Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-08-08 / 62. szám

62. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera- imáji művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével i­s foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Tartalom. Magyarország. Nyugalmazás, megtiszteltetés, halálozás; tárnokszék; közgyűlések. Szepesben (intézkedések az esküdtek és a törvényszéki ülések iránt), Aradban (a középponti főbíró választása megtagadva, uj biztos a Maros szabályozásához, körle­velek, uj törvényszéki bírák), Csongrádban (a vontatók iránti vita, indítvány a válóperek iránt, leiratok, körlevelek); ág. ev. egyetemes egyházgyűlés; budapesti lánczhid; aradi vásár. Nagy­brit­an­nia. A gyárkerületek szegénységének komoly mozgalmai s ügyek a felsőházban. Francziaország. Temetési ünnepé­lyek; a kamaraosztályok szerkesztve. Belgium. Olaszország. A pápa szóemelése az orosz katholikusok elnyomása ellen. Po­roszország. A zsidók ügye. Oroszország. Törökország. Kis futár. Levelek a nemzeti tánczról I., függelék. Hirde­tések. Magyarország. Öcs. s apost. kir. Felsége Steiger József szlatinai kir. sómázsálót legkegyelmesebben nyugalmazni méltózta­tott. (Privát tud.) Ö cs. s ap. kir. Felsége kegy. megengedni méltózta­­tott, hogy agg-teleki Bujanovics Eduard és Bak­osság József jeles hazánkfiai a muszka gazdasági társaság által nekik küldött társulati diplomát elfogadhassák és igy czimeikben is azzal élhessenek. (P. H. Mihalik Tamás vissói kir. kerületi erdész meghatáro­zott. Az idei tárnokszék ülései 1. hónap­­jén kezdettek meg gróf Keglevich Gábor tárnokmester s Gyurcsányi Gábor al­­tárnokmester elnöklete alatt. Az ülnökök ezidén követ­kezők: Budáról Schmidt Ferencz, Pestről Száz Mátyás, Sopronból Würth Károly, Zágrábból Andrievich Ignácz, Győrről Legény János, Nagyszombatból Pavlovics János, Bártfáról Petróczy Ferencz, Szegedről Walter György, tárnokszéki titoknok Wagner Elek. Lőcse, aug. 1. Szepes megyének jul. 26kán kezdő­dött évnegyedes közgyűlésén előfordult tárgyak közül kie­­melendőknek vélem e következendőket: 1) Mélt. gr. Csáky Károly úr, e megyének örökös és valóságos főispánja arra figyelmezőleg, hogy ámbátor törvényeink szelleménél fogva mindennemű megyei bíráskodási személyzet csak alkotmá­nyos úton és módon ruháztathatik fel bíráskodási tehetség­gel, ezen alkotmányos mód pedig a megyei főkormányzónak közbejöttével gyakorlandó szabad választás ; mindazonál­tal több évek óta a tiszteletbeli esküdtek, még pedig a ren­des esküdtek elmellőzésével, nemcsak közigazgatási tár­gyak elintézésére befolynak, hanem mint bírótársak ítéletet is hoznak; mindamellett pedig a főispány befolyása nélkül, és a szabad választási jogok mellőzésével, csupán valami köz- vagy kisebb gyűlés, vagy épen csak törvényszék alatt jeleskedtetvén, bírói mineműségeket szokták elnyerni, mi­hez az is hozzájárul, hogy az illy tiszteletbeli esküdtek azonnal eskedteltek fel, mihelyest iskoláikat végezték, vagy némellykor a jogtudományt nem is hallgatták, és így a­nélkül hogy még legkisebb törvényes gyakorlást szerezhettek vol­na maguknak, azonnal bírói hatalommal felruháztatnak, mél­tán lehessen tehát kételkedni, ha valljon az olly biró Wer­­bőczy hármas könyvének élőbeszédje XIV. szakaszának 3., 4., 5. §aiban, ugyszinte Ulászló