gyelm­esebben megengedni méltóztatott, hogy a’ bajor kir. felségtől nyert Sz.-Mihály-rend’ középkeresztjét elfogad­hassa és hordhassa. Pozsony, mart. 20. Tegnapelőtt, mint szeretett Fenséges Nádorunk’névnapját megelőző napon, mind a’ két Táblánál országos ülés tartatván, a’felső Tábla’ minden tag­jai fényes díszruhában jelenének meg, külsőleg is tanusí­­tandók azon benső hódolati tiszteletet, mellyel az érde­mekkel annyira tetézett Fenséges Nádor iránt viseltetnek; mielőtt a’ tanácskozások megkezdettek, országunk herczeg­­primása Kopácsy József üdvözlő beszédet tartott; meg­szűnvén a’ harsány „éljen“. Ő Főherczegsége őszinte sza­vakkal nyilatkozóit, megköszönvén a’ Táblának iránta vi­seltető vonzalmát; szavait ismét hoszas éljen követte. A’ Rendek’ Táblájától később fényes küldöttség jelent meg, szinte ünnepies díszruhában, Rudnyánszky Sámuel báró, esztergomi kanonok és káptalani követ ur’ szónoklata mellett, ki rövidedé velős beszédben nyilványítá a’ Ren­dek’ Táblájának a Főherczegsége iránt táplált szeretetét és vonzalmát, mire Fenséges Nádorunk érzékeny szavak­kal felelt, megköszönvén ez őszinte nyilatkozást, kijelent­vén egyszersmind, hogy valamint eddig volt, úgy ezután is egyedüli ’s fő törekvése leend, tehetsége szerint a’ hon’ ’s polgárai’ boldogságát előmozdítani. Hoszas éljen rekeszté be ez üdvözléseket, mire mind a’ két Táblánál elkezdődtek a’ tanácskozások. A’múltkor közlött k. kir. leiratok’ magyar fordítása: L . cs. ’s ap. kir. Felsége legkegyelmesebb Urunk’ nevében, a’ Fenséges Főherczegnek, nemes Magyaror­szág’ és a’ hozzá kapcsolt Részek’ főtisztelendő , tiszte­lendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, továbbá nagy­ságos, vitézlő és nemes, nemkülönben nemzetes Karainak és Kendéinek, kik vagy személyesen, vagy küldetés’ hiva­talánál fogva is, főnökeik’ nevében, a’jelen,­­ cs. kir. Felsége által legkegyelmesebben kihirdetett országgyűlé­sen összeseregelve vannak, kegyesen tudtokra adandó. Minthogy ugyanazon véleményt, mellyet Ő Felsége’ dicső­ült Atyja, ki már az 1807-dik évi országgyűléshez intézett kegyelmes királyi előadásaiban megvallotta, hogy Magyar­­ország’ és a’hozzá kapcsolt Részek’műipara és kereskedé­se nem másunnan mint a’ váltótörvényszékek’ alkotásától nyerend nagyobb gyarapodást, azok’ intézményének haszná­ról táplált.­­ Felsége is atyai szivében viseli, ’s ugyanazon törekvést az ország’ hasznainak minden jobb módon leendő előmozdítására, ugyanő Felségének a’ Karok és Kendek által a’ váltó-kereskedési törvénykönyv’ készítésére fordí­tott munka igen k­evés. Kendben pedig a’KK. és KR. folyó hónap’ 2-kai felírásukban javaslót­ törvények intézkedései Ő Felsége által annál nagyobb gonddal fontoltattak meg, mivel azoktól mindent távol lenni kíván, mit e’nemű in­tézkedésekben a’ tapasztalás mint nem csak nem hasznost, hanem ártalmast is, és a' rendes itélőszékek’ tekintetét ki­­sebbítőt gáncsol, ugyan Ő Felsége a’ KK-nak és KR-nek a’ következőket megjelentetni kegyelmesen