Historia, 2. évfolyam (1929.)
1- 2. szám - Magyar műemlékek: A német műemléki kongresszus
MAGYAR MŰEMLÉKEK DR. SZŐNYI OTTÓ A MŰEMLÉKEK ORSZ. BSZ. ELŐADÓJA A német műemléki kongresszus. A világháborús éveinek leszámításával immár több, mint negyedszázad óta évenként tartatni szokott műemléki kongresszus, amelynek újabban „Tag für Denkmalspflege und Heimatschutz" a hivatalos neve, mindig jelentős esemény volt, amelyre a művelt világ felfigyel. A háború utáni a műemlékvédelmi nagy szervezet közös gyűlést tart a Heimatschutz-al, (megfelelő magyar nevét e nagyszerű mozgalomnak még mindig nem állapították meg s azért a német nevét használom), de csak minden második esztendőben, közben a műemlékvédelmi szervezet külön gyűlést tart, amelyre azonban a külföldet nem hívják meg. A nagy kongresszust más-más német városban tartják, utóbbi években lehetőleg valamely határvárosban, aminek oka többek között a német kultúra fejlettségével való csöndes tüntetés a háborús területlekapcsolások ellen. A kongresszusok résztvevőinek száma évről-évre emelkedik, az idein 431-en vettek részt, akik között a német tudományosság legnagyobb reprezentánsait láttuk. A külföld nem volt az idén oly mértékiben képviselve, mint a múltban; hazánkat e sorok írója képviselte. A vonzóerőt nemcsak a kongreszszusssal kapcsolatos műemlékismertetések és kirándulások gyakorolják, hanem főleg annak tárgyalásai a legaktuálisabb műemlékvédelmi problémákról. A kongresszus minden mozzanata olyan tartalmas, hogy egy rövid cikk keretében lehetetlen valamennyiről beszámolni. Ezért csak az előadások kurtára szabott ismertetésére szorítkozom. Az idei kongresszus színhelye Würzburg és Nürnberg volt. A kirándulások a veitsköchheimi rokokó-parkra, az ebrachi egykori cisztercita monostorra és templomára és a pommersfeldeni Schönborn-kastélyra irányították a kongresszusi résztvevők figyelmét. Würzburgban a Luitpold-múzeum rendezett külön kiállítást és a régi egyetemen a Balthasar Neumann építőművés terveiből egybeállított, rendkívül érdekes kiállítás volt látható, míg Nürnbergben a Germanischeis Museum-ban rendezett Dürer-kiállítás kincsei keltettek bámulatot. A kongresszusi szeptember 3-tól 8-ig tartott. A würziburgi megnyitó estélyen a műemlékvédelmi szervezet egyik elnöke, a híres bonni professzor és műtörténész, Clemen üdvözölte a megjelenteket és vázolta a kongresszus programmját. Hogy azt két városban, Würzburgban és Nürnbergben tartják, oka Grünewaldnak, a legnagyobb német festőnek, ki1528-ban halt meg és würzburgi születésű volt, és Dürernek ünneplése. A munkaprogramul azokból az egészen új kérdésekből adódik, melyek a városépítésnek és településeknek átalakult mai feltételeiből keletkeznek. Minthogy kétségtelenül megvan a veszély, hogy a kipróbált réginek alapját, amelyen állunk és amely a német kultúra szilárdságát biztosítja, rohamos újításokkal megingatják, azért megakarjuk kérdezni korunkat és lelkiismeretünket meg akarjuk nyugtatni. A műemlékvédelem és Heimatschutz képviselői a régi művészet őrzői és az új művészet előharcosai. Az ellen a szemrehányás ellen, hogy a műemlékvédelem az új művészettel szemben romantikus ábrándozó, antipraktikus és a jelen gyűlölője, tetteivel védekezhetik, História.