História 1982

1982 / 6. szám - MANN MIKLÓS: A nagykőrösi gimnázium híres évtizede

Éppen ezért a tantestület változása — 1855-ben Ács Zsigmond és Salamon Fe­renc hagyta el Nagykőröst, 1856-ban Men­­tovich Ferenc ment át a marosvásárhelyi kollégiumba, végül 1859-ben Szabó Ká­roly is visszatért Erdélybe — leverően ha­tott Arany Jánosra. Levelei is tükrözik hangulatváltozását: „Kollégáim elszéled­­nek ... a régi jó cimboraság nincs. Új, ifjú emberek jönnek, kik közt az ember kényte­len érezni, hogy már vén.” Barátai nélkül egyre elviselhetetlenebbnek érezte helyze­tét, „... sivatag hely ez a Kőrös.” — fakad ki. Tény, hogy az erősen polgárosodó, kis­­árutermelő parasztság az irodalom iránt közömbös, érzéketlen maradt, s ezt a tes­­pedtséget még az országos hírű kiválósá­gokból álló tanári kar sem volt képes meg­törni. Költő és történész Az általában heti 17 órában tanító Arany elkészítette az iskola tanítási rendjét, meg­fogalmazta az ún. iskolai törvényeket. Sok elfoglaltságot jelentettek számára a dolgo­zatjavítások is. E komoly munka mellett mégis termékenyek voltak a nagykőrösi évek, hiszen ekkor jelent meg a „Nagyidai cigányok”, a „Toldi estéje”, értekezése „A nemzeti versidomról”. Balladái közül töb­bek között az „V. László”, „Rozgonyiné, Zách Klára”, „Szondi két apródja”, „A walesi bárdok”, s az „Ágnes asszony” c. művei keletkeztek Nagykőrösön. Tanítvá­nyai fennmaradt dolgozatai, költői próbál­kozásai hazafias jellegűek, a nemzeti múlt tragikus vagy dicső eseményeit próbálták feldolgozni: „. .. boldogok voltunk amikor az ő órája következett.” „Az intézetben uralkodó szellemet ő állapította meg, miért jogosan nevezhetjük az akkori gimnáziu­mot Arany János gimnáziumának.” — ír­ják visszaemlékezéseikben a volt diákok. Visszaemlékezések szólnak a tanári kar másik jelentős alakja, Szilágyi Sándor köz­vetlenségéről, kedélyességéről, vidám ter­mészetéről. Sokszor beszélgetett tanítvá­nyaival, értett a nyelvükön. Előadásairól szemléletesen számol be egyik volt tanítvá­nya : „. .. ezek az első perctől végig, annyi­ra megragadták hallgatói figyelmét, hogy azok — akár a szobrok — oly mozdulatla­nul hallgattak minden szóra . .. Minden előadásában egy történelmi alakot vázolt, aki kora vezéreszméit képviselte, s az ese­mények irányítója volt. Különösen lekötöt­te a fiatalság érdeklődését a francia nagy forradalom magyarázatával. A fiúk már he­tekkel előbb számon tartották, hány lecke­óra választja még el őket e tárgytól, s mikor ez bekövetkezett, a nagytemplom főbejára­ta előtti sétányon ... egyébről sem folyt szóbeszéd, mint a nagy forradalom kivá­lóbb férfiairól és Szilágyi előadásáról. Szi­lágyinak egész tekintélyét latba kellett vet­nie, hogy minden leckeóra befejeztével a fiatalság zajos éljenzésbe ne törjön ki.” Milyen hatással volt ez a híres tanári kar a diákokra? Arany János egyik tanítványá­nak dolgozatrészlete szépen igazolta neve­lőmunkájuk sikerét: „... Tanuljunk, ba­rátom, kitartó szorgalommal, nemcsak ön­hasznunkért, hanem tanuljunk a közjóért ... ”. Ezek a diákok becsületbeli kötelessé­güknek érezték kedves tanáraik tantárgyait lehetőleg minél jobban megtanulni, elsajá­títani. A francia forradalomról beszélget­tek, Jókai műveit olvasták, kézzel írt ifjúsá­gi lapot szerkesztettek. Az akadémia nyitó ünnepélyére nemcsak a tanári kar, hanem a diákok egy része is felutazott Pestre. A hí­res tanárok hatására áramlottak a diákok az ország minden részéből Nagykőrösre, s kö­zülük többen folytatták sikeresen tanulmá­nyaikat az egyetemen. A nagy múltú gimnázium évkönyveit la­pozgatva úgy érezzük, ez az évtized, ami­kor Arany János határozta meg az iskola szellemét, emelte igazán Nagykőröst a régi magyar iskolavárosok impozáns sorába. MANN MIKLÓS „Ha a tanító távol van.” Tréfás kép 1860-ból Jánosi Ferenc 1819. december Decs — 1879. január 3. Budapest. Nagyenyeden teológiát és jogot végzett, majd német egyetemeken több évig kémiát tanult. 