Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-03-23 / 24. szám
84"" szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmes politicai ’s rokon tudományi értekezések. kail ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletben jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézzetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. martins’ 83. 1840. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések, tisztelkedések Nádor ő Fehigsége’ névnapján; kegy. kir. leiratok magyarul, lőcsei és vácz-verőczei hírek; m. tud. társaság; kolosvári és n.-szebeni tudósítások. Nagy britannia. Albert hg’ rangja iránti kir. rendelet; alsóházi viták a’ halálbüntetés’ eltörlesztése felett; az izlandi hatóság-reform indítványa elfogadva; a’ themsc-tunneli társaság’ közgyűlése. Francziaország. Spanyolország. Csatatéri hírek, részletek a’kamarai zavarokról. Portugália. A’ cortesgyülés föloszlatva. Törökország. Fővárosi hírek. Oroszország. Persia. Belviszályok. China. Hirdetések. ]M Magyarország és Erdély. ( cs. ’s ap. kir. Felsége a’ zágrábi székes-káptalanban megürült öt kanonoki helyre Mravinecz Ádám novo-villanoi, — Pavchecz Márton ezerjei, — Belládért/ Mátyás bisztrai, — Shufflay Ferencz gradeczi, — és Dellimu■jiich Antal felső-zelinai k. sz. jánosi lelkészeket méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Privát tudósítás.) Ő cs. ’s ap. kir. Felsége múlt évi october’ 16-án kelt legfelsőbb határozata által nagyváradi nagyprépost Rohenlche-Widdeiburg-Scellingsfürst Sándor herczegnek legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a’ bajor kir. felségtől nyert Sz.-Mihály-rend’ középkeresztjét elfogadhassa és hordhassa. Pozsony, mart. 20. Tegnapelőtt, mint szeretett Fenséges Nádorunk’névnapját megelőző napon, mind a’ két Táblánál országos ülés tartatván, a’felső Tábla’ minden tagjai fényes díszruhában jelenének meg, külsőleg is tanusítandók azon benső hódolati tiszteletet, mellyel az érdemekkel annyira tetézett Fenséges Nádor iránt viseltetnek; mielőtt a’ tanácskozások megkezdettek, országunk herczegprimása Kopácsy József üdvözlő beszédet tartott; megszűnvén a’ harsány „éljen“. Ő Főherczegsége őszinte szavakkal nyilatkozóit, megköszönvén a’ Táblának iránta viseltető vonzalmát; szavait ismét hoszas éljen követte. A’ Rendek’ Táblájától később fényes küldöttség jelent meg, szinte ünnepies díszruhában, Rudnyánszky Sámuel báró, esztergomi kanonok és káptalani követ ur’ szónoklata mellett, ki rövidedé velős beszédben nyilványítá a’ Rendek’ Táblájának a Főherczegsége iránt táplált szeretetét és vonzalmát, mire Fenséges Nádorunk érzékeny szavakkal felelt, megköszönvén ez őszinte nyilatkozást, kijelentvén egyszersmind, hogy valamint eddig volt, úgy ezután is egyedüli ’s fő törekvése leend, tehetsége szerint a’ hon’ ’s polgárai’ boldogságát előmozdítani. Hoszas éljen rekeszté be ez üdvözléseket, mire mind a’ két Táblánál elkezdődtek a’ tanácskozások. A’múltkor közlött k. kir. leiratok’ magyar fordítása: L . cs. ’s ap. kir. Felsége legkegyelmesebb Urunk’ nevében, a’ Fenséges Főherczegnek, nemes Magyarország’ és a’ hozzá kapcsolt Részek’ főtisztelendő , tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, továbbá nagyságos, vitézlő és nemes, nemkülönben nemzetes Karainak