parancsolta: ’S jelesül az I. Rész’ 11-dik Czikkelyére nézve , valamint en­nek 9 dik §-ában idegen váltókra vonatkozólag a’ teljesko­­rúság világosan megemlíttetik, úgy ez a’ 10-ik §-ba is, melly saját váltókról szól, szükségképen beiktatandó; mindazáltal mind e’két§-ra nézve ismételve megfontolandó a’ K­K. és KR. által, valljon , midőn azon visszaélések’ e - távoztatására, mellyek a’ váltókkal a’ kötelezvényeknek leginkább e’ nemét, melly a’ pénz-számlálás’ próbáját nem kívánja, sóvárogva hajhaszó uzsorások’ csalárd mestersé­gével követtetnek el, a’másutt már meglévő óvások’ szigo­rúsága szinte alkalmazandónak látszik, illy tág kaput, mi­nőt e’ §§-ok majdnem megszorítatlant mutatnak, efféle kö­téseknek itt nyitni tanácsos e? — Nem is kételkedik Ő Felsége, hogy a’ KK. és RR., a’ dolgot, ’s az előbbi érte­lemben az 1826 : 8 törvényczikkely által kirendelt orszá­gos küldöttségtől is felhozott okokat bővebben megfontol­ván, most mindjárt úgy használandják e’ felhívást, nehogy azon veszedelmet, melly e’ §§-okból kedvezés’színe alatt a’ magányosokat érheti, ezeknek’s a’ jólelkű hitelezőknek sa­ját kárukkal szenvedniük, ’s az ország’ rendes itélőszékeinek hatósága’s a’váltóak kereskedési törvényszékek’között lé­vő határoknak felbomlani kelljen. Az írástudatlan emberek­ről a’ Il­­dik Czikkely’ 11. §-ában foglalt rendelkezés, te­kintve a’ váltótörvények’ szigorúságát, szinte nincs vesze­delem nélkül; ennek tehát, ha jelenleg nem lehetne, leg­alább jövendőre leendő eltávoztatása végett kegyelmesen kívánja Ő Felsége , hogy a’ KK. és KK., a’ mint a’ dolog hozza magával, vég-határidőt szabván, arról gondoskod­janak, hogy e’ határidő után csupán azok által, kik írást tudnak, adathassanak ki váltók érvényesen. A’ II. Részre és különösen ennek I-ső Czikkelyére nézve. Ő Felsége ezen Ország és a’ hozzá kapcsolt Részek iránti szíves indulata’ jeléül a’ váltó-kereskedési törvényszékek’, ugyszinte a’ váltófeltörvényszék’ ’s a’ legfelsőbb itélőszék’ fizetéseiről a’ gondoskodást legfelsőbb , noha igen sok más kiadással terhelt. Kincstárára a’ 14-dik­­­ban érintett módon kegyel­mesen elfogadja; a’ tagok ezen itélőszékekhez, azoknak nemesi ’s nem-nemesi állapotjok’ különbsége nélkül, egy­szersmind illő tekintettel az országnak az illető váltó-ke­­dési törvényszékekhez tartozó részeire, ’s illetőleg várme­gyékre , városokra ’s kerületekre, ugyszinte egy részről a’ vármegyék, más részről a’ városok és kerületek közötti igazságos arányra, váltójogtudós és az előadott módon megvizsgálandó fér­fiakból Ő Felsége által lévén kegyel­mesen kinevezendők. A’ törvényszékeknek ugyanazon Czikkely’ 1­ sé­r­ában javaslott számát és helyeit illetőleg, ugyan Ő Felsége a’ Fiumében már létező váltó-kereskedési törvényszéken és tengeri ügyviselőségen kívül, ama’ tör­vényszékeket Pesten , Pozsonyban , Sopronban , Debre­­czenben, Aradon, Eperjesen és Károlyvárott fel­állíttatni, az 1-ső és 2-dik §-t tehát ezekhez képest módosíttatni ke­gyelmesen rendelte, egyébiránt