Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-19 / 92. szám
02. szám. Szerkeszd s kiadja Kalásfalvi Orosz József. November 10. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmes, politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehérutczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Országgyűlési közlések. Concertation keresztül ment törvényczikkelyek. Részlete az utolsó főrendi ülésnek: kir. Személynek ő amaga búcsúbeszéde. Szenetek, felirási és törv.javaslatok, s kir. válaszok Pozsonyi újdonságok. Megyei tudósítások. Tolnából és Vasból. Vegyes közlemények. Szeged. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Belgium. Németalföld. Kis futár. Könyvismertetés. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. k. ap. Felsége a temesi k. kamarai igazgatóságnál megürült fizetéses ülnöki helyet, Ungár Mihály ottani aduarra, és az ideiglenes hetedik ülnöki helyet Fiuk János ottani igazgatósági aduarra ruházni kegyeskedett. Országgyűlési közlés. Concertation keresztül ment törvényczikkek. (Vége.) Törvényczikkely. Az 1840. észt. 15. törvényezikkben foglalt váltó-törvénykönyv némelly szakaszainak világositásáról s illetőleg módosításáról. Az 1840. észt. 15. törvényczikkben foglalt váltó-törvénykönyv következőképen bővítetik, illetőleg módosittatik: 1. §. Az 1. Rész 10. §-ban foglalt ezen szavak helyett „kik teljes koruságukat elérték“ következők tételnek „kik 20 évüket elérték.“ 2. §. Az I. Rész 14-ik §-hoz hozzáadatik: „A váltókra zsidó betűkkel tett akármelly írások érvénytelenek.“ 3. §. Az I. Rész 16. §-nak szövegéből ezen oda nem tartozó szavak : „a 10. §. által meghatározott eseten és módon kívül“ kihagyatnak. 4. §. Az I. Rész 132. §-nak 3-ik pontjához hozzáadatik: „A váltó törvényszékek mindegyik váltójegyzőt hiteles alakú jegyzőkönyvvel látandják el,mellybe az általa kivett óvásokat időrendszerint beiktatni, és ezen jegyzőkönyvet a váltó-törvényszéknek évnegyedenkint bemutatni tartozik.“ 5. §. Az I. Rész 136. §-ának végéhez ez adatik: „Ha ezen mlllik fejezetben foglalt rendeletek bármelly pontjának teljesítését az illető törvényes személyek elmulasztanák, a váltó-törvényszék által megítélendő kárpótlással tartoznak, s ezen kívül a váltójegyző ismétlés vagy nem fizethetés esetében a jegyzőségtől is elmozdittatik.“ 6. §. Az I. Rész 185. §. következőképen bővíttetik: „Azon váltót, melly már elfogadtatott, ha az elfogadási aláírás nem tagadtatik, kifizetni az elfogadó még akkor is tartozik, ha a váltó egészen hamis lenne, azonban a csalárdsággal élők ellen minden jogai fenmaradnak; de ha ezen maga az elfogadási, illetőleg kibocsátási, forgatási s a t. aláírás hamis volta bizonyittatik be: az ezek valamellyikénél fogva beperlett adós az ellene támasztott kereset alól fölmentetik; mind a két esetben azonban a váltóhamisitókra nézve a jelen törvényezikk 28-ik §-ban körülirt eljárásnak van helye.“ 7. §. Az I. Rész 190. §-hoz végül hozzáadatik : „Ha pedig a váltó lejárata a bemutatástól számítandó volt, s ezen bemutatás még meg nem történt, vagy bármelly okból a lejárat nem tudathatik, a 45. napi határidő a váltó-törvényszéknek a váltó megsemmitése iránt hozott végzése keltét követő napon kezdődik. 8. §. A II. Rész 2-dik §-nak d) pontjához hozzá jön a h) pont alatt alább említett kivétel. 