Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-08-08 / 62. szám
62. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera- imáji művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével is foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Tartalom. Magyarország. Nyugalmazás, megtiszteltetés, halálozás; tárnokszék; közgyűlések. Szepesben (intézkedések az esküdtek és a törvényszéki ülések iránt), Aradban (a középponti főbíró választása megtagadva, uj biztos a Maros szabályozásához, körlevelek, uj törvényszéki bírák), Csongrádban (a vontatók iránti vita, indítvány a válóperek iránt, leiratok, körlevelek); ág. ev. egyetemes egyházgyűlés; budapesti lánczhid; aradi vásár. Nagybritannia. A gyárkerületek szegénységének komoly mozgalmai s ügyek a felsőházban. Francziaország. Temetési ünnepélyek; a kamaraosztályok szerkesztve. Belgium. Olaszország. A pápa szóemelése az orosz katholikusok elnyomása ellen. Poroszország. A zsidók ügye. Oroszország. Törökország. Kis futár. Levelek a nemzeti tánczról I., függelék. Hirdetések. Magyarország. Öcs. s apost. kir. Felsége Steiger József szlatinai kir. sómázsálót legkegyelmesebben nyugalmazni méltóztatott. (Privát tud.) Ö cs. s ap. kir. Felsége kegy. megengedni méltóztatott, hogy agg-teleki Bujanovics Eduard és Bakosság József jeles hazánkfiai a muszka gazdasági társaság által nekik küldött társulati diplomát elfogadhassák és igy czimeikben is azzal élhessenek. (P. H. Mihalik Tamás vissói kir. kerületi erdész meghatározott. Az idei tárnokszék ülései 1. hónapjén kezdettek meg gróf Keglevich Gábor tárnokmester s Gyurcsányi Gábor altárnokmester elnöklete alatt. Az ülnökök ezidén következők: Budáról Schmidt Ferencz, Pestről Száz Mátyás, Sopronból Würth Károly, Zágrábból Andrievich Ignácz, Győrről Legény János, Nagyszombatból Pavlovics János, Bártfáról Petróczy Ferencz, Szegedről Walter György, tárnokszéki titoknok Wagner Elek. Lőcse, aug. 1. Szepes megyének jul. 26kán kezdődött évnegyedes közgyűlésén előfordult tárgyak közül kiemelendőknek vélem e következendőket: 1) Mélt. gr. Csáky Károly úr, e megyének örökös és valóságos főispánja arra figyelmezőleg, hogy ámbátor törvényeink szelleménél fogva mindennemű megyei bíráskodási személyzet csak alkotmányos úton és módon ruháztathatik fel bíráskodási tehetséggel, ezen alkotmányos mód pedig a megyei főkormányzónak közbejöttével gyakorlandó szabad választás ; mindazonáltal több évek óta a tiszteletbeli esküdtek, még pedig a rendes esküdtek elmellőzésével, nemcsak közigazgatási tárgyak elintézésére befolynak, hanem mint bírótársak ítéletet is hoznak; mindamellett pedig a főispány befolyása nélkül, és a szabad választási jogok mellőzésével, csupán valami köz- vagy kisebb gyűlés, vagy épen csak törvényszék alatt jeleskedtetvén, bírói mineműségeket szokták elnyerni, mihez az is hozzájárul, hogy az illy tiszteletbeli esküdtek azonnal eskedteltek fel, mihelyest iskoláikat végezték, vagy némellykor a jogtudományt nem is hallgatták, és így anélkül hogy még legkisebb törvényes gyakorlást szerezhettek volna maguknak, azonnal bírói hatalommal felruháztatnak, méltán lehessen tehát kételkedni, ha valljon az olly biró Werbőczy hármas könyvének élőbeszédje XIV. szakaszának 3., 4., 5. §aiban, ugyszinte Ulászló I. Deczlődik 1647-dik évi 79. czikkben érintett kötelességeknek mindenütt, mindenkor és mindenben megtudjon e felelni? a megye Rendéit őszinte bizodalommal és a közigazgatás és bírói eljárás tiszta felfogásából eredeti főkormányzói kötelességénél fogva felszólítani méltóztatott, hogy miután olly tisztviselő és biró a megyében nem létezhet, kiről a főkormányzónak tudomása nincs , a most létező tiszt. esküdteknek külön jegyzékben, mellyben az illető egyedekre nézve mind az, hogy mióta ezen tiszteletbeli esküdtséget viselik, mind pedig az, hogy jelenleg micsoda egyéb hivatalban vagy helyeztetésben találtatnak, feljegyezve lenni kelletik, leendő összehatását elrendeljék, és ezt vele közöljék, jövendőre nézve pedig olly törvényes módokról gondoskodjanak, miszerint ezen tiszt, esküdtek, amennyiben szükségek