Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-07-15 / 57. szám
taglalásába bocsátkozik, mellyeket a’ papírospénznek, szintúgy a’ kormány által kincstári kötelezvények alakjában valamint a’ bankok általi korlátlan ’s önkényes kibocsátása maga után von. E’ mellett megemlékezik az üzenet azon körülményre, hogy a’ közalapok az egyesült statusok bankjából kivétettek ’s egy előbbi elnök parancsára az egyes statusok bankjaiba tétettek le, melynek ezáltal discontirozásokat igen túlzó módon kiterjeszteni képeseknek vélték magokat, miáltal a’ bankok is hasonlót tenni fgénytelen illetnek. E’ rendszer hatása az volt, hogy a’ status földjeinek eladása, melly 1834ik évben alig haladt meg 2 millió dollárt évenkint, 1830ban 25 millió dollár roppant összegre emelkedett. Ezáltal a’ kormány kényszerítve érezte magát a’ status földjeinek eladásakor készpénzt kérni értte, miáltal az utánai kérdezés olly nagy jön, hogy a’ bankok kényteleniltettek disconkirozásokat ’s igy egyszersmind kerengéseket megszorítani. Minden illynemű további visszaélések elhárításául az elnök nagy elövigyázatot ajánl jövendőre a’ közérdekek biztosítására nézve, ’s egyszersmind intést tesz azon visszaélés ellen, melly abból ered, ha a’ betöltendő pénzügy viselő egészen a’ kormány vagy egyes magányszemélyek jó voltára bizalik. A’ rabszolga kereskedésre vonatkozólag az elnök következőleg nyilatkozik: „Annak idejében igyelmöket a’ rabszolgakereskedés eltörlésére szolgáló törvényes rendeletekre is forditandom, mellyek tán nagyobb hatást kivártak. Okunk van hinni, hogy e’ kereskedés gyarapulásban van. Vallyon ennek oka a’ rabszolgakereskedésnek a’ brit birtokokbani eltörlésében, ’s ezáltal olly czikkek előállításának szűkében fekszik, mellyek az általányos fogyasztáshoz valók, miáltal azok egyéb gyarmatokban jobban kerestetnek, ’s igy szaporodó rabszolga munka kívántatik — ennek megvizsgálása nem ide tartozik. A’ közbecsület valamint az emberiség meghathatósb követeléseinek legmagasb tekintetei kívánják, hogy legnagyobb eröködéseket tegyünk e’ kereskedés elnyomására.“ Acadia királyi posta-gőzhajó, melly Halifaxból tíz nap alatt érkezett Liverpoolba, fontos tartalmú leveleket hozott Új-Yorkból junius 15-kéről. A’ Carolina gőzhajó összerombolása és M'Leod ezredes ügyében régenforgó kérdés újólag igen kedvezőtlen alakban tűnik fel. Közvetlen alkalmat nyújtott erre Rives urnak juntikén a’ congressus elébe terjesztett abbeli indítványa, hogy az elnök hivatalfoglalási nyilatkozványának külviszonyokat illető része választmányra bizassék. Ez indítvány nagyon hosszú vitatkozást vont maga után, miközben igen barátságtalan szavak ejtettek Anglia ellen ,s az amerikai új igazgatásnak ez esetre vonatkozó politikája hevesen gáncsoltatott. Az oppositió, vagyis az előbbi kormány védelmezőji kívánták, hogy M’Leod mindaddig lógva maradjon, mig pőre illető törvényszék által elítéltetett, ’s ha azon bűnben, mellyröl vádoltatik, elmarasztaltatnék, a’ törvény foganatban tartassák ’s a’ bűnös lakoljon életével. Továbbá azon nézetűkhöz ragaszkodnak, hogy a’ brit kormány abbeli nyilatkozásának, mellynél fogva a’ „Carolina“ összerombolásának felelet— terhét magára vállalja, az egyesült statusok kormánya által elismertetnie nem lehet és nem szabad. A kormánypárt részéről felhozatott, miképen elismert elv az, hogy minden kormánynak feltétlen joga van katonáji szolgálatira, hogy az elöljáróik parancsai elleni engedetlenség halállal büntetendő ’s hogy a’ jogszerű kormány iránti engedelmesség soha sem vétethetik bűntettnek ; azon körülmény, hogy M Leód önkéntes, mitsem változtat az ügyben, minthogy a’ rendes katonaság több évre, az önkéntes pedig egyetlen cselekvényre is alkalmazható. — A’ heves vitatkozás további folytában az oppositio