Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-21 / 75. szám

küldött társaival a Szemere Miklós által Lehoczky Menyhért mint szbiró, ezáltal viszont Szemere József fő-, Bujanovics Frigyes és Kolosy János alszbirák ellen tett feladásokba a 1841. évi 1451., és i. e. 1331. számokra, a közbenjött min­den irományok és meghiteltelett tanúvallomások rekesztése mellett kívánt e mai napra különösen kitűzött véleményes jelentésük mellyben azt terjesztik elő, hogy az eddigi nyo­mozásokból o 11 y bűn, m­elly közfenyitéket húzhatna maga után innen­ vannak azonban részint visszaélésből, részint el­mulasztásból, részint elnézésből olly tények, mellyek az adózó népre kármentést kívánnak, mellyeknek elítélése ezen választmány körét haladván, ezeknek vagy a költségeknek a megye pénztárába is ki által? mennyibe? és kiknek? meg­­téritése eldöntésére egy törvényszék neveztetnék ki, Sze­mere Miklós feladása nem egész alaptalansága magában kö­vetkezvén. Ennek folytában, inditványoztatott mikép, a tudva levő feladásoknak harmadfél évi vitatása után a megye mél­tóságának sérelme nélkül óhajtott béke helyreállása tekin­tetéből, ezen választmány nem kimérve munkásságát, a köz­­benjöv irományok halmaza mellett is kívánt véleményes je­lentését bemutatta, m­elly is két részre oszolván, egyik t. i. hogy semmi olly bűntett nincs, melly közfenyizéket húzhatna maga után, másik pedig, hogy akár elmulasztásból, akár el­nézésből olly lények vannak, mellyeknek tisztára hozásáról s kiegyenlítéséről szükséges,—a megye rrendei tehát, mint e tárgy belsejébe nem avatottak, a jelentés tartalma szerint az elsőre határoznák el, hogy be lévén e részben a munká­jat fejezve, örömmel értik, miszerint azon egyének hivatali viselésük képességére semmi kétség nincs; egyébiránt a másik, melly a szükséges kármentést hozza maga után, nem törvényszékhez, mert ez a bűn nemlétezésével össze nem férhető, de a kárpótlási kiegyenlítés következése lévén­, a a választmányi munkálatnak, e végett azon választmányhoz utasíttatnának minden irományok vissza , hogy a jelentéshez képest ki ? mennyibe ? és kinek ? tartozik elégtétellel minden egyénre dolgozza ki, s mutassa be, s szükség esetében a rendek a tiszti ügyész általi bevételek iránt intézkedni fog­nak, melly közhelyesléssel fogadott indítvány nyomában a magos gr. főisp. helytartó­k nagysága nem titkolhatott öröm­­részvétét nyilvánitá, hogy a Kendek által közbizodalommal kiküldött részrehajlatlan választmány legszigorúbb eljárása mellett is a nevezett tisztviselők ellen fenyíték alá vehető tény nem találtatott, és igy hivatalviselésre való képessé­gük iránt semmi kétség nem lévén e részben az egész mun­kálat befejezettnek tekinthető, melly buzgóságát mind a küld. elnöknek, mind a többi tagoknak a megye Kender ne­vében is teljes megismeréssel vette, de más részről méltó fájdalmát fejezé ki a jelentés azon részére, melly szerint akár elnézések, akár elmulasztások miatt elégtétel szüksé­ges, ez mindenesetre hiba, ezt menteni és jónak bélyegezni nem lehet, ezt a múltra ezen választmány által teendő ki­számítás és illető kárpótlási kivetés által orvosolni, jöven­dőre nézve pedig az efféle tisztviselői elmulasztások kike­rülése végett biztos módokról gondoskodni szükséges, melly­­re nézve kijelenté, hogy az alispáni hivatalnak tiszti köte­lességévé teendi, miszerint a scontroli hozzája minden gyű­lésen által küldessenek, mellyből a tiszti eljárásokat is őr­szemekkel kisérhesse, és annak idejében a hivatalokra való előterjesztésekbe az érdemek ismerésére használhassa.