História 1982
1982 / 6. szám - MANN MIKLÓS: A nagykőrösi gimnázium híres évtizede
Éppen ezért a tantestület változása — 1855-ben Ács Zsigmond és Salamon Ferenc hagyta el Nagykőröst, 1856-ban Mentovich Ferenc ment át a marosvásárhelyi kollégiumba, végül 1859-ben Szabó Károly is visszatért Erdélybe — leverően hatott Arany Jánosra. Levelei is tükrözik hangulatváltozását: „Kollégáim elszélednek ... a régi jó cimboraság nincs. Új, ifjú emberek jönnek, kik közt az ember kénytelen érezni, hogy már vén.” Barátai nélkül egyre elviselhetetlenebbnek érezte helyzetét, „... sivatag hely ez a Kőrös.” — fakad ki. Tény, hogy az erősen polgárosodó, kisárutermelő parasztság az irodalom iránt közömbös, érzéketlen maradt, s ezt a tespedtséget még az országos hírű kiválóságokból álló tanári kar sem volt képes megtörni. Költő és történész Az általában heti 17 órában tanító Arany elkészítette az iskola tanítási rendjét, megfogalmazta az ún. iskolai törvényeket. Sok elfoglaltságot jelentettek számára a dolgozatjavítások is. E komoly munka mellett mégis termékenyek voltak a nagykőrösi évek, hiszen ekkor jelent meg a „Nagyidai cigányok”, a „Toldi estéje”, értekezése „A nemzeti versidomról”. Balladái közül többek között az „V. László”, „Rozgonyiné, Zách Klára”, „Szondi két apródja”, „A walesi bárdok”, s az „Ágnes asszony” c. művei keletkeztek Nagykőrösön. Tanítványai fennmaradt dolgozatai, költői próbálkozásai hazafias jellegűek, a nemzeti múlt tragikus vagy dicső eseményeit próbálták feldolgozni: „. .. boldogok voltunk amikor az ő órája következett.” „Az intézetben uralkodó szellemet ő állapította meg, miért jogosan nevezhetjük az akkori gimnáziumot Arany János gimnáziumának.” — írják visszaemlékezéseikben a volt diákok. Visszaemlékezések szólnak a tanári kar másik jelentős alakja, Szilágyi Sándor közvetlenségéről, kedélyességéről, vidám természetéről. Sokszor beszélgetett tanítványaival, értett a nyelvükön. Előadásairól szemléletesen számol be egyik volt tanítványa : „. .. ezek az első perctől végig, annyira megragadták hallgatói figyelmét, hogy azok — akár a szobrok — oly mozdulatlanul hallgattak minden szóra . .. Minden előadásában egy történelmi alakot vázolt, aki kora vezéreszméit képviselte, s az események irányítója volt. Különösen lekötötte a fiatalság érdeklődését a francia nagy forradalom magyarázatával. A fiúk már hetekkel előbb számon tartották, hány leckeóra választja még el őket e tárgytól, s mikor ez bekövetkezett, a nagytemplom főbejárata előtti sétányon ... egyébről sem folyt szóbeszéd, mint a nagy forradalom kiválóbb férfiairól és Szilágyi előadásáról. Szilágyinak egész tekintélyét latba kellett vetnie, hogy minden leckeóra befejeztével a fiatalság zajos éljenzésbe ne törjön ki.” Milyen hatással volt ez a híres tanári kar a diákokra? Arany János egyik tanítványának dolgozatrészlete szépen igazolta nevelőmunkájuk sikerét: „... Tanuljunk, barátom, kitartó szorgalommal, nemcsak önhasznunkért, hanem tanuljunk a közjóért ... ”. Ezek a diákok becsületbeli kötelességüknek érezték kedves tanáraik tantárgyait lehetőleg minél jobban megtanulni, elsajátítani. A francia forradalomról beszélgettek, Jókai műveit olvasták, kézzel írt ifjúsági lapot szerkesztettek. Az akadémia nyitó ünnepélyére nemcsak a tanári kar, hanem a diákok egy része is felutazott Pestre. A híres tanárok hatására áramlottak a diákok az ország minden részéből Nagykőrösre, s közülük többen folytatták sikeresen tanulmányaikat az egyetemen. A nagy múltú gimnázium évkönyveit lapozgatva úgy érezzük, ez az évtized, amikor Arany János határozta meg az iskola szellemét, emelte igazán Nagykőröst a régi magyar iskolavárosok impozáns sorába. MANN MIKLÓS „Ha a tanító távol van.” Tréfás kép 1860-ból Jánosi Ferenc 1819. december Decs — 1879. január 3. Budapest. Nagyenyeden teológiát és jogot végzett, majd német egyetemeken több évig kémiát tanult. 