találtatnék, törvényes befolyásával neveztessenek és csak a szüséges törvényes gyakorlás után segédbírákká avattassanak fel, és minekutána a tisztválasztás alkalmával minden tisztviselők, úgy a rendesek valamint a tiszteletbeliek is, az eddig folytatott hivatalokról lemondani tartoznának, és csak azokat újonan mind tisztviselőket tekinteni lehetne , kik a tisztépítőszék alkalmával, vagy pedig időközben olyanoknak elválasztanak, kineveztetnek vagy surrogáltatnak, ezen elvet szintúgy a tiszteletbeli esküdtekre nézve alkalmaztatandónak, és ennélfogva egyszersmind világosan elhatároztatandónak véli, hogy más akármelly hivatal elnyerésével, általjában pedig a tisztválasztás alkalmával a tiszt, esküdtség hatósága elenyésszék, és ujonan csak azon egyedekre nézve éledjen fel, kik vagy a tisztépítőszék alkalmával megerősíttettek, avagy azon alkalommal, vagy pedig időközben is az ő törvényes befolyásával ezen birói minemüségeket ujonan elnyerték. Továbbá helyén látja a KK. és RR-nek olly javaslatot előterjeszteni, hogy az 1835dik évben tulajdon elnöksége alatt a közigazgatás rendszere iránt némi módosításokkal elfogadott rendszabályokat a járások felosztására és a fő- és alszbiták közt létező hivatalos viszonyok meghatározására nézve újabban átvizsgálják és a mennyiben a körülmények változtak, azon tárgyakat kiszemelve, melylyeknek elintézése a föszbitákat, mint járásaik igazgató főtisztjeit illeti, azon szoros kapcsokat, mellyekkel az alszbiták főnökeikkel összefüggnek, bővebben elhatározzák és a mennyire lehet, a közigazgatási tárgyakat, és az azokról bemutatandó jelentéseknek beadását főszbitáknál összepontositsák. — Ezen kegyes elnöki felszólítás feletti tanácskozás eredménye olly megállapodásban pontosult össze, hogy miután a tisztválasztás alkalmával mindennemű megyei tisztviselők az addig viselt hivatalaikat ünnepélyesen leteszik, ezen általános lemondás tehát az utolsó tisztépítő szék tartásáig létező tiszteletbeli esküdtekről is értetendő, a méltóságos főkormányzó úr által kívánt liszt, esküdtek összeírásának szüksége magától elenyészik ; ami pedig az ezentúl kinevezendő s illetőleg választandó tiszteletbeli esküdteket illeti: a KK. és RR. az eddig gyakorlott joguknál fogva ollyan ifjaknak, kik a jogtudományi tanulmányoknak bevégeztével magoknak törvényes gyakorlatot szerezni s e végett a közgyűléseken kívül a törvényszékeken is jelen lenni kívánnak s az írnokok számára fenálló hitet letenni kötelesek, ebbeli gyakornokságra továbbra is minden főispáni befolyás nélkül is engedelmet adandnak ; de miután törvényes biró csak az lehet, ki alkotmányos uton és módon birói lehetőségekkel felruháztatott, a KK. és RR. ezentúl a bíráskodási eljárást csupán a rendes esküdteknél meghagyatni határozták, a tiszt, esküdtek birói hatósága körét pedig világosan csak a birói idézésekre, megintésekre s eltiltásokra szorítván, nyilván kijelentik, hogy tiszt, esküdtek ezentúl semmiféle akár szóbeli, akár rendes folyamatú perekben sem ítéletet nem hozhatnak, sem birói vizsgálatoknál és egyéb birói eljárásoknál be nem folyhatnak ; a tiszteletbeli esküdtség elnyerése iránt pedig azon törvényes módot állapítják meg, hogy azon nemes ifjak , kik a felérintett törvényes gyakorlat után mint tiszteletbeli esküdtek hivataloskodni kívánnak, az illető bizonyítványok előterjesztése mellett a megye közönségéhez folyamodjanak és ettől tiszteletbeli esküdtséggel felruháztatván, a magas örökös és valóságos főispány urnák jóváhagyás végett terjesztessenek fel, és igy főkormányzói törvényes megegyezéssel tiszteletb. esküdttekké felavattatván, a rendes esküdteket csupán a felérintett bíráskodási eseteken kívül, minden egyéb hivatalos eljárásokban pótolhassák, hivataloskodásaik nemcsak minden tisztépítőszék alkalmával, hanem azon esetben is megszűntnek nyilatkoztatván, mihelyest vagy prókátorok lesznek, vagy más hivatalt vállalnak. Ami pedig a kegyes elnöki levél második pontját illeti, a fő- és alszbirák között létező mindennemű viszonyok és a járások felosztása érdemében fenálló rendszabályok újabbi átvizsgálása és a jelen körülményekhez képesti alkalmaztatása végett küldöttség neveztetett ki, jelentését jövő gyűlésre beadandó. 