Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-22 / 59. szám

úgy ejtethetnek ki, mit lábajt sebejt, úgy hogy ezáltal három szótag— hol csak kettő lesz, továbbá szokás által reá—ból rá lelt, leány—ból Irány, keresztien-bol (s ez ő szavakból Christianus vagy a' tót Kresztyán) keresztyén; ez a’ legrégibb magyar írásmód, valamint a’ katolikusoknál úgy protestánsoknál is, a’ helytelen írás­mód keresztény ’s ennek származtatása a’ kereszt­től az uj *). Sebes­tyén a’ latin Sebastianból, hostiából lett ostya, fiúból ifjú, Andreasból András, Mathiasból Mátyás, Michaelból Mihály. Valamint a’ muzsikai hangok vagy kemények, vagy lágyak, épen úgy a’ magyar nyelv magányhangzói, ’s pedig épen úgy a’ rövidek *) Őszintesy urnák, ki a’ Századunkban azt vitatta, hogy a’ keresztyén szó a’ reformatio óta létez, megmutattam, hogy ez merő ráfogás. De a’ Jelenkorban is közültetett egy régi oklevél Litterati Nemes Sámuel­től Őszintesy ur megczáfolására. a) Ra.y a) Csodálkoznunk kell, hogy a), keresztény és keresztyén szavak feletti ruta olly régen tart. Őszintesy ur, csak futólagosan eme­lité a’ sok fonákságok közt a’ keresztyény szót is ’s már, hallja­tok népek és nemzetek, czikkelyek jelentek meg felőle. Egyéb­iránt akár honnan számozzék is e’ szó — mi igen kedvelvén a’ tiszta kiejtés mellett a’jó hangzást is — a’ nyelvet tisztítni sze­retjük az „academia della crusca“ példájára, ’s azért mindenkor keresztény-­­­randunk, nehogy el kellessék ismernünk, mit egy­szer tagadánk, hogy a’ magyar nyelvben is ki lehet a’ nyelvet ficzamítani, mi a’ keresztyén szóban könnyen megtörténhet­nék. A’ szerk. mint a’ hosszuk, vagy kemények vagy lágyak, ’s a’ kemény vagy lágy alaphang különbözése szerint, az acsordok felette öszhangzók a’ ma­gyar szavakban (mikép Piringer is könyvében megjegyzi ’s részlete­sebben megfejti), úgy hogy egyszerű ’s összekapcsolt szavakban, csak kemény és lágy magányhangzók, ’s nem mind a’ kettő összevegyítve, mint a’ német, szláv, franczia, angol nyelvekben találtatik. A’ hét ma­gyar magányhangzók közül 3 (a, o, u) kemény, 3 (e, ő, ü) lágy, az i magányhangzó félig kemény, félig lágy, ’s pedig a’ főszavakban (substantivum) többnyire lágy, a’ mellékszavakban többnyire ke­mény, p. o. juh, juhász, kert kertész, szív szives, szívesség, kin, kí­noz. A’ magyar főszavakban ennélfogva a’ kemény és lágy magány­hangzók összetétele által soha sem történik olly összhangzatlanság, mint p. o. a’ német vagy tót nyelvben, mint Vater, Mutter, Bruder, Otec, Sestra ’stb. Ha tehát egy főszóból hozzátétel által egy más főszó alakíttatik, akkor a’ magyar nyelvben a’ hangzat (Accord) a’ gyök­szó uralkodó magányhangzója szerint szinte változatlan marad, p. o. juh, juhász, kert, kertész, csillag csillagász, kínzás. Ez áll a’ fősza­vakból származtatott mellékszavakról is p. o. szives, darabos, aczélos kincs. Az igéknél is megtartatik ezen hangzat, p. o. olvas, olvasok, olvasom, szeret, szeretek, szeretem, kínoz, kínozom, lát, látom, látod, látja, látjátok ; ez áll a’ főszavakról is, mellyek a’ mellékszavakból származtatnak, p. o. épít, építés, építész, építészet. (Folytatása