1848-ban Kossuth-huszár lett, de gyenge testalkata miatt aktív szolgálata nem tartott soká — ezután puskaport gyártott. 1830—33 közt tanít Nagykőrösön, majd Pesten iroda­lommal és politikai újságírással foglalkozik. A kiegyezés után igazságügyi minisztériumi titkár, s 1873-ig az Or­szágos Törvénytár és a Rendeletek Tára szerkesztője. Jelentős politikai publicisztikája, természet- és történet­­tudományi fordításai. Mentovich Ferenc 1819. április 19. Nagydebrek — 1879. december 13. Marosvásárhely, 1837-ben ifj. Szász Károly nevelője. 1841—43 közt Bécsben majd délnémet egyetemeken tanul. A szabadságharc alatt Jánosi Ferenc­cel együtt a lőpor- és gyutacsgyártásban segédkezik. 1830—56-ig tanít Nagykőrösön, ekkor Marosvásárhely­re távozik tanárnak. 1857­—60 közt Marosvásárhelyen a gimnázium igazgatója. Legjelentősebb műve az Új világ­nézet ; Pest, 1870). Salamon Ferenc 1825. augusztus 29. Déva — 1892. október 9. Budapest. A szabadságharc alatt hadnagyi rangot ér el. 1854—55-ben tanít Nagykőrösön, majd visszatér Budapestre, ahol a Magyar Hírlap majd a Pesti Napló munkatársa. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1869-től a Magyar Történelmi Társulat igazgató vá­lasztmányi tagja, 1870-től egyetemi tanár. Szabó Károly 1824. december 14. Köröstarcsa — 1890. augusztus 31. Kolozsvár. Jogot tanult s Pozsony­ban volt táblai jegyző. A szabadságharcban főhadnagyi rangot ért el. 1855-ben tanított Nagykörösön. 1859-ben az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárosa lett, 1873-tól a kolozsvári egyetem rendes tanára volt. Jelentős forrásfel­táró, rendszerező és műfordítói munkássága. Szász Károly 1829. június 15. Nagyenyed — 1905. október 15. Budapest. A szabadságharcban káplánként majd hadnagyként szolgált. 1851-ben hittudományi vizs­gát tett. 1851—53 közt tanított Nagykőrösön, majd 1867-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztály-, majd miniszteri tanácsos. 1884-től 1903-ig a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Költő, műfordító, történetíró. Szigeti Warga János 1804. január 8. Kovácsvágás — 1875. január 10. Nagykőrös. Jogi, bölcseleti és teológiai tanulmányait 1833-ban fejezte be Sárospatakon. 1833-tól 1874-ig a nagykőrösi gimnázium tanára, igaz­gatója. 1836-ban a dunamelléki, 1838-tól a dunántúli re­formátus egyházkerület tanácsnoka, s ugyanezen évtől Abaúj vármegye táblabírája. Pedagógiai munkássága je­lentős, több tankönyv szerzője. Szilágyi Sándor 1827. augusztus 30. Kolozsvár — 1899. január 12. Budapest. Jogi tanulmányokat folyta­tott Kolozsvárott, majd a forradalom és szabadságharc alatt a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa volt. 1850—51-ben több lapot alapított, vállalkozásait azon­ban a rendőrség sorra betiltotta. 1853-ban lett a nagykő­rösi gimnázium tanára. 1867—78 közt a Vallás- és Köz­­oktatásügyi Minisztériumban miniszteri titkár, majd ha­láláig az Egyetemi Könyvtár igazgatója. A 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar történésze, 1875-től a Századok és a 10 kötetes millenniumi Magyar Nemzet Története szerkesztője. Tanárky Gedeon 1815. október 26. Nagykörös — 1887. november 23. Budapest. Jogi diplomát szerzett, majd 1843—48 közt Nagykörösön volt főjegyző. 1848—49-ben országgyűlési képviselő, s követte a kor­mányt Debrecenbe. A szabadságharc után haditörvény­szék elé állították, s 1852-ig Nagykőrösön internálták. 1867-től haláláig vallás- és közoktatásügyi államtitkár.­ ­

Next