Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-19 / 92. szám

02. szám. Szerkeszd s kiadja K­alásfa­lvi Orosz József. November 10. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmes, politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehér­­utczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Országgyűlési köz­lések. Concertation keresztül ment törvényczikkelyek. Részlete az utolsó főrendi ülésnek: kir. Személynek ő amaga búcsúbeszéde. Szenetek, felirási és törv.javaslatok, s kir. válaszok Pozsonyi újdonságok. Megyei tudósítások. Tolnából és Vasból. Vegyes közlemények. Szeged. Nagybritannia. Fran­­cziaország. Spanyolország. Belgium. Németalföld. Kis futár. Könyvismertetés. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. k. ap. Felsége a temesi k. kamarai igazgatóságnál megürült fizetéses ülnöki helyet, Ungár Mihály ottani ad­uarra, és az ideiglenes hetedik ülnöki helyet Fiuk János ottani igazgatósági ad­uarra ruházni kegyeskedett. Országgyűlési közlés. Concertation keresztül ment törvényczikkek. (Vége.) Törvény­cz­ikkely. Az 1840. észt. 15. törvényezikkben foglalt váltó-törvény­könyv némelly szakaszainak világositásáról s illetőleg mó­dosításáról. Az 1840. észt. 15. törvényczikkben foglalt váltó-tör­vénykönyv következőképen bővítetik, illetőleg módosittatik: 1. §. Az 1. Rész 10. §-ban foglalt ezen szavak helyett „kik teljes koruságukat elérték“ következők tételnek „kik 20 évüket elérték.“ 2. §. Az I. Rész 14-ik §-hoz hozzáadatik: „A váltókra zsidó betűkkel tett akármelly írások érvényte­lenek.“ 3. §. Az I. Rész 16. §-nak szövegéből ezen oda nem tartozó szavak : „a 10. §. által meghatározott eseten és módon kívül“ kihagyatnak. 4. §. Az I. Rész 132. §-nak 3-ik pontjához hozzáadatik: „A váltó­ törvényszékek mindegyik váltójegyzőt hiteles alakú jegyzőkönyvvel látandják el,melly­­be az általa kivett óvásokat időrendszerint beiktatni, és ezen jegyzőkönyvet a váltó-törvényszéknek évnegyedenkint be­mutatni tartozik.“ 5. §. Az I. Rész 136. §-ának végéhez ez adatik: „Ha ezen mlll­ik fejezetben foglalt rendeletek bár­­melly pontjának teljesítését az illető törvényes személyek elmulasztanák, a váltó-törvényszék által megítélendő kár­pótlással tartoznak, s ezen kívül a váltójegyző ismétlés vagy nem fizethetés esetében a jegyzőségtől is elmozdittatik.“ 6. §. Az I. Rész 185. §. következőképen bővíttetik: „Azon vál­tót, melly már elfogadtatott, ha az elfogadási aláírás nem tagadtatik, kifizetni az elfogadó még akkor is tartozik, ha a váltó egészen hamis lenne, azonban a csalárdsággal élők ellen minden jogai fenmaradnak; de ha ezen maga az el­fogadási, illetőleg kibocsátási, forgatási s a t. aláírás hamis volta bizonyittatik be: az ezek valamellyikénél fogva beper­­lett adós az ellene támasztott kereset alól fölmentetik; mind a két esetben azonban a váltóhamisitókra nézve a jelen tör­­vényezikk 28-ik §-ban körülirt eljárásnak van helye.“ 7. §. Az I. Rész 190. §-hoz végül hozzáadatik : „Ha pedig a váltó lejárata a bemutatástól számítandó volt, s ezen bemutatás még meg nem történt, vagy bármelly okból a lejárat nem tudathatik, a 45. napi határidő a váltó-törvényszéknek a váltó megsemmitése iránt hozott végzése keltét követő na­pon kezdődik. 8. §. A II. Rész 2-dik §-nak d) pontjához hozzá jön a h) pont alatt alább említett kivétel. 