Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-13 / 38. szám

rendelmény következtében nem sokára ismét Pestre jövend. Szá­mára ugyan azon ház, mellyben a’ nevezett városban az árvíz előtt volt, egy emeletesre épittetik-fel Zitterbart építőmester ü­gyelete ’s Havas J. ur főigazgatósága alatt. — Szándékban van ezen építés költségrészének némi fedezésére „Pál“ oratóriumot a’ nemzeti színházban magyar nyelven előadatni. — Szomorú példáját kellett ismét hallanunk, milly veszedelmes a’lőfegyver ollyanok kezében, kik azzal vagy gondatlanul bánnak, vagy annyira gyermekeszűek, hogy a’ veszélyt nem ismerik. Folyó hó 4-kén Adamovics Dani, az itteni egyetemben másodévi bölcsel­­kedő, vadászatra ment; töltés közben a’ puska sárkánya lecsat­tant, ’s az egész töltés a’ szerencsétlen fiúnak ágyékába lövődék. Életéhez kevés a’ remény. Kliegl József betűlakó és betűosztó gépei tár­gyában megbízott pozsonyi választmány számadó jelentése. A Kliegl József helyrakó és betűosztó gépei lé­tesítése iránt 1840-dik évi április 5-kén tartatott közgyűlés nagy buzini gr. Keglevich Gábor koronaőr elnöklete alatt, az ak­koron kineveztetett választmánynak következő utasítást adott, u. m. 1.­ Hogy az eleve közrebocsátott aláírás- iveket átvevén, a’ már aláirt részvények lefizetését eszközölje; 2­ arra törekedjék, hogy miután a’ kérdéses gépek használható létrehozására körül­belül 3000 ezüst forint kivántatnék, aláirás utján minél elöbb a’ megkívántaké 300 részvény elkeljen; 3) Kliegl József által a­ gé­pek építését megindítsa, ’s neki azon czélból a’ bejött pénzből a’ szükséges summákat időrül időre előlegezze; 4) mindent elkö­vessen, mi a’ részvényesek biztosításául szükséges; e’ végett, ha »czélszerűnek gondolná, egy kizáró feltalálási szabadalom elnye­résére kivárható lépésekről gondoskodjék; és 5) annak idejében a’ részvényesek dijai visszafizetését lehetőleg eszközölje. Ez volt a’ kinevezett választmány feladata; ’s mikép eszközöltetett lé­gyen, a’ következőkbül kitetszik; különösen: Kliegl József az 1840* évi apr.­lőkén a’ választmányhoz benyújtott folyamodásá­nak 3dik pontjában az osztógép költségű 1000 vagy 1200 pengő forintra számítván, a’ rakó-gépért pedig legfeljebb 1800— egész 2000 forintra tevén, mindenekelőtt azon summa pénzért esedezett, mellyel műhelyének elrendezésihez ’s a’ műszerek megvételéhez kivántalónak mondott; azon felül pedig, miután gépeinek mintái elkészítésére fordított öt havi folytonos munka, élelme minden fú­rásit végkép kimerité, nyugodtabb helyzetbe jönni óhajtván, magá­nak nemcsak múlt ideje’ vesztét pótoltatni, de a’ létesítését tár­­ogató előlegezéseken kívül élelmére ’s legényei folytonos fizeté­sére, bizonyos havipénz- mennyiséget kivettetni könyörgött; ezen első elöleges összeget mintegy 800 ftra ezüstben számítván fel.*­ A’ választmány ápril 12. és 13-kán tartatott ülésiben bővebben tárgyalt Kliegl József ezen föntebbi kérelménél fogva, mintái el­készítése körül tett fáradozásiért 300 ezüst forintot, műhelyének elrendezésére szinte 300 ezüst forintot kifizettetni méltányosnak vélvén, kért élelmi fizetését illetőleg, — az anyautasitás ellenére nem rendeltethetvén meg, sorsának könnyebbítéseül, mind ön, mind legényei tartására ’s a’ munka folytonos vitelére, mig t. i. a’ kiszámított másfél évi határidőben a’ gépek elkészülendnek,— havonkint 100 po­ntot megrendelhetni czélszerűnek ítélte.