Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-04-23 / 32. szám
32. szám. HÍRNÖK. Április 23. 1844 A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetése 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok árellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Névmagyaritás. Országgyűlési közlés. 182—183. kerületi ülések. A mart. 30ki főrendi ülésnek részletei. Pozsonyi ujdonságok. Ő Felsége születésnapjának megünnepelése. Megyei tudósítások: Pest és Krassóból Vegyes közlemények. Magyar academiai jelentés és felszólítás. Pesti hírek. Sobri. Aláírási felszólítás. Adakozások a miskolcziaknak. Erdélyi hírek. — Nagybritannia. Izland számára választási törvény. Francziaország. Titkolt sürgönyök Taitiból. Spanyolország. A királyné a cadixi herczegnek eljegyezve. Portugália. Almeida ostromoltatik. Görögország. Az alkotmány befejezve. Törökország. Rendszabályok az albán háborgók ellen. Éjszaka Deamerika. Texas egyesülni akar. Hayti. Uj forradalom. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs. s ap. kir. Felsége legkegy. engedelme következtében Eördegh Alajos és gyermekei ezentul „Ábrányi“ vezetéknévvel fognak élni.“ Ő cs. s ap. kir. Felsége Detrich Ignácz hradeki és lykavai kamrai ügyészt érdeme szerint nyugalmaztatni legkegyelmesebben méltóztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége a zágrábi kir. academiában mathesis tanítójává Petter Kajetán szép nm. és bölcsészeti tanárt méltóztatott legkegy. kinevezni. A nm. m. k. udv. Kamara Takács Ferencz pestkerületi felvigyázói gyakornokot eszéki sómázsálóvá nevezé, a kőrösmezői harminczadi ellenőrséget pedig Baternay József leordinai harminczadi ellenőrre ruházd. Lukyban a kamarai alerdészség megürült. Országgyűlési közlés. CLXXXII-ik kerületi ülés, ápril 20án kezdete 9/2, vége 102 órakor. A bányászati munkálat felolvastatott s minden lényeges változás nélkül elfogadtatott. CLXXXIII-ik kerületi ülés, april 22-én kezdete 9% órakor. Elnökség Rakovszky Adolf Thurocz, Nagy Károly Gömör megyék követei. Jegyző Szentkirályi Móricz, tollvivő Zákó István. A tanácskozások tárgya a nm.FRR nek a kir. városok elrendezése iránti észrevételei valának, mellyek pontonkint felolvastatván s részint elfogadtatván, részint a rendi szerkesztés mellett megmaradván, a KR. a 65. §-ig jutottak. Az ülés részleteit következő számunk nyujtandja. Pótoljuk ezennel a mart. 30-án tartott Förendi 134 országos ülésnek csak rövid vázlatban adhatott tudósítását. A tanácskozásokat egy m. gróf nyitá meg indítványával, melly a többség által el is fogadtatott. Előadásának ez a veleje: A városoknak alkotmányos törvényhozói joguk felett kérdés nem lehet, azt kétségbe nem vonhatja senki sem hazánkban, hol a városok a 4-dik rendet képezik. Nem is fogok ereszkedni ezen historicus jog alapjának fejtegetésébe, mert habár igen gyéren élvezték is ezen jogot utolsó időkben, és habár csaknem illusióvá szállíttatott az le, azon jognak historicus alapját senki nem tagadhatja. A kérdés tehát csak az arány körül foroghat, melly szerint a városok ezután ezen jogot gyakorolni fogják. E részben kimondom véleményemet, hogy én azon arányt, mellyet a tt. RR. javaslanak, elfogadom, és tiszta szívemből óhajtom, hogy ezen véleményem a mélt. Főrendi táblánál többséget nyerjen, mert ezáltal a méltányosságnak és igazságnak eleget teszünk, hazánknak alkotmányát pedig egy erőteljes támasszal gazdagítjuk. Lejártak azon idők, hol a nemesi rend ellenséges indulattal és gyanakodó szemmel nézett a városokra, mellyekben most az iparnak, a műveltségnek, és hazánk kifejlődésének egyik leghathatósabb tényezőjét szemléli; — lejártak ezen kivül azon idők is, hol az aristocratia elszigetelt állásában és kiváltságiban helyeztette dicsőségét, erejét. A méltányosság nemcsak, hanem az aristocratiának önérdeke kívánja a 19-dik században, hogy a 4-dik rend, melly nagy részt nem nemes polgártársainkból áll, a politicai jogok gyakorlatába helyeztessék, mellyeknek nélkülözése őt nem is a hazától, de bizonyosan az alkotmánytól és magától az aristocratiától elidegenítette; a méltányosság kívánja kimondani azt, hogy a 4-ik rendet a szerint, amint műveltsége,intelligenciája, jelentősége napról