­­ A megye Kendei valamint a választmány szigorú eljárása eredményét közmegelégedéssel érték meg, úgy a magos gr. főisp. hitó­d­nsága előterjesztését egybehangzó helyesléssel fogadák, és habár azon választmány elnöke b. Barkóczy Imre triró annálfogva , mivel a munka már be lévén végezve, az elrendelt kiszámításokat a kárpótlásokban más is telje­síthetné, a további befolyástól felmentetését kérte, minda­mellett engedve az iránta ez­úttal is nyilvánított közbirodal­­­omnak, ebbeni tisztében továbbá is meghagyatott, ehhez ké­­pest mindazon irományok ugyanazon választmányhoz vissza­utasíttatnak, hogy miután a visszaélési vádak nyomozása ek­­kér befejeztetett, s az ebben való további avatkozás szüksége megszüntetett, mindezek rendjéből ki? mennyiben? és ki­nek? tartozik kárpótlással a megye pénztára költsége visz­­szatérítését is ide értve, számítsák ki, az adózó nép illető­ségét adóbeli tartozásuk lerovása fejében a megye pénztárá­ba vétessék be s az elégtételt minden részről jó módjával eszközöljék, és ha sikere nem lenne, azon esetben a megyé­nek jelentsék be, hogy a fizetéstől bármelly okból is vona­kodó fél, szükség esetében tiszti ügyész által a megye polg. törvényszéke elébe idéztethessék, és lehető védelme biróilag tárgyalva törvény utján megitéltethessék.­­ Egyéb­iránt a hivatalos dolgok folyamata rendes tudása a vmegye Rendeit is közelebről illetvén, azon határozat, melly szerint a scontro félévenkint bemutatandó akkép módosíttatott, hogy ez minden évnegyedes közgyűlés első napjain az elnök ál­tal bemutatva s a köztanácskozáshoz ezek felvételével kez­dessenek meg. Tre­ncsinből, sept.­lyén. Tegnapi napon tartatott némelly országgyűlési tárgyak elintézése végett másod al­ispáni elnöklet alatt a szokottnál csekélyebb számmal össze­gyűlt RR. által e megye közgyűlése, mellynek jelentéke­nyebb tárgyai következők: 1) Felolvastattak a követek tu­dósításai némelly kerületileg már befejezett, de országos ülésekben még eddig el nem döntött tárgyakról, mellyek iránt pótló utasításokat kérnek. Ezek közt különösen elő­fordult az ősiség is, mellyre nézve e megye követeinek egyéb tárgyakkal, nevezetesen az adóval összefüggő utasí­tást adott annak czélszerű­ módosítására. Melly intézkedé­sek azonban más fordulatot vévén, e törvényhatóság képvi­selői annak nem eltörlésére, de megtartására szavaztak a kerületben. Kérik tehát küldőiket, mi tevők legyenek, vala­mint ezen, úgy egyéb tárgyak újabb előfordulta alkalmával? Mind­ezek az országgyűlési utasítást készítő választmány­hoz utasítottak bővebb tárgyalás okáért. 2) Felolvastatván a büntető törvénykönyv iránti észrevételek, mindenekelőtt azon pont ébresztő némi vitatkozásokat, melly által megen­gedtetik mind az al­á mind a felperesnek a megyeileg válasz­tott törvényszéki 12 bírák közül hármat hármat okadás nél­kül elmellőzni. Előhozatott, hogy úgymond, a gonoszoknak jogait nem szükséges szaporítani, hogy holmi dibdált embe­rek a legtisztességesebb, legérdemdúsabb bírák iránt is ten­nének kifogásokat, hogy ez az ítélethozástól elmozdított bí­rákra szeny, lealacsonyítás, prostitutio volna stb. Mintha bizony a gonosznak is nem lehetne bizodalma, mintha, min­denkor mind al — mind felperes csupa gonoszokból állaná­nak , mintha a leggonoszabbnak is nem volnának még bizo­nyos jogai, mintha az szégyen volna, ha valaki iránt — né­ha természeti antipathiából — kevesb bizodalmunk van, mint más iránt. És bár említtettek más részről is némelly ellenokok, határozatta jön, hogy csak úgy kívánja megadat­ni e megye a bíráknak ítéletteli elmozdítási jogát, ha akár al,­­ akár felperes ennek törvényes okait tudja adni. 33 Hasonlókép a büntető törvénykönyv iránti észrevételek felolvasása alkalmával a halál­büntetés eltörlésére is került a sor. És emelkedtek szózatok, gyakorlati szempontból pár­tolók a halál­büntetés megtartását hazánkban, melly