9 §. A II. Rész 2-ik §-nak h) pontjához hozzáadatik: „Zeng és starlopágó városok és kikötők, az odosaczi végezredbeli egész tengermellék, Jablanacz és Gyurgyevacz tengermelléki helységekkel együtt“ 10. §. A II. Rész 6-ikához hozzáadatik: „A magyar tengermelléki kormány, mint váltójeltörvényszék, egy elnökből, négy törvénytudó bíróból s két kereskedői ülnökből állandó üléseiben itélethozásra az elnökkel együtt szinte 5 tag szükséges. 11. §. A II. Rész 131k §sa igy módosittatik: „Váltói s mindazon ügyekben, mellyek felebbvitel utján a váltójeltörvényszékre tartoznak, felebbvitel esetében legfelsőbb itélőszék a hétszemélyes Tábla egyik osztálya leend, mellyhez ő Felsége két előadó ülnököt a kir. városokból és kerületekből habár nem nemeseket is, úgyszintén több más előadókat, s ülnököket is születésre tekintet nélkül a szükséghez képest adand, kik ezen osztály bíráskodása alá tartozó minden ügyekben üléssel és szavazattal fognak bírni. A tábla ezen osztálya törvényszünet nélkül s törvényszakok alatt is, külön folytonos üléseket tartand, melly ülésekben itélethozásra az elnökkel együt hét tag jelenléte szükséges“. A szakasznak többi része változatlanul marad. 12. §. A II. Rész 96-ik §-hoz végül hozzáadatik: „Ezen §-nak a megjelenési határnapnak elmulasztásáról szóló rendelete a kereső félre is kiterjesztvén, az idézett félnek méltatlanul okozott kár és költség megtérítésében a meg nem jelenő felperes elmarasztandó.“ 13. §. A II. Rész 106-ikának b) pontja ekkér módosittatik: „Minden a kereskedés, vagy gyártás köréhez tartozó, de időre tett kereskedési ügyletek CHandels Zeit, Geschäfte), származzanak azok bár hitelbe tett adásvevés vagy egyéb kereskedési vagy váltói üzletekből, a fentebbi módon hitelesített első feljegyzési könyvekbe CSírazza Journal, Prima Nota Cassabuch) időrend s az illető segédkönyv száma szerint jegyeztessenek fel.“ Ugyan azon 1Q6-ik §. c) pontjának utóbbi része így módositatik: „Ezen számvitel „tartozik és követel“ (credit und debet) szóval jegyzet rovatába minden ezen személyt illető tétel (Posten) az első feljegyzési, vagy segédkönyvből annak lapszámával summásan átvitetendő.“ Ugyanezen 106. §-nak d) pontja ekkér módosittatik: „Az első feljegyzési vagy segédkönyvbe a kereskedő vagy váltó ügynek esztendejének, havának, s napjának megjegyzése mellett, a jogczim is p. o. adásvevés, csere, kereskedési díj s a t. mellyből a kereskedői ügy eredeti, megneveztessék.“ Ugyanezen 106. §-nak f) alatti ponja ekkér módosittatik: „A számviteli vagy főkönyv, egy időben, vagy maga a kereskedő s gyártó, vagy pedig egy arra rendelt segéde által vezetendő , az első feljegyzési vagy segédkönyvek azonban egy időben felváltva több kezek által is vezettethetnek.“ 14. §' A II. Rész 142. §-nak végéhez hozzáadatik: „Mik az ítélet megsemmisítésére nézve ezen s az előző 140. és 141. §§-ban rendeltetnek: a váltóhatározatokra, s váltói végrehajtásokra is kiterjesztetnek.