I. Decz­­lődik 1647-dik évi 79. czikkben érintett kötelességeknek mindenütt, minden­kor és mindenben megtudjon e felelni? a megye Rendéit őszinte bizodalommal és a közigazgatás és bírói eljárás tiszta felfogásából eredeti főkormányzói kötelességénél fog­va felszólítani méltóztatott, hogy miután olly tisztviselő és biró a megyében nem létezhet, kiről a főkormányzónak tu­domása nincs , a most létező tiszt. esküdteknek külön jegy­zékben, mellyben az illető egyedekre nézve mind az, hogy mióta ezen tiszteletbeli esküdtséget viselik, mind pedig az, hogy jelenleg micsoda egyéb hivatalban vagy helyeztetés­ben találtatnak, feljegyezve lenni kelletik, leendő összeh­a­­tását elrendeljék, és ezt vele közöljék, jövendőre nézve pe­dig olly törvényes módokról gondoskodjanak, miszerint ezen tiszt, esküdtek, a­mennyiben szükségek találtatnék, törvényes befolyásával neveztessenek és csak a szüséges törvényes gyakorlás után segédbírákká avattassanak fel, és minekutána a tisztválasztás alkalmával minden tisztviselők, úgy a rendesek valamint a tiszteletbeliek is, az eddig foly­tatott hivatalokról lemondani tartoznának, és csak azokat újonan mind tisztviselőket tekinteni lehetne , kik a tisztépí­tőszék alkalmával, vagy pedig időközben o­lyanoknak elvá­lasztanak, kineveztetnek vagy surrogáltatnak, ezen elvet szintúgy a tiszteletbeli esküdtekre nézve alkalmaztatandó­­nak, és ennélfogva egyszersmind világosan elhatároztatan­­dónak véli, hogy más akármelly hivatal elnyerésével, által­jában pedig a tisztválasztás alkalmával a tiszt, esküdtség hatósága elenyésszék, és ujonan csak azon egyedekre nézve éledjen fel, kik vagy a tisztépítőszék alkalmával megerősít­­tettek, av­agy azon alkalommal, vagy pedig időközben is az ő törvényes befolyásával ezen birói minemüségeket ujonan elnyerték.­­ Továbbá helyén látja a KK. és RR-nek olly javaslatot előterjeszteni, hogy az 1835dik évben tulajdon el­nöksége alatt a közigazgatás rendszere iránt némi módosí­tásokkal elfogadott rendszabályokat a járások felosztására és a fő- és alszbiták közt létező hivatalos viszonyok meg­határozására nézve újabban átvizsgálják és a mennyiben a körülmények változtak, azon tárgyakat kiszemelve, mely­­lyeknek elintézése a föszbitákat, mint járásaik igazgató fő­tisztjeit illeti, azon szoros kapcsokat, mellyekkel az alszbi­ták főnökeikkel összefüggnek, bővebben elhatározzák és a mennyire lehet, a közigazgatási tárgyakat, és az azokról bemutatandó jelentéseknek beadását főszbitáknál összepon­­tositsák. — Ezen kegyes elnöki felszólítás feletti tanácsko­zás eredménye olly megállapodásban pontosult össze, hogy miután a tisztválasztás alkalmával mindennemű megyei tiszt­viselők az addig viselt hivatalaikat ünnepélyesen leteszik, ezen általán­os lemondás tehát az utolsó tisztépítő szék tartásáig létező tiszteletbeli esküdtekről is értetendő, a mél­­tóságos főkormányzó úr által kívánt liszt, esküdtek összeí­rásának szüksége magától elenyészik ; a­mi pedig az ezen­túl kinevezendő s illetőleg választandó tiszteletbeli esküd­teket illeti: a KK. és RR. az eddig gyakorlott joguknál fog­va ollyan ifjaknak, kik a jogtudományi tanulmányoknak bevé­­geztével magoknak törvényes gyakorlatot szerezni s e vé­gett a közgyűléseken kívül a törvényszékeken is jelen lenni kívánnak s az írnokok számára fenálló hitet letenni kötele­sek, ebbeli gyakornokságra továbbra is minden főispáni be­folyás nélkül is engedelmet adandnak ; de miután törvényes biró csak az lehet, ki alkotmányos uton és módon birói le­hetőségekkel felruháztatott, a KK. és RR. ezentúl a bírásko­dási eljárást csupán a rendes esküdteknél meghagyatni ha­tározták, a tiszt, esküdtek birói hatósága körét pedig vilá­gosan csak a birói idézésekre, megintésekre s eltiltásokra szorítván, nyilván kijelentik, hogy tiszt, esküdtek ezentúl semmiféle akár szóbeli, akár rendes folyamatú perekben sem ítéletet nem hozhatnak, sem birói vizsgálatoknál és egyéb birói eljárásoknál be nem folyhatnak ; a tiszteletbeli esküdtség elnyerése iránt pedig azon törvényes módot álla­pítják meg, hogy azon nemes ifjak , kik a felérintett törvé­nyes gyakorlat után mint tiszteletbeli esküdtek hivataloskodni kívánnak, az illető bizonyítványok előterjesztése mellett a megye közönségéhez folyamodjanak és ettől tiszteletbeli es­­küdtséggel felruháztatván, a magas örökös és valóságos fő­ispány urnák jóváhagyás végett terjesztessenek fel, és igy főkormányzói törvényes megegyezéssel tiszteletb. esküdt­­tekké felavattatván, a rendes esküdteket csupán a felérintett bíráskodási eseteken kívül, minden egyéb hivatalos eljárá­sokban pótolhassák, hivataloskodásaik nemcsak minden tiszt­­építőszék alkalmával, hanem azon esetben is megszűntnek nyilatkoztatván, mihelyest vagy prókátorok lesznek, vagy más hivatalt vállalnak. A­mi pedig a kegyes elnöki levél második pontját illeti, a fő- és alszbirák között létező min­dennemű viszonyok és a járások felosztása érdemében fen­álló rendszabályok újabbi átvizsgálása és a jelen körülmé­nyekhez képesti alkalmaztatása végett küldöttség nevezte­tett ki, jelentését jövő gyűlésre beadandó. 2) Első alispány Jamniki Jony Vincze jövő sz. Mihály-hava 19-én tartandó törvényszékre kiküldendő tbirák névsorát javaslatkép bemu­tatván, egyszersmind tanácskozás tárgyává tűzi ki azon kérdést is, ha valljon a RR. két törvényszéki tanácsot kíván­­nak-e formálni? A KR. és RR. szükségesnek látták, hogy a törvényszék két tanácsban üljön össze, hogy pedig ezen két törvényszéki tanácsra megválasztandó bírák elkülönözésére nézve az önkénynek még árnyéka is eltávoztassék, a kikül­dendő táblabirák mindenkor a törvényszék első napján tulaj­don magok sorsát huzandván, ezen sorshúzás után két kü­lön tanácsra elvárandanak, ezen sorshúzás a jegyzői és ügyé­szi hivatalok személyzetére is kiterjesztetvén, és csupán az első alispánynak hagyatván fel azon gyakorlat által szentelt jog, a körülményekhez képest akármelly tanácsban elnökös­­ködni. Indítványba hozatván ennek folytában, miszerint, ha két tanácsban tartatnak a törvényszéki ülések, a táiráknak eddig kiszolgáltatni szokott napdíjak a házi pénztárt szer­felett terhelik, kívánatos volna tehát, hogy miután ezen me­gye Rédei egy pár évvel ezelőtt a tm. m. kir. Htó-Tanács utján érkezett k. kir. rendeletet, melly által a tisztviselők­nek több közigazgatási tárgyakban való eljárásért napdija­kat kiszolgáltatni engedelem adatott, takarékosság és a me­gyei adózók megkímélése tekintetéből el nem fogadták, most, midőn a nemesi rend részéről a haza közjavára és a sze­gény adózó nép felsegélésére c­élzó áldozatok napi­renden vannak, az eddig divatozott törvényszéki