az 3-dik és 4-dik, valamint az 5-dik §-ban foglalt intézkedések helybenhagyatván azon hozzáadással, hogy ez utóbbinak foglalatában világosan kijelentendő legyen: mikép az itélethozás’ teljességére megkivántató tagok’ számában mindig több számú bírák­nak kell lenni, mint a’ kereskedők közül választandó ül­nököknek , — ’s a’ 6, 7 és 8-dik §§-ban foglalt intézkedé­sekre sem lévén semmi észrevétel; a’9 és 12-dik §§-ok’ érdeme pedig már az előrebocsátottak által eligazíttatván : a’ 10 dik §. első tagja úgy szerkesztendő, hogy a’ mon­dandónál tovább ne terjedjen , hogy tudnillik az elnök’ és bírák’ hivatalai holtiglaniak lesznek; mivel pedig arról, mi e’ §. második tagjában érintetik, különben is már fenáll az 1805: 5 törvényczikkely’ közönséges rendelése, melly ezekre nézve is szabályul szolgál, ama’ §. ezen részére sincs szükség; a’ k­­ik §. 0 Felsége legfelsőbb hatalmával is helybenhagyatván, a’ 13 dik §. felől ugyan 0 Felségének kegyelmes szándéka az, hogy ehhez világosan hozzáadas­­sék, mikép a’ váltó-kereskedési ügyeknek e’legfelsőbb ité­­lőszékén a’ rendes elnök’ távolléte’ vagy akadályoztatása’ esetében helyét a’ hivatal’ korára nézve idősb ülnök tölten­­di be, azok helyének pótlását illetőleg pedig, kik bármelly okból a’ törvényszék’ ülésében jelen nem lehetnének, az 1723: 24 törvényczikkely’ 1-ső §-ának rendelése , tekintet­tel mindazáltal mindenkor a’ megkivántató váltójogtudásra, legyen szabályul tartandó. A’ mennyiben továbbá a’ tör­vényszéki ülések tartásának rendes napjai a’ 15-dik §. sze­rint törvénybe iktattatni szándékoltatnak , egyszersmind arról is kellene gondoskodni, valljon az ülés, ha azon na­pokra ünnep esik, a’ következő vagy más napra halasztan­­dó e? E’ Czikkely’ 16 és 17-dik §§-ira, ugyszinte azokra nézve, mik a’II. és III. Czikkely’ tartalmában mint törvény­nyel megállapítandók adatnak elő, nem lévén semmi észre­vétel; az óvásokra pedig és tudósításokra nézve , mellyek­­ről a’ IV. Czikkely iszol, önkint értetvén, hogy ezeket, a’ mennyiben külföldi hatóságokhoz intéztetnek, latin nyel­ven kell írni; az V. Czikkely’ 60-dik §-ára előfordul, hogy az ollykor magok a’ váltó-kerereskedési törvényszékek ál­tal rendeltetni szokott letétemények’s az ezekhez kapcsolt dijak , midőn a’ letétemények ugyanazon törvényszékeknél tartatnak, azok’ tagjainak jutván, kelletinél nagyobb ter­hére eshetnek a’ feleknek ; kegyelmesen azt kívánja en­nélfogva . Felsége , hogy ennek eltávoztatása végett, az ezen §-ban javaslott intézkedést a’ KK. és RR. további gond­dal fontolják meg, ’s e’ gondot a’ VII. Czikkelyben foglalt 78-dik §-ra is, ’s jelesül a’ 2-dik számban megjelelt szám­vetési perekre, mellyek a’ következő 79-dik §. által mint szóbeli utón végzendők adatnak elő , terjesszék ki azért, mivel az e’ nemű perek, igen gyakran terjedelmes, mind­két részről felette sok , a’ kereskedési könyvek’ fáradsá­gos vizsgálatával ’s összehasonlításával felvilágosítandó pontból összeálló tárgyak­ tömege miatt, más perek