és Kendéinek, kik vagy személyesen, vagy küldetés’ hivatalánál fogva is, főnökeik’ nevében, a’jelen, cs. kir. Felsége által legkegyelmesebben kihirdetett országgyűlésen összeseregelve vannak, kegyesen tudtokra adandó. Minthogy ugyanazon véleményt, mellyet Ő Felsége’ dicsőült Atyja, ki már az 1807-dik évi országgyűléshez intézett kegyelmes királyi előadásaiban megvallotta, hogy Magyarország’ és a’hozzá kapcsolt Részek’műipara és kereskedése nem másunnan mint a’ váltótörvényszékek’ alkotásától nyerend nagyobb gyarapodást, azok’ intézményének hasznáról táplált. Felsége is atyai szivében viseli, ’s ugyanazon törekvést az ország’ hasznainak minden jobb módon leendő előmozdítására, ugyanő Felségének a’ Karok és Kendek által a’ váltó-kereskedési törvénykönyv’ készítésére fordított munka igen kevés. Kendben pedig a’KK. és KR. folyó hónap’ 2-kai felírásukban javaslót törvények intézkedései Ő Felsége által annál nagyobb gonddal fontoltattak meg, mivel azoktól mindent távol lenni kíván, mit e’nemű intézkedésekben a’ tapasztalás mint nem csak nem hasznost, hanem ártalmast is, és a' rendes itélőszékek’ tekintetét kisebbítőt gáncsol, ugyan Ő Felsége a’ KK-nak és KR-nek a’ következőket megjelentetni kegyelmesen parancsolta: ’S jelesül az I. Rész’ 11-dik Czikkelyére nézve , valamint ennek 9 dik §-ában idegen váltókra vonatkozólag a’ teljeskorúság világosan megemlíttetik, úgy ez a’ 10-ik §-ba is, melly saját váltókról szól, szükségképen beiktatandó; mindazáltal mind e’két§-ra nézve ismételve megfontolandó a’ KK. és KR. által, valljon , midőn azon visszaélések’ e - távoztatására, mellyek a’ váltókkal a’ kötelezvényeknek leginkább e’ nemét, melly a’ pénz-számlálás’ próbáját nem kívánja, sóvárogva hajhaszó uzsorások’ csalárd mesterségével követtetnek el, a’másutt már meglévő óvások’ szigorúsága szinte alkalmazandónak látszik, illy tág kaput, minőt e’ §§-ok majdnem megszorítatlant mutatnak, efféle kötéseknek itt nyitni tanácsos e? — Nem is kételkedik Ő Felsége, hogy a’ KK. és RR., a’ dolgot, ’s az előbbi értelemben az 1826 : 8 törvényczikkely által kirendelt országos küldöttségtől is felhozott okokat bővebben megfontolván, most mindjárt úgy használandják e’ felhívást, nehogy azon veszedelmet, melly e’ §§-okból kedvezés’színe alatt a’ magányosokat érheti, ezeknek’s a’ jólelkű hitelezőknek saját kárukkal szenvedniük, ’s az ország’ rendes itélőszékeinek hatósága’s a’váltóak kereskedési törvényszékek’között lévő határoknak felbomlani kelljen. Az írástudatlan emberekről a’ Ildik Czikkely’ 11. §-ában foglalt rendelkezés, tekintve a’ váltótörvények’ szigorúságát, szinte nincs veszedelem nélkül; ennek tehát, ha jelenleg nem lehetne, legalább jövendőre leendő eltávoztatása végett kegyelmesen kívánja Ő Felsége , hogy a’ KK. és KK., a’ mint a’ dolog hozza magával, vég-határidőt szabván, arról gondoskodjanak, hogy e’ határidő után csupán azok által, kik írást tudnak, adathassanak ki váltók érvényesen. A’ II. Részre és különösen ennek I-ső Czikkelyére nézve. Ő Felsége ezen Ország és a’ hozzá kapcsolt Részek iránti szíves indulata’ jeléül a’ váltó-kereskedési törvényszékek’, ugyszinte a’ váltófeltörvényszék’ ’s a’ legfelsőbb itélőszék’ fizetéseiről a’ gondoskodást legfelsőbb , noha igen sok más kiadással terhelt. Kincstárára