állitá, hogy az amerikai statuslitoknak a’ brit kormánynak M’ Leod szabadonbocsáttatása iránti sürgető követelésére nem felelt kellőleg, hanem olly módon, melly a’ népjog veszélyes elvét foglalja magában, mivel teljességgel meg nem engedhető, hogy valaki, ki valamelly ország törvényét megsértette, elfogatása után a’ bűntettével magára vont büntetés alól elvonathassék a’ felelősségnek valamelly kormány tóli elvállalása által; illy elv sokkal szörnyebb, mintsem csak pillanatig is védelmeztethessék. A’ pénzügyi statustisoknak Crwing ur a’ congressus elébe terjesztett pénzügyi értesítésében nyilatkoztaté, hogy tetemes hiány létez, mellyel két különböző úton szándékos fedezni, először kölcsön ’s aztán a’ külfőldről behozott áruczikkelyek vámdijainak felemelése által. Hallomás szerint minden eddigi kisebb vámdíjak az árubecs 20/éerc emeltetni ’s a’ jelenleg behozatható valamennyi áruk ugyanazon tarifa alá vettetni fognak, — így tehát az egyesült státusok kénytelenek újólag kölcsönhöz folyamodni, holott nem igen régen azzal dicsekedtek, hogy ők azon egyetlen ország, mellynek többé nincsen adóssága. Csakugyan 1833. január. -jén az egész szövetség-adósság mintegy, 7 millió dollárra olvasztatott le, mellyből 2,227,203 jogszerüleg 1834. évi januariusnál, 4,735,290 pedig 1835. januariusnál előbb nem váltathattak be. Minthogy azonban a’ kincstári biztosok felhatalmazva voltak, az eltörlesztési tökét szakadatlanul működésbenártani, ’s minthogy gazdag segédforrások megengedek börzepénzfolyamhoz visszavásárolni, igy az egész adósság az eredetileg kitűzött határidő előtt eltörlesztetett. Jackson elnök e’ fontos eredmény által bélyegző igazgatását. Ennek elérésére 50 millió dollárt fordított.— Utódai nem voltak olly szerencsések ’s ügyesek. Ámbár a’ hatalom, e’ korszak óta, folyvást a’ democratai vélemény birtokában van, ’s becsületében feküdt a’ köztársaság jóllétét, ha nem is gyarapítani, legalább a’ kivívott állapotban megtartani, mindazáltal ma a’ ministereknek meg kell vallaniok, hogy nemcsak a’ rendelkezés alatt maradt segédforrások kimerítvék, hanem több mint 155 millió franknyi hiány létez a’ bevételben. ’S ez a’ legcsendesb békében! De a’ köztársaság sok másra nézve is elfajultnak látszik. Ügyvivőinek erköltsisége nem kevesbbé szenvedett, mint pénzbeli jólléte. Ewing úr a’ congressushozi előterjesztésében, minden további megjegyzés nélkül, mint egészen egyszerű ’s egészen természetes lelt dologról mondja, hogy az adók felemelésével megbízott tisztviselők két év óta 13 milliónál többet loptak! Rio Janeiroi legújabb tudósítások szerint nagy rendelések tétettek II. dom Pedro császár koronázására. A’ francziák királya ő felsége a’ császárnak a’ becsületend nagyszalagát küldé meg azon megjegyzéssel, hogy e’ tiszteletjelt már előbb bekövetkeztette volna, ha a’ rendszabályai annak kiskoruakrai kiosztását meg nem tiltják vala. — A’ császár május 3k án nyitá meg a’ törvényhozói gyűlést rövid trónbeszéddel. Elegy, Paris, jul. 4. Krisztina királyné nehány hét múlva a’ Palais-royalt elhagyja, azon szép palotába, mellyet Varennes utczában vett, álkötelezendő. M . ipari kérdések.*) A’ m. gazdasági Egyesület műtani szakosztálya megvitatván a’ bek. egyesület által utóbbi nagy gyűlésen kitűzött kérdések közül a’ körébe tartozókat, véleménye következőkben állapodott meg, jelesen: Mi az 1 -ső kérdést illeti, valljon: „Számolhatnak e honi pályinkagyáraink megszaporodások következtében ’s nagy mennyiségű olcsó bortermésünk mellett ezentúl is tartós haszonra, ’s igy czélszerű e új pályinkagyárakat felállitni?” Minthogy ennek két oldala van, erkölcsi t. i. és anyagi: az elsőt tekintve: sajnosan kénytelen elismerni a’ műtani szakosztály, mikép az alsó osztályú földmivelő nép elaljasodásának és