9­ §. A II. Rész 2-ik §-nak h) pontjához hozzáadatik: „Zeng és star­­lopágó városok és kikötők, az od­osaczi végezredbeli egész tengermellék, Jablanacz és Gyurgyevacz tengermelléki hely­ségekkel együtt“ 10. §. A II. Rész 6-ik­­ához hozzáadatik: „A magyar tengermelléki kormány, mint váltójeltörvényszék, egy elnökből, négy törvénytudó bíróból s két kereskedői ül­nökből álland­ó üléseiben itélethozásra az elnökkel együtt szinte 5 tag szükséges. 11. §. A II. Rész 131k §sa igy mó­­dosittatik: „Váltói s mindazon ügyekben, mellyek felebbvi­­tel utján a váltójeltörvényszékre tartoznak, felebbvitel ese­tében legfelsőbb itélőszék a hétszemélyes Tábla egyik osz­tálya leend, mellyhez ő Felsége két előadó ülnököt a kir. vá­rosokból és kerületekből ha­bár nem nemeseket is, úgyszin­tén több más előadókat, s ülnököket is születésre tekintet nélkül a szükséghez képest adand, kik ezen osztály bírás­kodása alá tartozó minden ügyekben üléssel és szavazattal fognak bírni. A tábla ezen osztálya törvényszünet nélkül s törvényszakok alatt is, külön folytonos üléseket tartand, melly ülésekben itélethozásra az elnökkel együt hét tag je­lenléte szükséges“. A szakasznak többi része változatlanul marad. 12. §. A II. Rész 96-ik §-hoz végül hozzáadatik: „Ezen §-nak a megjelenési határnapnak elmulasztásáról szóló rendelete a kereső félre is kiterjesztvén, az idézett félnek méltatlanul okozott kár és költség megtérítésében a meg nem jelenő felperes elmarasztandó.“ 13. §. A II. Rész 106-ik­­ának b) pontja ekkér módosittatik: „Minden a ke­reskedés, vagy gyártás köréhez tartozó, de időre tett keres­kedési ügyletek CHandels Zeit, Geschäfte), származzanak azok bár hitelbe tett adásvevés vagy egyéb kereskedési vagy váltói üzletekből, a fentebbi módon hitelesített első fel­jegyzési könyvekbe CSírazza Journal, Prima Nota Cassa­­buch) időrend s az illető segédkönyv száma szerint jegyez­tessenek fel.“ Ugyan azon 1Q6-ik §. c) pontjának utóbbi része így módositatik: „Ezen számvitel „tartozik és követel“ (credit und debet) szóval jegyzet rovatába minden ezen személyt illető tétel (Posten) az első feljegyzési, vagy se­gédkönyvből annak lapszámával summásan átvitetendő.“ Ugyanezen 106. §-nak d) pontja ekkér módosittatik: „Az első feljegyzési vagy segédkönyvbe a kereskedő vagy váltó ügynek esztendejének, havának, s napjának megjegyzése mellett, a jogczim is p. o. adásvevés, csere, kereskedési díj s a t. mellyből a kereskedői ügy eredeti, megneveztessék.“ Ugyanezen 106. §-nak f) alatti ponja ekkér módosittatik: „A számviteli vagy főkönyv, egy időben, vagy maga a ke­reskedő s gyártó, vagy pedig egy arra rendelt segéde által vezetendő , az első feljegyzési vagy segédkönyvek azonban egy időben felváltva több kezek által is vezettethetnek.“ 14. §' A II. Rész 142. §-nak végéhez hozzáadatik: „Mik az íté­let megsemmisítésére nézve ezen s az előző 140. és 141. §§-ban rendeltetnek: a váltóhatározatokra, s váltói végre­hajtásokra is kiterjesztetnek.