“ 15. §. A II. Rész 143. §-nak végszavai onnét kezdve „s valaki a váltótörvényszék eljárását“ a szakasz végéig kihagyatván , az ott foglaltak helyett következők rendeltetnek: Ha valaki a váltótörvényszék eljárását,vagy határozatának végrehajtását erőszakkal gátolná, ezen esetben a bírói zár az erőszak miatt össze nem írathatott vagyonra is kiterjesztettnek tekintetvén, az ellenszegülő ellen a végrehajtó bíró felszólítására megyékben az alispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, vagy ezeknek helyettesei, a szükséges hatalom kart a II. Rész 273-ik §-ban kimondott felelet terhe alatt, azonnal kirendelni, és minden egyes esetet a legközelebb következő közgyűlésre tudomás végett bejelenteni tartoznak. 16.§. A II. Rész 149. §-hoz hozzáadadik: „A kiküldött váltó-törvényszéki törvénytudó tag, az általa teendő akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtást, az illető helybeli hatóságnak előrebocsátandó tudósítása mellett, s küldöttjének jelenlétében teljesitendi; — az ekképen tudósítandó törvényhatóságnak illető tisztviselője mindazonáltal a végrehajtó törvényszéki tag által kijelölendő helyen s időben okvetetlen megjelenni tartozik; különben a mulasztásából eredhető hátramaradásokra nézve a felelet terheit illetvén, a kiküldött törvényszéki tag az ő jelenléte nélkül is a reá bízottakat teljesítheti.“ 17. §. A II. Rész 153. §-a ekképen módosittatik: „Minden a fentebbiek szerint összeirt s bírói zár alá vett javakra, a végrehajtó félnek v.törvényi zálog, s elsőbbségi joga van; s az illyen tárgyak, mind a foglalás alá került, mind a megbízott személynél olly letéteménynek tekintetnek, mellynek szándékos rontása vagy elidegenítése a váltótörvényszéknek az irományok átküldése melletti bejelentése után, ez illető törvényhatóság által a legsúlyosabb beszámitásu tolvajság büntetésével fenyítendő ; a rontás s elidegenítésből származott kárnak megtérítése pedig a váltótörvényszék által meghatároztatván, váltójogi szokott eljárás útján fog az illetőn végrehajtatni.“ 18. §. A II. Rész 157. §-nak végéhez hozzáadatik: „Ha pedig a végrehajtási végzéseknek bemutatása egyszerre történt: a végrehajtási folyamodás beadása, és ha ez is egy időbeli, a kereset megindítása ad a kielégítésre nézve elsőbbséget; az illető ház vagy földbirtokos mindazonáltal — kinek, vagy megbízottjainak a végrehajtó, a végrehajtást mindig bejelenteni köteles — folyó félévre hátralevő ház vagy illetőleg haszonbérre nézve mindenek előtt kielégitendők.“ 19. §. A II. Rész 163. §~a következőképen változtatik meg: „Ki a végzéssel meg nem elégszik, ellene a váltófeltörvényszékhez folyamodhatik, a folyamodónak a felebbvitel váltófeltörvényszékre s illetőleg a legfelsőbb ítéletőszékre is birtokon belül megengedendő; s az illy igényt követelés alatt álló tárgyakra addig, mig ezen követelés iránt felebbvitel útján eldöntő határozat nem hozatik, a kielégítési végrehajtás, hol annak egyébiránt helye lenne, ki nem terjesztethetik.“ 20. §. A II. Rész 172. §-nak végéhez hozzáadandó: „A városi tanács s illetőleg kiküldő szolgabiró által ezen §. szerint hozandó határozatok, a 163. §. értelmében a váltójeltörvényszékre s illetőleg a legfelsőbb ítélőszékre is birtokon belül felebbvihetők.“ 21.§. A II. Rész 164. §hoz hozzá jön: „Midőn a biztosítási végrehajtás folyama alatt az adós ellen csőd nyittalik , a biztosításban eljáró végrehajtó, a csőd megnyitásának elrendelését magában foglaló birói ítélet hiteles kiadásának vele tett közlése után, a biztosítási öszveirás további folytatásával azonnal felhagyni köteles: az addig öszveirtakra nézve mindazonáltal a tett biztosítási végrehajtás teljesen érvényes.