História 1983
1983 / 1. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTREMÉNYEINK - STEMLERNÉ BALOG ILONA: A jugoszláviai Petőfi-dandár
A jugoszláviai Petőfi-dandár Jugoszlávia népeinek felszabadító háborúja során 1943. augusztus 13-én alakult meg Szlavóniában az első önálló magyar alegység, a Petőfi Sándor zászlóalj, Kis Ferenc kapitány parancsnoksága alatt. A zászlóalj tagjai sapkájukon a vörös csillag mellett kis, nemzetiszínű kokárdát viseltek, zászlójuk is volt, amelyet Haraszti község adományozott a magyar partizánoknak. Az egyszerű nemzetiszínű zászlóra hímezték a feliratot. . .Petőfi Sándor zászlóalj, Haraszti falu adománya . Az önálló magyar zászlóalj megalakulásának elsősorban politikai jelentősége volt. Röplapokat, felhívásokat adtak ki, amelyekben a német és a magyar megszállók elleni harcra szólították fel a magyar lakosságot, ugyanakkor részt vettek és hősiesen helytálltak a szlavóniai harcokban. A Petőfi-zászlóalj megalakulásának hamarosan híre ment, a magyarországi hivatalos szerveknek is viszonylag pontos értesüléseik voltak róla. Az önálló magyar alegység létezése Magyarországról sok fiatalt vonzott a jugoszláviai partizánokhoz, közülük legismertebb a budapesti szabóisik tízfős csoportja, akik 1944 februárjában érkeztek meg a horvátországi 2. szerémségi partizánosztaghoz. A jugoszláviai népfelszabadító harc vezetői az 1943 nyarán létrejött Petőfi Sándor zászlóaljat kezdettől fogva úgy tekintették, mint egy későbbi önálló magyar dandár magvát. Ennek megalakítására a Vajdaság felszabadulása után, 1944. december végén került sor. Az év utolsó napján a magyarországi Csányoszró községben négy magyar zászlóaljból— köztük volt a Szlavóniából idevezényelt Petőfi Sándor zászlóalj is — megalakult a tizenötödik vajdasági dandár, amely szintén a Petőfi Sándor nevet vette fel. Parancsnoka a volt szlavón alegység vezetője, a katonái körében nagy népszerűségnek örvendő, sokat próbált harcos, Kis Ferenc kapitány, politikai biztosa Jantovics Rudolf lett. A Petőfi-dandár — vagy ahogy a Vajdaságban ma is nevezik — Petőfi-brigád létszáma mintegy ezerkétszáz fő volt, közülük csaknem kétszázan magyarországiak. 1943 január—februárjában a Dráva menti harcokban vettek részt, majd a március 6-án ellentámadásba lendülő németek Bolmányban kiépített hídfőállásának felszámolásáért folytatott elkeseredett harcban súlyos veszteségek árán is mindvégig helytálltak. Március 22-én, a Bolmányért vívott harc utolsó napján esett el Kis Ferenc dandárparancsnok, akit a közeli Lőcs községben temettek el, katonái és a község lakóinak nagy részvéte mellett. Március végén a nemzetiségi egységek — így a Petőfi Sándor rohamdandár — önállósága is megszűnt, a katonák közül sokan hazatértek, vagy a jugoszláv hadseregben harcoltak tovább a háború végéig. A Petőfi Sándor zászlóalj majd dandár tevékenységéről, harcairól az utóbbi években került jelentősebb mennyiségű fényképanyag a Vajdasági Forradalmi Múzeumból a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképgyűjteményébe. STEMLERNÉ BALOG ILONA A Petőfi-dandár bevonul a súlyos harcok árán felszabadított Bolmányba, 1945. március 22. A Petőfi-dandár harcosai átkelnek a Dráván Barcsnál, 1945 január Kiss Ferenc kapitány, a dandár parancsnoka (sötét sapkában) katonáival. A bolmányi csatában elesett Kiss Ferenc kapitány temetése Lőcsön. Jantovics Rudolf politikai biztos búcsúztatja a parancsnokot.