következik.) (206) G­Y.A­P JÓ-ELADÁS. (1) A’ mn. magyar kir. udv. Kamara rendeléséből a’ koronás és kamarai uradalmakban nyert juh- és bárány­­gyapjúk , díjmentesen Ó-Budára ’s részint Pestre szál­­líttatvák, eladandók ; és pedig a) az ó-budai kor. irodalomból negyvenegy mázsa juh- és négy mázsa bárány-gyapjú; b) a’ diós-győri kor. uradalomból mintegy ötven­­négy mázsa juh— és négy mázsa bárány-gyapjú ; végre c) a’bácsi kam. puszta-kulai, kis -sztapán és hé­jai juhászainkból mintegy száz-negyvenöt mázsa Juli­es tizennégy mázsa bárány-gyapjú. Venni szándékozók tartoznak határozott, számsze­rűleg kimondott ajánlataikat, sajátkezűig aláírt ’s be­pecsételt nyilatkozások által vagy külön egyes iirod­al­­mi vagy összesen valamennyi gyapjúra legfőlebb f. c. augustus 24-én déli 12 óráig Budára a’ magyar kir. udv. kamarai elnökséghez beküldeni. E’ nyilatkozásokhoz melléklendő a’ budai kam. föfi­zetőhivatal avvagy a’ pesti kir. sóhivatal bizonyítványa le­tételéről a’ bánatpénznek, melly az ó-budai gyapjúra 41­0 fr., a’ diósgyőrire 600 fr. , a’ bácsira pedig 1600 fr. pengőben állapíttatott meg ’s akár kész­pénzben akár statuspapirosokban kimutatandó. Továbbá szükséges, hogy az ajánlkozó a’ nyilatkozásban tudas­sa lakhelyét is. ’A’ nyilatkozványok a’ fonemlitett 184­1. évi augu­stus 24k én déli 12 órakor fognak az e’ végre kirendelt biztosság által feinyittatni ’s a’ legtöbbet ígérővel a’ szer­ződés — a’ nm. udv. Kamara jóváhagyásának fentartá­­­sa mellett — azonnal megköttetni; a’ többi ajánlkozók pedig belelt bánatpénzüket haladéktalanul visszavehetni. A’ határidő elmúlta után érkezett vagy a’ fenebbi határzatoknak meg nem felelő ajánlatok tekintetbe nem vétetnek. Az ó-budai gyapjú áll az ugyanottani kam. tiszttar­tói házban, a’ diósgyőri és bácsi gyapjak pedig a’ pesti kir. sóhivatalnál létetvék le, ’s 1841. évi augustus 20.,a- 101 fogva mindenki által megtekinthetők. A’ legtöbbet ígérő a’ szerződés aláírásakor tartozik a’ bánatpénzt a’ vételpénz 20%-jeig kiegészíteni, a’ 20% kezespénzül tekintetendik, ’s a’ gyapjú átvételekor, melly 1841. September lakéig elvitetendő, a’ gyapju-ár lefi­zetésébe tudatandik. Egyébiránt megjegyzendő, hogy a’ bemázsálásnál csak 2°/0 ráadás engedtetik ’s hogy gyapjuzsákok a’ vevő által a’ készítési áron beváltandók. A’ vevőnek tetszésé­re hagyatik, a’ gyapjút átvétel elött egy ó-budai kamn. urodalmi, vagy pesti sós-tiszt jelenlétében megmázsál­­tatni. (3) 1207) Haszonbérletek. (1) A’ nagyméltóságu magyar kir. kamara rendelésé­ből ezennel közhírré tétetik, hogy tel­.­ns Mármaros vár­megyében kebelezett szigeti és huszli kir. kamh.­­irodal­makhoz tartozó földek és kaszálók, nevezetesen a’ szigeti gazdálkodó tisztség kerületében 7ö40°/, evo holdnyi belső telkek és 83912‘10/1­600 „ szántóföldek; a’ huszti gazdálkodó tisztség kerületében pedig 47% holdnyi majorságbeli földek csépelő csűrökkel együtt, és pedig a’ szigetii kerületben folyó évi augustus 5én, a’ husztiban ugyanazon hó­vént tartan­­dó nyilványos árverés utján i. e. november hónap 1 -töl számítva 9 egymásután következő évre a’ többet ígérőnek haszonbérbe fognak adatni. A’ bérleni kívánók tehát, bánatpénzzel ellátva, a’ kitűzött napokra és helyekre ezennel meghivatnak, egyszersmind tudtul adatván az is, hogy a’ bérleti feltételek a’ mármarosi kir. kam. igazga­tóságnál és a’ fentebb érintett gazdálkodó hivataloknál láthatók. (3­­­ ­208) HASZONBÉRLETEK. (*) Főmért. Regéczi Breczenheim­ Ferdinánd ő her­­czegsége uradalmai igazgatósága részéről közhírré téte­tik , hogy a’ pataki és regéczi uradalmakhoz tartozó alább jegyzett, haszonvételek 1842ik esztendei jan. 1-ső napjától három egymásután következő évre árverés ut­ján bérbe fognak adatni: 1) Sátor-Alja-Ujhely városában f. évi aug. 2kán: a) az újhelyi országos vásári jövedelem, b) az újhelyi hidvám-jövedelem, c) az újhelyi vendégfogadók, korcsmák és mészár­székek, d) a’ csernahoi és hosszu-lázi korcsmák és mé­szárszékek ; 2) Sáros-Nagy-Patak városában a’ belső várban august. 3 dikán a) a’ józseffalusi állásos vendégfogadó, falusi korcs­ma és mészárszékek, b) a’ trautsonfalusi korcsmáltatás és mészárszék, c) a’ károlyfalusi korcsma és mészárszék, (f) az ardói korcsma és mészárszék, e) a’ vámos-ujfalusi állásos vendégfogadó, húsra als. vízi-malom, f) az erdő-horváthi korcsmák , három rendbeli ví­zimalmok, mészárszék, bor-dézma, pályinka ház, g) a’ komlóskai korcsma, mészárszék és ezekhez csatolt úrbéri földek kilenczede, h) a’ regécz-hutai jó karban lévő üveg-gyár, hoz­­zátartozólag két helység korcsmáival, robotokkal és éle­­lemdézmával, i) a’ huta-völgyi fűrész- és lisztesmalom , 3) Tállya városában augustus 4kén ál a’ tállyai vendégfogadók, több rendbeli korcs­mák, országos és heti vásárok, boltok, mészárszékek, b) a’ rátkai vendégfogadó , mészárszék és élelem­­kilenczed; 4) Szántó városában augustus 5-én a) szántói és marczinfalusi vendégfogadók, több rendbeli korcsmák , országos és heti vásárok, boltok, mészárszékek, élelem-dézma, b) a’ simai és baskoi korcsmák , mészárszékek és élelem-dézmák. 5) Vilmány helységében aug. 6‘kán a) a’ vilm­ányi állásos vendégfogadó , korcsmák , a’ hernádi hétkerekű malom ’s élelem-dézma, b) a’ főnyi korcsmák , mészárszék és vizi-malom, élelem-dézma, c) a’ regéczkei és mogyoroskai korcsmák, mészár­székek, ’s élelem-dézmák; G) Telici bányahelységben aug. 9-jén a) telki bányai állásos vendégfogadó, mészárszék, vízimalom, fürdő, a’ bormérés jogával. —Költ Patakon jul.­lőkén 1841. (*3*) (209) Sklenói fürdő haszonbérbe adatás­a. Bars megyében kebelezett, Selmecz és Körmöcz bányavárosok között az or­szágúton helyeztetett Sklenó helységben, az ottani fürdő-intézet e’ folyó esztendei nyárutó vagyis kisasszony­ hava 19-dik napján délelőtti 10 órakor árverés utján 6 egymást követő esztendőre a’ többet ígérőnek haszonbérbe fog adatni következő hozzátartozandókkal ... m . 1) A’ fogadóház 9 vendég- és egy nagy ívószobával, egy n­agy pinczével, egy konyhával, és külön egy pálin­kafőző konyhával, 2 istállóval, egy kocsifészerrel, ’s hozzátartozandó kerttel, valamint enmlelemmel tulajdon borait mérhetni és pályákat főzhetni. 2) Az úri vagyis Ferdinánd-koronaörökösi fürdő 15 szobával, 4 konyhával és két tágas közös fürdővel (­Spie­gel-Bad). 