a’ 14-dikban érintett módon kegyelmesen elfogadja; a’ tagok ezen itélőszékekhez, azoknak nemesi ’s nem-nemesi állapotjok’ különbsége nélkül, egyszersmind illő tekintettel az országnak az illető váltó-kedési törvényszékekhez tartozó részeire, ’s illetőleg vármegyékre , városokra ’s kerületekre, ugyszinte egy részről a’ vármegyék, más részről a’ városok és kerületek közötti igazságos arányra, váltójogtudós és az előadott módon megvizsgálandó férfiakból Ő Felsége által lévén kegyelmesen kinevezendők. A’ törvényszékeknek ugyanazon Czikkely’ 1 sérában javaslott számát és helyeit illetőleg, ugyan Ő Felsége a’ Fiumében már létező váltó-kereskedési törvényszéken és tengeri ügyviselőségen kívül, ama’ törvényszékeket Pesten , Pozsonyban , Sopronban , Debreczenben, Aradon, Eperjesen és Károlyvárott felállíttatni, az 1-ső és 2-dik §-t tehát ezekhez képest módosíttatni kegyelmesen rendelte, egyébiránt az 3-dik és 4-dik, valamint az 5-dik §-ban foglalt intézkedések helybenhagyatván azon hozzáadással, hogy ez utóbbinak foglalatában világosan kijelentendő legyen: mikép az itélethozás’ teljességére megkivántató tagok’ számában mindig több számú bíráknak kell lenni, mint a’ kereskedők közül választandó ülnököknek , — ’s a’ 6, 7 és 8-dik §§-ban foglalt intézkedésekre sem lévén semmi észrevétel; a’9 és 12-dik §§-ok’ érdeme pedig már az előrebocsátottak által eligazíttatván : a’ 10 dik §. első tagja úgy szerkesztendő, hogy a’ mondandónál tovább ne terjedjen , hogy tudnillik az elnök’ és bírák’ hivatalai holtiglaniak lesznek; mivel pedig arról, mi e’ §. második tagjában érintetik, különben is már fenáll az 1805: 5 törvényczikkely’ közönséges rendelése, melly ezekre nézve is szabályul szolgál, ama’ §. ezen részére sincs szükség; a’ kik §. 0 Felsége legfelsőbb hatalmával is helybenhagyatván, a’ 13 dik §. felől ugyan 0 Felségének kegyelmes szándéka az, hogy ehhez világosan hozzáadassék, mikép a’ váltó-kereskedési ügyeknek e’legfelsőbb itélőszékén a’ rendes elnök’ távolléte’ vagy akadályoztatása’ esetében helyét a’ hivatal’ korára nézve idősb ülnök töltendi be, azok helyének pótlását illetőleg pedig, kik bármelly okból a’ törvényszék’ ülésében jelen nem lehetnének, az 1723: 24 törvényczikkely’ 1-ső §-ának rendelése , tekintettel mindazáltal mindenkor a’ megkivántató váltójogtudásra, legyen szabályul tartandó. A’ mennyiben továbbá a’ törvényszéki ülések tartásának rendes napjai a’ 15-dik §. szerint törvénybe iktattatni szándékoltatnak , egyszersmind arról is kellene gondoskodni, valljon az ülés, ha azon napokra ünnep esik, a’ következő vagy más napra halasztandó e? E’ Czikkely’ 16 és 17-dik §§-ira, ugyszinte azokra nézve, mik a’II. és III. Czikkely’ tartalmában mint törvénynyel megállapítandók adatnak elő, nem lévén semmi észrevétel; az óvásokra pedig és tudósításokra nézve , mellyekről a’ IV. Czikkely iszol, önkint értetvén, hogy ezeket, a’ mennyiben külföldi hatóságokhoz intéztetnek, latin nyelven kell írni; az V. Czikkely’ 60-dik §-ára előfordul, hogy az ollykor magok a’ váltó-kerereskedési törvényszékek által rendeltetni szokott letétemények’s az ezekhez kapcsolt dijak , midőn a’ letétemények ugyanazon törvényszékeknél tartatnak, azok’ tagjainak jutván, kelletinél nagyobb terhére eshetnek a’ feleknek ; kegyelmesen azt kívánja ennélfogva . Felsége , hogy ennek eltávoztatása végett, az ezen §-ban javaslott intézkedést a’ KK. és RR. további gonddal fontolják meg, ’s e’ gondot a’ VII. Czikkelyben foglalt 78-dik §-ra is, ’s jelesül a’ 2-dik számban megjelelt számvetési perekre, mellyek a’ következő 79-dik §. által mint szóbeli utón végzendők adatnak elő , terjesszék ki azért, mivel az e’ nemű perek, igen gyakran terjedelmes, mindkét részről felette sok , a’ kereskedési könyvek’ fáradságos vizsgálatával ’s összehasonlításával felvilágosítandó pontból összeálló tárgyak tömege miatt, más perek nyilvánságos késleltetése nélkül igen ritkán végeztethetnek, sokkal jobb azért, az efféle pereket írásban vinni, vagy mint másutt divatozik , az ezen util pereket kényszerítő választott bírósági után kereskedők által eligazíttatni, azoknak ítélete aztán az illető kereskedési törvényszék által lévén végrehajtandó. Ezek’ jelentése mellett tehát Ő Felsége a’ többi javaslott törvények’ intézkedéseiben kegyelmesen megnyugodván , a’Karokat és Rendeket felszóllíttatni parancsolta, hogy azon törvénykönyvnek fentebbb említett felírásukban érintett egyéb részei’ kidolgozását is mindenkép siettessék, mellyek iránt, mihelyt föl lesznek terjesztve, szinte kiadandja kegyelmes válaszát. — Egyébiránt Ő cs. ’s ap. kir. Felsége az ország’ ugyanazon Karaihoz és Kendeihez császári-királyi kegyelmével folyvást hajlandó marad. — Ö cs. ’s ap. kir. Felsége által, Pécsben,martius’ 14 dik napján 1840. Burial György s. k. II. Ö cs. ’s ap. kir. Felségének, legkegyel.Urunknak nevében ’s a’ t. Ö cs. kir. Felsége, a’ hazai nyelv’ további gyarapítására szolgáló, a’ KK. és KK. által f. é. jan. 31kei föliratokban foglalt eszközökről, ugyanazon kegyességgel, mellyet, mint előbb már számos alkalommal bebizonyította, magok a’ KK. és KK. is hálás lélekkel említenek, az igazságos és kellő intézkedési okok ’s azok’ megerősítési módjában, az 1792iki 7ik. czikk. üdvös értelme szerint alkalmazva megfontoló ’s a’ KK. és KRnek következőket jelenteni parancsoló. Különösen mi a’ Fenséges Ház’ flerczegeinek a’magyar nyelvbeni oktatását illeti, Ö, az 1836iki apr. 26ikán kiadott ’s a’ KK. és KR. által idézett törvényekkel teljesen egyező kegyes válaszára utal, egyszersmind pedig azt, mit a’ már e’ jelen országgyűlésből fölterjesztendő fölirásokra nézve kegyesen megengedett, azt a’ törvényhatóságoknak is megadja, hogy t. i. legfelsőbb helyre küldendő fölirásaikat ezentúl csupán magyar nyelven is készíthessék. A’ Kir. és Kir. óhajtása iránti fönebb kijelentett kegyelmének bővebb tanúságául továbbá megegyezését adja a cs. kir. Felsége, hogy a’ kir- Helytartó-Tanács nem csak intézvényeit, hanem körleveleit is az ország’ minden hatóságaihoz magyar nyelven bocsássa, hogy továbbá az egyházi hatóságok a’ világi hatóságokkal , ’s ezek egymás között szinte az ország’ határain belől csupán magyar nyelven levelezni köteleztessenek. Mi mindazonáltal a’ törvények’ tartalmát illeti, miután a’ magyar tartalom’ ereje iránt azok által, mik az 1836. 