2) Első alispány Jamniki Jony Vincze jövő sz. Mihály-hava 19-én tartandó törvényszékre kiküldendő tbirák névsorát javaslatkép bemutatván, egyszersmind tanácskozás tárgyává tűzi ki azon kérdést is, ha valljon a RR. két törvényszéki tanácsot kívánnak-e formálni? A KR. és RR. szükségesnek látták, hogy a törvényszék két tanácsban üljön össze, hogy pedig ezen két törvényszéki tanácsra megválasztandó bírák elkülönözésére nézve az önkénynek még árnyéka is eltávoztassék, a kiküldendő táblabirák mindenkor a törvényszék első napján tulajdon magok sorsát huzandván, ezen sorshúzás után két külön tanácsra elvárandanak, ezen sorshúzás a jegyzői és ügyészi hivatalok személyzetére is kiterjesztetvén, és csupán az első alispánynak hagyatván fel azon gyakorlat által szentelt jog, a körülményekhez képest akármelly tanácsban elnökösködni. Indítványba hozatván ennek folytában, miszerint, ha két tanácsban tartatnak a törvényszéki ülések, a táiráknak eddig kiszolgáltatni szokott napdíjak a házi pénztárt szerfelett terhelik, kívánatos volna tehát, hogy miután ezen megye Rédei egy pár évvel ezelőtt a tm. m. kir. Htó-Tanács utján érkezett k. kir. rendeletet, melly által a tisztviselőknek több közigazgatási tárgyakban való eljárásért napdijakat kiszolgáltatni engedelem adatott, takarékosság és a megyei adózók megkímélése tekintetéből el nem fogadták, most, midőn a nemesi rend részéről a haza közjavára és a szegény adózó nép felsegélésére célzó áldozatok napirenden vannak, az eddig divatozott törvényszéki napdíjak megszüntetéséhez járuljanak, hosszabbra terjedő tanácskozás után végzéssé jön, hogy mivel úgyis az egyes tábrákra, kik eddig a törvényszék folyama alatt napdijakkal elláttattak, csak igen csekély haszon háromlott, ezen napi dijaknak összvege pedig évenkint a házi pénztár kellékeit egy nevezetes summával nevelte, ezentúl a sokszor említett törvényszéki napdíjak a szegény adózó nép iránti kegyességből megszüntessenek; és hogy a tiszti fuvarozások iránt is az eddig divatozott rendszabások annál pontosabban vétessenek foganatba, ismételve határoztatik, hogy a tisztviselőkön kívül csupán azon tábák élhessenek nyugtatvány melletti előfogatokkal, kik a törvényszékekre ki vannak küldve és ezen engedmény is csak úgy értetődjék, hogy az előfogatok csak a jövésre és menésre, nem pedig a törvényszéki időszak közti eltávozásra használtathassanak. F. J. (A gyűlés egyéb térgyait hely szűke miatt jövő alkalommal.) Arad, jul. 25. Megyénk folyó hó 13kán kezdődött s 18kán végződött évnegyedes közgyűlésére a Rendek felette gyéren jelentek meg; ennélfogva a tanácskozások is csak kevés lelkesedéssel folyhattak. A nagy közönséget érdekelhető előforduló tárgyak közül ezeket emeljük ki: Olvastatott a nm. m. kir. Helytartó Tanács adósürgető levele, mellynek nyomán indítványba hozatott, hogy az adófizetők könnyebbitése tekintetéből a megbukott főadószedő vagyonából a megye pénztárába még behajtandó tömeg minél előbb behajtassék annál is inkább, miután a Rendek elég biztosságot nem látnak ; miután azonban a tömeggondnok a tartozási összegért vagyonával kezeskednek, a be nem hajtás határoztatok. — Egy középponti főbíró választhatásáért Arad megye már folyamodott, most újabban e kívánsága ismét megtagadtatott. Újabb felírás határoztatok, a megye kérése továbbá is sürgettetvén olly hozzáadással, hogy ha ez neki ismét megtagadtatnék, kénytelen lenne több megyék példájára a törvény értelmében rendőrségi bírákat kérni. — Kérdés támadván a felöl, valljon az uriszékeken jelen lehetnek e az alszolgabirák is , vagy csak egyedül a főbirákat illeti a jelenlehetés joga. Miután törvényeink a szolgabirák közt semmi különbséget sem tesznek, s igy mindenkor azon szolgabiró leend jelen, kinek kerületében az uriszék tartatik, legyen al vagy főbíró. Felsőbb helyről tudósittatván a megye arról, hogy Zichy Ferencz gróf helyébe a Maros szabályozásához Károlyi György gr. neveztetett ki kir. biztosul, az előbbinek bokros érdemei