“ 15. §. A II. Rész 143. §-nak végszavai onnét kezdve „s valaki a váltótörvényszék eljárá­sát“ a szakasz végéig kihagyatván , az ott foglaltak helyett következők rendeltetnek: Ha valaki a váltótörvényszék el­járását,vagy határozatának végrehajtását erőszakkal gátolná, ezen esetben a bírói zár az erőszak miatt össze nem írat­hatott vagyonra is kiterjesztettnek tekintetvén, az ellensze­gülő ellen a végrehajtó bíró felszólítására megyékben az al­ispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, vagy ezeknek helyettesei, a szükséges ha­talom kart a II. Rész 273-ik §-ban kimondott felelet terhe alatt, azonnal kirendelni, és minden egyes esetet a legkö­zelebb következő közgyűlésre tudomás végett bejelenteni tartoznak. 16.§. A II. Rész 149. §-hoz hozzáadadik: „A ki­küldött váltó-törvényszéki törvénytudó tag, az általa teendő akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtást, az illető hely­beli hatóságnak előrebocsátandó tudósítása mellett, s kül­döttjének jelenlétében teljesitendi; — az ekképen tudósí­tandó törvényhatóságnak illető tisztviselője mindazonáltal a végrehajtó törvényszéki tag által kijelölendő helyen s időben okvetetlen megjelenni tartozik; különben a mulasztásából eredhető hátramaradásokra nézve a felelet terhe­it illetvén, a kiküldött törvényszéki tag az ő jelenléte nélkül is a reá bízottakat teljesítheti.“ 17. §. A II. Rész 153. §-a ekképen módosittatik: „Minden a fentebbiek szerint összeirt s bírói zár alá vett javakra, a végrehajtó félnek v.törvényi zálog, s elsőbbségi joga van; s az illyen tárgyak, mind a foglalás alá került, mind a megbízott személynél olly letéteménynek te­kintetnek, mellynek szándékos rontása vagy elidegenítése a váltótörvényszéknek az irományok átküldése melletti beje­lentése után, ez illető törvényhatóság által a legsúlyosabb beszámitásu tolvajság büntetésével fenyítendő ; a rontás s elidegenítésből származott kárnak megtérítése pedig a váltó­törvényszék által meghatároztatván, váltójogi szokott eljá­rás útján fog az illetőn végrehajtatni.“ 18. §. A II. Rész 157. §-nak végéhez hozzáadatik: „Ha pedig a végrehajtási végzéseknek bemutatása egyszerre történt: a végrehajtási folyamodás beadása, és ha ez is egy időbeli, a kereset meg­indítása ad a kielégítésre nézve elsőbbséget; az illető ház vagy földbirtokos mindazonáltal — kinek, vagy megbízott­jainak a végrehajtó, a végrehajtást mindig bejelenteni kö­teles — folyó félévre hátralevő ház vagy illetőleg haszon­bérre nézve mindenek előtt kielégitendők.“ 19. §. A II. Rész 163. §~a következőképen változtatik meg: „Ki a végzéssel meg nem elégszik, ellene a váltófeltörvényszékhez folya­­modhatik, a folyamodónak a felebbvitel váltófeltörvény­székre s illetőleg a legfelsőbb ítéletőszékre is birtokon be­lül megengedendő; s az illy igényt követelés alatt álló tárgyakra addig, mig ezen követelés iránt felebbvitel útján eldöntő határozat nem hozatik, a kielégítési végrehaj­tás, hol annak egyébiránt helye lenne, ki nem terjesz­tethetik.“ 20. §. A II. Rész 172. §-nak végéhez hozzáadan­dó: „A városi tanács s illetőleg kiküldő szolgabiró által ezen §. szerint hozandó határozatok, a 163. §. értelmében a váltójeltörvényszékre s illetőleg a legfelsőbb ítélőszékre is birtokon belül felebbvihetők.“ 21.­­§. A II. Rész 164. §hoz hozzá jön: „Midőn a biztosítási végrehajtás folyama alatt az adós ellen csőd nyittalik , a biztosításban eljáró végrehajtó, a csőd megnyitásának elrendelését magában foglaló birói ítélet hiteles kiadásának vele tett közlése után, a biztosítási öszveirás további folytatásával azonnal felhagyni köteles: az addig öszveirtakra nézve mindazonáltal a tett biztosítási végrehajtás teljesen érvényes.