napdíjak megszün­tetéséhez járuljanak, hosszabbra terjedő tanácskozás után végzéssé jön, hogy mivel úgyis az egyes tábrákra, kik ed­dig a törvényszék folyama alatt napdijakkal elláttattak, csak igen csekély haszon háromlott, ezen napi dijaknak összvege pedig évenkint a házi pénztár kellékeit egy nevezetes sum­mával nevelte, ezentúl a sokszor említett törvényszéki nap­díjak a szegény adózó nép iránti kegyességből megszüntes­senek; és hogy a tiszti fuvarozások iránt is az eddig diva­tozott rendszabások annál pontosabban vétessenek foganat­ba, ismételve határoztatik, hogy a tisztviselőkön kívül csu­pán azon táb­ák élhessenek nyugtatvány melletti előfogatok­­kal, kik a törvényszékekre ki vannak küldve és ezen enged­mény is csak úgy értetődjék, hogy az előfogatok csak a jö­­vésre és menésre, nem pedig a törvényszéki időszak közti eltávozásra használtathassanak. F. J. (A gyűlés egyéb té­r­­gyait hely szűke miatt jövő alkalommal.)­­ Ar­ad, jul. 25. Megyénk folyó hó 13kán kezdődött s 18kán végződött évnegyedes közgyűlésére a Rendek fe­lette gyéren jelentek meg; ennélfogva a tanácskozások is csak kevés lelkesedéssel folyhattak. A nagy közönséget érdekelhető előforduló tárgyak közül ezeket emeljük ki: Olvastatott a nm. m. kir. Helytartó­ Tanács adósürgető le­vele, mellynek nyomán indítványba hozatott, hogy az adó­fizetők könnyebbitése tekintetéből a megbukott főadószedő vagyonából a megye pénztárába még behajtandó tömeg mi­nél előbb behajtassék annál is inkább, miután a Rendek elég biztosságot nem látnak ; miután azonban a tömeggondnok a tartozási összegért vagyonával kezeskednek, a be nem haj­tás határoztatok. — Egy középponti főbíró választhatásáért Arad megye már folyamodott, most újabban e kívánsága is­mét megtagadtatott. Újabb felírás határoztatok, a megye ké­rése továbbá is sürgettetvén olly hozzáadással, hogy ha ez neki ismét megtagadtatnék, kénytelen lenne több megyék példájára a törvény értelmében rendőrségi bírákat kérni. — Kérdés támadván a felöl, valljon az uriszékeken jelen lehet­nek e az alszolgabirák is , vagy csak egyedül a főbirákat il­leti a jelenlehetés joga. Miután törvényeink a szolgabirák közt semmi különbséget sem tesznek, s igy mindenkor azon szolgabiró leend jelen, kinek kerületében az uriszék tarta­­tik, legyen al vagy főbíró. Felsőbb helyről tudósittatván a megye arról, hogy Zichy Ferencz gróf helyébe a Maros szabályozásához Károlyi György gr. neveztetett ki kir. biz­tosul, az előbbinek bokros érdemei méltánylása nyilatkozata mellet az újabb kinevezést örvendetes tudomásul vette a megye. Esztergom tudósítása nyomán a kényszerített von­tatók tárgyában a Rendek elhatározták a nem hivatalbeli utasokra a vontatók eltörlését. A T­em­e­s által panasztott ka­tonai kihágásról­ újabb közlemény nyomán hathatós felírást határoztunk. Ber­eg sérelme a könyvvizsgáló ellen pártol­tatok. Varasd latin levele olvasatlanul visszaküldetett s az érintett megye a fönálló törvények megtartására intetett. Szabadka városának ismeretes levele az országgyűlési állandó választmányhoz utasíttatott. Az évi termésről a nm. Helyt.­Tanács ollyképen értesíttetik, hogy az őszi gabona- és a szénatermés jónak, a tavaszi gabna pedig középszerű­nek mondatik. A törvényszéki táblabirák csak egyik gyű­léstől a másikig szokván megválasztani, jelenleg követ­­kezendők választottak: Aczél János, Biró Imre, Bogdano­­vics Dávid, Hendrey Pál, Kozm­a János, Langó Ferencz. A marhahús fontja 10 kr. határoztatok. Jövő közgyűlésünk septemb. 