— 1840 jun. 25-kén tartatott választottsági ülésben Kliegl József egy to­vábbi előlegezésért esedezett. E’ véletlen elölegezésérti esedezés azon határzatra vezeté a’ választmányt, hogy, miután Kliegl József a’ havi fizetések hozzászámításával már 9­30 pengő forintot vett fel, neki egyedül akkor leszen uj előlegezés megrendelendő, ha eddigi megszerzésiről szóló nyugtatványit a’ választmánynak elő­­terjesztendi, ’s a’ választmány műhelyének miképi elrendezésiről meggyőzödendik. 1840 ki jun. 27-én megtekintetvén a’ műhely, — Kliegel József előterjeszté, a’ jun. 28kán tartatott ülésben azon számadását, mellyben a’ tettleg fölvett 900 forintból csak a’ föntebb érintett 300 forintot volt képes kimutatni, mi annyival nagyobb aggodalomba ejté a’ választmányt, minél világosé len elötte, nézetinél fogva, azon meggyőződés, hogy a’ részvénypén­zek illy módoni elhelyezése által, a’ begyülendő egész részvény­­öszveg, mind a’ két gép elkészítésére koránsem leend elégséges, mindazáltal egy 200 pgc forintos előlegezés adatai rendeltetett, azon biztos reményben, hogy ezután a’ munka talán láthatóbban haladand. Egyébiránt ez alkalommal még az is határozatott, hogy mind ezen tapasztaltakról a’ pesti ez ügyben alakult választmány is értesittetvén, az általa nyerendő részvényesek dijai ide küldé­sére, ’s az adandó előlegezések, és Kliegl József által teendő számadások körül állapított elvek iránti nézeteinek, e’ választmá­nyai leendő közlésére megkeressék. 1840diki novemb. 15 én tar­tatott üléskor Kliegl József, kinek utóbbi ülés idejétől fogva a’ havi fizetések, mellyek a’ munka folytonos vitelére szánvák, ren­desen kiadatlak, egy további előlegezésért esedezett, mind a’ mellett, hogy akkor már összesen 1700 pengő forintot vett át a’ pénztárból, melly summával t. i. már az egyik gép létesítése lett volna eszközlendő; miután azonkal a’ pesti választmány a’ hoz­zá intézett kérések iránt válaszát akkorra meg nem küldé ahoz még egyszer írni rendeltetett, ’s az előlegezés kifizetésének’meg­rendelése néhány napra elhalasztatott. — 1840diki novemb. 22- kén ismételve sürgeté Kliegl József a’ választmány ülésében a’ kért előlegezést, azon fenyegető nyilatkozással, hogy a’ munkát félbenhagyandja, — nem foghatván meg, miért köteleztessék ő szenvedni a’ választmánytól olly szigorú korlátozást a’ pénz­föl­vételben, azt állítván, hogy a’részvényesek a’pénztárban levő summákat részére, mint időrül időre kiadandó kölcsönt befizették, mellyet ugyan visszafizetni, de mellyvül számolni nem köteles,— kérvén továbbá önmagát e’ számadás alól fölmentetni, — és min­den viszonti alkalmatlankodások elhárítása végett mind építési költségekre — semes pro semper — havonkint 200 pgó forintnak rendes kifizetését a’ pénztárnok urnái megrendeltetni. — Ámbár a’ választmány Kliegl József ezen fenyegető ’s a’ közgyűlésből vett anyautasitás szellemével teljesen ellenkező kifakadásitól nem indíttatott meg, sőt továbbá is a’ sürgetett pesti választmány vá­lasza megküldését óhajtotta volna bevárni; nehogy azonban Kliegl József urnak alkalom szolgáltassák azon vádra, mintha a’ választ­mány volt volna gátul legalább az egyik gép mentül elöbbi elké­szítésében, — már azért, is, mivel ugyanazon k­ov. 22röl egy to­vábbi számadást 400 ft. 25 kr. pengőben előterjesztett, egy to­vábbi 200 p. forintos előlegezés kifizetése megrendeltetett. Meg­érkezvén végtére 1841. januar 9én a’ pesti választmánynak ezen választmánnyal teljesen öszhangzó felelete, a’ hozzáintézett kérdé­sek iránt, — e’ választmány megállapított elveit továbbá is követ­vén, a’ havi fizetéseken kivül Kliegl József urnak csak azon sum­mákat adá ki előlegezésül, mellyek idő folytában a’ pesti választ­mánytól érkeztek, azon egyenes utasítással, hogy Kliegl József urnák kiadandók; ’s igy történt, hogy az egész a’ pénztárba be­fizetett tőkét e’ f. hónap végéig tökéletesen kimerité, a’ nélkül, hogy még az első gépet, mellynek költségit eredetileg legfeljebb 1200 p­o ftra számitá, elkészitni volt volna képes. — Miután az itt Pozsonyban elkelt ’s megfizetett 157 részvényért igőben 1570 ft; Bécsben 24 megfizetett részvényért 240 ft. és Pesten 68 el­keltekért 680 ft. összesen csak 2490 ft. pgőben fizettettek volna a’ pénztárba, a’ választmány pedig, miután Kliegl Józsefnek m. évi júniusban beadott számadásit hi­ányosaknak találá, sőt újab­ban az eredeti tervben nem említett, sőt azoktól eltérő eszmék és nézetek létrehozására is, részvényi pénztárból általa költségeket fordíttatni tapasztalt, novembe 22én beadott nyilatkozatából meg­­győződék, miszerint mechanika, nyelvtan és ügyértekezési díjosz­­tások költségit is kívánt elhatároztatni; az anyautasitás­oik pont­jában pedig a’ részvényesek minél teljesb biztosítására kötelezte­­tett, a’ pénz ifiú önkéntes kezelését az említett pont kötelező tar­talmával ellenkezőnek látván, az aláírási íveken megígért biztosí­tás töl­téte alatt pártfogó részvényeseket szerezni lélekismeret-el­­leninek tartotta. Ugyanazért a’ választmány Kliegl József urat, ki­nek a’ kiürített tárból pénzt adni többé nem lehetett, ’s ki e’ i. e. április 13-án a’ választmányi elnök úrhoz intézett levelében félig elkészült gépének Bécsbe leendő felvitelét magának megenged­tetni kérte, — oda utasította, hogy miután egyedül műszerei, ’s a’ féligmeddig elkészült gép szolgálhatna biztosítékul a­ részvénye­seknek, a’ választmány pedig vett közgyűlésbeli utasításánál fog­va ezen biztosításról gondoskodni tartoznék, a’ gépnek elvitele előtt, — ha egy rendkívüli ’s ezen választmány által lehetőleg eszközlendő segedelem megszerzésére várakozni nem akarna, — vagy a’ kézhez kapott summát a’ részvényesek’ számára törvé­nyesen biztosítani, vagy a’ gépet műszereivel együtt lepecsétel­ve fedezet gyanánt itt hagyni köteleztessék. Miben megegyezvén Kliegl József ’s megígérvén, hogy a’ gépet minden műszereivel a’ választmánynak átadandja, annak biztosíték végetti elfogadása elhatároztatott. Megszűnvén illy módon mindezek folytában a’ vá­lasztmány megbízási köre, azon jelentéssel fejezé be jelen szám­adását, hogy föntebbi eljárásának minden egyes léptei csak oda irányozvák: mindent elkövetni, mi legalább az egyik gép lé­tesítésére lehetett vala czélirányos, — azonnal a’ munka kezdeté­vel meggyőződvén, hogy a’ gyéren aláirt részvények száma ne­hezen leszen olly mennyiségre szaporítható, melly Kliegl József­nek időfolytában tett nyilatkozatai szerint a’ másik gép elkészíté­sére kivántatónak ítéltetett; reméllvén, hogy az egyik gép való­ságos sikerülte nem csak a’ részvényesek követelésit biztosítand­­ja, de a’ másiknak építésére is, buzgalomteljes pártolók megszer­zését elösegitendi. — ’S ezen nézetből indulva, czélszerűnek vélte a’ választmány, Kliegl József ismételt előlegezési követelésit an­nál inkább teljesíteni, minél hihetőbb alakban adá elő Kliegl Jó­zsef azon többszörös fogadásokkal teli írásbeli okoskodó bizonyí­tását értekezésinek, miszerint a’ szükséges pénz rendes időbeni kiszolgáltatása mellett, az egyik gép 1. év kezdetéig leendő elké­szítését igéré, a mit a’ választmány látván ugyan de meg nem ítélhetvén, a’ mindenkor vizsgálat alá terjesztett munka haladását, — elhinni kénytelen volt. Ha egyébiránt ezen vállalat részvényesei között találkoznék egyed, ki vagy Kliegl József ur­­rali korlátozó bánásmódját e’ választmánynak, vagy ellenkezőleg azon eljárását, mellynél fogva az eredeti felszámításokon túl, elő­legezéseket adni rendelt, vagy a’ közgyűlés megbízásának a’ fön­tebb említett módon tett bevégzését, ön nézetei szerint nem he­lyeslené: a’választmány egyrészt abbelibuzgalom­ sugalla ügye­­kezetének méltánylásért esedezni kénytelen, miszerint tisztelettel­jes megbízásának megfelelőig fáradozásai eredményéül legalább az egyik gép’ létesítését eszközleni, ’s a’ részvényesek kecsegtető reményit legalább egy részben teljesíteni óhajtotta volna; más részt pedig az anyautasitásban meghatározott szabályokra hivat­kozva ’s azon lényeges különbség tekintetéből, melly csupán a’ választmány egyes tagjait, vagy az egész egyesületet közösen érdeklő tárgyak közt létezik, — ezennel nyilványitja, hogy noha a’ választmány minden illyes a’ honi ipart ’s művészetet előmoz­dító vállalatra, bárha eleve azok sikereltetéséröl biztosítva nem volna is — áldozatokat venni kész; a’ jelen esetben azonban, mellyben másoknak — az egész egyesületnek pénze ’s érdeke — fenforog, a’ fentebb érintett eljárásra magát köteleztetve lenni érzette. Egyébiránt magában értetik, miszerint e’ választmány bármikor is kész leend, a’részvényes uraknak, mihelyt kívánnák, az előadottakat illető minden oklevelet, számadást, jegyzőköny­vet stb. egy e’ czélra tartandó közgyűlés alkalmakor átadni. — Kelt Pozsonyban ápr. 22k én tartatott választmány üléséből. — Gróf Batthyány Lajos m. k. elnök. Gr. Zay Károly m. k. alelnök­­­ászójai Scherz József m. k. pénztárnok. Hauszer Ernészt m. k. választmányi titkár. Felszólítás az angol magyar intézet ügyében. Magyarhon természeti kincsei, mellyek eddig nemcsak Angolhan, hanem egész Europa előtt részint rejtve, részint tökéletlenül va­­lának ismerve, méltán magokra vonák a’ külföld figyelmét, ’s na­ponkint nagyobb méltánylásra tarthatnak számot. Azonban a’ ta­pasztalás ellen mondhatlanul kivivá azon igazságot, hogy valamelly tartomány természeti gazdagságai csak akkor juthatnak teljes ki­fejtésre, akkor hozhatnak áldást annak lakosaira, ha a’ termesz­tők munkálkodásaik megkettőztetésére serkentetnek, ’s azokban tettlegesen előmozdíttatnak. Ezen alaptételből indulva ’s külö­nösen almási Balogh Pál úr eszközlése ’s csüggedetlen igyeke­zetei által indíttatva alulírtak elhatározák magokat Magyarhoni szerencsés létének az ipar és földművelés előmozdítása ’s felsegí­tése, a’ magyar természetményeknek a’ kereskedés főpiaczáni megismertetése ’s teljes becshez juttatása általi eszközlésére, ’s igy egy kölcsönös hasznú kereskedési összeköttetés legillendőbb feltételek alatti megalapítására. — Alulírtak ezen czim alatt, an­nak biztos reményével mutatják be magokat Magyarhon lakóinak, hogy ha a termesztők által buzgó ’s fáradhatlan igyekezeteikben elősegíttetnek, részökről semmit nem mulasztanának el, mi által Magyarhont anyagi tekintetben azon fokra emelhessék’ mellyet az mind természeti gazdaságinál, mind lakosinak magas jelle­ménél fogva a’ többi miveit európai nemzetek sorában érde­mel. Alulírtak a’ kereskedés