úgy­mond még nem emelkedett a műveltség azon fokára, hogy ezt mellőzni lehetne, holott az műveltebb nemzeteknél sem töröltetett el még egészen. Az eltörlésére szavazók által ismételtettek több okok, mellyek részint a hírlapokból is­meretesek, részint már a jelen országgyűlés folytában ki­fejtettek s igy sikerült a halálbüntetés eltörlését két szótöbbséggel kivívni, azon módosítással, hogy ez csak ak­kor lépjen gyakorlatba, ha a büntető törvénykönyv minden intézkedései, ,különösen a javító rendszer eszközei életbe lépendenek. Évnegyedes közgyűlés f. h. 25-én, törvény­szék nov. 20-án fog tartatni. Vegyes közlések. Mi újság Budapesten? Az ágostai vallást követő evangélikusok egyházkerületi, valamint egyetemes közgyű­lése September 1-től 4-éig bezárólag elég élénken, de nem zajosan ment végbe ; a tót követségbeni választmány mun­kálatai most föl nem vétetvén , jövő évre halasztattak; ellen­ben a vallási sérelmek tárgyában részükről is pelilip hatá­­roztatott ő Felségének benyujtatni. — Vajda Péter ur a múlt hetekben hagyá el a fővárost s Szarvasra elutazott, uj tanári székét az ottani tanodában elfoglalandó. Alföldnek iskolázó ifjai tehát nem panaszkodhatnak többé, hogy tudományokban­ kiképeztetésök után messze földre kénytelenek járni; most itt az alkalom, alföld közép­pontján a jeles férfiú oktató széke, kinek a hasonlag derék társi ügyes kezelésük alatt a szarvasi kolozs újólag felvirágozásának örvend. — A fővárosban a lefolyt heteken átutazólag igen érdekes vendégek mulattak az irói világból, úgymint, Lichnovszky és Schwarzenberg herczegek, Hahn-Hahn Ida grófné s az ünnepelt dráma­­költő Grillparzer. A két utóbbi már eltávozott, útjukat Kon­stantinápoly felé gőzhajón folytatandók. Lichnovszky her­­czeg is, édes anyját látogatván meg a budai fördőkben, Bécs­­be s onnan jószágaiba visszautazott. Ez volt amaz érdekes herczeg, ki hires utazásai, spanyolországi kalandjai, csípős iratairól eléggé ismeretes, kivel fiatal honunkfia Teleki Sán­dor gróf Spanyolhont, Portugallt és Algírt megutazta.­­ Az ó­budai sziget felső csúcsán, a gőzhajógyár közelében, egy római sírboltot fedeztek fel, mellyet a víz hullámai mostak elő napfényre ; a hajógyár igazgatója azonnal további kiásatáshoz fogatott. Már­is egy négyszögü gránit köré bukkantak, mellyen a felirat ép és olvasható. A Sámson gőzös egy kitűnő vendéget hozott múlt hónap utolsó napjai­ban a fővárosba, az ifjú Milost, vagyis Obrenovics Mihályt, a trónja vesztett szerb­ fejedelmet. Kísérete nem volt számos, de szoros híveiből állott. Pesten csak rövid ideig mulatott, de ez alatt is meglátogatá a nemzeti színházat. — Vidéky ur, derék pesti rézmetszők egyike, Nagy Ignácz elhiresült „Tisztujitásá“nak egy nagyobb s négy kisebb jeleneteit réz­­remetszve két táblában elkészítvén, azok nem sokára meg­jelennek s 30 pokrjával egyenkint megszerezhetők lesznek. Az első lap a korcsmai jelenetnek híven felfogott csoporto­­zatát tárgyazza minden változati élénkségével. A képek színezve is lesznek, s kívánatos volna a cortestanyákat ve­lők földiszitni, hogy a mesterkélt aláásások annál kitűnőb­­beknek látszassanak.­­ Az iparkiállitás napról napra a legszebb s legbuzgóbb részvétnek örvend a közönség ré­széről, s méltán, miután (épen ellenkezőleg a műkiállitás­­sal) mind ízletes elrendezésére, mind tárgyainak gazdagsá­gára nézve a tavalyinál sokkal érdekesebb és nevezetesebb. — Híre szárnyal, hogy Schodelné asszony még két jótékony czélra szándékozik énekelni: először a megye teremében a leégett kovácsiak, másodszor a redoutteremben a conserva­­torium számára adandó hangversenyekben. — Egy német Othello meszököt­nek lenni mondalik egy pesti divatlap ál­­tal, egy pesti maroccoi hölgyecskével. A