3. t. czikkben rendeltetnek, eléggé gondoskodva van, ’s a’ kettős tartalom között netalán eredő kétségre nézve illő intézkedés történt, 0 es. ’s apost. kir. Felsége , ezen czikk’ rendeletéhez ’s kegyes kir. leiratainak ’s válaszainak kiadására nézve fönálló gyakorlathoz képest, a’ latin nyelvhez kegyesen ragaszkodik. A’ hozandó törvények’ czikkelyei tehát, akképen, mint ez az utóbbi országgyűlésen történt, mindkét nyelven fölterjesztendők, ’s általa is mindkét tartalomra nézve kegy. kir. helybenhagyással megerősítendők lesznek. A’ Törvénykönyv, minthogy az annak foglalmát tevő eredeti latin törvények’ tartalma tekintethetnék különben is mindenkor csak eredetinek, a’ mondott czélra kinevezendő országos küldöttségnek szüksége épen nem forog fen ; a’ többire nézve , a cs. ’s ap. kir. Felsége, legfelsőbb jogainak az 1723. 16. t. ez. szerint épségben maradása mellett, kegyesen rendelkezni fog, hogy a’m. kir. udvari kincstár a’ hozzá magyar nyelven írandó hatóságokkal, ugyanazon levelezzen ; arra, hogy a’ káptalani kiadásoknak bevezetését’s befejezését magyar nyelven kelljen készíteni, az anyakönyvek pedig olly helyeken is, hol a’szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a’jelen országgyűlés’ végétől számítandó három év után magyar nyelven vitessenek ; végre, hogy ezentúl minden valláskülönbség nélkül csak olly papok, lelkészek, káplánok és segédpapok alkalmaztassanak, kik a’ magyar nyelv’ ismeretével bírnak, cs. ’s ap. kir. Felsége kegyesen helybenhagyja. A’ Kir. és RRnek a’ magyar hatóságok ’s a’ Felséges Ház’ egyéb birodalmainak hatóságai közti levelezést tárgyazó abbeli előterjesztése, hogy ezek mindkét részről latinul vitessenek, hasonlag kegyesen megerősíttetik, mire nézve , ugyszinte oda irányzókig is, hogy az 1792 . 7. t. ez. elveinek épsége mellett a’ magyar nyelv’ ismerete a’ határszéleken is előmozdíttassék ; végre , hogy a’ magyar ezredbeli parancsnokságok a’ magyar hatóságokkal ugyan e’ nyelven levelezzenek, Ő Felsége kegyesen gondoskodni fog. Szinte nem ellenzi () belsege, hogy az országos pénztárak’ számadásai magyar nyelven vitessenek; azt mindazonáltal, hogy a’magányosak’ számvitelei máskép ne, hanem csak úgy vétethessenek törvényes tárgyaltatás alá, hogy ha ezen nyelven készültek , mivel ezen rendelet a’ magányosak’jogainak biztosságával ’s az 1687 :13 és 1723 : 53. ’s egyéb országos törvényezikkek’ szellemével össze nem egyeztethető, Ő Felsége meg nem engedheti, ’s ugyan, a’ perek’ folyamára nézve indítványozott rendelmények iránt is annyival inkább ragaszkodik az 1836 . 3. t. czikk’ intézkedéséhez, minthogy épen nem kétségeskedik , miszerint a’ KK.és KR. csak úgy akarják a’ hazai nyelv’ gyarapítását, hogy az országnak bizonyára sok tekintetben hasznos latin nyelvet, ’s leginkább azokra nézve, mik a’ törvényes bíróságokat illetik, Miksa’ Vi. Végzése’ 4. törv. czikkelye’ 4dik §ának, és YI. Végzése* 16. t. czikkelye’ 3. §ának útmutatása szerint is egyáltalában szükségeset, el nem hanyagolják. A’ pecsétek’ magyar köriratát az 1600 : 25. t. czikk. utján kérelmező hatóságoknak, mint eddig, úgy ezentúl is megadandja Ő Felsége. Az utóbbi országgyűlés alatt kiadott kegyes válasz’ tekintetében, mellynek erejénél fogva Magyarországban kijött mindenféle munkákból egy példány a* m. tudós társaságot illeti, megengedi Ő Felsége, hogy ez a’ törvénybe iktattassék. A’ KK és RR. óhajtásának azon része iránt, mellynél fogva a’ magyar nyelvet a tudományok’ előadásának eszközös nyelve gva