egész körében gyűjtött gazdag ta­pasztalásig e’ termesztmények majd minden nemében szerzett alapos ismereteik, Angolhon, sőt egész Europa első kereskedőhá­­zaival, összeköttetéseik, nagy befolyású barátaik ’s társaik hatha­tós segedelme ’s végre az angol ’s ennek eszközlése által az ausztriai kormány minden tekintetbeni pártfogásánál fogva, olly kedvező körülmények közt bátorkodnak buzgó szolgálataikat Ma­gyarhonnak ajánlani, hogy ígéreteik teljesíthetésének teljes re­ménnyel néznek elébe. ’S e’ felszólításnak megfelelőig óhajtják, hogy a’ magyar nemzet az általok imént ajánlott biztosságban a’ legáltalányosb hitelt helyeztesse, ’s legyen a’ felől meggyőződve, hogy mindennemű egyezkedést az egyeneslelküség ’s becsületes­ség mindenkor szigorú elvei különböztetendnek meg, épen úgy mintha valóságos kereskedési társulat forogna fen. A’ vállalat főpontjait egyébiránt következőkben van szerencséjük magyarhon elébe terjeszteni: 1­ Minden termesztmény átvételekor Pesten vagy egyebütt azoknak, kik azt kívánják, a’ piaczi ár fele előle­­geztetik, ’s később még annak egy negyedrésze, a’ termék Lon­donba érkeztérőli tudósítás vételekor, feltevén, hogy azt annak ottani ára igazolja, vagy máskép bizonyos illendő arányban. 2) A’ termék egész ára biztosittatik az intézet által, azon időszaktól kezdve, mellyben arra előlegezés létetik, a’ készpénzérti eladásig. 3} A’ termék tulajdonosa három hónap lefolyása alatt a’ termék Angliába érkezte után, önmaga választhat időt az eladás végbevi­telére. 4} Minden előlegezésért évenkint öt per kamat jár. 5} Megbízás del­redere és sensaria fejében, minden eladás összes summájára öt pcent fizettetik. Ezen feltételek alatt az intézet ezennel készen áll a’ magyar termesztők javára, ’s olly erővel van ellátva, hogy bármi nagyszerű megbízások ’s egyezkedések gyors és pontos teljesítését elvállalhatja. Pesten, május 3-án 1841. Maga és társai nevében Gifford János. Baja, tavaszhó 28kán. Tavaszhó 22kén von kezdetet első évnegyedi közgyűlésünk főisp. helytartónk elnöklete alatt. Tömve volt a’ terem, mint ezelőtt soha, két oldalra szakadva az össze­­ sereglett IvK. és Adek, a’ teremerkélyen (galérián) szépnemi vendégek, hátul a’ palotában kiváncsi hallgatóság, mindenki ar­­czán, mint a’ nagy események óráiban, küzdelmi komolyság. Legfelöbb Almási Rudics Dániel volt másod alispánnak, jelenleg a’ pesti váltótörvényszék első ülnökének búcsúlevele lön felol­vasva, mellyet a’ megye rendes szóról szóra jegyzőkönyvbe ik­tatni, és sok érdemének részükrőli nyilvános elismerését hozzá kapcsoltatni határozák. — Ezután fölvetettek a’ vegyes­ házassági kérdésben írott körlevelek (közöttük Zalá é­­s Esztergomé, és a’ magányalkalommal érkezett borsodi is, mellyet a’ megye tiszti főügyésze nyújtott be­. Legelső szó lett a’ kalocsai káptalan kül­döttje. Ő szerinte mit a’ püspöki körlevelek tiltanak, a’ törvény nem parancsolja; mert tiltják a’ minden biztosítás nélkül kötött vegyes házasságokat megáldani; a’ törvény pedig azt nem pa­rancsolja. Ezen elvből indulva, midőn a’ közelebbi országgyű­lésen a’ nagyváradi püspök körleveléről folyt a’ vitatkozás, a’ főrendek táblája végre kimondotta, hogy az áldás mind általában, mind különösen a’ házassági kötésnél a’ polgári törvényhozásnak tárgya nem lehet, ’s ezt közvetve a’ IvK. és RR. táblája is elis­merte, mivel a’ fölterjesztett törvényjavaslatban a’ szertartási említéstől elállótt. Említi továbbá, hogy