3) A’ herczegi fürdő 8 szobával, 2 konyhával, egy nagy közös fürdőszobával. 4) A’ cs. fürdő 9 szobával, 2 konyhával, egy közös fürdőszobával, 4 kamrával és egy nagy kocsi fészerrel. 5) Az izzasztó fürdő , 2 szobával ’s egy közös für­dőszobával. 6) A’ bányászfürdő, 4 szobával és egy közös für­dőszobával. 7) A’ Ferencz-fürdő, egy közös fürdőszobával. 8) Több diszesitések között van a’ vendégek ké­nyelmére ujonan épült, a’ minden fürdőépületet magában foglaló angol park mintájára elrendezett kertben egy társalgási ’s táncz-terem. A’ haszonbérleni kívánók a’ szerződés feltételeit a’ megrendelt árverési határnap előtt az alsó magyarorszá­gi selmeczi főkamaragrófi irnoki hivatalban, vagy a’ saskői királyi uradalmi tisztségnél Ladoméren Bars vármegyében megtekinthetik. A’ haszonbérlők által akár kész­pénzben akár elfo­gadható statuspapirosokban lefizetendő kezességi összeg 2000 pengő irban, a’ haszonbérlők által az árverés előtt leteendő bánatpénz pedig 100 pengő fílban álllapita­­tott meg. Selmecz-Bányán nyárelődó 19én 1841. (*3) 121.) Adomány-jószá­gok. (.) A’ am. magyar kir. udv. kamara rendeléséből az alább megnevezett kamarai és kir. liscusi jószágok ado­­mányzandókul hirdettetnek: 1) Ballosess helység Strassó megyében ; 2) Az Oláh-Gladnai jószág ugyanazon megyében; 3) Szurduk helység ugyanott; 4) A’ szinte Krassó megyében fekvő Barbocza hely­ség egy harmadrésze; — továbbá a’ Baranya megyében találtató, Petrovszky Jánostól maradt jószágok, u. m. 5) Mindszent helység, a’ vele összekapcsolt Egyed­­fa pusztával; 6) Tormás helység Szénás pusztával együtt; 7) Szatina jószág; 8) Szent-Katalin helység; végre 9) Iványi helység, a’ hozzákapcsolt Szella és Go­­zány pusztákkal együtt; valamint a’ Somogy megyében fekvő Révfalu helység, a’ hozzátartozó Madarász pusz­tával együtt. Alkotórészei ’s becsára e’jószágoknak — mellyek közül az 5), 6) és 9) pont alattiak csak együtt nyerhetők meg — akár Bécsben a’ cs. kir. közö­s udv. Kamaránál, akár Budán a’ m. magyar kir. udv. Kamaránál, avvagy a’bánsági javak a’ temesi kir. kath. igazgatóságnál is, a’ Petrovszky-féle jószágok pedig a’ Mindszent uradal­­mat igazgató Horváth János fiseális urnái Pécsett meg­tudhatók; valamint az elősorolt jószágok mindegyikét a’ helyszínen meg is tekinthetik az elnyerni akarók. Kik tehát e’ jószágok egyikét vagy másikát megsze­rezni kívánják, ebbeli folyamodásukat — határozottan kimondott nyilatkozásokkal ’s a’ szükséges bizonyítvá­nyokkal ellátva — legfőlebb i. e. October 15-kéig vagy Bécsben a’ cs. kir. közöns. udv. Kamaránál, vagy pedig Budán a’ rm. magyar kir. udv. Kamaránál mulhatlanul ’s annál bizonyosabban nyújtsák be, minthogy, világos legfelsőbb parancsnál fogva, később érkezendő vagy határozatlan nyilatkozások nem vétethetnek tekintetbe, hanem azonnal visszautasítandók. (3) (240) i r k a - e 1 a d á s(2) Tettes Pozsony megyében er keblezett diószeghi uradalom részéről köz­tudomásul ada- Sfon­tik, haszonvételre alkalmatos H birkáknak árverés utján f. é. augustus 10-én történendő eladása, úgymint: 3- és 4-éves anya-birkákból . . . 116 darab. 2- a dto ... 51 „ 1- a dto ... 