“ 22. §. A II. Rész 174. §-a ekképen változtatik meg: „A betáblázott váltó, váltói minéműségét elveszti, s közönséges kötelezvénynek tekintendő.“ 23. §. a II. Rész 178 §-hoz hozzáadatik. Ha a váltó-törvényszéki biztosítási, vagy kielégítési végrehajtást az 1836 . évi 15. t. sz. 4-ik §-ának értelmében tett birói zár előzi meg, az ekképen birói zár alá vett javakat a váltótörvényszéki végrehajtó is a váltókövetelőnek részére zár alá vetteknek nyilatkoztathatja, s ez esetben köztörvényi végrehajtó biró a zár alávett javaknak árverését az illető váltótörvényszéki végrehajtónak előre leendő tudósításával, s ha megjelenik, jelenlétében eszközlendi; ugyan ez teljesítendő viszont akkor is, midőn az 1836. évi 15. t. ez. 4-ik §. értelmében ingó vagy betáblázott adóssággal nem terhelt ingatlan javakra teendő birói zárt v.törvényszéki, akár biztosítási akár kielégítési végrehajtás előzi meg; a kielégítési elsőség mindazonáltal mind a két esetben azon követelőt illeti, kinek részére a birói zár előbb létetett.“ 24. §. A II. Rész 106. §ában ezen szavak helyett: „Vinodoli uradalmak kivételével“ jön „a Vinodoli, Hrelini és Buccari uradalmak kivételével.“ 25. §. A II. Rész 16. Fejezete 1-76 §-nak 6-ik pontja ekképen változtatik meg: „Egy kereskdő kereskedői könyv hitelesítéséért 3 forint.“ Ugyanazon 1-ső §. 8-ik pontja helyébe jön : „A számvitel (Conto) kivonatának, és törvényes hitelesítésének díja 1 frt.“ Ugyanazon 1-ső §-nak 17. s 18. pontjai helyett a következők iktattatnak be: „17. A váltótörvényszékek által, az elöttük folyó perekben hozott végzések s ítéletek között a díjazásra nézve különbség nem tétezvén.“ a) Közbeszóló végzésért 20 kv. b) A pert eldöntő végzésért vagy ítéletért, ha a per tárgya 100 forintot meg nem halad, 2 forint, 100-tól 1000 forintig 6 forint, 1000-től 10,000 forintig 12 forint, 10,000 forinttól határozatlan summáig 24 forint fizetendő. 18. Ezen díjaknak felét a felperes, felét az alperes fél fizeti s azért, hogy akár a felperes, akár az alperes fél több személyből áll, a megállapított díjak nem öregbiítethetnek. A perbeszédek feljegyzéséért díj nem jár. 26. §• All. Rész 16. Fejezete 17. §nak végéhez hozzáadatik: „Az eljáró tisztviselők által felszámítandó díjaknak, költségeknek szabályozása mindazonáltal az Ítélő v.törvényszéket illeti. 27. §. A II-ik Rész 3 / 26. §-nak rendelete továbbá is fenmaradván ; egyébiránt mindazon kivételek, melylyek a v.törvénykönyvben a magyar tengermellékre nézve tétettek, jövendőre eltöröltetnek, s a váltótörvénykönyv a magyar tengermellékre minden tekintetben kiterjesztetik.“ 28. §. A váltótörvénykönyv kiegészítésére a fentebbieken kívül még következők rendeltetnek: A) A váltó hamisításáról. Az, ki hamis váltót készít, vagy valamelly magában igaz váltót bármelly részben meghamisít, vagy illy váltót, annak hamisságát tudva, mások ellen használ, mint tolvaj minden okozott károknak és költségeknek, a mennyiben váltótörvénykezés útján meg nem ítéltettek, megtérítése mellett 8 évig terjedhető rabsággal büntetendő; s az e részbeni eljárásra nézve addig, mig a törvényhozás a bűnvádi eljárás iránt általánosan rendelkezendik, következők határoztatnak : a) A váltótörvényszék, midőn valamelly váltónak hamissága, vagy meghamisítása