Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-13 / 38. szám
rendelmény következtében nem sokára ismét Pestre jövend. Számára ugyan azon ház, mellyben a’ nevezett városban az árvíz előtt volt, egy emeletesre épittetik-fel Zitterbart építőmester ügyelete ’s Havas J. ur főigazgatósága alatt. — Szándékban van ezen építés költségrészének némi fedezésére „Pál“ oratóriumot a’ nemzeti színházban magyar nyelven előadatni. — Szomorú példáját kellett ismét hallanunk, milly veszedelmes a’lőfegyver ollyanok kezében, kik azzal vagy gondatlanul bánnak, vagy annyira gyermekeszűek, hogy a’ veszélyt nem ismerik. Folyó hó 4-kén Adamovics Dani, az itteni egyetemben másodévi bölcselkedő, vadászatra ment; töltés közben a’ puska sárkánya lecsattant, ’s az egész töltés a’ szerencsétlen fiúnak ágyékába lövődék. Életéhez kevés a’ remény. Kliegl József betűlakó és betűosztó gépei tárgyában megbízott pozsonyi választmány számadó jelentése. A Kliegl József helyrakó és betűosztó gépei létesítése iránt 1840-dik évi április 5-kén tartatott közgyűlés nagy buzini gr. Keglevich Gábor koronaőr elnöklete alatt, az akkoron kineveztetett választmánynak következő utasítást adott, u. m. 1. Hogy az eleve közrebocsátott aláírás- iveket átvevén, a’ már aláirt részvények lefizetését eszközölje; 2 arra törekedjék, hogy miután a’ kérdéses gépek használható létrehozására körülbelül 3000 ezüst forint kivántatnék, aláirás utján minél elöbb a’ megkívántaké 300 részvény elkeljen; 3) Kliegl József által a gépek építését megindítsa, ’s neki azon czélból a’ bejött pénzből a’ szükséges summákat időrül időre előlegezze; 4) mindent elkövessen, mi a’ részvényesek biztosításául szükséges; e’ végett, ha »czélszerűnek gondolná, egy kizáró feltalálási szabadalom elnyerésére kivárható lépésekről gondoskodjék; és 5) annak idejében a’ részvényesek dijai visszafizetését lehetőleg eszközölje. Ez volt a’ kinevezett választmány feladata; ’s mikép eszközöltetett légyen, a’ következőkbül kitetszik; különösen: Kliegl József az 1840* évi apr.lőkén a’ választmányhoz benyújtott folyamodásának 3dik pontjában az osztógép költségű 1000 vagy 1200 pengő forintra számítván, a’ rakó-gépért pedig legfeljebb 1800— egész 2000 forintra tevén, mindenekelőtt azon summa pénzért esedezett, mellyel műhelyének elrendezésihez ’s a’ műszerek megvételéhez kivántalónak mondott; azon felül pedig, miután gépeinek mintái elkészítésére fordított öt havi folytonos munka, élelme minden fúrásit végkép kimerité, nyugodtabb helyzetbe jönni óhajtván, magának nemcsak múlt ideje’ vesztét pótoltatni, de a’ létesítését tárogató előlegezéseken kívül élelmére ’s legényei folytonos fizetésére, bizonyos havipénz- mennyiséget kivettetni könyörgött; ezen első elöleges összeget mintegy 800 ftra ezüstben számítván fel.* A’ választmány ápril 12. és 13-kán tartatott ülésiben bővebben tárgyalt Kliegl József ezen föntebbi kérelménél fogva, mintái elkészítése körül tett fáradozásiért 300 ezüst forintot, műhelyének elrendezésére szinte 300 ezüst forintot kifizettetni méltányosnak vélvén, kért élelmi fizetését illetőleg, — az anyautasitás ellenére nem rendeltethetvén meg, sorsának könnyebbítéseül, mind ön, mind legényei tartására ’s a’ munka folytonos vitelére, mig t. i. a’ kiszámított másfél évi határidőben a’ gépek elkészülendnek,— havonkint 100 pontot megrendelhetni czélszerűnek ítélte.