elerkölcstelenedésének számtalan egyéb okai között helyet foglal a’ szeszes italok olcsósága, ’s ennek mérséktelen ivása is; azonban a’ kitűzött kérdést ez oldalról megfejteni körébe tartozónak annyival kevésbbé ítélte, mert a’ szeszes italokkali visszaélést hazánkban tán egyedül józansági társulatok volnának képesek némileg akadályoztatni; ez egyes földbirtokosok ’s pályinkagyárak tulajdonosinak erejét felülmúlja. — Ugyanis, ha egyik gyártulajdonos emberbaráti szemponból indulva ki, a’ szeszégetéssel vagy pályinkaméréssel felhagyna, helyette két más vetélytárs támadna, ki nyerészkedési vágyból, annál inkább sietne e’ naponkint növekedő szükségü áruczikkellyel a’ kereskedési piaczra. Sőt ha tán a földbirtokosok ’s gyártulajdonosok minden kivétel nélkül hazánkban általányosan s egyesült akarattal mind felhagynának a’ szeszégetéssel, annál több pályinba szállitatnék be szomszéd Gácsországból (Galliciából), és Morva-Szileziából, hol egyedül gróf Larisch maga 30 ezer akó burgonyapályinkát készít évenkint, ’s nem egyéb haszon, mint marhatenyésztés végett, melly tartományoknak e’ gyarczikkelyök hazánkban is olcsóbban adathatik, ’s valóban adatik is, mint a’ honi készítmény. Második, vagyis anyagi oldalát tekintve a’kérdésnek, senki sem tagadja, hogy a’ pályinkafőzés (értve burgonyából) tetemesen előmozdítja a mezei gazdaságot. Burgonyatermesztés közben ugyanis a föld gyakori kapálás által jól felkevertetik , következésképen javul; a’ burgonyának felgyártása mellett több marhát tarthatni, főkép miután a’ tapasztalás eloszlatta a’ gazdák amaz aggodalmát, mely szerint azt hitték, hogy a’ pályinkamoslék a’ birkának ártalmas. A’ könnyített marhatartás ismét többféle jövedelmet nyújt a’ gyártó földbirtokosnak, mert a’ gyári hulladékon és moslékon olcsón táplált vonó marha szaporítja a’ munkaerőt, ’s valamint ez, úgy a’ birka és hízó marha, szaporítja a’ trágyát is, ezen majdnem kivétel nélkül mindenütt leglényegesb alapját a’ földmivelésnek; mi ismét szaporítja a’ gabonaféle ’s egyéb terményeket. Ennyi haszonnal járván tehát a’ pályinkafőzés, mi csuda, ha az hazánkban folyvást terjed és gyarapodik ? főkép miután a’ népesedés arányában a pályinkagyárak még korántsem szaporodtak el any a » Futár, nyira, hogy a’ Szeszes italok e’ nemének kelendőségét egyhamar veszéllyel fenyegethetnék. Mind a’ mellett tehát, hogy boraink nagy mennyiségük miatt igen olcsón kelnek, miután a’ pályinka aránylag még olcsóbb, ’s gyártása mégis (mellék hasznait tekintve) nyereségesebb, a’ műtani szakosztály ezen első kérdésre igennel bátorkodik felelni, mikép gyáraink (noha a’ pályinka ára 13 forintra szállott), pontos számítás szerint mindaddig biztosan számolhatnak tartós haszonra, mig vagy annyira nem fognak szaporodni, hogy a’ concurrentiát ki nem állhatják; vagy egyéb olly gyárczikkely nem foglalandja el a’ pályinka helyét, melly minden tekintetben jövedelmezőbb leszen. Adja Isten, hogy a’ czukor-gyártás minél előbb vivja le a’ pályinkát; de most még a’ számtalan akadályok, mellyek a’ czukor-gyártást nehezítik, ’s azt csupán tehetősbek által engedik űzetni, kevés reménnyel biztatnak bennünket e’ köz óhajtás kora teljesülése iránt. Második kérdés, melly ezen szakosztály elébe tűzetett, következő: „Mellyek azon akadályok, mellyek a czukorgyárak emelkedését hazánkban hátráltatják, ’s mellyeknél fogva a’ fenállók olly kevés jövedelmet adnak? Nem volna e czélszerűbb, ha a gazda csupán czéklatermesztésre szorítkoznék, ’s répájéit a gyártóknak engedné ek, legalább addig, mig a czukor gyártást önmaga is tökéletesen be fogja tanulni? Ennek megfejtését mindennapi tapasztalás folytában igen elősegíték azon adatok, mellyek a’ műtani szakosztály által ezen év elején a czukorgyártás részleteinek 's a’ nyeremény