14-én leend.­­ Csongrád, jul. 20. F. hó 4. kezdett közgyűlésünk­nek nevezetesebb határozatai következendők valának. Vá­lasztmány bízatván meg a hezelési és előfogati ügyben, be­nyújtott javaslatában a sz. kir. Szeged városában divatozó hezelés teljes eltöröltetését indítványozó, az előfogatokra nézve pedig jónak tartja e választmány, hogy ezek jöven­dőben csak hivatalban utazóknak szolgáltassanak s pedig a külmegyeieknek fölemelt áron. A javaslat hosszas vitára adok alkalmat, és hallottunk elveket kifejezni, mellyek a kezelések kártékonyságát s az előfogatok hasztalanságát elegendőképen tanúsították; a választmány mindamellett újabban megbizatott, hogy mielőtt javaslata elfogadtatnék, módokat javasoljon, mellyek az eltörölt előfogatok által ke­letkezhetett akadályokat elmellőzzék, s hogy előbb ez iránt a községek is kihallgattasanak. — Szokásban van megyénk­ben, miszerint a válóperek egyedül az eleve meghallgatott közügyész mint házasságvédő előadása szerint hozott gyű­lési határozat után létetnek folyamatba; ezen szokás eltör­lése hozatott javaslatba. A protestánsok részéről a divatozó szokás jótékonysága bizonyítgattatván, az indítvány vissz­hang nélkül hangzott el. — Nádor ő fensége a múzeumra tett ajánlat sürgős beszedését parancsolja deák szerkezetű levelében. Hogy az ország által megajánlott adakozások be­hajtására annyi sürgető ösztönzések szükségesek, valójában szomorító típusa nemzeti jellemünknek, miszerint a „nagy­lelkű“ elnevezést igazolni nem igen törekedünk, mert a­hol a fenen dicsért áldozatokra a készség tettleges bizonyítása kí­vántatik, ott szabadelműségünkben igen igen szeretünk a ne­mesiadómentesség köpönyegébe hunyászkodni. A forgásban lévő megyei körlevelek, u. m. Tornáé és Temesészuti leve­lek, Tolnáé és Fejéré a vasutak és nemzeti bank, Sopronyé a bécstrieszti vasút és a magyar kereskedés, Somogyé az egész kereskedési ügy, Pesté a dunabalparti vasút, Toron­­tálé a nádor és koronaőrök választásának szabályozása, Szabadka városa a sz. kir. városok elrendelése tárgyában, az állandó választmányhoz utaltattak. Beregé, a katholika egyháznak a romaitól leendő elszakadását felhozó, nem pártoltatott, Zalamegyéé pedig az ismeretes gúnydal tár­gyában tudomásul vétetett. Győrmegye levele következ­tében a magyar nyelveni tanítás tárgyában hasonlóan hang­zó alázatos felírást határoztunk , nemkülönben a turamezei lelkes felírás nyomán is azon sérelem orvoslását hova hama­­rább orvosoltatni esedeztünk. Jövő évnegyedes közgyűlé­sünk September 12-én leend. Ágost, evangel, egyetemes egyházgyülés jul. 15. kezd. Olvastatván a tavalyi közgyűlés jegyzőkönyve, ennek folytában a tiszai egyházkerületi követek részéről szóba hozatván azon folyamodás ügye, melly — a mint kö­zönségesen mondva van — a tiszai s bányavárosi superin­­tendensek hozzájárultával számos tótajku lelkészek körében keletkezett, ugyancsak a tiszai superint­­ur vezérlete alatt, ,szinte azon lelkészek körébeli követek által, a tót nyelv August. 8. 1842. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa11 fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik.

Next