1848-ban Kossuth-huszár lett, de gyenge testalkata miatt aktív szolgálata nem tartott soká — ezután puskaport gyártott. 1830—33 közt tanít Nagykőrösön, majd Pesten irodalommal és politikai újságírással foglalkozik. A kiegyezés után igazságügyi minisztériumi titkár, s 1873-ig az Országos Törvénytár és a Rendeletek Tára szerkesztője. Jelentős politikai publicisztikája, természet- és történettudományi fordításai. Mentovich Ferenc 1819. április 19. Nagydebrek — 1879. december 13. Marosvásárhely, 1837-ben ifj. Szász Károly nevelője. 1841—43 közt Bécsben majd délnémet egyetemeken tanul. A szabadságharc alatt Jánosi Ferenccel együtt a lőpor- és gyutacsgyártásban segédkezik. 1830—56-ig tanít Nagykőrösön, ekkor Marosvásárhelyre távozik tanárnak. 1857—60 közt Marosvásárhelyen a gimnázium igazgatója. Legjelentősebb műve az Új világnézet ; Pest, 1870). Salamon Ferenc 1825. augusztus 29. Déva — 1892. október 9. Budapest. A szabadságharc alatt hadnagyi rangot ér el. 1854—55-ben tanít Nagykőrösön, majd visszatér Budapestre, ahol a Magyar Hírlap majd a Pesti Napló munkatársa. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1869-től a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányi tagja, 1870-től egyetemi tanár. Szabó Károly 1824. december 14. Köröstarcsa — 1890. augusztus 31. Kolozsvár. Jogot tanult s Pozsonyban volt táblai jegyző. A szabadságharcban főhadnagyi rangot ért el. 1855-ben tanított Nagykörösön. 1859-ben az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárosa lett, 1873-tól a kolozsvári egyetem rendes tanára volt. Jelentős forrásfeltáró, rendszerező és műfordítói munkássága. Szász Károly 1829. június 15. Nagyenyed — 1905. október 15. Budapest. A szabadságharcban káplánként majd hadnagyként szolgált. 1851-ben hittudományi vizsgát tett. 1851—53 közt tanított Nagykőrösön, majd 1867-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztály-, majd miniszteri tanácsos. 1884-től 1903-ig a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Költő, műfordító, történetíró. Szigeti Warga János 1804. január 8. Kovácsvágás — 1875. január 10. Nagykőrös. Jogi, bölcseleti és teológiai tanulmányait 1833-ban fejezte be Sárospatakon. 1833-tól 1874-ig a nagykőrösi gimnázium tanára, igazgatója. 1836-ban a dunamelléki, 1838-tól a dunántúli református egyházkerület tanácsnoka, s ugyanezen évtől Abaúj vármegye táblabírája. Pedagógiai munkássága jelentős, több tankönyv szerzője. Szilágyi Sándor 1827. augusztus 30. Kolozsvár — 1899. január 12. Budapest. Jogi tanulmányokat folytatott Kolozsvárott, majd a forradalom és szabadságharc alatt a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa volt. 1850—51-ben több lapot alapított, vállalkozásait azonban a rendőrség sorra betiltotta. 1853-ban lett a nagykőrösi gimnázium tanára. 1867—78 közt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban miniszteri titkár, majd haláláig az Egyetemi Könyvtár igazgatója. A 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar történésze, 1875-től a Századok és a 10 kötetes millenniumi Magyar Nemzet Története szerkesztője. Tanárky Gedeon 1815. október 26. Nagykörös — 1887. november 23. Budapest. Jogi diplomát szerzett, majd 1843—48 közt Nagykörösön volt főjegyző. 1848—49-ben országgyűlési képviselő, s követte a kormányt Debrecenbe. A szabadságharc után haditörvényszék elé állították, s 1852-ig Nagykőrösön internálták. 1867-től haláláig vallás- és közoktatásügyi államtitkár.