ny­il­­vánságos késleltetése nélkül igen ritkán végeztethetnek, sokkal jobb azért, az efféle pereket írásban vinni, vagy mint másutt divatozik , az ezen util pereket kényszerítő választott bírósági után kereskedők által eligazíttatni, azoknak ítélete aztán az illető kereskedési­ törvényszék ál­tal lévén végrehajtandó. Ezek’ jelentése mellett tehát Ő Felsége a’ többi javaslott törvények’ intézkedéseiben ke­gyelmesen megnyugodván , a’Karokat és Rendeket fel­­szóllíttatni parancsolta, hogy azon törvénykönyvnek fen­tebbb említett felírásukban érintett egyéb részei’ kidolgo­zását is mindenkép siettessék, mellyek iránt, mihelyt föl lesznek terjesztve, szinte kiadandja kegyelmes válaszát. — Egyébiránt Ő cs. ’s ap. kir. Felsége az ország’ ugyan­azon Karaihoz és Kendeihez császári-királyi kegyelmével folyvást hajlandó marad. — Ö cs. ’s ap. kir. Felsége által, Pécsben,martius’ 14 dik napján 1840. Burial György s. k. II. Ö cs. ’s ap. kir. Felségének, legkegyel.­Urunk­nak nevében ’s a’ t. Ö cs. kir. Felsége, a’ hazai nyelv’ további gyarapítására szolgáló, a’ KK. és KK. által f. é. jan. 31kei föliratokban foglalt eszközökről, ugyanazon ke­gyességgel, mellyet, mint előbb már számos alkalommal bebizonyította, magok a’ KK. és KK. is hálás lélekkel em­lítenek, az igazságos és kellő intézkedési okok ’s azok’ megerősítési módjában, az 1792iki 7ik­­. czikk. üdvös ér­telme szerint alkalmazva megfontoló ’s a’ KK. és KRnek következőket jelenteni parancsoló. Különösen mi a’ Fensé­ges Ház’ flerczegeinek a’magyar nyelvbeni oktatását illeti, Ö, az 1836iki apr. 26ikán kiadott ’s a’ KK. és KR. által idézett törvényekkel teljesen egyező kegyes válaszára utal, egyszersmind pedig azt, mit a’ már e’ jelen ország­gyűlésből fölterjesztendő fölirásokra nézve kegyesen meg­engedett, azt a’ törvényhatóságoknak is megadja, hogy t. i. legfelsőbb helyre küldendő fölirásaikat ezentúl csupán magyar nyelven is készíthessék. A’ Kir. és Kir. óhajtása iránti fönebb kijelentett kegyelmének bővebb tanúságául továbbá megegyezését adja a cs. kir. Felsége, hogy a’ kir- Helytartó-Tanács nem csak intézvényeit, hanem körleveleit is az ország’ minden hatóságaihoz magyar nyelven bo­­csássa, hogy továbbá az egyházi hatóságok a’ világi ható­ságokkal , ’s ezek egymás között szinte az ország’ hatá­rain belől csupán magyar nyelven levelezni köteleztes­­senek. Mi mindazonáltal a’ törvények’ tartalmát illeti, miután a’ magyar tartalom’ ereje iránt azok által, mik az 1836. 3. t. czikkben rendeltetnek, eléggé gondos­kodva van, ’s a’ kettős tartalom között netalán eredő két­ségre nézve illő intézkedés történt, 0 es. ’s apost. kir. Felsége , ezen czikk’ rendeletéhez ’s kegyes kir. leiratai­nak ’s válaszainak kiadására nézve fönál­ló gyakorlathoz képest, a’ latin nyelvhez kegyesen ragaszkodik. A’ hozan­dó törvények’ czikkelyei tehát, akképen, mint ez az utób­bi országgyűlésen történt, mindkét nyelven fölterjeszten­­dők, ’s­­ általa is mindkét tartalomra nézve kegy. kir. hely­benhagyással megerősítendők lesznek. A’ Törvénykönyv, minthogy az annak foglalmát tevő eredeti latin törvények’ tartalma tekintethetnék különben is mindenkor csak erede­tinek, a’ mondott czélra kinevezendő országos küldöttség­nek szüksége épen nem forog fen ; a’ többire nézve , a cs. ’s ap. kir. Felsége, legfelsőbb jogainak az 1723. 