a’ püspöki körlevelek a’ vegyes házasságokat nem akadályozzák; mert hiszen épen a’ biztosítás nélkül kötendő vegyes házasságok alakját — formáját — határozzák el, mellyek habár előttük minden egyházi szer­tartások nélkül köttetnek is, érvényességükből semmit sem ve­szítenek, mert az áldás nem lényeges része a’ házasságkötésnek. A’ polgári hatalomnak tehát az 1791: 26 t. sz. alkotásakor csak azt volt joga a’ kath. egyháztól kívánni, hogy a’ vegyes házas­ságokat, mennyire a’ bécsi békekötés záradékának ’s hitelveinek sérelme nélkül teheti, egyházilag is méltányolná, ’s a’ polgári szerződések sorából kiemelné; de ennek módja önelveire ha­gyatott. — Az egyháziak közül egy másik szónoknak meleg beszéde két pont körül forgott: 1­ Fájdalmas panasz, hogy most midőn a’ rabszolgákról a’ század méltóságát lealacsonyító szen­nyes bilincsek a’ keresztény emberiség nevében leoldatnak ’stb. a’ XIX-dik században apostoli hazában a’ catholicus polgárt tör­vényes vallási szabadságától akarják megfosztani, miért is Zala ’s vele hasonértelm­ü megyék határozatai nemcsak az egyházi rend, hanem minden catholicus magyar jogait sértik. 2­ Hogy a’ büntetőtörvényeket világos és szoros értelemben kell venni, kö­vetkezőleg mit a’ törvény világosan nem sújt, arra a’ polgári bűn bélyegét sütni nem szabad. És nincs a’ szabadságnak veszedel­mesebb ellensége, mint a’ főképen polgári vétségeket tárgyazó törvények önkényes magyarázata, kiváltva ezen magyarázatot nyilványos gyűlésekben a’ könnyen felizgatható sokaság gyako­rolja. — Még heten szólottak az esztergomi körlevél szellemében. De voltak mások, kik a’ zalai elvek szerint nyilatkoztak. — Az egyik szónok az 1791: 26. törvény eredetét ’s czélját adta elő, miszerint az épen a’ végre hozatott, hogy az engesztelhetlen val­lásos belviszályok megszüntessenek, ’s a’ hittanok mély titkai mi­att honfiélet és honfierő, a’ hazának kipótolhatlan kárával, ne pa­­zaroltassék; minélfogva azon törvényczikknek alkotmányos oldaa is van. — E’ szónok beszéde folytában a’ körlevelek által törvé­nyen és törvényes szokáson okozott sérelmet a’ már közönsége­sen ismert okokkal bizonyítgatá. Egy másik szónok beszédének politicai része abban pontosult, hogy a’ magyar hazát vallási sza­badsága mellett a’ polgári összetartás ’s kölcsönös szeretet emel­heti a’ mostani változatos idtők viszontagságai zivatarán keresztül a’ szerencsés országok sorába, ’s nincs semmi másra annyira szüksége, mint arra, hogy a’ hitbeli felekezetek egymással ro­­konuljanak. Ezen elvből indult ki az 1791. 26. f. sz., midőn a’ *) Für den Bau der Sorlir-Maschine rechnet der Erfinder an Kostenbe­trag 1000 bis 1200 fl. C. M. Oie Kosten bestehen aus der nöthigen Instruirung einer Werhslätle mit einer Metall-Drehbank, Central- Bohrmaschine, einer Hobelbank, einer Gerüstfertigung, dann den sonstigen verschiedenen Metall-Arbeits-Werkzeugen für drei Indivi­duen — ferner in der Aufnahme eines Lokals von zwei bis drei Ubi­­cationen, dann Bezahlung, und Verköstigung zweier an die Ilandarbeitenden Individuen, Beischaffung des nöthigen Materials, nölhiger Vorgelege und Triebwerke, welche den Maschi­nen beikommen,-—endlich in der Deckung der Subsistenz des Erlin­ders für die Zeit der Arbeit, nebst Deckung der Kosten für Bei­schaffung wissenschaftlicher Werke, welche noch weiters derselbe z,u untersuchen erwünschet.'— -Aus Jos. Klicgl'seben Er­klärung au d. Committee ddto ltí. apcif 1840.

Next