História 1993
1993 / 4. szám - FEHÉRTÓI KATALIN: Boszorkányok, varázslók, jósok a 15. században
Ezzel szemben a 15. századi boszorkányokról már több adat is rendelkezésünkre áll. A megyék részére tartott nádori köztörvényszékek egynémelyikén a közönséges bűnözőkkel együtt varázslónőket és jósnőket is „levelesítettek”, azaz ítéltek el fej- és jószágvesztésre. Varázslónő, boszorkánynéző Ilyen nádori köztörvényszék volt az 1435. évi, amelyet Szabolcs és Bereg megyék közönsége részére tartottak. Ekkor több asszonyt is elítéltek, akik közül Bencs fia Orbánnak felesége, aki Begányi Jakab fia Miklós jobbágya és Begányon tartózkodott, „incantatrix” (varázslónő) volt; Vaknak mondott Ágnes asszony, aki Lónyai László jobbágya és Boltrágyon tartózkodott, „incantatrix seu fitonissa” (varázslónő és jövendőmondó) volt; és Végnek mondott Tamás felesége, aki Pálóczi László jobbágya és Csamonya birtokon tartózkodott, „incantatrix seu fitonissa vulgo Nezen” volt. A latin incantatrix magyar egyenértékűje „varázslónő, bűvölő-bájoló, kuruzsló, boszorkány”, a phitonissa jelentése „jós, jövendőmondó”. Oklevelünk tanúsága szerint tehát mindhárom asszony varázsló, boszorkány, illetőleg boszorkány és jós volt, akiket közönségesen, vagyis magyarul nézőknek neveztek. Az első pogánylázadások Visky Károly A magyarság néprajzában a „Rontás és gyógyítás” című fejezetben a következőket írja: „A néphit papjai, tudósai, akik valamennyien az ember testétlelkét emésztő rontások ellen igyekeznek, nagy számmal vannak... Ezek a tudósok a javasok (javosok), bűbájosok, táltosok (tátosok), varázslók, ördöngősök, boszorkányok, kuruzslók, csodadoktorok, tudósok, csontrakók, borbélyok, nézők, bábák, kenőasszonyok, tudósasszonyok, öntőasszonyok. Nagyrészt ugyanazok, akiket a Budai Krónika a pogány lázadó Vatha* körül mint magos et phytonissas et aruspices említ.” Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, ismertebb nevén a Budai Krónika (1473) az 1046. évi pogánylázadással kapcsolatos eseményekről így emlékezik meg: „Az első az újjászületettek közül egy Vata nevezetű volt Bélus várából, aki magát a démonoknak szentelte, leborotválta fejét és hajából három ágban varkocsot font a pogányok szokása szerint. Ennek a fia, névszerint Janus, utóbb, sokkal későbbi időben, atyja hitét követve sok varázslót, javasasszonyt és jóst [magos, phitonissas et aruspices] gyűjtött maga köré, akiknek * Az 1046. évi pogánylázadás vezetője volt Vata, békési nemzetségfő, akinek mozgalmát kezdetben a Péter király ellen hazahívott András herceg is támogatta. (A szerk.) Boszorkánysággal gyanúsított asszony kínvallatása, 16. század Boszorkányok nyilvános megégetése, 1555 Boszorkánygyűlés, 1790 11