— 1840 jun. 25-kén tartatott választottsági ülésben Kliegl József egy további előlegezésért esedezett. E’ véletlen elölegezésérti esedezés azon határzatra vezeté a’ választmányt, hogy, miután Kliegl József a’ havi fizetések hozzászámításával már 930 pengő forintot vett fel, neki egyedül akkor leszen uj előlegezés megrendelendő, ha eddigi megszerzésiről szóló nyugtatványit a’ választmánynak előterjesztendi, ’s a’ választmány műhelyének miképi elrendezésiről meggyőzödendik. 1840 ki jun. 27-én megtekintetvén a’ műhely, — Kliegel József előterjeszté, a’ jun. 28kán tartatott ülésben azon számadását, mellyben a’ tettleg fölvett 900 forintból csak a’ föntebb érintett 300 forintot volt képes kimutatni, mi annyival nagyobb aggodalomba ejté a’ választmányt, minél világosé len elötte, nézetinél fogva, azon meggyőződés, hogy a’ részvénypénzek illy módoni elhelyezése által, a’ begyülendő egész részvényöszveg, mind a’ két gép elkészítésére koránsem leend elégséges, mindazáltal egy 200 pgc forintos előlegezés adatai rendeltetett, azon biztos reményben, hogy ezután a’ munka talán láthatóbban haladand. Egyébiránt ez alkalommal még az is határozatott, hogy mind ezen tapasztaltakról a’ pesti ez ügyben alakult választmány is értesittetvén, az általa nyerendő részvényesek dijai ide küldésére, ’s az adandó előlegezések, és Kliegl József által teendő számadások körül állapított elvek iránti nézeteinek, e’ választmányai leendő közlésére megkeressék. 1840diki novemb. 15 én tartatott üléskor Kliegl József, kinek utóbbi ülés idejétől fogva a’ havi fizetések, mellyek a’ munka folytonos vitelére szánvák, rendesen kiadatlak, egy további előlegezésért esedezett, mind a’ mellett, hogy akkor már összesen 1700 pengő forintot vett át a’ pénztárból, melly summával t. i. már az egyik gép létesítése lett volna eszközlendő; miután azonkal a’ pesti választmány a’ hozzá intézett kérések iránt válaszát akkorra meg nem küldé ahoz még egyszer írni rendeltetett, ’s az előlegezés kifizetésének’megrendelése néhány napra elhalasztatott. — 1840diki novemb. 22- kén ismételve sürgeté Kliegl József a’ választmány ülésében a’ kért előlegezést, azon fenyegető nyilatkozással, hogy a’ munkát félbenhagyandja, — nem foghatván meg, miért köteleztessék ő szenvedni a’ választmánytól olly szigorú korlátozást a’ pénzfölvételben, azt állítván, hogy a’részvényesek a’pénztárban levő summákat részére, mint időrül időre kiadandó kölcsönt befizették, mellyet ugyan visszafizetni, de mellyvül számolni nem köteles,— kérvén továbbá önmagát e’ számadás alól fölmentetni, — és minden viszonti alkalmatlankodások elhárítása végett mind építési költségekre — semes pro semper — havonkint 200 pgó forintnak rendes kifizetését a’ pénztárnok urnái megrendeltetni. — Ámbár a’ választmány Kliegl József ezen fenyegető ’s a’ közgyűlésből vett anyautasitás szellemével teljesen ellenkező kifakadásitól nem indíttatott meg, sőt továbbá is a’ sürgetett pesti választmány válasza megküldését óhajtotta volna bevárni; nehogy azonban Kliegl József urnak alkalom szolgáltassák azon vádra, mintha a’ választmány volt volna gátul legalább az egyik gép mentül elöbbi elkészítésében, — már azért, is, mivel ugyanazon kov. 22röl egy további számadást 400 ft. 25 kr. pengőben előterjesztett, egy további 200 p. forintos előlegezés kifizetése megrendeltetett. Megérkezvén végtére 1841. januar 9én a’ pesti választmánynak ezen választmánnyal teljesen öszhangzó felelete, a’ hozzáintézett kérdések iránt, — e’ választmány megállapított elveit továbbá is követvén, a’ havi fizetéseken kivül Kliegl József urnak csak azon summákat adá ki előlegezésül, mellyek idő folytában a’ pesti választmánytól érkeztek, azon egyenes utasítással, hogy Kliegl József urnák kiadandók; ’s igy történt, hogy az egész a’ pénztárba befizetett tőkét e’ f. hónap végéig tökéletesen kimerité, a’ nélkül, hogy még az első gépet, mellynek költségit eredetileg legfeljebb 1200 po ftra számitá, elkészitni volt volna képes. — Miután az itt Pozsonyban elkelt ’s megfizetett 157 részvényért igőben 1570 ft; Bécsben 24 megfizetett részvényért 240 ft. és Pesten 68 elkeltekért 680 ft. összesen csak 2490 ft. pgőben fizettettek volna a’ pénztárba, a’ választmány pedig, miután Kliegl Józsefnek m. évi júniusban beadott számadásit hiányosaknak találá, sőt újabban az eredeti tervben nem említett, sőt azoktól eltérő eszmék és nézetek létrehozására is, részvényi pénztárból általa költségeket fordíttatni tapasztalt, novembe 22én beadott nyilatkozatából meggyőződék, miszerint mechanika, nyelvtan és ügyértekezési díjosztások költségit is kívánt elhatároztatni; az anyautasitásoik pontjában pedig a’ részvényesek minél teljesb biztosítására köteleztetett, a’ pénz ifiú önkéntes kezelését az említett pont kötelező tartalmával ellenkezőnek látván, az aláírási íveken megígért biztosítás töltéte alatt pártfogó részvényeseket szerezni lélekismeret-elleninek tartotta. Ugyanazért a’ választmány Kliegl József urat, kinek a’ kiürített tárból pénzt adni többé nem lehetett, ’s ki e’ i. e. április 13-án a’ választmányi elnök úrhoz intézett levelében félig elkészült gépének Bécsbe leendő felvitelét magának megengedtetni kérte, — oda utasította, hogy miután egyedül műszerei, ’s a’ féligmeddig elkészült gép szolgálhatna biztosítékul a részvényeseknek, a’ választmány pedig vett közgyűlésbeli utasításánál fogva ezen biztosításról gondoskodni tartoznék, a’ gépnek elvitele előtt, — ha egy rendkívüli ’s ezen választmány által lehetőleg eszközlendő segedelem megszerzésére várakozni nem akarna, — vagy a’ kézhez kapott summát a’ részvényesek’ számára törvényesen biztosítani, vagy a’ gépet műszereivel együtt lepecsételve fedezet gyanánt itt hagyni köteleztessék. Miben megegyezvén Kliegl József ’s megígérvén, hogy a’ gépet minden műszereivel a’ választmánynak átadandja, annak biztosíték végetti elfogadása elhatároztatott. Megszűnvén illy módon mindezek folytában a’ választmány megbízási köre, azon jelentéssel fejezé be jelen számadását, hogy föntebbi eljárásának minden egyes léptei csak oda irányozvák: mindent elkövetni, mi legalább az egyik gép létesítésére lehetett vala czélirányos, — azonnal a’ munka kezdetével meggyőződvén, hogy a’ gyéren aláirt részvények száma nehezen leszen olly mennyiségre szaporítható, melly Kliegl Józsefnek időfolytában tett nyilatkozatai szerint a’ másik gép elkészítésére kivántatónak ítéltetett; reméllvén, hogy az egyik gép valóságos sikerülte nem csak a’ részvényesek követelésit biztosítandja, de a’ másiknak építésére is, buzgalomteljes pártolók megszerzését elösegitendi. — ’S ezen nézetből indulva, czélszerűnek vélte a’ választmány, Kliegl József ismételt előlegezési követelésit annál inkább teljesíteni, minél hihetőbb alakban adá elő Kliegl József azon többszörös fogadásokkal teli írásbeli okoskodó bizonyítását értekezésinek, miszerint a’ szükséges pénz rendes időbeni kiszolgáltatása mellett, az egyik gép 1. év kezdetéig leendő elkészítését igéré, a mit a’ választmány látván ugyan de meg nem ítélhetvén, a’ mindenkor vizsgálat alá terjesztett munka haladását, — elhinni kénytelen volt. Ha egyébiránt ezen vállalat részvényesei között találkoznék egyed, ki vagy Kliegl József urrali korlátozó bánásmódját e’ választmánynak, vagy ellenkezőleg azon eljárását, mellynél fogva az eredeti felszámításokon túl, előlegezéseket adni rendelt, vagy a’ közgyűlés megbízásának a’ föntebb említett módon tett bevégzését, ön nézetei szerint nem helyeslené: a’választmány egyrészt abbelibuzgalom sugalla ügyekezetének méltánylásért esedezni kénytelen, miszerint tiszteletteljes megbízásának megfelelőig fáradozásai eredményéül legalább az egyik gép’ létesítését eszközleni, ’s a’ részvényesek kecsegtető reményit legalább egy részben teljesíteni óhajtotta volna; más részt pedig az anyautasitásban meghatározott szabályokra hivatkozva ’s azon lényeges különbség tekintetéből, melly csupán a’ választmány egyes tagjait, vagy az egész egyesületet közösen érdeklő tárgyak közt létezik, — ezennel nyilványitja, hogy noha a’ választmány minden illyes a’ honi ipart ’s művészetet előmozdító vállalatra, bárha eleve azok sikereltetéséröl biztosítva nem volna is — áldozatokat venni kész; a’ jelen esetben azonban, mellyben másoknak — az egész egyesületnek pénze ’s érdeke — fenforog, a’ fentebb érintett eljárásra magát köteleztetve lenni érzette. Egyébiránt magában értetik, miszerint e’ választmány bármikor is kész leend, a’részvényes uraknak, mihelyt kívánnák, az előadottakat illető minden oklevelet, számadást, jegyzőkönyvet stb. egy e’ czélra tartandó közgyűlés alkalmakor átadni. — Kelt Pozsonyban ápr. 22k én tartatott választmány üléséből. — Gróf Batthyány Lajos m. k. elnök. Gr. Zay Károly m. k. alelnökászójai Scherz József m. k. pénztárnok. Hauszer Ernészt m. k. választmányi titkár. Felszólítás az angol magyar intézet ügyében. Magyarhon természeti kincsei, mellyek eddig nemcsak Angolhan, hanem egész Europa előtt részint rejtve, részint tökéletlenül valának ismerve, méltán magokra vonák a’ külföld figyelmét, ’s naponkint nagyobb méltánylásra tarthatnak számot. Azonban a’ tapasztalás ellen mondhatlanul kivivá azon igazságot, hogy valamelly tartomány természeti gazdagságai csak akkor juthatnak teljes kifejtésre, akkor hozhatnak áldást annak lakosaira, ha a’ termesztők munkálkodásaik megkettőztetésére serkentetnek, ’s azokban tettlegesen előmozdíttatnak. Ezen alaptételből indulva ’s különösen almási Balogh Pál úr eszközlése ’s csüggedetlen igyekezetei által indíttatva alulírtak elhatározák magokat Magyarhoni szerencsés létének az ipar és földművelés előmozdítása ’s felsegítése, a’ magyar természetményeknek a’ kereskedés főpiaczáni megismertetése ’s teljes becshez juttatása általi eszközlésére, ’s igy egy kölcsönös hasznú kereskedési összeköttetés legillendőbb feltételek alatti megalapítására. — Alulírtak ezen czim alatt, annak biztos reményével mutatják be magokat Magyarhon lakóinak, hogy ha a termesztők által buzgó ’s fáradhatlan igyekezeteikben elősegíttetnek, részökről semmit nem mulasztanának el, mi által Magyarhont anyagi tekintetben azon fokra emelhessék’ mellyet az mind természeti gazdaságinál, mind lakosinak magas jelleménél fogva a’ többi miveit európai nemzetek sorában érdemel. Alulírtak a’ kereskedés egész körében gyűjtött gazdag tapasztalásig e’ termesztmények majd minden nemében szerzett alapos ismereteik, Angolhon, sőt egész Europa első kereskedőházaival, összeköttetéseik, nagy befolyású barátaik ’s társaik hathatós segedelme ’s végre az angol ’s ennek eszközlése által az ausztriai kormány minden tekintetbeni pártfogásánál fogva, olly kedvező körülmények közt bátorkodnak buzgó szolgálataikat Magyarhonnak ajánlani, hogy ígéreteik teljesíthetésének teljes reménnyel néznek elébe. ’S e’ felszólításnak megfelelőig óhajtják, hogy a’ magyar nemzet az általok imént ajánlott biztosságban a’ legáltalányosb hitelt helyeztesse, ’s legyen a’ felől meggyőződve, hogy mindennemű egyezkedést az egyeneslelküség ’s becsületesség mindenkor szigorú elvei különböztetendnek meg, épen úgy mintha valóságos kereskedési társulat forogna fen. A’ vállalat főpontjait egyébiránt következőkben van szerencséjük magyarhon elébe terjeszteni: 1 Minden termesztmény átvételekor Pesten vagy egyebütt azoknak, kik azt kívánják, a’ piaczi ár fele előlegeztetik, ’s később még annak egy negyedrésze, a’ termék Londonba érkeztérőli tudósítás vételekor, feltevén, hogy azt annak ottani ára igazolja, vagy máskép bizonyos illendő arányban. 2) A’ termék egész ára biztosittatik az intézet által, azon időszaktól kezdve, mellyben arra előlegezés létetik, a’ készpénzérti eladásig. 3} A’ termék tulajdonosa három hónap lefolyása alatt a’ termék Angliába érkezte után, önmaga választhat időt az eladás végbevitelére. 4} Minden előlegezésért évenkint öt per kamat jár. 5} Megbízás delredere és sensaria fejében, minden eladás összes summájára öt pcent fizettetik. Ezen feltételek alatt az intézet ezennel készen áll a’ magyar termesztők javára, ’s olly erővel van ellátva, hogy bármi nagyszerű megbízások ’s egyezkedések gyors és pontos teljesítését elvállalhatja. Pesten, május 3-án 1841. Maga és társai nevében Gifford János. Baja, tavaszhó 28kán. Tavaszhó 22kén von kezdetet első évnegyedi közgyűlésünk főisp. helytartónk elnöklete alatt. Tömve volt a’ terem, mint ezelőtt soha, két oldalra szakadva az össze sereglett IvK. és Adek, a’ teremerkélyen (galérián) szépnemi vendégek, hátul a’ palotában kiváncsi hallgatóság, mindenki arczán, mint a’ nagy események óráiban, küzdelmi komolyság. Legfelöbb Almási Rudics Dániel volt másod alispánnak, jelenleg a’ pesti váltótörvényszék első ülnökének búcsúlevele lön felolvasva, mellyet a’ megye rendes szóról szóra jegyzőkönyvbe iktatni, és sok érdemének részükrőli nyilvános elismerését hozzá kapcsoltatni határozák. — Ezután fölvetettek a’ vegyes házassági kérdésben írott körlevelek (közöttük Zalá és Esztergomé, és a’ magányalkalommal érkezett borsodi is, mellyet a’ megye tiszti főügyésze nyújtott be. Legelső szó lett a’ kalocsai káptalan küldöttje. Ő szerinte mit a’ püspöki körlevelek tiltanak, a’ törvény nem parancsolja; mert tiltják a’ minden biztosítás nélkül kötött vegyes házasságokat megáldani; a’ törvény pedig azt nem parancsolja. Ezen elvből indulva, midőn a’ közelebbi országgyűlésen a’ nagyváradi püspök körleveléről folyt a’ vitatkozás, a’ főrendek táblája végre kimondotta, hogy az áldás mind általában, mind különösen a’ házassági kötésnél a’ polgári törvényhozásnak tárgya nem lehet, ’s ezt közvetve a’ IvK. és RR. táblája is elismerte, mivel a’ fölterjesztett törvényjavaslatban a’ szertartási említéstől elállótt. Említi