16. t. ez. szerint épségben maradása mellett, kegyesen rendelkezni fog, hogy a’m. kir. udvari kincstár a’ hozzá magyar nyel­ven írandó hatóságokkal, ugyanazon levelezzen ; arra, hogy a’ káptalani kiadásoknak bevezetését’s befejezését magyar nyelven kelljen készíteni, az anyakönyvek pedig olly helye­ken is, hol a’szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a’jelen országgyűlés’ végétől számítandó három év után ma­gyar nyelven vitessenek ; végre, hogy ezentúl minden vallás­különbség nélkül csak olly papok, lelkészek, káplánok és segédpapok alkalmaztassanak, kik a’ magyar nyelv’ isme­retével bírnak,­­ cs. ’s ap. kir. Felsége kegyesen helyben­hagyja. A’ Kir. és RRnek a’ magyar hatóságok ’s a’ Felsé­ges Ház’ egyéb birodalmainak hatóságai közti levelezést tárgyazó abbeli előterjesztése, hogy ezek mindkét részről latinul vitessenek, hasonlag kegyesen megerősíttetik, mire nézve , ugyszinte oda irányzókig is, hogy az 1792 . 7. t. ez. elveinek épsége mellett a’ magyar nyelv’ ismerete a’ határszéleken is előmozdíttassék ; végre , hogy a’ magyar ezredbeli parancsnokságok a’ magyar hatóságokkal ugyan e’ nyelven levelezzenek, Ő Felsége kegyesen gondoskodni fog. Szinte nem ellenzi () belsege, hogy az országos pénz­tárak’ számadásai magyar nyelven vitessenek; azt mind­azonáltal, hogy a’magányosak’ számvitelei máskép ne, ha­nem csak úgy vétethessenek törvényes tárgyaltatás alá, hogy ha ezen nyelven készültek , mivel ezen rendelet a’ magányosak’jogainak biztosságával ’s az 1687 :13 és 1723 : 53. ’s egyéb országos törvényezikkek’ szellemével össze nem egyeztethető, Ő Felsége meg nem engedheti, ’s ugyan­­, a’ perek’ folyamára nézve indítványozott rendelmén­yek iránt is annyival inkább ragaszkodik az 1836 . 3. t. czikk’ intézkedéséhez, minthogy épen nem kétségeskedik , mi­szerint a’ KK.és KR. csak úgy akarják a’ hazai nyelv’ gya­rapítását, hogy az országnak bizonyára sok tekintetben hasznos latin nyelvet, ’s leginkább azokra nézve, mik a’ törvényes bíróságokat illetik, Miksa’ Vi. Végzése’ 4. törv. czikkelye’ 4dik §ának, és YI. Végzése* 16. t. czikkelye’ 3. §ának útmutatása szerint is egyáltalában szükségeset, el nem hanyagolják. A’ pecsétek’ magyar köriratát az 1600 : 25. t. czikk. utján kérelmező hatóságoknak, mint eddig, úgy ezentúl is megadandja Ő Felsége. Az utóbbi ország­­gyűlés alatt kiadott kegyes válasz’ tekintetében, mellynek erejénél fogva Magyarországban kijött mindenféle munkák­ból egy példány a* m. tudós társaságot illeti, megengedi Ő Felsége, hogy ez a’ törvénybe iktattassék. A’ KK és RR. óhajtásának azon része iránt, mellynél fogva a’ magyar nyelvet a tudományok’ előadásának eszközös nyelve gva­

Next