“ 22. §. A II. Rész 174. §-a ekképen változtatik meg: „A betáblázott váltó, váltói miné­­műségét elveszti, s közönséges kötelezvénynek tekintendő.“ 23. §. a II. Rész 178­ §-hoz hozzáadatik. Ha a váltó-tör­vényszéki biztosítási, vagy kielégítési végrehajtást az 1836 . évi 15. t. sz. 4-ik §-ának értelmében tett birói zár előzi meg, az ekképen birói zár alá vett javakat a váltótörvény­széki végrehajtó is a váltókövetelőnek részére zár alá vet­­teknek nyilatkoztathatja, s ez esetben köztörvényi végre­hajtó biró a zár alávett javaknak árverését az illető váltó­törvényszéki végrehajtónak előre leendő tudósításával, s ha megjelenik, jelenlétében eszközlendi; ugyan ez teljesítendő viszont akkor is, midőn az 1836. évi 15. t. ez. 4-ik §. értel­mében ingó vagy betáblázott adóssággal nem terhelt ingat­lan javakra teendő birói zárt v.törvényszéki, akár biztosítási akár kielégítési végrehajtás előzi meg; a kielégítési elsőség mindazonáltal mind a két esetben azon követelőt illeti, ki­nek részére a birói zár előbb létetett.“ 24. §. A II. Rész 106. §ában ezen szavak helyett: „Vinodoli uradalmak kivételé­vel“ jön „a Vinodoli, Hrelini és Buccari uradalmak kivételé­vel.“ 25. §. A II. Rész 16. Fejezete 1-76 §-nak 6-ik pontja ekképen változtatik meg: „Egy kereskdő kereskedői könyv hitelesítéséért 3 forint.“ Ugyanazon 1-ső §. 8-ik pontja he­lyébe jön : „A számvitel (Conto) kivonatának, és törvényes hitelesítésének díja 1 frt.“ Ugyanazon 1-ső §-nak 17. s 18. pontjai helyett a következők iktattatnak be: „17. A váltó­­törvényszékek által, az elöttük folyó perekben hozott vég­zések s ítéletek között a díjazásra nézve különbség nem té­tezvén.“ a) Közbeszóló végzésért 20 kv. b) A pert eldöntő végzésért vagy ítéletért, ha a per tárgya 100 forintot meg nem halad, 2 forint, 100-tól 1000 forintig 6 forint, 1000-től 10,000 forintig 12 forint, 10,000 forinttól határozatlan sum­máig 24 forint fizetendő. 18. Ezen díjaknak felét a felperes, felét az alperes fél fizeti s azért, hogy akár a felperes, akár az alperes fél több személyből áll, a megállapított díjak nem öregbiítethetnek. A perbeszédek feljegyzéséért díj nem jár. 26. §• All. Rész 16. Fejezete 17. §nak végéhez hozzá­­adatik: „Az eljáró tisztviselők által felszámítandó díjaknak, költségeknek szabályozása mindazonáltal az Ítélő v.törvény­­széket illeti. 27. §. A II-ik Rész 3 / 26. §-nak rendelete to­vábbá is fenmaradván ; egyébiránt mindazon kivételek, mely­­lyek a v.törvénykönyvben a magyar tengermellékre nézve tétettek, jövendőre eltöröltetnek, s a váltótörvénykönyv a magyar tengermellékre minden tekintetben ki­terj­esz­te­tik.“ 28. §. A váltótörvénykönyv kiegészítésére a fentebbieken kívül még következők rendeltetnek: A) A v­ál­t­ó h­a­m­isí­­tásáról. Az, ki hamis váltót készít, vagy valamelly ma­gában igaz váltót bármelly részben meghamisít, vagy illy váltót, annak hamisságát tudva, mások ellen használ, mint tolvaj minden okozott károknak és költségeknek, a mennyi­ben váltótörvénykezés útján meg nem ítéltettek, megtérítése mellett 8 évig terjedhető rabsággal büntetendő; s az e rész­beni eljárásra nézve addig, mig a törvényhozás a bűnvádi eljárás iránt általánosan rendelkezendik, következők hatá­roz­tatnak : a) A váltótörvényszék, midőn valamelly váltó­nak hamissága, vagy meghamisítása előtte bebizonyittatik, azt