lány szép — úgy­mond — s a tüzes lovag annyit énekelt neki szerelemről, mig a lányszíj elszédült. Gyöngyösön szállak tengerre (az élet tengerére é s gyors vitorláju hajójuk ,a szerelem hajója) az üldöző anya elől mindeddig szépen elsikamlott. — Nifont de Barke jeles opticai b­remutatásába (a váczi utcza elején) újra 200 darabnál többre menő jeles festményeit rendre szándékozik nagyító üvegei alá alkalmazni, mellyek közül orosz felirásu magyarázatok írvák. R.ur figyelmeztetett többek által a körülírások megmagyarosítására, de ő, bár még egy évig szándékozik Pesten mulatni, azt tenni nem akarja, mivel az neki igen sokba kerülne, miután már legalább hat nyelven is lenyomatta ezen magyarázatokat, s igy fölöslegesnek tartá a magyart! Ám igy a magyar húszasoknak is feleslegeseknek kellene lenniök. —■ A N. Y. egy borzasztó esetet közöl. Budán — úgymond — a Tabánban egy 57 éves aggnő, miu­tán ebédét jó izün elköltötte s férjével minden elme — vagy házi háborgás nélkül mulatott, a mellékszobába ment és agyon szúrta magát; hét évvel ez­elött egy fia szinte ön­gyilkos lett. Mi bírhatta a nőt e tettre, megfogni nem lehet, mert házi s vagyoni állapota kedvező volt. — Egy divatlap neheztelőleg nyilatkozik, hogy K. Wesselényi Miklós Po­zsonyba érkeztet hamarább közték a német lapok, mint a magyarok. Igen, mert a német lap minden nap jelen meg, a magyar ellenben hetenkint csak kétszer, — s ez volt oka ! — Kisfaludy-Társaság. I. Miután Tóth Lőrincz úr, hat évig viselvén a titoknoki hivatalt, azt a társaság kezeibe letette ; ez neki eddigi lelkes és buzgó közremunkálkodásá­­ért köszönetet szavazott; s a választást ang­­ljére tűzvén ki, a legközelebbi három társasági évre titkos voksolás utján egy értelemmel Erdélyi János munkás tagját választot­ta , kihez ennélfogva utasittatnak mindazok, kiknek az inté­zethez közléseik vannak. — 11. Emlékezetbe hozatnak a társaság 1844re kitett következő jut­almai, úgymint 1. (Szépműtani) . Előrebocsátván mik legyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai; mulattassák ki, milly viszonyban áll az a drámai világirodalom egyéb kitünőbb irányaihoz ; mik annak egyfelül követésre, másfe­lül kerülésre intő oldalai, s melly irány az, mellyet mind a belső becset, mind a szini hatást tekintve, színköltőinknek követni kell. Jutalma 15 ar. 2) (költői). Kívántatik egy, vala­­melly emberi szenvedélyt előállító, s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a tárgy nem­csak a külső (kötött), hanem a belső (költői) alak szépsé­geivel is, képzelemhez és kedélyhez szólólag, adatik elő. Jutalma szinte 15 arany. Mindkét rendbeli pályamunkák be­küldésének határnapja f. évi nov. 20 dika, mindeig azokat tisztán s idegen kézzel írva, lapozva, s irótok nevét rejtő, gondosan bepecsételt levélre hivatkozó jeligével ellátva, Er­­délyi János titoknok ur (Pesten Fel-Dunasor, 39. sz.) veszi által. — III.Megszűnvén azon körülmények, mik a nemzeti könyvtár első folyamában megjelenő „Kisfaludy Károly min­den munkái“ nyolczadik (vagyis ingyen) füzete megjelené­sét akadályoztatták, annak képestül f. évi novemberi pesti vásárra megjelenése iránt a társaság levelezői s az előfize­tők ezennel bizonyossá tétetnek. —­IV. A Nemzeti Könyv­tár második folyamának első füzete, mellyben Kármán Lírá­sai foglaltatnak s „Fanni Hagyományai“ megkezdetnek, Kár­mán és Fanni arczképeivel diszesitve, Pesten Hartleben könyvárusnál megjelent, s 40 kron (a folyam utolsó füzete előfizetése mellett) a két haza minden hiteles könyvárusai, valamint a társaság kéréséhez képest a Kisfaludy K. munkái előfizetésgyüjtői által is, kapható. A második füzet, melly­ben Fanni Hagyományai foglaltatnak, és Csokonai Vitéz Mihály Minden Munkái kezdetnek meg, sajtó alatt van, s oct. 15én kiadatik. I­V. Sajtó alatt van a Kisfaludy-Társaság É­­vl­ap­j­a­i negyedik k­ö­t­e­t­e is, melly novemberi vásárra jelenendik meg Eggenberger J. és fia aca­­demiai könyvárusoknál, s kapható lészen szinte minden ha­zai könyvesboltban. — Végre VI. köretnek a társaság ala­pitó s pártoló tagjai, hogy az 1843-ra még hátralevő ka­mat- és segédpénz-tartozásaikat minél elébb méltóztatná­­nak Pestre a társaság pénztárnokához Nagy Ignácz úrhoz (a Jelenkor hivatalába) beküldeni. Költ Pozsonyban, sept. 12. 