felszámítása iránt elnökileg közzétett felszólításra, Forgách Antal gróftól gácsi czukorgyáráról érkeztek, s azok, mellyeket a’ szakosztály tagjai közöltek. Hosszadalmas lenne mindent itt terjedelmesen ’s egyenkint előszámlálni; a’ belőlük következtetett eredmények ezekben összepontosulnak, jelesen: a’ nyereséges czukorgyártás akadályai honiakra és külföldiekre oszthatók. Az elsőrendűeket illetőleg meg kell vallanunk, hogy ámbár hazánknak legnagyobb része földvegyületre nézve a’ czukorrépa termesztésre igen alkalmas, de nagyobb birtokú földesurak csak ott termeszthetnek kellő mennyiségben saját vagy idegenek gyáraiknak czukorrépát, hol a’ munkaerő elég, ennélfogva munkások könnyen kaphatók és a’ napszám olcsó. Nagy akadályául szolgál továbbá honi czukorgyártásunknak az is, hogy a’ tűzszerek, úgymint fa ’s a kőszén, olly helyeken, hol répát bőven lehetne termeszteni, drágák. Legnagyobb akadálya pedig, hogy még hazánkfiai sem a’ répát czélszerűen termeszteni, sem a’ termesztményt eltakarítani ’s eltartani, sem felgyártani nem tudják; mert vagy a’ földet jól meg nem választják, vagy azt kellőleg, azaz a’ répa természetének ’s czukorgyártásnak megfelelőig mívelni nem értik; a gyártást illetőleg pedig erre alkalmas egyedeink hiányzanak, ’s a’ kik külföldről ajánlkoznak gyárigazgatókul, többnyire értelmetlenek , kik otthon e’ miatt el nem élhetnek, ’s így miután felcsigázott számításokra alapított reményekkel a’ tulajdonos türelmét elhasználták, a’ bukófélben hagyott gyárnak hátat mutatnak. El nem hallgathatja a’ szakosztály azon akadályát is honi czukorgyártásunknak, miszerint a’ vállalkozók kivétel nélkül mindnyájan összesítik a’ termesztést a’ gyártással és finomítással, holott ezen munkaágak egymástól függetlenül ’s külön is, sőt más vállalkozók által sokkal czélszerűbben eszközöltethetnének. Mert vajmi sok helyen tapasztalható, mikép, hol igen jó répát ’s bőven lehetne termeszteni, ott a’ gyártás kellékei, például olcsó tűzszerek, hiányzanak, ’s hol czukorlisztet gyártani lehetne, ott a’ finomítás elébe gördülnek akadályok. Mennyire könnyebbülne azáltal különösen a’ répaczukor gyártás hazánkban, ha a’ pesti kir. szabad, finomító-gyárban nemcsak gyarmati czukorlisztet, hanem honit is szabad volna feldolgozni?! Említést érdemel végül a’ honi akadályok között a’ pénzhiány, melly szerint a’ vállalkozók (főkép miután nemcsak répatermesztésre és gyártásra, hanem finomításra is kiterjesztik vállalatukat) nem állhatják ki sok ideig az áldozatokba kerülő próbaéveket, ’s midőn a’ nyereség küszöbén vannak, kénytelenek tetemes veszteséggel bezárni gyárukat; mert vagy a’ nagy kamatokat fizetni, vagy járulék fizetésekkel az utólagos szükségeket fedezni nem bírják. — Annyi bizonyos, hogy sokkal nyereségesb nagyobb mennyiségben készíteni czukrot, mint finomságra törekedni; mert a’ gyárkezelési költségek a készítmény sokasága által aránylag olly csekély mértékben növekednek hogy a’ keringő töke alig érez e’ részben különbséget. E’ mellett sokkal nyereségesb gőzzel eszközölni a’ főzést, miáltal tetemes mennyiségű tűzi szer kimellethetik meg. Most, midőn hazánkban még alig létezik összesen tíz czukorgyár, ha hozzáértők kezelnék a’ répatermesztést és gyártást, minden kereskedési akadályok ellenére is elég sikerrel űzhetnék ez iparágat. Mert, jófajta, úgynevezett sziléziai fejér czukorrépából 5% —8°/0 édanyagot vonhatni ki, ’s mázsánkint egy váltó forinttól kezdve egész egy pengő forintig rúghat fel a’ tiszta nyereség; pedig évenkint egyegy gyár 30 — 50 ezer mázsát dolgozhatik fel. — Mi a’ föld termékenységét illeti, ha a’ föld-vegyület ’s egyéb körülmények nem mostohák, egy 1200Jölnyi terjedelmű holdon középszerű esztendőben 250 — 300 mázsa czukorrépa is megterem; ’s ha mázsája 20 pokrjával