ítélet által kimondja, egyszersmind pedig minden köz­bejött irományokat az illető megyei, kerületi vagy városi törvényhatóságnak haladék nélkül megküldi. b) A tudósított törvényhatóság mind­azok ellen, kik a váltótörvények tu­dósítása szerint, vagy különben is a kérdéses váltólevél meghamisításában­, akár közvetett, akár közvetlen részvét­nek vagy annak gyanújával terhelteinek, hogy illy váltót mások ellen, annak hamisságát tudva használtak, a váltó­­törvényszék tudósításának vétele után azonnal bűnpert in­díttatni, egyszersmind pedig a netalán még szükséges to­vábbi vizsgálatot, sőt a körülményekhez képest a vádlottak azonnali letartóztatását is nyomban megrendelni köteles. c) Ezen bűnperben a váltótörvényszéknek a kérdéses váltónak hamisságát kimondó ítélete kérdésbe nem vétethetik, hanem a hozandó ítélet csak a bűnösöknek s büntetéseknek meg­határozására, valamint a váltóilag meg nem ítélt károknak s költségeknek megtérítésére terjesztethetik ki. d) Az illy per törvényszü­net idején is folytatandó lévén, a váltótör­vényszék tudósításától számítandó legfelebb fél év alatt vé­gítélet által befejezendő. e) A hozandó akár marasztaló, akár felmentő ítélet, a királyi curiára minden esetre felebb fog vitetni, s ott soronkivül azonnal megvizsgálandó, f) Olly hamis váltó iránt, melly váltó-törvényszék előtt, mig keresetbe nem vétetett, az illető büntető bíróságok mind­azokban , mik a büntető hatóság köréhez tartoznak, a köz­törvény szerint járnak el, s hoznak ítéletet, a fentebbi d) és e) pontoknak rendeletei mindazonáltal ez esetben is telje­­sítendők. g) A váltó hamisságának kinyomozására netalán szükséges tiszti vizsgálatokat az illető váltótörvényszékek megkeresésére megyékben az alispán, kerületekben a ka­pitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, hala­dék nélkül végrehajtatni kötelesek. h) Váltó-hamisítás iránt folytatandó bünperekben a büntető hatóság, megyékben mindig a megyei törvényszéket illeti. B) Az áruszer­zési kötésekről. 1. §. Minden olly adásvevési szer­ződés, melly valamelly ingó vagyonnak jövendőbeli áta­dása föltétele mellett köttetik, áruszerzési ügy tárgya. 2. §. Áruszerzési kötésben azokon felül, mellyek minden írott szerződésekben megkivántatnak, úgymint a szerződők ne­veinek aláírása, a kelet helye és ideje, következő kellé­kek szükségesek: a) Hogy írásba foglaltassák, és nyilván áruszerzési kötésnek megneveztessék: bejegyett kereske­dők, gyárosok és közkereseti társaságok irányában azonban a hites alkusznak törvényszerű kötés bizonyítványa is milyen­nek tekintetik, b) Az áru megnevezése, c) Annak ponto­san meghatározott mennyisége. d) Minősége. e) Meghatárott ára. f) Átadás és fizetés ideje és helye. 3. §. Ha az áru­szerzési kötést a vevő szegi meg, tartozik: I. Az eladónak a kötés nem teljesítéséből számazott, és bebizonyított min­den kárát, melly alatt az árkülönbség is értetik, és költsé­gét ugyan ezúton megtéríteni. 2) Ha kötbér vagy biztosítási díj (Assecurant Praemie) volt kialkudva, e mellett az árkü­­lünbözet megtérítését követelni nem lehet. A kötbér vagy biztosítási díj legmagasbja száztól tíznél felebb nem rúghat. 4. §. Ha pedig az áruszerzési kötést az eladó nem tartja meg, a vevő irányában, ugyan azon tartozásai lesznek, mellyek az eladó javára az előző 3. §-ban foglaltatnak , és

Next