továbbá, hogy a’ püspöki körlevelek a’ vegyes házasságokat nem akadályozzák; mert hiszen épen a’ biztosítás nélkül kötendő vegyes házasságok alakját — formáját — határozzák el, mellyek habár előttük minden egyházi szertartások nélkül köttetnek is, érvényességükből semmit sem veszítenek, mert az áldás nem lényeges része a’ házasságkötésnek. A’ polgári hatalomnak tehát az 1791: 26 t. sz. alkotásakor csak azt volt joga a’ kath. egyháztól kívánni, hogy a’ vegyes házasságokat, mennyire a’ bécsi békekötés záradékának ’s hitelveinek sérelme nélkül teheti, egyházilag is méltányolná, ’s a’ polgári szerződések sorából kiemelné; de ennek módja önelveire hagyatott. — Az egyháziak közül egy másik szónoknak meleg beszéde két pont körül forgott: 1 Fájdalmas panasz, hogy most midőn a’ rabszolgákról a’ század méltóságát lealacsonyító szennyes bilincsek a’ keresztény emberiség nevében leoldatnak ’stb. a’ XIX-dik században apostoli hazában a’ catholicus polgárt törvényes vallási szabadságától akarják megfosztani, miért is Zala ’s vele hasonértelmü megyék határozatai nemcsak az egyházi rend, hanem minden catholicus magyar jogait sértik. 2 Hogy a’ büntetőtörvényeket világos és szoros értelemben kell venni, következőleg mit a’ törvény világosan nem sújt, arra a’ polgári bűn bélyegét sütni nem szabad. És nincs a’ szabadságnak veszedelmesebb ellensége, mint a’ főképen polgári vétségeket tárgyazó törvények önkényes magyarázata, kiváltva ezen magyarázatot nyilványos gyűlésekben a’ könnyen felizgatható sokaság gyakorolja. — Még heten szólottak az esztergomi körlevél szellemében. De voltak mások, kik a’ zalai elvek szerint nyilatkoztak. — Az egyik szónok az 1791: 26. törvény eredetét ’s czélját adta elő, miszerint az épen a’ végre hozatott, hogy az engesztelhetlen vallásos belviszályok megszüntessenek, ’s a’ hittanok mély titkai miatt honfiélet és honfierő, a’ hazának kipótolhatlan kárával, ne pazaroltassék; minélfogva azon törvényczikknek alkotmányos oldaa is van. — E’ szónok beszéde folytában a’ körlevelek által törvényen és törvényes szokáson okozott sérelmet a’ már közönségesen ismert okokkal bizonyítgatá. Egy másik szónok beszédének politicai része abban pontosult, hogy a’ magyar hazát vallási szabadsága mellett a’ polgári összetartás ’s kölcsönös szeretet emelheti a’ mostani változatos idtők viszontagságai zivatarán keresztül a’ szerencsés országok sorába, ’s nincs semmi másra annyira szüksége, mint arra, hogy a’ hitbeli felekezetek egymással rokonuljanak. Ezen elvből indult ki az 1791. 26. f. sz., midőn a’ *) Für den Bau der Sorlir-Maschine rechnet der Erfinder an Kostenbetrag 1000 bis 1200 fl. C. M. Oie Kosten bestehen aus der nöthigen Instruirung einer Werhslätle mit einer Metall-Drehbank, Central- Bohrmaschine, einer Hobelbank, einer Gerüstfertigung, dann den sonstigen verschiedenen Metall-Arbeits-Werkzeugen für drei Individuen — ferner in der Aufnahme eines Lokals von zwei bis drei Ubicationen, dann Bezahlung, und Verköstigung zweier an die Ilandarbeitenden Individuen, Beischaffung des nöthigen Materials, nölhiger Vorgelege und Triebwerke, welche den Maschinen beikommen,-—endlich in der Deckung der Subsistenz des Erlinders für die Zeit der Arbeit, nebst Deckung der Kosten für Beischaffung wissenschaftlicher Werke, welche noch weiters derselbe z,u untersuchen erwünschet.'— -Aus Jos. Klicgl'seben Erklärung au d. Committee ddto ltí. apcif 1840.