adatik el a’ gyárnak, a’ mívelési költségek bőven meg vannak fizetve, a gyár pedig elég olcsón jut a’ terményhez, hogy azt szinte nyereséggel dolgozhassa fel. A’ külföldi akadályok közé tartozik, hogy a’czukorgyártás a szak emberei által sincs még tisztába hozva. Ezt a’ főzési rendszereknek gyakori változása is tanúsítja, miszerint majd az apróra reszelt répának kisajtolt levét főzik, majd koczkára szeldelik azt, hogy aszaltan eltarthassák, ’s télen-nyáron folytathassák a’ gyártást, ’s aztán áztatással vonják ki belőle a’ czukoranyagot, ’stb. . Honi czukorgyártásunk előmozdításául tehát semmi sem szolgálhat foganatosb eszközül, mint egyfelől a külföld felfedezéseit e részben is figyelemmel kisérni, másfelől pedig ismereteinket, mellyek a’ földészet (agronomia), czukorrépamívelés, gyártás és finomítás körébe vágnak, mind belsőleg (intrinsece), mind külsőleg (extrinsece), *éf c?re, nagy közérdekűsége miatt emeltük ki a’ legújabban keletkezett Muipar igen jeles folyóiratból. Montargisban junius 12kei délben ágyulövési zaj hallatott, mig az ég egészen kéknek látszott. Másnap tudták m meg, hogy Triquéres-nél, Chalaurenan mellett, Montargistól nem messze, 45 kilogrammnyi nehézségű kerek feketés kő hullott le az égből. rétit úr, Montargisban ügyvéd, a’ követ megvette. Poroszországban a’ kathol. egyház belső ügyeinek elintézésére a’ ministeriumban egy külön „egyházi“ osztály alakittatott. Tessin, jun. 30. Az e’ canton ellenszegülő párt ismét egy ármányos próbát tön. Maggia völgyéből Locarno a’ kormány székhelye ’s Teneroból Belenez vala megtámadandó. A’ lázadók nagyobb részint fogadott emberek, kik a’ határos semontból favágóként Tessinben ólálkodnak. A’ kormány, mihelyt az ellenséges mozgalomról tudomást ven, a’ Proda-zászlóalt tüssint fegyver alá összeparancsolta ’s a’ Sloppani-zászlóalt őrségül kiállította. Locarno megtámadása visszavezetett, veszteség nélkül a’ kormánykatonaság részéről; a’ lázadók közül azonban 10 vagy 11 a’ csatatéren halva maradt, öt megsebesült a’győztesek kezébe esett, több lázadóvezér fogságba vitetett. Bellencz megtámadása még nem próbáltatott ’s hihetőleg most már el is marad. A’ népesség majd mindenütt legjobb szellemet mutat. Lugano teljes felingenültségben, mindenfelől önkéntesek seregeinek oda. Most az ország megmentve, de nagy még az ingerültség. Bocsánat hirdetés most már teljes lehetetlen illy hütelen merény után. Tegnap (jun. 29.) közzétett, jun. okáról szóló tudósítások szerint a’ lázadás még nincs bevégezve, ’s a’ tessini ármányos próbának messzeterjedtsége ’s tervszerűsége világlik ki, melly a’ kormány megbuktatását, a’ két szövetséggyölési követ visszatartóztatását, a’ bellizonai foglyok kiszabadítását ’s a’ régi hierarchia visszaállítását czélozta. Pénzkelet. Bécs, Julius 12. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p. . . n n njin^nn** 3 Kölcsönvett 1834. évről, 500 font .... „ . . „ 1839. „ 250 „ . . . . „ . . „ 1839. „ 50 „ . . . . „ . . Bécsi statusbank-kötelezvény 2% pet................................... Bank-részvények darabonkint.......................................... Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, jul. 13............ 100—116 65—74 60-64 51—62 65—80 Bécs, jul. 10.................. 128—160 92—100 85—90 78—86 102—108 N.-Szombat, jul. 9. . . . 95—112 60—70 56—63 50-54 64—70 Mosony, jul. 8............... 90—124 70—74 60—68 44—56 64—67 Beszterczeb., jul.5. . . . 100-123 80—88 75-80 46-50 80—87 Baja, jul. 3........................ 67-77 _ _ 45 35 47 Komárom, jul. 3........... 89—101 54 40—52 60—58 70 72 Pest,jul. 9. pesti mérő (3 véka): Búza, Rozs. Árpa, Zab. Kukor. 140—172 90—96 80—85 65—73 85—96 Duna vizállás Julius 14-kén: 6' 8' ...................IK 10578 98 Ys 75 648% 2627, ( &27/l6 637»