előtte bebizonyittatik, azt ítélet által kimondja, egyszersmind pedig minden közbejött irományokat az illető megyei, kerületi vagy városi törvényhatóságnak haladék nélkül megküldi. b) A tudósított törvényhatóság mindazok ellen, kik a váltótörvények tudósítása szerint, vagy különben is a kérdéses váltólevél meghamisításában, akár közvetett, akár közvetlen részvétnek vagy annak gyanújával terhelteinek, hogy illy váltót mások ellen, annak hamisságát tudva használtak, a váltótörvényszék tudósításának vétele után azonnal bűnpert indíttatni, egyszersmind pedig a netalán még szükséges további vizsgálatot, sőt a körülményekhez képest a vádlottak azonnali letartóztatását is nyomban megrendelni köteles. c) Ezen bűnperben a váltótörvényszéknek a kérdéses váltónak hamisságát kimondó ítélete kérdésbe nem vétethetik, hanem a hozandó ítélet csak a bűnösöknek s büntetéseknek meghatározására, valamint a váltóilag meg nem ítélt károknak s költségeknek megtérítésére terjesztethetik ki. d) Az illy per törvényszünet idején is folytatandó lévén, a váltótörvényszék tudósításától számítandó legfelebb fél év alatt végítélet által befejezendő. e) A hozandó akár marasztaló, akár felmentő ítélet, a királyi curiára minden esetre felebb fog vitetni, s ott soronkivül azonnal megvizsgálandó, f) Olly hamis váltó iránt, melly váltó-törvényszék előtt, mig keresetbe nem vétetett, az illető büntető bíróságok mindazokban , mik a büntető hatóság köréhez tartoznak, a köztörvény szerint járnak el, s hoznak ítéletet, a fentebbi d) és e) pontoknak rendeletei mindazonáltal ez esetben is teljesítendők. g) A váltó hamisságának kinyomozására netalán szükséges tiszti vizsgálatokat az illető váltótörvényszékek megkeresésére megyékben az alispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, haladék nélkül végrehajtatni kötelesek. h) Váltó-hamisítás iránt folytatandó bünperekben a büntető hatóság, megyékben mindig a megyei törvényszéket illeti. B) Az áruszerzési kötésekről. 1. §. Minden olly adásvevési szerződés, melly valamelly ingó vagyonnak jövendőbeli átadása föltétele mellett köttetik, áruszerzési ügy tárgya. 2. §. Áruszerzési kötésben azokon felül, mellyek minden írott szerződésekben megkivántatnak, úgymint a szerződők neveinek aláírása, a kelet helye és ideje, következő kellékek szükségesek: a) Hogy írásba foglaltassák, és nyilván áruszerzési kötésnek megneveztessék: bejegyett kereskedők, gyárosok és közkereseti társaságok irányában azonban a hites alkusznak törvényszerű kötés bizonyítványa is milyennek tekintetik, b) Az áru megnevezése, c) Annak pontosan meghatározott mennyisége. d) Minősége. e) Meghatárott ára. f) Átadás és fizetés ideje és helye. 3. §. Ha az áruszerzési kötést a vevő szegi meg, tartozik: I. Az eladónak a kötés nem teljesítéséből számazott, és bebizonyított minden kárát, melly alatt az árkülönbség is értetik, és költségét ugyan ezúton megtéríteni. 2) Ha kötbér vagy biztosítási díj (Assecurant Praemie) volt kialkudva, e mellett az árkülünbözet megtérítését követelni nem lehet. A kötbér vagy biztosítási díj legmagasbja száztól tíznél felebb nem rúghat. 4. §. Ha pedig az áruszerzési kötést az eladó nem tartja meg, a vevő irányában, ugyan azon tartozásai lesznek, mellyek az eladó javára az előző 3. §-ban foglaltatnak , és