napra növekedik, gyámság alól kiszabadítsuk, és hogy a 4-dik rend önérdekét tulajdon küldöttei által az országgyűlésen közvetlen képviselhesse; de ezenkívül a monarchiát és az aristocratiát semmi által nem biztosítjuk inkább, mint ha az aristocratiának érdekével a 4-dik rend érdekét egyesítvén és összeolvasztván, az aristocratiának a 4-dik rendnél sympathia eszközöltetik, nem pedig az által, ha az aristocratia minden más osztályokat tulajdon érdekeinek képviseléséből kizár. Azoknak pedig, kik ez által aristocratiai életünket veszélyeztetve találják, és kik a democraticus elemeknek túlnyomóságától tartanak, megnyugtatására meg kell jegyeznem, hogy én egy olly democratiától, mellynek politicai joga elégséges vagyonbeli qualificatiókon alapszik, mellynek a közcsend és bátorság fentartása úgy fekszik szivén mint nekünk, melly democratia hazánknak anyagi és szellemi előmenetelét, kifejlődését, iparát és szorgalmát előmozdítja, illy democratiától én nem tartok. Egy olly democratia a hazát és az alkotmányos életet veszéllyel nem fenyegeti, sőt szükséges, hogy egy olly democratiára, egy illy vagyonos középrendre támaszkodjunk azon számos democratikus elem ellen, melly a megyékben túlnyomó hatalmat gyakorol, melly hazánk kifejlődését és valódi haladását akár valóságos korbácsolás akár makacs ellenszegülés által gátolja, a közrend és közbátorság biztosítására nézve pedig semmi garantiát nem nyújt. Ezen tekintetből indultak alkalmasint a tt. Rt., midőn méltányolva a kir. városok históriai jogát, méltányolva kifejlődésöket, a városok országgyűlési szavazatának számát talán nagyobb mértékben állapították meg, mint azt a városok népessége, vagyona és az általuk viselt közterhek mennyisége jelenleg igényleni látszik; — ugyanezen szempontból indulok ki én is, és mint előbb kijelentettem, a tt. RR. által ajánlott arányt részemről elfogadom. De midőn a tt. RRkel in Ihesi tökéletesen kezet fogok, az alkalmazásra nézve némi észrevételeim vannak. Ugyanis 1-el a tt. RR. a megyei szavazatot kettőztették, én pedig ezen rendelkezést szükségtelennek tartom, mert szintúgy megállhat azon arány, mellyben a tt. RR. a városok szavazatát megállapítani akarják, ha 32 voks helyett a városoknak 16 tulajdonittatik; azon rendelkezés pedig, melly szerint a megyék szavazatai kettőztetnek, az országgyűlés elrendezésébe igen bevág; — és azt vélem, lehetetlen volna, legalább a méltányosság elve szerint, ha a megyék szavazatai kettőztetnének, egyszersmind a káptalanokról és kerületekről és másokról is nem rendelkezni, hogy azon arány helyreállíttassék ; nem találom egyáltalában rendben, hogy e törvényczikkben, hol egyedül a városok elrendezéséről és a városok szavazati jogáról rendelkezünk, egyszersmind per tangentem a megyék szavazatát megkettőztessük, és e részben változást tegyünk, és igy előrebocsátván, hogy szükségtelennek tartom a szavazatok megkettöztetését, mint a tt. RR. kívánják, és megtartván azon arányt, mellyből a tt. RR. kiindulnak, midőn én azon 16 voksot megállapittatni kívánom, ennek természetes következése az, hogy azon felosztás, mellyet a ti. RR. közöltek, vélekedésem szerint legalább többé meg nem állhat. Ennélfogva bátorkodom a mélt. FőRRet felszólítani, hogy egy olly kulcsnak kidolgozására nézve, akár a mélt. FőRendi táblának köréből egy választmány küldessék, akár a tt.RR. szólhassanak fel, hogy azon mennyiséghez, mellyel bátor valék ajánlani, módosítsák a jelen kulcsot, fentartván mindazáltal magamnak a tanácskozás további stádiumában azon felosztásra nézve némi észrevételeimet. Hanem ezenkívül 3-szor figyelmeztetnem kell a méltóságos Főrendeket még egy körülményre. Habár igen sürgető körülmények kívánják is azt, hogy a városok szavazata iránt rendelkezzünk, kétséget nem szenved az, hogy ez is az országgyűlés coordinátiójának egyik lényeges kérdését praeoccupálja, de felséges Urunk a k. kir. előadásokban felszólította az ország RReit arra, hogy addig, míg az országgyűlés koordináltatik, a városokat rendezzük el. — ezen útmutatást követve, kívánatosnak tartom, hogy egy külön szakaszban jelentessék ki, miszerint a tt. RR. tervezzenek egy új szakaszt, mellyben jelentetnék ki, hogy a városok szavazatáról történt rendelkezés addig, míg az országgyűlés koordináltatni fog, ideiglenesnek tekintetik. Abban öszpontosítom tehát véleményemet, 1-er, hogy midest elfogadom az arányt; 2-er: szükségtelennek tartom a megyék szavazatát kettőztetni, és nem találom helyén ezen munkálatban a 32 voksot, mert ugyanezen arány megállhat a 16 szavazat mellett is, és ennélfogva új kulcsnak kidolgozásáról gondoskodjanak a mélt. FeRR, akár egy választmány kiküldése, akár a tt.RRnek felszólítása következtében. Végre hogy egy külön §-ban kimondassék, miszerint ezen provisio a városi szavazatokra, mig az országgyűlés coordináltatik, csak ideiglenesnek tekintetik. — Egészen ellenkező értelemben nyilatkozott egy méltóságos báró: Midőn, úgymond, a tt. RB. a királyi városok országgyűlési aránylagos szavazatát ezen VII. Részben elhatározták, ezt az elrendezéstől, még pedig azon elrendezéstől föltételezték, mellyet az első fokban előadtak. Ezen elrendezés minekutána a maga lényegében a m. FRR. által megváltoztatott, ezen szavazati arány nem állhat meg. Bátor leszek azon változásokat rövid vázlatban elősorolni: a t. RB. azon név alatt: „város“ a „polgárok összegét“ értvén, a városi lakosok közül azokat, kik fekvő birtok tulajdonosai, kik keresetmódjuk által független állásukat fen tudják tartani, kiknek önjóléte a rendben tartásától feltételeztetik, polgárokká akarták tenni, hogy igy ezeknek összes nagy száma az egész várost méltókép képviselhesse. A m. FRR. olly annyira felcsigázták a polg. qualificatiót, hogy az illy qualificatióval bírók összege repraesentálhat egy vagyonos castát, de nem az egész várost. A t.RR. ezen polgárokat azon joggal kívánták felruházni, hogy közvetlen válasszák az országgyűlési követeket, a m. FRR. ezen választást kizárólag a választott polgárokra akarják bízni, tehát még azon egész polgárságra sem, melly aránylag csekély, s a nagy qualificatio által leolvadt száma által összesen sem képviselheti valójában a várost, hanem ennek csak egy részére. Ezen csekély szám által megbízott követeket hogy lehessen már úgy tekinteni, mint a város képviselőit. A tt. Rt. a város beligazgatását a képviselőkre és a szabad választás útján alakítandó tisztviselői karra bízták ; a m.FRR, a képviselők vagy megbízottak hatáskörét megszorítván, a tisztviselőkre bízták ezt, olly tisztviselőkre, kiket, korlátlan kijelölési jogot adván a felügyelőnek, egyedül a közbirodalom választottéinak tekinteni többé nem lehet. A tt. RR. a kir. dij megváltását kötelességekül tévén a kir. városoknak, független, egyforma állásba akarták ezeket helyeztetni; a vn. FRR. ezen függést továbbá is fentartani akarják azáltal, hogy a megváltást a kormány akaratától feltételezik, sőt sértetten hagyni akarják a Kincstár azon jogát, hogy a díjt felebb emelhesse, melly jog ügyes használata által mi ily hathatós befolyás gyakoroltathatik a városokra, tovább mutogatni szükségtelen. Tiszta meggyőződésem szerint ezen belszerkezetre nézve történt, most általam felhozott lényeges változások után a sz. kir. városok nevében az országgyűlésre küldendő követeket épen olly kevéssé lehet úgy tekinteni, mint az összes polgárság képviselőit, mint az eddigi követek ilyeneknek el nem ismertethettek, ehhez járulván még az, hogy ha utasítással fognak elláttatni a városi követek, ezen utasítást nem azok adják, kik a követeket választották. Ezeknél fogva ezen, a maga lényegében megváltoztatott belszerkezetben többé én az ellen, hogy a kir. városok országgyűlési befolyásának növelése a közállományra nézve káros következéseket nem okozhatna, elegendő garantiát nem találok, és a kir. városok szavazati jogának gyakorlatában változást tenni addig nem akarok, míg ezen általam említett lényeges különbségek a m.FBR. s a t. RR. nézetei közt a belszerkezetre nézve azáltal meg nem szüntetnek, hogy a t. RR. nézetei elfogadtatnak. Az előttem szólott gróf által tett indítványhoz én egyáltalában nem járulok. — Ezen előadást czáfolólag egy m. kormányzó igy szólalt fel: A m. FRR. tettek ugyan változásokat a t. RR. javaslatában és a polgárok qualificatióját bizonyos tekintetben felemelték, de teljes meggyőződésem szerint azon változások olyanok, mellyek egy részről a szabadság minden gyakorlatának korlátozása nélkül oda vannak irányozva, hogy a polgári jogok ollyanok által gyakoroltassanak, kik annak gyakorlatára képesek, és kiktől ezen gyakorlat által idővel haszon a hazára nézve méltán reménykezik. Ha a polgárok száma némileg kevés illetett is, úgy vélem, hogy ez a szabadság eszméjének egyáltalában semmi kárával nem történik.Látjuk a megyékben, mennyire ferdén használtatik és mennyi visszaélések történnek a szabadság gyakorlatával olly egyének által, kik azt felfogni, méltányolni és ítélni nem képesek; kik sem értelemmel, sem megbírálással és részrehajlatlansággal nem bírnak ; és úgy vélekedem, hogy ha a megyékben is olly rendszer hozattatnék be, mint azt a m.FRR, a városokra nézve javasolják, úgy bizonyosan a szabadság nem vesztene, hanem inkább nyerne. Hogy a képviselőkre és megbízottakra van bízva azon jogok gyakorlata, azt vélem, ki ki tudván, hogy mit biz arra, kit választ és kit azon jogok gyakorlatával fel akar ruházni, és kit ő köréhez képest közelebbről és bővebben ismer; ezáltal reá nézve semmi fogyatkozás nem történik. Abból, hogy az uralkodó nem köteleztetik a kir. díjnak 6 peres kamatérti átengedésére, én a szabadság korlátozását egyáltalában következtetni nem tudnám, szabadságában állván kölcsönös alku mellett egyezkedni, és méltóztassanak felvenni, hogy valljon a papi dézmára nézve azért, hogy valaki papi dézmát űzet, lehet-e következtetni azt, hogy, attól, kinek fizet, az valami függésben áll? A fizetés a hatalomnak semmi befolyását egyáltalában nem tételezi fel. Méltóztassanak felvenni, hogy hitelező és adós között van a szó. Mondatott, hogy azáltal, ha az utasítások nem a polgárok által adatnak, szinte a szabadság korlátoltatik. Ez meggyőződésem szerint bizonyosan nem áll, mert mikép van a dolog a megyéknél e részben? valljon a köznemesek készítik-e az utasítást és a pótlóutasítások adásába a köznemesek vannak-e befolyással, vagy nem-e inkább egy két főelmebeli túlbefolyással bíró egyén? Meg vagyok győződve, hogy a megyékben a választók roppant tömege az utasításadásra semmi befolyással nincsen; ebből tehát azt, mit az előttem szólott le, felhozott, következtetni nem lehet, sőt egészen az ellenkezőről vagyok meggyőződve, és hogy ha a városokban mindjárt kezdetben olly egyénekre hagyatik az utasításadás, kiket a választók azzal megbíznak, ezen utasítások sokkal inkább szellemükben lesznek adva, mintha ezen jog az ő kizártukkal, némelly, túlbefolyással biró egyén által gyakoroltatnék. Rég ideje annak, hogy a m. törvényhozás kimondotta azt, hogy a birtok és itelligentia képviselve legyen.— Egym.gr. szinte meg nem elégedek a városok e táblábani elrendezésével, azzal vádolván a m. FRRet, hogy a szabályhozhatási jogot, úgyszólván, a városok kezéből kivették, mivel a szabályokat csak akkor lehet végrehajtani, miután jóváhagyattak a Htó-Tanács által, és igy a szabályhozhatási jogot a városoktól elvették, és a Htó-Tanácsnak adták át; tömérdek nagy qualificaliók által a városok legtöbb lakosait a polgárságból kizárták ; továbbá a polgárokat polgári joguk gyakorlatából kirekesztették, mivel a polgárok sem nem választók,sem nem tanácskozók, hanem mind a kettőt egy testületre bízták, melly hasonló az eddig volt azon testülethez, melly castát képviselt, mellyet bureaucratiának nevezünk, mellynek érdeke mint az egész státusban, úgy a városokban is a polgárok, és többi lakosok érdekétől különbözik és elválik; továbbá a kir. dij megváltását parancsolólag ki nem mondják, hanem a felek önkényére bizzák, következéskép a kir. városokat a kamarátóli függésben megtartották, és miután, úgymond, a m. F.-Rt. a városoknak mostani abnormis állapotát nem változtatták, hanem azokat továbbá is abbanhagyták: nem csodálkozom azon hogy többen, kik a 16 szavazat mellett nyilatkoztak, és kik, ha tőlük függne, ugyanannyi szavazatot adnának a városoknak, mint az 1608ik törv.czikkben van, t. i. 47 szavazatot. Azt tartom, czélunk nem az, hogy a városoknak azon állásban, mellyben eddig voltak, több szavazatot adjunk. Én azok közé tartozom, kik a városoknak állását méltányolni tudják, és igy örömest adnék 16 szavazatot a városoknak, de azon elrendezéssel-