méltánylása nyilatkozata mellet az újabb kinevezést örvendetes tudomásul vette a megye. Esztergom tudósítása nyomán a kényszerített vontatók tárgyában a Rendek elhatározták a nem hivatalbeli utasokra a vontatók eltörlését. A Temes által panasztott katonai kihágásról újabb közlemény nyomán hathatós felírást határoztunk. Bereg sérelme a könyvvizsgáló ellen pártoltatok. Varasd latin levele olvasatlanul visszaküldetett s az érintett megye a fönálló törvények megtartására intetett. Szabadka városának ismeretes levele az országgyűlési állandó választmányhoz utasíttatott. Az évi termésről a nm. Helyt.Tanács ollyképen értesíttetik, hogy az őszi gabona- és a szénatermés jónak, a tavaszi gabna pedig középszerűnek mondatik. A törvényszéki táblabirák csak egyik gyűléstől a másikig szokván megválasztani, jelenleg következendők választottak: Aczél János, Biró Imre, Bogdanovics Dávid, Hendrey Pál, Kozma János, Langó Ferencz. A marhahús fontja 10 kr. határoztatok. Jövő közgyűlésünk septemb. 14-én leend. Csongrád, jul. 20. F. hó 4. kezdett közgyűlésünknek nevezetesebb határozatai következendők valának. Választmány bízatván meg a hezelési és előfogati ügyben, benyújtott javaslatában a sz. kir. Szeged városában divatozó hezelés teljes eltöröltetését indítványozó, az előfogatokra nézve pedig jónak tartja e választmány, hogy ezek jövendőben csak hivatalban utazóknak szolgáltassanak s pedig a külmegyeieknek fölemelt áron. A javaslat hosszas vitára adok alkalmat, és hallottunk elveket kifejezni, mellyek a kezelések kártékonyságát s az előfogatok hasztalanságát elegendőképen tanúsították; a választmány mindamellett újabban megbizatott, hogy mielőtt javaslata elfogadtatnék, módokat javasoljon, mellyek az eltörölt előfogatok által keletkezhetett akadályokat elmellőzzék, s hogy előbb ez iránt a községek is kihallgattasanak. — Szokásban van megyénkben, miszerint a válóperek egyedül az eleve meghallgatott közügyész mint házasságvédő előadása szerint hozott gyűlési határozat után létetnek folyamatba; ezen szokás eltörlése hozatott javaslatba. A protestánsok részéről a divatozó szokás jótékonysága bizonyítgattatván, az indítvány visszhang nélkül hangzott el. — Nádor ő fensége a múzeumra tett ajánlat sürgős beszedését parancsolja deák szerkezetű levelében. Hogy az ország által megajánlott adakozások behajtására annyi sürgető ösztönzések szükségesek, valójában szomorító típusa nemzeti jellemünknek, miszerint a „nagylelkű“ elnevezést igazolni nem igen törekedünk, mert ahol a fenen dicsért áldozatokra a készség tettleges bizonyítása kívántatik, ott szabadelműségünkben igen igen szeretünk a nemesiadómentesség köpönyegébe hunyászkodni. A forgásban lévő megyei körlevelek, u. m. Tornáé és Temesészuti levelek, Tolnáé és Fejéré a vasutak és nemzeti bank, Sopronyé a bécstrieszti vasút és a magyar kereskedés, Somogyé az egész kereskedési ügy, Pesté a dunabalparti vasút, Torontálé a nádor és koronaőrök választásának szabályozása, Szabadka városa a sz. kir. városok elrendelése tárgyában, az állandó választmányhoz utaltattak. Beregé, a katholika egyháznak a romaitól leendő elszakadását felhozó, nem pártoltatott, Zalamegyéé pedig az ismeretes gúnydal tárgyában tudomásul vétetett. Győrmegye levele következtében a magyar nyelveni tanítás tárgyában hasonlóan hangzó alázatos felírást határoztunk , nemkülönben a turamezei lelkes felírás nyomán is azon sérelem orvoslását hova hamarább orvosoltatni esedeztünk. Jövő évnegyedes közgyűlésünk September 12-én leend. Ágost, evangel, egyetemes egyházgyülés jul. 15. kezd. Olvastatván a tavalyi közgyűlés jegyzőkönyve, ennek folytában a tiszai egyházkerületi követek részéről szóba hozatván azon folyamodás ügye, melly — a mint közönségesen mondva van — a tiszai s bányavárosi superintendensek hozzájárultával számos tótajku lelkészek körében keletkezett, ugyancsak a tiszai superintur vezérlete alatt, ,szinte azon lelkészek körébeli követek által, a tót nyelv August. 8. 1842. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa11 fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik.