História 2004

2004 / 4. szám - ELSÜLLYEDT VILÁG - FARKAS ILDIKÓ: A szamuráj

szített, melyeket Djavidan néven árusí­tottak még az 1960-as években is. A parfümös üvegcsét 1925-ben tervezték, török és egyiptomi motívumokkal dí­szítették. A háború után Marianna grófnő Innsbruckba költözött, ahol tol­mácsként dolgozott a franciáknak 1945 júliusában. II. Abbas Hilmi 1944 decemberé­ben hunyt el Genfben, lemondatásának 30. évfordulóján. A volt khedive halá­lával megszűnt a magyar grófnő anyagi támogatása is. Az egyre inkább anyagi gondokkal küzdő, hetvenes éveit tapo­só Dravidan 1951-ben tért vissza Pá­rizsba. Egyszer összeesett a nyílt utcán, s a másnapi újságok szalagcímei így szóltak: „Az egykori egyiptomi királyné az éhenhalás küszöbén”. Dravidant mindig is vonzotta a film és a színház világa. 1951-ben a párizsi angol nagykövetségen vízumot kért, hogy Londonba utazhasson, egy Alfred Golding (Eureka Holding) által rende­zett film, a Queen For A Day („Az egynapos királynő”) próbafelvételére. Egy olyan hölgyet szerettek volna fel­kérni főszereplőnek, aki már a valóság­ban is eljátszotta a királynőt. Az ígére­tek azonban szertefoszlottak, s a bizo­nyára csalódott exkirályné visszatért Ausztriába, és Grazban telepedett le. Utolsó éveiben festeni kezdett, és rö­viddel halála előtt munkáiból kiállítást rendeztek Víziók a Níluson címmel. A hárembeli évek hatása még ekkor is tartott, mivel festményei és rajzai kö­zött akadnak olyanok, amelyek hárem­hölgyeket ábrázolnak. Szendrői Török Marianna May, az Amerikában született magyar grófkis­asszony, Puskás Tivadar nevelt lánya, a svéd báróné, az egyiptomi király titkos felesége s majd a muzulmán hitre át­tért, hivatalosan is királyné, a khedive családja által el nem ismert hercegnő, a színészi babérokra törő, elismert zon­goraművész, író- és festőnő elszegé­nyedve és magányosan hajtotta örök álomra a fejét 1968. augusztus 5-én Grazban, 91 (vagy 94) éves korában. A Leonhardfriedhof temetőben helyezték végső nyugalomra, néhány muzulmán egyetemista is elkísérte utolsó útjára. A sírkövön mindössze ez áll: „Djanan Djavidan”. MÁRIÁN DORINA - MÁRIÁN ZOLTÁN A szamuráj Egy letűnt világ erkölcsei S­zamuráj: a japán harcos világ­szerte legelterjedtebb mítosza. Japánban élő legenda: minden japán kisfiú fakarddal szamurájt játszva nő fel. Japán filmek, tévésorozatok tö­mege készül a szamurájokról; a japán középkor szinte kimeríthetetlen tárhá­zát nyújtja az ilyen történeteknek. Fé­lelmet nem ismerő, könyörtelen, de ön­feláldozó harcos, a becsület és hűség megtestesítője, a kemény, egyenes, fér­fias viselkedés mintája, aki a szégyen helyett mindig inkább a halált választja. Ilyen volt-e valójában a szamuráj? Nem is ez a lényeg ma már, hanem az, hogy ennek a képnek a hagyománya lett egy nemzet kulturális örökségének alapja, amely máig hatóan él a japán szellemiségben. A valós szamurájok eltűntek. A 19. századi japán modernizáció nemcsak rétegüket, hanem azt a világot is meg­szüntette, amelyben létezhettek. Ezt je­lezte „leglátványosabban” és legtragi­­kusabban az utolsó szamurájlázadás 1877-ben. Ekkor az addig kiváltságos helyzetű, tradicionális japán szamurá­jok csapatait a köznépből besorozott új, nyugati mintájú és fegyverzetű élő-Japán, majd Ázsia megjelené­se a világpolitika és a világ­­gazdaság mindennapjaiban világszerte felkeltette az ér­deklődést az ottani kultúrák, azok „mássága” iránt, így az­iránt is, hogy a harcmodor mögött - mint mindenütt a világban - egy sajátos társa­dalmi rend és sajátos életfor­ma, életfilozófia húzódik meg. Ezért kértünk tanulmányt­­ abból az alkalomból is, hogy egy időben két filmet is vetíte­nek nagy sikerrel a hazai mo­zik a szamurájokról - a kö­zépkori japán társadalom és művelődés történelméről, il­letve a szamurájkultúráról. fegyver­­reguláris hadsereg verte le. Ez tett végleg pontot a szamurájvilág vé­gére. A történet látszólag egyszerű: ha­gyomány és modernitás küzdelmében a modernitás győzött. Ez azonban a való­ságnak csak egy része, amit a nyugatiak észrevettek Japánban és a szamuráj­világ eltűnésében. A nyugati világban ugyanis egy változás elsöpri a régit, az új világ megszünteti a régi világot. Ke­leten a változások másként zajlanak le. Az újabb rétegek ráépülnek a régiekre, vagy mellette léteznek, beépülve a régi­be, kiegészítve azt. Ennek gondolati alapja a szinkretizáló filozófia, amely áthatja az emberek gondolkodását, és megnyilvánul a vallásokban és a művé­szetekben is. A nyugatiak a 19., majd a 20. században is értetlenkedve bámul­ták a japán fejlődés szerves voltát és többször is „csodát” emlegettek, ami­ A szamuráj filmek, tévésorozatok, regények hőse. Jelenet egy japán szappanoperából 29

Next