1842. D. Schedel Ferencz, igazgató. A M. Gazd. Egyesület f. é. augustus hava 25kén tartott kormányzó választottsági üléséből következő tárgyak tétetnek, mint a nagy közönséget érdeklőbbek közhírré: 1) Cs. kir. főherczeg nádor ö­zönsége által két rendbeli k. leirat mellett közlött tudósításaik az odesszai és hamburgi cs. kir. ügy­viselőknek, egyike a magyar borokkali kereske­désről Muszkaországban, másika a guanoféle trágya ha­­szonvehetőségéről, egész terjedelmükben fognak a „Ma­gyar Gazdában“ közrebocsáttatni. 2) A legmélyebb hálaér­zettel fogadta az Egyesület cs. kir. fölig Károly ő fenségé­nek abbeli kegyes válaszát, miszerint az Egyesület közben­járására a m. óvári jószágigazgatóságot utasítani méltózta­­tott, hogy a Máriavölgyi ligetben legújabban czélba vett réz­mi­v­e­l­é­s­i öntözési munkálatoknál a honi birtokosaink által netalán okulás végett küldendő mérnökök, gazdatisztek, vagy kézimunkások a féghi uradalom részéről tanulságos elfoglalást nyerjenek, mihelyt azok magokat­­. Libics jó­szágigazgató vagy Bischoff fölügyelő urnái Magyar­óvárott e szándékkal bejelenték. Mélyen megható egyszersmind az Egyesületet ö fönségének abbeli nagy becsű nyilatkozata, miszerint ő cs. kir. főhge mind azon koczkáztatások és ál­dozatokért, mellyeket illy nagyszerű vállalat igényel, an­nál inkább érzendi magát megjutalmaztatva, ha azokból nemcsak a fődrgi birtokokra háramlik haszon, hanem e vál­lalat egyszersmind a honi földmivelés lényeges támaszául is szolgálhat, mit az eddigi eredmények s az eddig kifejtett buzgóság után ítélve, méltán reményb­etni, melly kegyes válaszról a gazda közönség ezennel értesitletvén, figyel­meztetik, hogy olly viszonyok között, mellyek a rétöntö­zést megengedik, ezen alkalom használását az uradalmi mérnökök, gazdatisztek, vagy alkalmas kézi munkások ki­­képeztetésére elmulasztani, a hanyagság azon vétkei közé tartoznék, mellyeket megbánni igen, de helyrehozni többé nem vagy csak nagy veszteséggel lehet. 3) Szab. kir. Föl­ső Bánya városának 200 p­e­­rtnyi tőke alapitásáról való tudósítása hazafius köszönettel fogadtatott. 4) Örvendete­sen lepte meg a választottságot a Bihar megyei gazdasági fiók-egyesület keletkeztéről vett hivatalos értesítés s an­nak következtében örömmel fog az Egyesület a legújabb sarjadékával is a közös czélra közremunkálni. 5) Újólag lekötelező az Egyesület ritka sziveségével Plancert bécsi kereskedő derék hazánkfia, ki a sáfránytermesztés előmoz­dítására hazánkban kiosztás végett 180 forinton sáfrány­hagymát küldött. Azon honi gazdáink, kik e küldeményben részesülni óhajtanak (miután alulirt a német gazdák gyűlé­sének hivatalos látogatása végett holnap útnak indul) le­gyenek szívesek eziránt magukat t. Fényes Elek egyesü­leti előadó urnát jelenteni. 6) T. Beszédes Jós., Plötz Adolf és dr. Tognio Lajos urak igen becses könyvbeli ajándékaik köszönettel fogadtattak. t. Kulifay Wendel urnak a tagosz­tályt illető munkája pedig bírálat végett az ismeret­terjesz­tő szakosztálynak kiadatott. Végre 7­ határoztatott, hogy az 1844-ik évre szolgáló mezei naptárnak vörös betűkkel nyomatott példányai hasonlóan csak 6 pengő­úryal számit- 143

Next