10 „ 3- és 4- „ űrökből............................60 „ 2- „dto ...........................80 ,, 1- ,, dto ............................,3 „ nőstény és ürű­ bárányokból .... 100 „ ezen kívül pedig még 300 darab mustra birka. Venni szándékoskodók a’ fent kitett napon reggeli 9 órára a’ diószeghi tiszttartói hivatal k­ószobájában szükséges bá­natpénzzel ellátva beváratnak. Költ Diószeghen jul. 19kén 1841. (*3*) (201) Gulyamarha-eladás. és Heves vármegyében Czibakházától egy líjÉlJP® órányi távulságra fekvő Jenői pusztán, egy Silititt-darabból álló, a’ legnagyobb szorga­­lommal felnevelt, ’s mostanság a’ legszebb virágzásban létező, következőleg a’ tenyésztésre legíiat­­hatósabb állapotba helyeztetett különbféle, ’s külön idejű gulya-marha, az e’ folyó esztendei kisasszony (augustus) hava 3-dik­ napján , a’ szokott reggeli órák­ban árverés útján , akár egészen, akár részenkint, azonnali készpénz fizetés mellett eladatik. Mellyre minden e’ féle fiatal ép egészséges és a’ tenyésztésre igen al­kalmatos marhákat kedvellő gazdák szívesen megké­retnek. (*3*) (196) Nemes-falu juhok eladása. (3) A’ am. magyar kir. udv. ri Kamara rendeléséből ezennel­­ közhírré tétetik, hogy a’ Buda É­ as fő várostól 3 órányira fekvő ______ szomszéd Buda-Örs koronás helységben mintegy 150, csaknem mind kétéves, nemes spanyol származású hágó­kos, mintegy 2—300 ürü és szinte mintegy 2—300 me­rino anyajuh, f. e. aug. 27. és 28. napjain tartandó nyil­ványos árverés utján készpénzzeli fizetés mellett el fog­nak adatni. (3) (2)­­.9». A karinthiai házi adósság kijátszása. D cs. ’s ap. kir. Felsége f. e. mart. 20kai legfelsőbb határozatánál fogva a’ karinthiai rendek házi pénztárának ’s az országnak állapotját legkegyelmesb tekintetbe vevén méltóz­­tatott megengedni, hogy az ország két kerületének bécsiértékű kamatos háziadósssága a’ régibb status-adósságok kijátszandó számai közé az ajánlott módok mellett felvétessék. E’ legfelsőbb határozat következtében tehát a’ klagenfurti kerület bécsiértékű 2 pcent kamatos háziadóssága............................ 2,354,997 fr. 11% kr. ’s 2% „ „ „ ............................ 30,963 „ 35 V„ „ úgy a’ villachi kerület2 „ „ ......................................... 737,390 , 684 ., Összesen 3,123,350 fr. 5 3 72 kr. a’ kijátszandó számok közé sorozandók. Ezen a’ karinthiai házi hitelezők javára tett legfelsőbb határozat, az udv. Cancellaria apr. 10kei ’s a’ gubernium apr. 30kai (10,559 sz. a. költ) intézvénye következtében, további pótlóla­gos rendeletek fentartása mellett közzé tétetik, azon megjegyzéssel, hogy azalatt, nehogy az egyes adósság­állomások sorsa változást szenvedjen, legfelsőbb rendeletnél fogva házi adósságlevelek össze- és különírása megszüntettetett, úgy azonban, hogy e’ megszüntetés miatt a’ kamatfizetés félbe ne szakasztassék. Klagenfurt, máj. 12. 1841. A’ karinthiai rendek nagy választmánya részéről. Sternek József báró ország kapitánya. Seenuss József báró­vá­ kirendelt. (,98) Eladás. Nyitra vármegye rendeinek máj. 24 én költ határozatánál fogva, ugyanazon megyében ke­belezett, Sándor Mihály árváit illető Galgócz ’s V. Ujhely mezővárosok közt fekvő Brunócz, Ősi- Luka ’s Temelvényi uradalom, Modrovka nevű részjószágok folyó évi augustus 21 -én tartandó árverés utján a’ többet ígérőnek törvényes 32 esztendőre eladatni fognak, olly feltétellel, mi­szerint az eladatási levél folyó évi September 6- kán tartandó közgyűlés jóváhagyásától egyedül erejét venni fogja; a’ kézpénzben fizetés föfelté­­telnek tekintve; a’ venni szándékozók közelebb értesítést a’ megyei első alispányi hivatalnál, szó­val, vagy bérmentett levelekre vehetnek; a’ fen­­ériitett részjószágok összes állományát 1282 frt, 3­72 kr. esztendei rendes bevétel, 25 nemesi te­lek, 64 jobbágy, 22087*. igás, ’s 701 kézimun­ka, 1,31­­3/4 pozs. mérő vetőföld, 194/8 pozs. m. káposzta ’s kender­ föld, 221 1/8 pozs. m. alá ker­tek, 405/8 kaszás rét, 21. pozs. m. ur dolgáért, adott föld, ’s 62 öt esztendei fa teszi. Mind az eladás, mind pedig a’ haszonbér az árváknak Nyítra megyei Szentkereszt nevű jó­szágán reggeli órákban történni fog. Költ Nyitrán 1841 évi május 24-én. (3) Ugyanazon megyében szinte Sándor Mi­hály árváinak Szentkereszt, Vieszka, Mossócz, Huonka, Hradek, szerzett Luka, Hubína, Ó-Le­­hota és Csejtkei helységben lévő részjószágaik fent­ kitüzött folyó évi augustus 21 -dik napján folytonos 6 évre haszonbérbe bocsátanidók lesz­nek. A’ bánat­ pénz 1000 p. p. fit; a’ körlevél szülte egyedül a’ megyei jóváhagyástól kötelező erővel bírni fog; a’ bérleti­ szándékozók köze­lebbi értesítést hasonlóul az első alispányi hiva­talnál szólal vagy bérmentett levelekre kaphat­nak ; a’ részjószágok összes állománya 3831 frt. 46 kr. rendes esztendei bevétel, 30 nemesi telek, 174 jobbágy, 2120 igás, 1973 kézi nap, 1555% pozs. mérő velőföld, 10% káposzta- és kender­­föld, 37 pozs. m. alá kertek, 125 kapás szőlő, 60% kaszáló rét, 321 öt esztendei fából áll. POZSONYBAN , nyomtatja Schmid Antal: Galamb-posta. Erba-Odeschalchi marquisene ma (20.) utazott Pestre, ott kü­lönféle jótékony czélokra hangversenyekben, ’s mint halljuk két dal­játékban, úgymint „Normáim ’s a’ „Bájit­a­tban fellépendő. Pest is tehát örvendhet hallani a’ pozsonyi csalogányt. A’ nemzeti színház jelenleg rövid időre több tagját veszti el az operának. Lángh k. a. már­ elutazott; nem tudjuk fellépendő e’ va­lamelyik provinciális színpadon, vagy csak a’ külföld remek éneke­seit hallgatandó? Joob úr, ezen színház kedvencze, a’ derék tenorista igen hízelgő meghívást nyert egyik elsőrangú német színpadra. A’ literatura mezején, mióta Széchenyi István gr. legújabb mű­ve * megjelent, igen nagy mozgás mutatkozik ’s mindenki kezében tollat lá­tunk ; halljuk, hogy a’ munka ellen és mellett többen lépendnek fel. Pesten több iró társaságba lépett, egy írói casinót alakítandó. Levelezőnk e’ társaságról adatokat ígért, de még mindeddig nem küldött. Szeretnénk olvasóinkkal minél előbb megismertetni. Törvényhozóink, mint halljuk, a’halálbüntetéseket el szándé­koznak törölni — azonban ha ez még jelenben nem sikerülne, o­ly módokról ’s helyekről gondoskodnak, mikép ’s hol kelletik legenyhéb­bekké tenni. Halljuk, hogy sokan a’ pesti úszó-iskolát ajánlják vesztőhelyül. Hallókay Tudor.

Next